Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-12 / 36. szám

1984. február 12. 2 KÉPÚJSÁG Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Nemzetközi békeértekezlet kezdődött Athénban, amely az európai atom [egy vérmentes övezet kérdéseivel foglalkozott — Brazíliában tárgyalt Shultz amerikai kül­ügyminiszter — Belgrádba érkezett az olasz külügyminisz­ter, Giulio Andreotti. Kedd: Befejezte hollandiai tárgyalásait Mitterrand fran­cia köztársasági elnök — Nyugat-Bejrút a mohamedán el­lenzéki erők kezére jutott, az amerikai nagykövetség dip­lomatái elhagyták a fővárosit — Hivatalos látogatásra Marokkóba érkezett Mubarak egyiptomi elnök. Szerda: Reagan elnök elrendelte, hogy az amerikai ten­gerészgyalogosok fokozatosan vonuljanak vissza Bejrut mellől a libanoni vizeken horgonyzó hadihajókra — Az angol katonák egy csoportja is elhagyta Bejrútot — Fran­cia kormányszóvivő nyilatkozata arról, hogy ENSZ-erők- nek kellene felválitaniiok a több nemzetiségű haderőt — Vogel, a nyugatnémet szociáldemokrata parlamenti frak­ció elnöke Washingtonban tárgyal. Csütörtök: Amerikai hadihajók lőtték a libanoni ellen­zéki erők áldásait — A Gemajel libanoni elnök távo­zását követelő ellenzék vezetői Damiaszkuszban Asszad Szíriái ellmökkel tárgyaltak — Csao Ce-jang kínai és Hawke ausztrál kormányfő eszmecseréje Pekingben — Bastian nyugalmazott tábornok kilépett a nyugatnémet Zöldek parlamenti frakciójából. Péntek: Jurij Andropov halála után a szovjet vezető testületeknek a Szovjetunió népeihez intézett felhívása a békés egymás mellett élés politikája mellett foglalt állást — Reagan elnök levélben fejezte ki részvétét — Kohl nyu­gatnémet kancellár bejelentette, hogy személyesen vesz részt a gyászszertartáson — A libanoni kormánycsapafok körülzárták a mohamedánok kezébe került Nyugat-Bej- rútot. Szombat: További részvétnyilatkozatok Andropov halá­la alkalmából — Mubarak egyiptomi elnök útban Wa­shington felé villámlátogatásit tett Párizsban — Lengyel- ország és a Vatikán viszonyáról itárgyalt Varsóban Poggi érsek Olszowski külügyminiszterrel. A hét 3 kérdése 1. Várható-e a libanoni válság éleződése? Sajnos, igen. Azok a hírek, amelyek izraeli és amerikai légitámadásokról szólnak, amelyek a libanoni partok kö­zelében levő amerikai hadihajó-csoportosítás újabb meg újabb egységekkel, például egy helikopter-anyahaj óval való megerősítéséről tudósítanak, vagy amelyek a Da­maszkusz címére küldött washingtoni meg jeruzsálemi fenyegetésekkel kapcsolatosak, nos, mindezek a hírek az ellenségeskedésekben várható eszkalációra utalnak. A frontvonalak annyira kuszák, hogy aligha lehet el­képzelni „csapatszétválasatást” akár az ENSZ „kéksisako­sainak” odaküldése árán. A jelek szerint Gemajel hadse­rege meggyöngült ugyan, de a teljes összeomlástól 'az amerikai hajóágyúk zárótüze és az ismétlődő légi bom­bázás meg tudíta menteni, sőt, a mohamedánok kezére került Nyugat-Bej rútot újra körülzárták. A politikai probléma megoldását láthatóan csak Gema­jel elnök lemondása, és új, a libanoni nép egészét képvi­selő államfő megválasztása hozhatná meg. Gemajel utol­Több száz halálos áldozatot követeltek az összecsapások Libanonban. Bejrútban elszállítják az egyik polgári áldo­zatot. (Telefotó) só esélye még az Lehetne, ha határozottan és látványosan semmissé nyilvánítaná az amerikai áldással tavaly május­ban nyélbeütött izraeli—libanoni megállapodást. Ez azon­ban olyan ár lenne az ő megtartásáért, amelyet sem az USA, sem Izrael nem fizethet meg. Reagan elnök személy «zerinit sem, hiszen az elnökválasztási kampányban sú­lyosan latba eső presztízsvereséget