Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-07 / 31. szám

2 rtÉPÜJSÁG 1984i február 7. Súlyos harcok Libanonban (Folytatás az 1. oldalról.) értékelések szerint a Bejrut déli külvárosában rendezett vérfürdő tette szükségessé, miután — tiltakozásul, a siita Amal mozgalom vezetőjé­nek felhívására — három mohamedán miniszter be­nyújtotta lemondását. Dzse- majél felkérte Vazzant, hogy az új kormány megalakulá­sáig minisztereivel együtt maradjon hivatalban. Bejrút­ban lehetségesnek tartják, hogy Takieddin Szolh volt miniszterelnök kap kor­mányalakítási megbízást. A 75 éves politikus 1979-ben sikertelen kísérletet tett egy nemzeti egységkormány megalakítására. A mohamedán vallási és politikai vezetők tömegmé­szárlásként bélyegezték meg a kormányhadsereg dél-bej­rúti hadműveleteit. Rasid Szolh volt miniszterelnök ki­jelentette, hogy Vazzant há­borús bűnösként kell felelős­ségre vonni. Egy másik volt miniszterelnök, Szelim el- Hosz tiltakozásul bojkottálta a Dzsemajel által kezdemé­nyezett kormányalakítási konzultációt, amelyre az ál­lamfő a parlament elnökét, volt köztársasági elnökét Jaruzelski és Kulikov megbeszélése Wojciech Jaruzelski, a LEMp KB első titkára, mi­niszterelnök szombaton fo­gadta a lengyelországi láto­gatáson tartózkodó Viktor Kulikov marsallt, a Varsói Szerződés tagországai egye­sített haderőinek főparancs­nokát. A szívélyes, baráti légkörű találkozón megvitat­ták Európa és a világ kato­nai és politikai helyzetét, valamint a lengyel hadsereg és a Varsói Szerződés tagál­lamainak hadseregei közötti együttműködés kérdéseit. és kormányfőket kéretett magához. Az elnöki kezdeményezés sorsa elsősorban az ellenzéki Nemzeti Megmentési Front válaszától függ. Valid Dzsun- blatt, a Haladó Szocialista Párt elnöke kijelentette, hogy már akkor sem lehetsé­ges tárgyalás Dzsemajellel, ha érvényteleníti az Izrael­lel kötött megállapodást. A damaszkuszi rádió feltétele­zése szerint a falangista re­zsim katonai kormány meg­alakításával próbál kiutat találni a válságból. Camille Samun, volt köz- társasági elnök, a jobboldal szószólója támadta azokat a szunnita mohamedán vezető­ket, volt miniszterelnököket, akik a Szíriái vezetés meghí­vására hétfőn Damaszkusz- ban folytattak tárgyalásokat a libanoni rendezésről. Sa­mun megoldásaként a Bej­rútban állomásozó nyugati csapatok megerősítését szor­galmazta. Az izraeli rádió a libononi kormány lemondását követő nyugtalan légkörben Mose Arensz hadügyminisztert idézte, aki a kabinet vasárna­pi ülése után egy gyűlésen kijelentette, hogy az izraeli A Namíbia felszabadításá­ért küzdő szervezet a SWA- PO mindaddig folytatja fegy­veres harcát a Dél-Afrika által megszállt Namíbia te­rületén, amíg Pretoria alá nem írja a fegyverszüneti megállapodást és feltétel nél­kül meg nem valósítja az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak Namíbiára vonatkozó 435-ös számú határozatát. (A hat évvel ezelőtti BT-határo- zat a dél-afrikai megszállás megszüntetését és szabad vá­hadsereg dél-libanonban „rendelkezik minden szüksé­ges eszközzel” ahhoz, hogy „megvédje” északi területeit, s „felkészült minden eshe­tőségre, a legrosszabbra is”. A hadügyminiszter ezúttal is Szíriát tette felelőssé a liba­noni helyzet elmérgesedése miatt. Az ülés alatt egyéb­ként tüntetők vették körül a miniszterelnök irodáját, és követelték az izraeli csapatok kivonását az immár több, mint húsz hónapja megszállt libanoni területekről. Az izraeli televízió szerint a Vazzan-kormány lemon­dása után jeruzsálemben egyre nő az aggodalom, hogy Dzsemajel elnök és falangis­ta szövetségesei nem képesek hatalmukat kiterjeszteni Bej­rúttól délre, és Izrael semmit sem nyer az általa kirobban­tott véres libanoni háború­val. Az egyik, most a kor­mány által is komolyan vizs­gált választási lehetőség az, hogy „új biztonsági intéz­kedéseket hozzanak, akár Dzsemajel nélkül is” — mondta a televízió kommen­tátora Libanon tényleges felosztására célozva, amit ily módon a legalitás eddigi