Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-05 / 30. szám

1984. február 5. ( TOLNA ' _ NÉPÚJSÁG 5 Kit utánoz a gyerek? Tanácsok reumás betegeknek A reuma nem ritka beteg­ség. Kezdődhet fiatal korban, de az orvosi rendelők előtt főleg az idősebb generáció várakozik. Ha például egy vakbélgyulladásos beteget megoperálnak, sima esetben az pár nap múlva nyom nél­kül meggyógyul. A reumás embernél más a helyzet, an­nak gyógyítása eléggé össze­tett, hosszú időt vesz igény­be, és türelmet kíván a be­teg részéről. A reumás betegek modern kezelése gyógyszerekből, gyógyvízterápiáböl, fizikote­rápiás kezelésekből (iszappa­kolás, masszázs, elektromos sugárzások, torna stb.) áll. A fent említett kezeléseken kí­vül fontos az is, hogyan él­jen és öltözködjön a reumás beteg, hogy elviselhetőbb le­gyen a betegsége, és né' ala­kuljanak ki szövődmények. Igazat kell adni azoknak, akik azt állítják, hogy létez­nek reumás betegség elle­ni ruhaanyagok és fehérne­műk, melyek nem úgy hat­nak mint a gyógyszerek, ha­nem védelmet nyújtanak a betegséggel szemben. Ezek megválasztásához legjobb a személyes tapasztalat. Legcélszerűbb rétegesen öl­tözködni, mert azok között a levegő szigetel, megvédi a szervezetet a külső hőingado- zástól. Meleg időben olyan ruhákat tanácsos viselni, melyek felszívják, elvezetik az izzadtságot, és könnyen száradnak, ellenkező esetben az izzadtság rajt marad a testen, és mint hideg boro­gatás, káros. Hideg időben az öltözködés ne csak meleg Le­gyen, hanem kényelmes is, hogy itt /is a ruhák között elzárt levegő testhőmérsékle­tet szabályozó szerepet játsz- szon. A cipő kiválasztása is min­dig összefüggésben legyen a lábak állapotával, mert ha­tást gyakorolhatnak az egész testtartásunkra, főleg a ge­rincoszlopra, és védelmet nyújtsanak a meleg és hideg éllen. A lábak formájához kell ezeket kiválasztani, és nem fordítva, mert csak így biztosított a lábujjak mozgá­sa. Különösen fontos ez fia­taloknál, amikor a lábak nö­vekedésben vannak. 4 centi­méternél magasabb sarkú cipők tartós használata tyúk­szemet okozhat, lábikrák de­rék- és gerincfájdalmak okai lehetnek. Télen a reumás ember ke­rülje a hideg és nyirkos le­vegőt. A lakásban a hőmér­séklet 20 és 23 C fok között, a hálószobáé 17—20 fok kö­rül legyen. Autóvezetésnél ügyelni kell a testtartásra. A medence- és a gerincizmok számára mozgási lehetőséget kell biz­tosítani. Az ülés és a támla olyan optimális szögletet al­kosson, hogy nyakmerevedés ne alakuljon, ami miatt az agy keringésben zavar kelet­kezhet. Műanyagból készült üléshuzatot ne alkalmazzunk, mert a test szellőzését aka­dályozza. A mozgás, a kellemes, na­pos száraz idő a reumás em­berre jó hatással van. DR. IL1EV ILIA Az egyéves kort éppen be­töltő Rózsa percekig ismétli ugyanolyan hanghordozással: nédda nédda... Meg nem un­ja, nem változtat egy jottá­nyit sem mondókáján; mond­ja, akár elismeréssel nyug­tázzák környezete tagjai, akár nem. Láthatóan örömét leli abban, ahogy kimondja e szót, s hallja önmagát. Az­tán rázni kezdi járókája rá­csait, s rázza, húsz-harminc- szor egymás után. Egyszer már sikerült rátalálni arra, hogyan lehet ezt az egész al­kotmányt mozgásba hozni, s a megtalált mozdulatot im­már lelkesen ismétli. Jól be­vált mozdutatait, hangadásait hosszú időn át ismételgetve mintegy önmagát utánozza, gyakorolja a mozgás és a be­széd funkcióját. Azt mondhat­nánk tehát, hogy legelőször önmagát utánozza a gyerek, így tökéletesíti készségeit. Utánzásának serkentője az eredményes végrehajtás ma­ga, a későbbi „én csinálom” élmény csírája. Emellett és ezt követően azokra a külső mintákra kezd figyelni, akik állandó résztvevői életének, utánzása legelső, legfontosabb külső modellje általában az édesanyja. Életkora előrehaladtával mind több személy válik az utánzás tárgyává. Egyre fon­tosabb szerepet kapnak a család tagjai, az apa, a test­vérek, a nagyszülők, majd a gyermektársak, később azok az idegen felnőttek, akikkel sűrűn kerül kapcsolatba: a gondozónő, az óvónő, a jó­szomszéd, iskoláskorban a pedagógusok. A kisgyermek a másoktól ellesett, a másoknál megfi­gyelt viselkedésformákat, cselekvési módokat elsősor­ban a játékban jeleníti meg és gyakorolja. Az iskoláskor előtt életének legnagyobb ré­szét játszással tölti. A kis­gyermek mindent lejátszik, ami számára lényeges, első­sorban, amihez erős érzel­mek kötik. Ismételgeti a nap­Meleg A kabát kétszálas RENÁTA fonalból készül. Vegyünk hatvan dekát, ha netán ma­rad fonal, sapkát is készít­hetünk a maradékból. A passzérészeket hármas tűvel kössük, a kabátot négyes tű­vel. Vigyázzunk, ne kössük szorosan! Mellékeljük a