Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-07 / 31. szám
2 rtÉPÜJSÁG 1984i február 7. Súlyos harcok Libanonban (Folytatás az 1. oldalról.) értékelések szerint a Bejrut déli külvárosában rendezett vérfürdő tette szükségessé, miután — tiltakozásul, a siita Amal mozgalom vezetőjének felhívására — három mohamedán miniszter benyújtotta lemondását. Dzse- majél felkérte Vazzant, hogy az új kormány megalakulásáig minisztereivel együtt maradjon hivatalban. Bejrútban lehetségesnek tartják, hogy Takieddin Szolh volt miniszterelnök kap kormányalakítási megbízást. A 75 éves politikus 1979-ben sikertelen kísérletet tett egy nemzeti egységkormány megalakítására. A mohamedán vallási és politikai vezetők tömegmészárlásként bélyegezték meg a kormányhadsereg dél-bejrúti hadműveleteit. Rasid Szolh volt miniszterelnök kijelentette, hogy Vazzant háborús bűnösként kell felelősségre vonni. Egy másik volt miniszterelnök, Szelim el- Hosz tiltakozásul bojkottálta a Dzsemajel által kezdeményezett kormányalakítási konzultációt, amelyre az államfő a parlament elnökét, volt köztársasági elnökét Jaruzelski és Kulikov megbeszélése Wojciech Jaruzelski, a LEMp KB első titkára, miniszterelnök szombaton fogadta a lengyelországi látogatáson tartózkodó Viktor Kulikov marsallt, a Varsói Szerződés tagországai egyesített haderőinek főparancsnokát. A szívélyes, baráti légkörű találkozón megvitatták Európa és a világ katonai és politikai helyzetét, valamint a lengyel hadsereg és a Varsói Szerződés tagállamainak hadseregei közötti együttműködés kérdéseit. és kormányfőket kéretett magához. Az elnöki kezdeményezés sorsa elsősorban az ellenzéki Nemzeti Megmentési Front válaszától függ. Valid Dzsun- blatt, a Haladó Szocialista Párt elnöke kijelentette, hogy már akkor sem lehetséges tárgyalás Dzsemajellel, ha érvényteleníti az Izraellel kötött megállapodást. A damaszkuszi rádió feltételezése szerint a falangista rezsim katonai kormány megalakításával próbál kiutat találni a válságból. Camille Samun, volt köz- társasági elnök, a jobboldal szószólója támadta azokat a szunnita mohamedán vezetőket, volt miniszterelnököket, akik a Szíriái vezetés meghívására hétfőn Damaszkusz- ban folytattak tárgyalásokat a libanoni rendezésről. Samun megoldásaként a Bejrútban állomásozó nyugati csapatok megerősítését szorgalmazta. Az izraeli rádió a libononi kormány lemondását követő nyugtalan légkörben Mose Arensz hadügyminisztert idézte, aki a kabinet vasárnapi ülése után egy gyűlésen kijelentette, hogy az izraeli A Namíbia felszabadításáért küzdő szervezet a SWA- PO mindaddig folytatja fegyveres harcát a Dél-Afrika által megszállt Namíbia területén, amíg Pretoria alá nem írja a fegyverszüneti megállapodást és feltétel nélkül meg nem valósítja az ENSZ Biztonsági Tanácsának Namíbiára vonatkozó 435-ös számú határozatát. (A hat évvel ezelőtti BT-határo- zat a dél-afrikai megszállás megszüntetését és szabad váhadsereg dél-libanonban „rendelkezik minden szükséges eszközzel” ahhoz, hogy „megvédje” északi területeit, s „felkészült minden eshetőségre, a legrosszabbra is”. A hadügyminiszter ezúttal is Szíriát tette felelőssé a libanoni helyzet elmérgesedése miatt. Az ülés alatt egyébként tüntetők vették körül a miniszterelnök irodáját, és követelték az izraeli csapatok kivonását az immár több, mint húsz hónapja megszállt libanoni területekről. Az izraeli televízió szerint a Vazzan-kormány lemondása után jeruzsálemben egyre nő az aggodalom, hogy Dzsemajel elnök és falangista szövetségesei nem képesek hatalmukat kiterjeszteni Bejrúttól délre, és Izrael semmit sem nyer az általa kirobbantott véres libanoni háborúval. Az egyik, most a kormány által is komolyan vizsgált választási lehetőség az, hogy „új biztonsági intézkedéseket hozzanak, akár Dzsemajel nélkül is” — mondta a televízió kommentátora Libanon tényleges felosztására célozva, amit ily módon a legalitás eddigi