mi­nimális látszatával sem lep­leznének. lasztások megtartását köve­telte Namíbiában.) Sam Nujoma vasárnap a TANJUG jugoszláv hírügy­nökség luandai tudósítójá­nak adott nyilatkozatában megerősítette, hogy szerve­zete kész tárgyalni Pretoriá­val, de csakis „semleges te­rületen”. Közölte továbbá, hogy a Pretoriával esetleg kötendő tűzszünet csupán bevezetője lehet az ENSZ Namíbiára vonatkozó rende­zési terve feltétel nélküli végrehajtásának. PANORAMA BUDAPEST Dr. Nezvál Ferenc nyugal­mazott igazságügyminisztert, a párt régi harcosát, 75. szü­letésnapja alkalmából hét­főn az MSZMP Központi Bi­zottsága nevében köszöntöt­te dr. Korom Mihály, a Po­litikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt Varga Péter, a Központi Bizottság osztály- vezetője. PRÁGA Hétfőn a kijelölt körzetek­ben befejeződött a felkészü­lés a csehszlovák néphadse­reg, a szovjet hadsereg és a magyar néphadsereg száraz­földi csapatai és légiereje ki­jelölt egységei közös téli hadgyakorlatára. A gyakor­lat célja, hogy egyidejű har­ci tevékenység feltételei kö­zött tökéletesítsék a szövet­séges hadseregek egységei és parancsnokai közötti együtt­működést. ATHÉN Az európai szárazföld atomfegyvermentes övezetté való nyilvánításáról kezdő­dött Athénban hétfőn nem­zetközi értekezlet. A tanács­kozást a Mozgalom a Nem­zeti Függetlenségért, a Nem­zetközi Békéért és Leszere­lésért elnevezésű görög szer­vezet, a KEADEA kezdemé­nyezésére hívták össze. Több mint hatvan békemozgalom küldöttsége képviselteti ma­gát azokból az országokból, amelyek 1975-ben aláírták a Helsinkiben tartott európai biztonsági és együttműködé­si konferencia záróokmá­nyát. A magyar békemozga­lom küldöttségét Péter Já­nos, az országgyűlés alelnö- ke vezeti. Az értekezletet Andreasz Papandreu görög miniszterelnök nyitotta meg. VARSÓ Vasárnap Varsóban tett látogatást Hans Jürgen Wischnewski, a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnöksé­gének tagja, nyugatnémet al­sóházi parlamenti képviselő. Sam Nujoma nyilatkozata A Kissinger-jelentés Mennyit ér Közép-Amerika ? A közép-amerikai és karibi térség térképe Az egykori szbár-külügy- minisziter ünnepélyes keretek között nyújtotta ást a Fehér Házban az elnöknek a 132 ol­dalas paksamétát Féléves munkával elkészült a Közé.p- Am erikáról szóló Kissinger- jelentés, amely ajánlásokat tesz Ronald Reagan elnök­nek a térségben folytatandó hatékonyabb politikával kap­csolatban. A jelentés tartalmára, ösz- szeáliításámak körülményei­re rányomta bélyegét az 1984-es választási év. A bírá­latok kereszttüzébe került reagani politikát — a Fehér Ház szándékai szerint — ob­jektív adatokkal, ajánlások­kal kellett alátámasztani. Az elnök tanácsadói ezért java­solták a legfontosabb politi­kai kérdések elemzésére olyan kétpárti — republiká­nus és demokrata képviselők­ből álló — bizottságok ala­kítását, amelyek képesek de­monstrálni a Reagant övező nemzeti egységét és konszen­zust. Ilyen kétpáriti bizottsá­gokat hoztak létre a társa­dalombiztosítás, vailiamioit az MX-rakéták ügyében. Az amerikai bel- és katonapoli­tika égető kérdései mellé így került kiemeilit nemzetközi kérdésként a közép-ameri­kai és karibi térség ügye. A Hl politikusból alakított bizottság élére az elnök azt ia Henry Kiissingert nevezte ki, aki mentes ugyan a túl­zott szerénységtől, de azt mindig állítatta, hogy Lat in- Amerika az egyetlen terület, amelyhez nem ént. A július­ban megalakított bizottság működésének első két hónap­ját annak szentelte, ho,gy megismerkedjen a Közép- Amerikával kapcsolatos, mérvadó hazai vélemények­kel. Meghallgatott három volt elnököt, négy volt kül­ügyminisztert, mielőtt októ­ber közepén nekiindult vol­na hat közáp-amsrikaii or­szágot érintő hatnapos kőrút­jának. A ténymegáliapíló látoga­tásnak szánt villámutazások sora némi kétséget hagyott megfigyelőkben a komoly, érdemi vizsgálódások iránt. Erre a gyanúra a jelentés nem is cáfol rá. Tényekből levont következtetések he­lyett, eleve igaznak fogadta el a