Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-07 / 31. szám

1984. február 7­NÉPÚJSÁG 3 A szakmai sajátosságoknak megfelelően... Pedagógus-pártbizottság Túlfogyasztott? Fizet a traktoros Szakszerű beállítás - energiamegtakarítás Szekszárdon HOSSZÚ ideiig egy alap­-------------szervezet fogta össze a szekszárdi kommu­nista ipedagógusokait. Ahogy évről évre nőtt a létszám, egyre nehezebbé vált a pánt­munka, szükséges volt foko­zatosan szétválasztani a pártszervezetet, kisebb ailiap- szervezetekiat létrehozni, is­kolánként. 1978-bán pártve­zetőség alakult az alsó fokú oktatási iinifézményaknél, majd ilótnejött a -középfokú intézmények páritvezetősége is. Másfél éve, 1982 szeptem­berében történt meg a szek­szárdi pedagógus pártbizott­ság létrehozása, amely m-a a tizenöt atapszervezetban tö­mörülő 230 párttag munká­ját fogja össze, irányítja. Minit ÍPap Istvánné, a párt­bizottság 'titkára mondja, az időpont kedvező volt, hiszen 1982 áprilisában tárgyalta- elemezte a Központi Bizott­ság az 1972. június 15-i, ok­tatáspolitikai határozat vég- r óhajtásán ak tapasztalatait és alakíttiota ikii állásfoglalá­sát a közoktatás további fej­lesztésének feladatairól. így a pártbizottság, munkáját ezzel kezdhette, „'adaptálni” alapszervezatekire, -magára a pártbizottságra a határoza­tot, megszabni, majd meg­valósítását segíteni a tenni­valóknak, kialakítani a ha­tározat egységes értelmezé­sét, figyelembe véve -a helyi körülményeket, adottságokat. Szekszárdot megilleti az „iskolaváros” cím. Mintegy tízezer a diákoik szarna, eh­hez jön 1638 óvodás. Több m-int 800 pedagógus dolgo­zik, a techni kai szem él y Zet­tel (együtt a közoktatásban dolgozók száma megközelíti az eziernégyszázat. -Nyilván­való, -hogy a pántm,unkában figyelembe kell ven-nii a spe­ciális adottságokat, helyzetet. Állapjaiban ugyanúgy, de részleteiben másként kell po­litizálni a közoktatás terüle­tein, mint a gazdaságiban. Itt a „termelőmunka” -téngya- alany-a nem a gazdaság, ha­nem a -gyermekek ofctatása- nevetése. Eltérő az is, hogy másutt januárban kezdődik és decemberben fejeződik be az év, itt szeptemberben in­dul és júniusban ér vége-t. (Ennek következtében pél­dául az év végi, éves munkát értékelő -beszámoló taggyűlé­seket a tginév végén tartják.) Könnyebb a városi pártbi­zottság munkája is azáltal, hogy nem a többi pártszerve­zettel -együ-tt -kell irányít-ania- segíitenie a pedagógus párt­szervezeteket, -hanem a peda­gógus pártbizottságon keresz­tül. A pártbizattsá-g megva­lósíthatja a határozatok egy­séges érteim,ezésót-elilenőrzé- sét az óvodáktól a tanító­képző főiskoláig, összehan­golja az ailapszervézetek munkáját. Szakmapolitikai kérdésekben hozzáértőbb irányítást kaphatnak az alap- szervezetek. Az első évben — az 1982— 83-,as tanévben — alapvető feladatként tűzték ki a mun­katervben az oktatáspolitikai határozat egységes értelme­zésének megvalósítását, a pedagógusok mozgósítását — a pártszervezetek (irányítá­sával — a feladatok megva­lósítására, a nevelési partne­rei (szülők, szülői munkakö­zösségek, közművelődési in- t rzmények, patronáló szoc-ia- ?ísta brigádok) bevonását. Egységesebb« tenni azit, hogy a vezetők a; anyagi-erkölcsi ösztönzés es közeivel, az új tantervek ; dta lehetőségek kihasználás; vad segítsék a határozat megvalósítását. Növelni az intézményi párt- szervezetek hatását az ifjú­sági szervezetek munkájára, az ifjúság világnézeti neve­lésére, politikai tájékoztatá­sára. Célul tűzte ki a pártbi­zottság a tanulók történelmi és társadalmi tudatának fej­lesztését, különös tekintettel a közelmúlt történelmének valósághűbb bemutatására. Az agitációs és propaganda­munkában a szín-vonal növe­lése érdekében nagy (létszá­mú tanfolyamok -helyett (és mellett) előtérbe helyezni a kiscssoportos