kellene ezzel neki ma­gának is elkönyvelnie. Maradna a katonai megoldás erőszakolása, amelyet a washingtoni és a Tel Aviv-i „héják” nyilván elképzelhe­tőnek is tartanak, meg amelyre már az amerikai—izraeli katonai együttműködési egyezmény szerint fel is készül­hettek. Figyelmet érdemel a tekintélyes londoni lapnak, a Times-nak az a feltevése, hogy az Egyesült Államok akcióinak támogatására Izrael haditengerészeti és légi­erőket vetne be. Mindemellett nyugtalanító, hogy ameri­kai hivatalos körökben egyre élesebb a hang Szíriával szemben is s nyíltan kilátásba helyezik a „szír ellenőrzés alatt álló területek” bombázását. 2. Elérte-e célját az athéni tanácskozás? A héten a görög fővárosban nagyszabású európai béke­tanácskozás zajlott le: 29 európai országnak, továbbá az Egyesült Államoknak és Kanadának háborúelíenes szerve­zetei küldték el képviselőiket Athénba, hogy megvitassák, mit kell tenni a nemzetközi légkör javításáért, a fegyver­kezési hajsza megáll Másáért, a nukleáris katasztrófa megr akadályozásáért. 64 szervezet — köztük a magyar béke­Lázár György fogadta Vjacseszlav Szicsovot, a KGST tit­kárát. (Telefotó) mozgalom — küldöttei valóban vitatkoztak is, hiszen kü­lönböző világnézetű, más-más politikai hitvallású béke­harcosok találkoztak. Abban például nemigen voLt egyet­értés köztük, hogy mely hatalmak, mely országcsoportok felelősek a nemzetközi helyzet olyan alakulásáért, amely megnövelte a válsággócok számát. De ez a kérdés tulaj­donképpen csak a múltra vonatkozik már, fontosabb a jelen és még inkább a jövő kedvezőbb formálása. A jelen­legi helyzetet élemző felszólalásokból kitűnt, hogy az európai népek mind aggódnak a békéért, s hogy nem akar­nak nukleáris katasztrófa állandó félelmében élni. A vi­tában részt vevők nagy többsége azon volt, hogy hagyják abba az öreg földrészen az új közepes hatótávolságú raké­ták telepítését. A már rendszerbe állított rakétákat pedig ki kell vonni Európából. Csak így lehet elérni, hogy újra kezdődjenek az európai nukleáris fegyverzet csökkentésé­ről, majd e fegyverek teljes megsemmisítéséről korábban megindult tárgyalások. A négynapos európai békekonferencián számos jelentős politikus jelent meg és szólalt fel, az elsők között a házi­gazda Görögország kormányfője, Papandreu. A tanácsko­zás résztvevői egyetértettek abban, hogy a találkozó hasz­nos volt, a mézetek teljes kifejtését tette lehetővé, s a részletekben itt és ott megmutatkozó véleménykülönbsé­gek ellenére is a főkérdésben egységes volt a válasz: ne­met mondtak a háborúra, a fegyverkezési hajszám. 3. Mik az USA latin-amerikai szándékai? Shultz amerikai külügyminiszter kilenc napot töltött a világnak napjainkban sok szempontból is izgalmas, ugyan­akkor válságoktól meggyötört, társadalmi-politikai feszült­ségekkel terhes (térségében: karib-tengéri kis országokban, valamint Közép- és Dél-Amerika egyes nagyobb államai­ban. A körút méretei is szokatlanok voltak, hiszen Shultz nem utazik annyit, mint elődei, például a villámlátogatá­sairól vagy a közel-keleti ingázásáról híres Kissinger. A State Department mai ura most járt Salvadorban és Venezuelában, Brazíliában és a gyászos emlékű amerikai agresszió színhelyén, Grenadában, tfégül pedig Barbados- ban fejezte be tárgyalássorozatát. Hogy így körbejárta a nyugati félteke egy jelentős részét, azt a gondok nagy­sága és különbözősége is magyarázta. Shultz, aki valaha pénzügyminiszter vollt és aki legutóbb az üzleti életben jeleskedett egy óriási konszern vezető testületében, az aggasztóan nagy dél-amerikai államadósságokról tárgyalt a helyszínen, személyes súlyát