Közép-Amerikával kap­csolatos washingtoni előíté­leteket. A Newsweek című amerikai hírmagazin egyik legutóbbi száma így minősíti •a Kissinger-jelentést: „A 'bi­zottságnak a legfőbb követ­keztetése valójában nem is egészen következtetés hanem egyetértés. Még a bizottság demokrata tagjai is elfogad­ták a Reagain-adminisatráciió ■közép-amerikai politikai vo­nalát éppúgy, minit az alap- jiáuil szolgáló feltételezést”. Ez a feltételezés pedig a Kis- siniger-jelenités szerint abból indul ki, hogy a térségben tapasztalható forrongások, feszültségek oika nem a tár­sadalmi igazságtalan Ságok­ban keresendők, hanem kül­ső tényezőkben. A bizottság véleménye az, hogy „agresszív külső hatal­mak arra használják ki a he­lyi nehézségeket, hogy saját politikai befolyásúikat és ka­tonai ellenőrzésüket kiter­jesszék, komolyan fenyeget­ve ezzel az Egyesült Álla­mokat és az egész féltekét.” Ezzel kétségét kizáróan azt állítja a jelentés, hogy az Egyesült Államok hátsóud­varának tartott térség „szov­jet ’stratégiai behatolás” színhelye, j A bizottság ajánlásai a „több pénzt és több fegyvert” jelszó jegyében fogantak, A Kissinger-jelentés erőteljes támogatást ad az elnöknek, aki komoly ’nehézségekkel küszködött a kongresszus­ban a köz ép- amerikai segély- programja miatt. A pesszi­mista hangú jelentés úgy fes­ti le a helyzetet az ameri­kai honatyáik előtt, hogy gyors megoldás híjáin az Egyesült Államok létérdekei vesznek el a térségben. A je­lentés két megoldást kínál: vagy horribilis összegű kato­nai és gazdasági segélyt ad az USA a térségbeli szövet­ségeseinek, vagy katonai be­avatkozásra kényszerül. Az amerikai közvélemény „ Vietnam-szindrómá j ának” ismeretében a bizottság jó pszichológiai érzékkel épít arra a félelemre, amely az amerikai emberáldozatok miatt nagyon is jelen van a társadalomban. Viszont pénz­zel — igaz, nem kis összeg­gel —, sugallja a jelentés, meg lehet váltani az áldoza­tokat. A bizottság 8 milliárd dollárnyi segítséget javasol a térség diktatúrái számára az elkövetkező öt évre. De ahhoz, hogy Közép-Amerika gazdaságilag is talpra áll­hasson, 1990-ig 24 milliárd dollárra lenne szükség. En­nek az óriási összegnek cak a felét állná Washington, a másik részét nemzetközi szervezetek és bankok fedez­nék. Miután a jelentés jóval rálicitál a Reagan elnök ál­tal eddig kért és a képvise­lők által megnyirbált segé­lyekre, a felsorolt számokkal jó esély mutatkozik arra, hogy a kongresszus legalább az eredeti összeget megsza­vazza. A Kissinger-bizottság re­kordbefektetést javasol a Fehér Háznak. Kétséges, hogy Kissinger hasonló taná­csokat adna-e a beruházási tippekért és nemzetközi elő­rejelzésekért hozzáforduló magánbefektetőknek. A 150 ezer dolláros honorárium fejében a volt külügyminisz­ter bizonyára lebeszélné kli­enseit a politikailag földren- géses övezetnek számító Kö­zép-Amerikáról... M. L. Erwin Lánc az osztrák külpolitikáról A semleges és az el nem kötelezett országok két hét múlva terjesztik elő javasla­taikat a stockholmi konfe­rencián katonai bizalomépí­tő intézkedésekre és a tanács­kozás további menetére — közölte az osztrák külügymi­niszter. Ervin Lánc vasárna­pi tv-nyilatkozatában han­goztatta, hogy a bonyolult kérdések ellenére megállapo­dásra kell törekedni Stock­holmban, s ezt szolgálja Bécs diplomáciai aktivi­tása is. Ausztria semmi­re nem tartja a gazda­sági bojkottintézkedé­seket — célzott Lánc az amerikai politikára. Közölte, hogy egyetértésre jutottak az amerikai kormánnyal a kor­szerű technológiájú cikkek exportjának kérdésében (mi­után Washington bírálta Bé­cset ,hogy ilyen termékek Ausztrián át eljutnak szo­cialista országokba is. „peri­férikus cikkekről” volt egyébként szó, mondotta a külügyminiszter, hozzátéve: az Egyesült Államok joga eldönteni, mit ad el közvet­lenül, vagy közvetetten más országoknak — de Ausztri­ának ugyanígy joga abban dönteni, hogy saját termékeit kinek adja el. Az minden­esetre sajnálatos, ha egy amerikai cég korlátlan enge­délyt kap