minimális látszatával sem lepleznének. lasztások megtartását követelte Namíbiában.) Sam Nujoma vasárnap a TANJUG jugoszláv hírügynökség luandai tudósítójának adott nyilatkozatában megerősítette, hogy szervezete kész tárgyalni Pretoriával, de csakis „semleges területen”. Közölte továbbá, hogy a Pretoriával esetleg kötendő tűzszünet csupán bevezetője lehet az ENSZ Namíbiára vonatkozó rendezési terve feltétel nélküli végrehajtásának. PANORAMA BUDAPEST Dr. Nezvál Ferenc nyugalmazott igazságügyminisztert, a párt régi harcosát, 75. születésnapja alkalmából hétfőn az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte dr. Korom Mihály, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt Varga Péter, a Központi Bizottság osztály- vezetője. PRÁGA Hétfőn a kijelölt körzetekben befejeződött a felkészülés a csehszlovák néphadsereg, a szovjet hadsereg és a magyar néphadsereg szárazföldi csapatai és légiereje kijelölt egységei közös téli hadgyakorlatára. A gyakorlat célja, hogy egyidejű harci tevékenység feltételei között tökéletesítsék a szövetséges hadseregek egységei és parancsnokai közötti együttműködést. ATHÉN Az európai szárazföld atomfegyvermentes övezetté való nyilvánításáról kezdődött Athénban hétfőn nemzetközi értekezlet. A tanácskozást a Mozgalom a Nemzeti Függetlenségért, a Nemzetközi Békéért és Leszerelésért elnevezésű görög szervezet, a KEADEA kezdeményezésére hívták össze. Több mint hatvan békemozgalom küldöttsége képviselteti magát azokból az országokból, amelyek 1975-ben aláírták a Helsinkiben tartott európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányát. A magyar békemozgalom küldöttségét Péter János, az országgyűlés alelnö- ke vezeti. Az értekezletet Andreasz Papandreu görög miniszterelnök nyitotta meg. VARSÓ Vasárnap Varsóban tett látogatást Hans Jürgen Wischnewski, a Német Szociáldemokrata Párt elnökségének tagja, nyugatnémet alsóházi parlamenti képviselő. Sam Nujoma nyilatkozata A Kissinger-jelentés Mennyit ér Közép-Amerika ? A közép-amerikai és karibi térség térképe Az egykori szbár-külügy- minisziter ünnepélyes keretek között nyújtotta ást a Fehér Házban az elnöknek a 132 oldalas paksamétát Féléves munkával elkészült a Közé.p- Am erikáról szóló Kissinger- jelentés, amely ajánlásokat tesz Ronald Reagan elnöknek a térségben folytatandó hatékonyabb politikával kapcsolatban. A jelentés tartalmára, ösz- szeáliításámak körülményeire rányomta bélyegét az 1984-es választási év. A bírálatok kereszttüzébe került reagani politikát — a Fehér Ház szándékai szerint — objektív adatokkal, ajánlásokkal kellett alátámasztani. Az elnök tanácsadói ezért javasolták a legfontosabb politikai kérdések elemzésére olyan kétpárti — republikánus és demokrata képviselőkből álló — bizottságok alakítását, amelyek képesek demonstrálni a Reagant övező nemzeti egységét és konszenzust. Ilyen kétpáriti bizottságokat hoztak létre a társadalombiztosítás, vailiamioit az MX-rakéták ügyében. Az amerikai bel- és katonapolitika égető kérdései mellé így került kiemeilit nemzetközi kérdésként a közép-amerikai és karibi térség ügye. A Hl politikusból alakított bizottság élére az elnök azt ia Henry Kiissingert nevezte ki, aki mentes ugyan a túlzott szerénységtől, de azt mindig állítatta, hogy Lat in- Amerika az egyetlen terület, amelyhez nem ént. A júliusban megalakított bizottság működésének első két hónapját annak szentelte, ho,gy megismerkedjen a Közép- Amerikával kapcsolatos, mérvadó hazai véleményekkel. Meghallgatott három volt elnököt, négy volt külügyminisztert, mielőtt október közepén nekiindult volna hat közáp-amsrikaii országot érintő hatnapos kőrútjának. A ténymegáliapíló látogatásnak szánt villámutazások sora némi kétséget hagyott megfigyelőkben a komoly, érdemi vizsgálódások iránt. Erre a gyanúra a jelentés nem is cáfol rá. Tényekből levont következtetések helyett, eleve igaznak fogadta el a Közép-Amerikával kapcsolatos