agitációs formá­kat, a beszélgetéseket — sa­ját, vagy külső vita-vezetők­kel — kiül- és -belpolitikai ak­tuális -kérdésekről, -ideológiai problémákról. Tapasztalat voílit ugyanis, ha mondjuk hetvenen -vesznek részit egy ilyen tanfolyamán, -al-ig-a-lig v-an vita-, -ám kisebb csopor­tokban szinte mindenkinek van mondani-kérdezniv-alója. Létrehozták — «páft­------------------------bizottság m egalakulásakor — a mun- kabizattságak-ait. Van agitá­ciós és -propaganda, pántépí­tési munkabizottság, azon­ban -gazdaságpolitikai „he­lyett” nevelésit alakítottak. A munkabizottságok közül ez a legfontosabb. Többek kö­zött irányelveket dolgozott ki -a megyei oktatáspolitikai aiktívaéntekezlet útmutatásai nyomán az oktatási-nevelési munka javítására, javaslato­kat -az alapszervezetek ré­szére. Ezekben a hetekben — a munkatervinek megfele­lően — megvizsgálja a vá­ros iskoláiban a -tanulói ön­kormányzat helyzetét, tevé­kenységét, majd javaslatot tesz -a itovábhi fei-adatokra. Ezerötszáz felmérőlapot ké­szítettek — bevopva a felmé­résbe nemcsak a munkabi­zottság, a pártbizottság tagjait, hanem a testüle­ten kívüli - és pártankívü- M pedagógusokat is. K-üdön felmérőlapok készülitek az iskolavezetés szintjén törté­nő vizsgálathoz,-.külön az is­kolai önkormányzati szervek (úttörőcsapat, KlSZ-bizott- ság, -alapszerv-ezet, rajvez-e- tós) külön itöíbbiszáz felmérő­lap úttörők, KlSZ-ta-gok vé­leményének megismeréséhez, A .munkabizottság éntékeli- elemzi majd a felmérőlapo­kat, alakítja ki álláspontját, ami a végrehajtó bizottság, majd ia -pártbizottság elé ke­rül. Az ágit.-prop. bizottság feladatul kapta a propagan- distafclub megszervezéséit. Az idén már két laikal-omimal tartottak klubfoglalkozást. A munkabizottság vizsgálta a cigány tanulók helyzetét is. A 'pántépítési munka a bizottság eredményes te­vékenységét tükrözi, hogy tavaly 11 új párttagot vettek föl, köztük négy tanítóképző főiskolai hallga­tót. Kezdeményezte a mun­kabizottság azt is, hogy a legkiválóbb, mozgalmi mun­kát lelkesen végző, -elkötele­zett -középiskolai tanulók kö­zül is neveljenek párttago­kat. A szakmunkásképzőben már van -néhány „jelölt”. Szorgalmazza a pártbizottság — és a pártépítési munka­bizottság — a pedagógus KISZ-ala-pszervezetek létre­hozását -is. Míg korábban csak a padániki szakközépis­kolában, a szakmunkáskép­zőben és néhány általános is­kolában működött pedagógus KISZ-szervezet, ma már •több közép- és mindegy-ik ál­talános iskolában létrejött. A pártbizottság kialakítot­ta instruktora hálózatát, mind a tizenöt ala-pszerve- zetnek van egy — pár-tbi- zottsági tag — instruktora, aki segíti az aitapszarvezíet'i munkát, közvetíti a pártbi­zottság határozatait-javasla­tait és jelzi a pártbizottság­nak az alap-szervezet problé­máit. Az alapszervezetek ön­állóan dolgoznak, határozzák meg programjukat-iterveiket, ám — éppen az egységes irá­nyítás, összehangoltság je­gyében -a pártbizottság Its tesz ajánlásokat, hogy mely fon­tos kérdésekkel foglalkozza­nak. Szeptemberben taggyű­léseken tárgyalták meg az is­kolai és városi szakmai mun­kaközösségek -tevékenységét, kiemelve e világnézeti 'neve­lést. ‘Ez került 'aztán a végre­hajtó bizottság ülésének na­pirendjére -is. Hasonltján tör­tént ez októberben a cigány tanulók helyzetének felméré­sével. Decemberben a peda­gógus iKISZ-bizoittság -mun­káját tárgyalta a vb, január­ban a gyerekek szabadidős tevékenységét, a 'héten az 505. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet félévi -tanulmányi helyzete, a felzárkózás, a le­morzsolódás csökkentése ér­dekében végzett munkája ke­rül napirendre ..., -a júniusi vb-ü'lésen a balkitai új általá­nos iskola alapszervezetánek vezetősége számol be az első •tanév tapasztalatairól. Számos (tény -bizonyítja, hogy eredményesen -működik a másfél éve alakúit pártbi­zottság. Az alapszervezetek­ben aktívabbak a taggyűlé­sek — a felszólalásoknál nem ritka az 50 százalékon fel-üilii arány, néhány terüle­ten sikerült, vagy folyamat­ban v-a-n az egy-fcét alapszer­vezetnél -történt kezdeménye­zés általánosítása. Csak egy ezek közül: a -munkamód­szerrel, munkastílussal fog­lalkozó taggyűléseik után a végrehajtó bizottság össze­gezte a tapasztalatokat. Ki­derült, -hogy nagyon jól be­vált az -egészségügyi 'szakis­kolán,ál-szakközépiskolánál a kommunista szülők tanács­kozása. Annak megbeszélése, hogy------------- a kommunista szülőik hogyan látják az is­kolai munkát, -mit vár-hat el az iskola tőlük a nevelés -se­gítéséiben, sőt abban is, hogy a szülői értekezleten miként igyekezzenek -nemcsak szü­lőként, hanem kommunista­ként is felszólalni, -befolyá­solni a többi szülőket. Azóta már — a pártbizottság aján­lására — az óvodai alap- szervezet és több iskolai pártszervezet is rendezett ilyen fórumot, eredménye­sen. J. J. A KERMI-vizsgálatok tapasztalatai A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet az elmúlt fél évben 2033 új hazai gyárt­mányról, és 1673 külföldi termékről adott szakvéle­ményt a gyártó, illetve az importáló vállalatok kérésé­re a vizsgálatra küldött ter­mékek többségére, mintegy 80 százalékára, a KERMI szakvéleményének beszerzé­se az áruk forgalomba hoza­tala előtt kötelező volt). A vizsgálatok alapján az áru­sításra szánt hazai gyártmá­nyok 78, s az import áruk 87 százaléka, összesen 3032 ter­mék megfelelt a követelmé­nyeknek, 674 termékre vi­szont a vállalatok tilos jel­zést kaptak. A hazai új gyárt­mányok közül különösen rosszul vizsgáztak egyes ru­házati termékek és a búto­rok. A cipőket például több­nyire a nem megfelelő mi­nőségű anyagok, a hibás ösz- szeszerelés, vagy az elégte­len vízállóság miatt nem en­gedték forgalomba hozni. A méteráruknál a kedvezőtlen minősítés oka többnyire az volt, hogy mosás után nagy mértékben "változtatták mé­retüket. A megvizsgált 67 bútor közül mindössze 23 fe­lelt meg a követelmények­nek. Az importáruk közül nem kerülhetett forgalomba több élelmiszer, valamint gyenge minőségű bútorszö­vet, ruházati kelme, s egyes műszaki áruk — köztük több híradástechnikai cikk. A KERMI a boltokban, raktárakban, TÜZÉP-telepe- ken, vendéglátó vállalatok­nál és kiskereskedőknél is rendszeresen ellenőrzi a már forgalomba lévő áruk minő­ségét. A K—150-es traktoron beáll ítást végeznek a TESZÖV te­lepén Most, hogy egyre keve­sebb pénz jut beruházásra, és gépvásárlásra, s mert egy erő- vagy munkagép igazán nagyondrága, a mezőgazda- sági üzemek mind több gon­dot fordítanak a gépek kar­bantartására, szakszerű üze­meltetésére. Néhány évvel ezelőtt még járta az a mon­dás, hogy „guruló gép jó gép”, mára azonban kevés lett egy géptől csak annyi, hogy jár, fontos az is, hogy mennyiért. Merthogy például az üzemanyag sem olcsó mosta­nában, s hogy egy erőgép mennyit fogyaszt, az nem­csak a gépen múlik, hanem azon is, hogy milyen talajon dolgozik. A nehéz, száraz, félig fagyott földön szántó traktor a földúton közleke­dő gépkocsi jóval többet fo­gyaszt mint az a jármű, amely síma úton jár csupán. Éppen ezért meglehetősen nehéz azokat a normatívákat betartani, amelyek a mező- gazdasági gépekre vonatkoz­nak, s világos az is, hogy a termelt növények önköltsége a magasabb üzemanyagkölt­ség miatt lényegesen emel­kedik. A gépek fogyasztásának el­lenőrzése tehát elengedhe­tetlen. Ozoráról az Egyetér­tés téeszből minden gépko­csit behoztak tavaly Szek- szárdra, a TESZOV Keselyű- sí úti állomására. Az a gép­kocsi, amely bemérés után is többet fogyasztott, visszajött, s ismét beállították a fo­gyasztását. A túlfogyasztást okozhatja az is, hogy nincs elegendő és megfelelő