bizonyos termékek európai eladására — míg európai cégek ugyanazt a terméket csak egyedi (ame­rikai) engedély alapján for­galmazhatják. Auszltrda továbbra is aktív politikát kíván folytatni a Közel-Keleten, hiszen az ot­tani helyzet szorosan össze­függ Európa, ezen belül Ausztria biztonságával — hangoztatta. Elmondotta, hogy az úgynevezett Reagan- terv kidolgozásakor (amely Jordánia keretében irányoz elő palesztin autonóm terü­letet) Washington ismételt tanácskozásán kikérte Bruno Kreisky akkori osztrák kancellár véleményét. Erwin Lánc az osztrák kül­politika folyamatosságát hangsúlyozta: a jó viszony ápolását az államszerződést aláírt nagyhatalmaikkal, s Ausztria szomszédjaival. Vé­leménye szerint egyébként a nyugat-európai országok, köztük a semleges Ausztria, távolról sem játszanak olyan közös politikai szerepet a világban, amelyre gazdasági erejük alapot adraa-^ jólle­het ezt például az arab or­szágok nagyon is igényelnék. A jobban egyeztetett külpo­litikai lépések szempontjá­ból fontosnak minősítette a tanácskozást, amelyen ápri­lisban az EGK- és az EFTA- országoik kormányfői talál­koznak. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1984. február 7-től Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 612,62 6 619,24 6 625,86 Ausztrál dollár 4 283,56 4 287,85 4 292,14 Belga frank 82,43 82,51 82,59 Dán korona 464,75 465,22 465,69 Finn márka 791,98 792,77 793,56 Francia frank 549,45 550,00 550,55 Holland forint 1 495,45 1 496,95 1 498,45 Japán yen (1000) 198,94 199,14 199,34 Kanadai dollár 3 726,63 3 730,36 3 734,09 Kuvaiti dinár 15 820,72 15 836,56 15 852,40 Norvég korona 595,30 595,90 596,50 NSZK márka 1 686,35 1 688,04 1 689,73 Olasz líra (1000) 27,46 27,49 27,52 Osztrák schilling 139,23 239,47 239,71 Portugál escudo 34,02 34,05 34,08 Spanyol peseta 29,73 29,76 29,79 Svájci frank 2 098,70 2 100,80 2 102,90 Svéd korona 572,27 572,84 573,41 Tr. es cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 4 643,38 4 648,03 4 652,68 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1984. január 3-1 közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1984 február 7-től Devizanem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 420,66 6 817,82 Ausztrál dollár 4 159,21 4 416,49 Belga frank 80,03 84,99 Dán korona 451,26 479,18 Finn márka a) 768,99 816,55 Francia frank 533,50 566,50 Görög drachma b) 40,32 42,82 Holland forint 1 452,04 1 541,86 Japán yen (1000) 193,17 205,11 Jugoszláv dinár a) 31,67 33,63 Kanadai dollár 3 618,45 3 842,27 Kuvaiti dinár 15 361,46 16 311,66 Norvég korona 578,02 613,78 NSZK márka 1 637,40 1 738,68 Olasz líra (1000) 26,67 28,31 Osztrák schilling 232,29 246,65 Portugál escudo 33,03 35,07 Spanyol peseta 28,87 30,65 Svájci frank 2 037,78 2 163,82 Svéd korona a) 555,65 590,03 USA dollár 4 508,59 4 787,47 a) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 100-as b) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 500-as Érvényben: 1984. február 7-től Vásárolható árfolyam Pénznem legmagasabb 100 egységre bankjegy­forintban címletek Albán lek — 289,00 Bolgár leva 20 1 676,14 Csehszlovák korona 500 170,00 KNDK von — 910,42 Kubai peso 20 1 328,80 Lengyel zloty 1 000 24,58 Mongol tugrik 100 406,70 NDK márka 100 575,00 Román lei 100 170,00 Szovjet rubel 10 1 700,00 Vietnami dong 154,45 n ¥ ti ___ ■ ■ ___a r ■ A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közleménye A konvertibilis devizák forint- árfolyamainak változásával ösz- szefüggésben 1984. február 7-től a külföldre utazó magyar állam­polgárok részére forintban meg­határozott valutavásárlási kere­tek emelkednek, fgy pl. a kon­vertibilis elszámolású országok­ba utazó egyéni túristák az ed­digi 14 000 Ft helyett 14 500 Ft-ért vásárolhatnak valutát. Emelkednek továbbá a látoga­tó útlevéllel utazók, valamint a szervezett túrista utazáson részt­vevők valutavásárlási forintke­retei is. A további részletekről az utazási irodák adnak felvilá­gosítást.

Next

/
Thumbnails
Contents