vetve be a törlesztések siet­tetésére. Ha Brazília vagy Venezuela nem fizetne, az csőd­be vinne nem egy nagy amerikai bankházat és megingatná az USA egész pénzvilágát. Barbadosban arról volt szó, amit a külügyminiszter grenadai megjelenése külön is jelzett, hogy tudniillik Wa­shington egy újabb katonai szövetség létrehozását szor­galmazza a Karibntenger térségében. A ikis nyugatbarát államok ott szívesen adják oda nevüket az amerikai terv­hez. A grenadai invázióban is részt vettek az USA olda­lán vagy féltucatnyian. Shultz egyelőre nem részletezte a nyilvánosság előtt, hogy egy ilyen „karib-itengeri regioná­lis katonai szövetség” milyen elkötelezettséggel járna Wa­shington, illetve „a megsegítendők” szempontjából. Arról sem szólt nyíltan, amit azonban politikai megfigyelők ele­ve feltételeznek, hogy tudniillik Kuba ellen akarná felso­rakoztatni az USA a szigetvilág kis államait. Ha még nem körvonalazták világosan az amerikai elkép­zeléseket, akikor ezt talán azért is tették, mert Nagy-Bri- itannia nyugtalanságától tartanak. Azok a szigetek ugyan­is brit gyarmatok voltak s a brit nemzetközösséghez tar­toznak. Thatcher asszony pedig mind ez idáig inkább bí­ráló szavakat talált a térségbeli amerikai politikára. pAlfy József Hans-Jochen Vogel, a Német Szociáldemokrata Párt par­lamenti csoportjának vezetője a héten Kanadában és az Egyesült Államokban tett látogatást. A nyugatnémet poli­tikus (balra) Pierre Trudeau kanadai miniszterelnökkel tanácskozik Ottawában. (Telefotó) A gyászhír világvisszhangja (Folytatás az 1. oldalról) jah Mwangale külügyminisz­ter képviseli a temetésen. Turgut özal török minisz­terelnök és K snan Evrein ál­lamfő részvéttáviratot kül­dött Moszkvába Jurij And­ropov halála miatt. Temeté­sén Turgut Özal képviseli Törökországot. Indonéziát Mochitar Kusu- maatmadja külügyminiszter képviseli Jurij Andropov te­metésén — jelentették indo­néz hírforrások. Miguel De La Madrid mexikói elnök a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának kül­dött részvéttáviratában kor­mánya őszinte sajnálkozá­sát fejezte ki Jurij Andro-, bov halála miatt. A távirat­ban hangsúlyozta, hogy And­ropov neve „összeforrott a világbékére irányuló szovjet külpolitka és a népek közöt­ti megértés ügyével”. A nicaraguai kormány pén­teken háromnapon nemzeti gyászt rendelt el Jurij And­ropov halála miatt. A nica­raguai vezetők által küldött részvéttávirat hangsúlyozta, hogy „az emberiség a béke és a népek függetlenségének kiemelkedő harcosát vesztet­te el Jurij Andropov szemé­lyében”. Brazíliában háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el, Ecuadorban pedig három napra félárbocra eresztik a nemzeti lobogókat. Jurij Andropov halála miatt. Gus Hall, az Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártjá­nak főtitkára a béke kiemel­kedő harcosának nevezte Jurij Andropovot. Jurij Vlagyimirovics And­ropov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottsága főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke halál­híre mély megdöbbenést vál­tott ki a téli olimpia vala­mennyi sportolója, sportve­zetője és az akkreditált új­ságírók körében. A mojmi- lói olimpiai faluban — itt szállásolták el a sportolókat — pénteken este félárbocra eresztették a szovjet és ju­goszláv lobogót. A szovjet csapatvezetés rendkívüli gyűlésre hívta össze a Sza­rajevóban eddig két arany­érmet szerzett szovjet kül­döttség tagjait. A csapat­gyűlésen megemlékeztek • az elhunyt szovjet politikusról. Később a jugoszláv olimpi­konok küldöttsége részvét­látogatást tett a szovjet ver­senyzőknél. A Skenderija sportcsar­nokban lévő