alkat­rész. Egyébként az elmúlt évben belső szabályzatot hoztak létre a túlfogyasztás mérséklésére. Ennek értel­mében a traktoros 10 száza­lékon túli többletfogyasztás esetén a többlet 50 százalé­kát fizeti. Viszont a megta­karítást a szövetkezet teljes egészében megfizeti a dolgo­zónak. A tapasztalat: gyako­ri a megtakarítás, a túlfo­gyasztásban pedig 105 szá­zalék volt a maximum. Az energiamegtakarítás érdeké­ben hozott intézkedések ha­tása Ozorán is kedvező. Ben­zinből három tonna, gázolaj­ból 28 tonna, fűtőolajból 246 tonna megtakarítást értek el. A fűtőolaj-megtakarítás nemcsak annak a következ­ménye, hogy a termények szárítására a nedvesség és a terméscsökkenés miatt keve­sebb olaj kellett, hanem an­nak is, hogy átalakították a szárítót. Előfordudt, épp tavaly, hogy túlfogyasztás miatt kénytelenek voltak leállítani egy műtrágyaszóró IFAT, és egy Rába traktort. A gépek addig álltak, míg nem kap­tak hozzájuk alkatrészt. A leállás különben nem csu­pán alkatrészhiány miatt le­hetséges, diagnosztikailag ki­fogástalan IFAK voltak kénytelenek tétlenül veszte­gelni, mert csak felújított gumit lehetett kapni, s azt is csak akkor, ha a sorban ott várakozott az anyagbeszer­ző. Szekszárdon, a volt ken­dergyár területén a TESZÖV folyékony energiaszolgáltatá­si csoportja az üzemek meg­elégedésére jól, és hatéko­nyan működik. Bizonyítja ezt — az üzemek energia- megtakarításán kívül — az is, hogy míg 1981-ben az üzemeknek csupán 50, ad­dig ma a téeszeknek 95 száza­lékával van szerződésük. Na­ponta négy, évente 800—1000 gépkocsi fordul meg a tele­pen, ezek teljeskörű vizsgá­latát elvégzik. A becsült szá­mítások szerint az 1983. évi szolgáltatások eredménye­ként a termelőszövetkezetek­nél 4 millió forint energia­költség-megtakarítás jelent­Modern műszerek segítik ma már a munkát kezik. Ez, valamint az a kö­rülmény, hogy a folyékony energiahordozók ára állan­dóan emelkedik, azt igazolja, hogy jó elgondolás volt az állomás létrehozása. A termelőszövetkezetek te­lephelyén mozgó diagnoszti­kai gépkocsi, és traktorfék­pad segítségével végzik a szolgáltatást. Ez a munka végtelenül fontos, egyedül az időbeosztással van baj, min­denki most télen, a csúcs­időben szeretné megvizsgál­tatni a gépeit. Az a tapasz­talat, hogy az üzemekben nőtt a karbantartás színvo­nala, elvégzik az alapvető munkákat, a légszűrők tisz­títását, a szelephézagok be­állítását, ellenőrzik a porlasz­tókat és az adagolószivattyú­kat. Az üzemek, a műhelyek felszereltsége egyre inkább kielégítő, s megfelelően ki is használják azokat. A beállí­tások, a javítások rendkívül nagy üzemanyag-megtakarí­tást eredményezenek. Az üzemanyag-megtakarítá­son túl nő a gépek teljesít­ménye, könnyebb a munka­végzés, növekszik az élettar­tamuk, ami szintén költség- csökkentő tényező. A gépek, állandó, rendszeres karban­tartása érdeke minden me­zőgazdasági üzemnek, hisz az igazán jó gépek meglehe­tősen drágák manapság. avm. Nehéz talajon sok üzemanyagot fogyasztanak a trakto­rok Fórum a diákközművelődésről Vasárnap a KISZ Közpon­ti Bizottságának székházá­ban befejeződött a diák-köz­művelődés helyzetét értéke­lő kétnapos tanácskozás. A fórum második napján a diák művelődéssel foglal­kozó gyakorlati szakemberek — nevelőtanárok, valamint a művelődési házak, ifjúsági házak, ifjúsági parkok mun­katársai — kérdéseket tehet­tek fel a Művelődési Minisz­térium, az országos hatáskö­rű szervek, intézmények és kulturális vállalatok, a tár­sadalmi és tömegszervezetek, s a közművelődési intézmé­nyek jelenlévő szakemberei­nek. Szó esett egyebek kö­zött arról: hogyan hangol­hatná össze tevékenységét a közművelődési intézmény és az iskola, miként szélesíthe­tek a fiatal amatőr csopor­tok és alkotók bemutatkozá­si lehetőségei.

Next

/
Thumbnails
Contents