washingtoni előítéleteket. A Newsweek című amerikai hírmagazin egyik legutóbbi száma így minősíti •a Kissinger-jelentést: „A 'bizottságnak a legfőbb következtetése valójában nem is egészen következtetés hanem egyetértés. Még a bizottság demokrata tagjai is elfogadták a Reagain-adminisatráciió ■közép-amerikai politikai vonalát éppúgy, minit az alap- jiáuil szolgáló feltételezést”. Ez a feltételezés pedig a Kis- siniger-jelenités szerint abból indul ki, hogy a térségben tapasztalható forrongások, feszültségek oika nem a társadalmi igazságtalan Ságokban keresendők, hanem külső tényezőkben. A bizottság véleménye az, hogy „agresszív külső hatalmak arra használják ki a helyi nehézségeket, hogy saját politikai befolyásúikat és katonai ellenőrzésüket kiterjesszék, komolyan fenyegetve ezzel az Egyesült Államokat és az egész féltekét.” Ezzel kétségét kizáróan azt állítja a jelentés, hogy az Egyesült Államok hátsóudvarának tartott térség „szovjet ’stratégiai behatolás” színhelye, j A bizottság ajánlásai a „több pénzt és több fegyvert” jelszó jegyében fogantak, A Kissinger-jelentés erőteljes támogatást ad az elnöknek, aki komoly ’nehézségekkel küszködött a kongresszusban a köz ép- amerikai segély- programja miatt. A pesszimista hangú jelentés úgy festi le a helyzetet az amerikai honatyáik előtt, hogy gyors megoldás híjáin az Egyesült Államok létérdekei vesznek el a térségben. A jelentés két megoldást kínál: vagy horribilis összegű katonai és gazdasági segélyt ad az USA a térségbeli szövetségeseinek, vagy katonai beavatkozásra kényszerül. Az amerikai közvélemény „ Vietnam-szindrómá j ának” ismeretében a bizottság jó pszichológiai érzékkel épít arra a félelemre, amely az amerikai emberáldozatok miatt nagyon is jelen van a társadalomban. Viszont pénzzel — igaz, nem kis összeggel —, sugallja a jelentés, meg lehet váltani az áldozatokat. A bizottság 8 milliárd dollárnyi segítséget javasol a térség diktatúrái számára az elkövetkező öt évre. De ahhoz, hogy Közép-Amerika gazdaságilag is talpra állhasson, 1990-ig 24 milliárd dollárra lenne szükség. Ennek az óriási összegnek cak a felét állná Washington, a másik részét nemzetközi szervezetek és bankok fedeznék. Miután a jelentés jóval rálicitál a Reagan elnök által eddig kért és a képviselők által megnyirbált segélyekre, a felsorolt számokkal jó esély mutatkozik arra, hogy a kongresszus legalább az eredeti összeget megszavazza. A Kissinger-bizottság rekordbefektetést javasol a Fehér Háznak. Kétséges, hogy Kissinger hasonló tanácsokat adna-e a beruházási tippekért és nemzetközi előrejelzésekért hozzáforduló magánbefektetőknek. A 150 ezer dolláros honorárium fejében a volt külügyminiszter bizonyára lebeszélné klienseit a politikailag földren- géses övezetnek számító Közép-Amerikáról... M. L. Erwin Lánc az osztrák külpolitikáról A semleges és az el nem kötelezett országok két hét múlva terjesztik elő javaslataikat a stockholmi konferencián katonai bizalomépítő intézkedésekre és a tanácskozás további menetére — közölte az osztrák külügyminiszter. Ervin Lánc vasárnapi tv-nyilatkozatában hangoztatta, hogy a bonyolult kérdések ellenére megállapodásra kell törekedni Stockholmban, s ezt szolgálja Bécs diplomáciai aktivitása is. Ausztria semmire nem tartja a gazdasági bojkottintézkedéseket — célzott Lánc az amerikai politikára. Közölte, hogy egyetértésre jutottak az amerikai kormánnyal a korszerű technológiájú cikkek exportjának kérdésében (miután Washington bírálta Bécset ,hogy ilyen termékek Ausztrián át eljutnak szocialista országokba is. „periférikus cikkekről” volt egyébként szó, mondotta a külügyminiszter, hozzátéve: az Egyesült Államok joga eldönteni, mit ad el közvetlenül, vagy közvetetten más országoknak — de Ausztriának ugyanígy joga abban dönteni, hogy saját termékeit kinek adja el. Az mindenesetre sajnálatos, ha egy amerikai cég korlátlan engedélyt kap bizonyos termékek