fő sajtóköz- porttban tartott szokásos es­ti sajtóértekezleten, ahol a nap aranyérmet kiharcolt sportolói jelennek meg, Nyi- kolaj Zimjatov, a férfi 30 km-es sífutás olimpiai baj­noka így nyilatkozott: — Nehéz szívvel hallom a gyászjelentést. Társaim ne­vében ígérem, hogy a továb­bi versenyeken mindent megteszünk a kiváló szerep­lésért, így adózunk Jurij Vlagyimirovics Andropov emlékének. Az SZKP vezetői Jurij Andropov koporsójánál Szombaton a kora délutáni órákban rótták le kegyeletü­ket Jurij Andropovnak a szakszervezetek háza oszlop- csarnokában felravatalozott koporsója előtt a Szovjetunió Kommunista Pártjának ve­zetői. A végső tiszteletadásra megjelentek az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­jai és póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, a Központi Bizottság tagjai és póttagjai, az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagjai. A gyász­zene hangjai mellett néma őrtállással búcsúztak a kom­munista párt vezetői Jurij Andropovtól. Ezt követően a párt és a szovjet állam vezetői a gyá­szoló család tagjainak és hoz­zátartozóinak fejezték ki részvétüket. Szombaton délután három órakor megkezdődött a moszkvai dolgozók végső tiszteletadása Jurij Andro- p^vnak, az SZKP főtitkárá­nak, a Legfelsőbb Tanács El­nöksége elnökének. Jurij Andropovnak a város köz­pontjában, a szakszervezetek háza oszlopcsarnokában fel­ravatalozott koporsója előtt hétfő estig róják le kegyele­tüket a főváros lakóinak, a Szovjetunió köztársaságainak küldöttei, s a keddi temetésre Moszkvába érkező külföldi delegációk. Részvétnyilvánítások Jurij Andropov elhunyta alkalmából A Szovjetunió budapesti nagykövetségének Bajza ut­cai épületében — amelyben Jurij Andropov az ötvenes években nagykövetként dol­gozott — az SZKP KB főtit­kárának, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének virágokkal borí­tott, igyászkeretes fényképe előtt már szombaton több százan rótták ile kegyeletü­ket. A részvétlátogatók so­réiban beírta nevét a nagy­követség emlékkönyvébe Ap­ró Antal, az országgyűlés, va­lamint a Magyar—Szovjet Baráiti Társaság elnöke és Borbély Sándor, a Munkás­őrség országos parancsnoka, az MSZMP KB tagjai. A budapesti dolgozok, diá­kok is lerótták kegyeletüket Jurij Andropov fényképe előtt. Mély együttérzését fe­jezte ki többek között a Zrí­nyi Nyomda kollektívája; a sportolók részvétét tolmá­csolta az Országos Testneve­lési és Sporthivatal küldött­sége. Főhajtással adóztak a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének emléke előtt az egykori szov­jet ösztöndíjasok, valamint a Budapesten tartózkodó szov­jet újságírók és a játékfilm- szemllén részt vevő szovjet filmművészkülldöttség tagjai. A magyarországi diplomá­ciai képviseletek számos ve­zetője kereste fel szombaton a szovjet nagykövetséget, és kifejezte őszinte részvétét. Február 14.: országos gyásznap A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa február 14- ét, Jurij Vlagyimirovics Andropov, a Szovjetunió és a nemzetközi munkásmozga­lom kiemelkedő személyisé­ge temetésének napját or­szágos gyásznappá nyilvání­totta. E napon a Kossuth Lajos téren katonai tiszteletadás mellett felvonják, majd fél­árbocra eresztik az állami zászlót. Gyászlobogót helyez­nek el a középületeken és az intézményeken, a vendég­látó- és szórakozóhelyeken pedig szünetel a zene- és műsorszolgáltatás. Részvéttávirat A paksi atomerőműnél a GYGV éppen 'műszakban lévő kollektívája szombaton reggel röpgyűlésen fejezte ki részvétét Andropov elhuny­ta alkalmából, és részvét­táviratot küldtek a szovjet nagykövetségnek.

Next

/
Thumbnails
Contents