európai eladására — míg európai cégek ugyanazt a terméket csak egyedi (amerikai) engedély alapján forgalmazhatják. Auszltrda továbbra is aktív politikát kíván folytatni a Közel-Keleten, hiszen az ottani helyzet szorosan összefügg Európa, ezen belül Ausztria biztonságával — hangoztatta. Elmondotta, hogy az úgynevezett Reagan- terv kidolgozásakor (amely Jordánia keretében irányoz elő palesztin autonóm területet) Washington ismételt tanácskozásán kikérte Bruno Kreisky akkori osztrák kancellár véleményét. Erwin Lánc az osztrák külpolitika folyamatosságát hangsúlyozta: a jó viszony ápolását az államszerződést aláírt nagyhatalmaikkal, s Ausztria szomszédjaival. Véleménye szerint egyébként a nyugat-európai országok, köztük a semleges Ausztria, távolról sem játszanak olyan közös politikai szerepet a világban, amelyre gazdasági erejük alapot adraa-^ jóllehet ezt például az arab országok nagyon is igényelnék. A jobban egyeztetett külpolitikai lépések szempontjából fontosnak minősítette a tanácskozást, amelyen áprilisban az EGK- és az EFTA- országoik kormányfői találkoznak. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1984. február 7-től Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 612,62 6 619,24 6 625,86 Ausztrál dollár 4 283,56 4 287,85 4 292,14 Belga frank 82,43 82,51 82,59 Dán korona 464,75 465,22 465,69 Finn márka 791,98 792,77 793,56 Francia frank 549,45 550,00 550,55 Holland forint 1 495,45 1 496,95 1 498,45 Japán yen (1000) 198,94 199,14 199,34 Kanadai dollár 3 726,63 3 730,36 3 734,09 Kuvaiti dinár 15 820,72 15 836,56 15 852,40 Norvég korona 595,30 595,90 596,50 NSZK márka 1 686,35 1 688,04 1 689,73 Olasz líra (1000) 27,46 27,49 27,52 Osztrák schilling 139,23 239,47 239,71 Portugál escudo 34,02 34,05 34,08 Spanyol peseta 29,73 29,76 29,79 Svájci frank 2 098,70 2 100,80 2 102,90 Svéd korona 572,27 572,84 573,41 Tr. es cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 4 643,38 4 648,03 4 652,68 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1984. január 3-1 közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1984 február 7-től Devizanem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 420,66 6 817,82 Ausztrál dollár 4 159,21 4 416,49 Belga frank 80,03 84,99 Dán korona 451,26 479,18 Finn márka a) 768,99 816,55 Francia frank 533,50 566,50 Görög drachma b) 40,32 42,82 Holland forint 1 452,04 1 541,86 Japán yen (1000) 193,17 205,11 Jugoszláv dinár a) 31,67 33,63 Kanadai dollár 3 618,45 3 842,27 Kuvaiti dinár 15 361,46 16 311,66 Norvég korona 578,02 613,78 NSZK márka 1 637,40 1 738,68 Olasz líra (1000) 26,67 28,31 Osztrák schilling 232,29 246,65 Portugál escudo 33,03 35,07 Spanyol peseta 28,87 30,65 Svájci frank 2 037,78 2 163,82 Svéd korona a) 555,65 590,03 USA dollár 4 508,59 4 787,47 a) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 100-as b) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 500-as Érvényben: 1984. február 7-től Vásárolható árfolyam Pénznem legmagasabb 100 egységre bankjegyforintban címletek Albán lek — 289,00 Bolgár leva 20 1 676,14 Csehszlovák korona 500 170,00 KNDK von — 910,42 Kubai peso 20 1 328,80 Lengyel zloty 1 000 24,58 Mongol tugrik 100 406,70 NDK márka 100 575,00 Román lei 100 170,00 Szovjet rubel 10 1 700,00 Vietnami dong 154,45 n ¥ ti ___ ■ ■ ___a r ■ A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közleménye A konvertibilis devizák forint- árfolyamainak változásával ösz- szefüggésben 1984. február 7-től a külföldre utazó magyar állampolgárok részére forintban meghatározott valutavásárlási keretek emelkednek, fgy pl. a konvertibilis elszámolású országokba utazó egyéni túristák az eddigi 14 000 Ft helyett 14 500 Ft-ért vásárolhatnak valutát. Emelkednek továbbá a látogató útlevéllel utazók, valamint a szervezett túrista utazáson résztvevők valutavásárlási forintkeretei is. A további részletekről az utazási irodák adnak felvilágosítást.