minta le­írását. Méretet nem adunk, a méretet mindenki saját ma­gasságának és testsúlyának megfelelően kötéspróbával számítsa ki. A rajzon kérdő­jellel jelölt rész azt jelenti, hogy a kabátnak ezt a részét bővíthetjük vagy keskenyebb­re köthetjük, aszerint, ki­nek az alakjára készül. Az eleje körüli pánt a kö­téssel egybe készül, lusta kö­tései. Ha elértük a kivágást, mindkét pántnál hat szemet hagyjunk a csíknak, és a közben hallott szavakat, moz­dulatokat, amelyeket mások­nál hallott, látott és megra­gadták képzeletét, újszerű- ek, érdekesek voltak a szá­mára. Az első év végére ki­alakult játékformában a gyermek eleinte a megfigyelt személyek tevékenységének csak a rész-elemeit másolja, például pohárból itatja a babáját, mackóját, kis kana­lával kavargat egy tálkában stb. A beszéd elsajátításával és a mozgás — különösen a já­rás — fejlődésével az után­zás is mind tökéletesebbé válik. A gyermeknek egyre több lehetősége nyílik arra, hogy pontosabban másolja a mások viselkedését. Ahogy több jártasságra, készségre tesz szert, úgy válnak az utánzóit mozdulatok, mozgá­sok mindinkáb hasonlóvá az eredeti mintához, a példához. Az utánzás közben a megfi­gyelt jelenségek, események tartalmi elemei is gyakrab­ban bukkannak fel. Vissza- viszatérnek a szülők szófor­dulatai, jellegzetes arckife­jezései, kézmozdulatai, me­lyek érzelmeiket kifejezik vagy kísérik. Gyakran mond­ják is ilyenkor a rokonok, is­merősök: ez a gyerek sza­kasztott az apja, anyja. Az érzelmi élet kibontako­zásával, gazdagodásával egy­re több és többféle érzelem színezi, szövi át a gyermek játékát, magatartását. Után­zása így drámai elemekkel bővül: játékában már nem­csak hasonlít a megfigyelt személyekhez, hanem ugyan­azzá válik, már nem azt játssza, hogy olyan, mint az apa vagy az anya, hanem azonosul vele. Ügy, mint az a színész, aki nem csupán áb­rázol egy alakot, hanem tel­jesen feloldódik a szerepé­ben. Ahogy fokozódik a gyer­mektársak iránti érdeklő­dése, úgy a játékban is tö­rekednek az együttességre. A nagycsoportos óvódás sze­repjátékaiban az életkoré­kabát csík előtt (a bal oldalon), és utána (a jobb oldalon) két sze­met fordítva kössünk össze. A páros sorokban visszafelé ezeket az összekötött szeme­ket simán kötjük le. A háta nyakrészére ugyan­csak azonos széles pántot kö­tünk, mint az elejére. A rombusz-minta /leírása: A jobb felé kötött csík: A soron következő szem utáni szemet elölről beszúrjuk a szem hátulsó ívébe, lekötjük, majd lekötjük az előző1 sze­met. A bal felé vezető csík­nál a kötőtűt hátulról szúr­juk be a hátsó ívbe, leköt­jük, majd az előző szemet kötjük le. Mindkét esetben a visszafelé, azaz páros sor­nál simára simát, fordítottra fordított szemet kötünk. A cakkos csík ugyanezzel a módszerrel készül, mint azt előzőleg leírtuk, csak kétso- ronként egyszer jobbra, egy­szer balra kötjük a szemeket. A rombusz-mintánál termé­szetesen, ha jobb felé körtünk egy szemmel, előbb kezdjük a két megcsavart szemet, ha pedig a bal felé vezető sze­mekhez érünk, akkor egy szemmel továbbkezdjük a lekötést SZEPES MAGDA nak megfelelő társas-társa­dalmi tapasztalatait, ismere­teit megjeleníti például or­vos-beteg, vevő-eladó vi­szonyt, alá-fölérendelődési helyzetet, munkamegosztási módokat A szerepjáték során a gyer­mek alkalmazza a helyzetek­re érvényes, megtanult sza­bályokat és tilalmakat, utá­nozza a szerepek adta elvá­rásoknak megfelelő viselke­désformákat: udvarias, tü­relmes, segítőkész, avagy szigorú stb. A társadalmi szabályhely­zetek utánzásához tehát is­mernie kell bizonyos szabá­lyokat, azok érvényességét az adott helyzetekben. Ha a gyermek szerepkörének meg­felelően utasít, tilt, helyesel, korlátoz vagy bátorít, úgy már közvetíti is társai felé a felnőttektől elsajátított isme­reteit. A szerepjátékok a társas viselkedés kitűnő gyakorló- területei: ezek során a gyer­mekben lassanként tudato­sulnak saját társas lehetősé­gei, egyre pontosabban fel tudja mérni pozícióját, hely­zetét környezetében. Fokoza­tosan feltárul előtte a társas szerepek bonyolult rendszere, amelynek ő maga is egyik tagja. Az anya vagy az apa szerepében az anyának vagy az apának hozzá való viszo­nyát éli át, az óvónőt utá­nozva egyben magába építi annak követelményeit is ve­le szemben. így szilárdul meg benne az a tudás, hogy a tár­sadalomban ő maga is meg­határozott helyeket foglal el: szüleinek gyermeke, óvónői­nek neveltje, gyermektársai­nak pajtása stb. Helyzete meshatározott kötelezettsé­gekkel is jár, azon túl, hogy ráébred arra: ő milyen elvá­rásokkal közeledhet felnőt­tekhez, gyerekekhez. Ahhoz, hogy a fejlődésnek ezt az útját is bejárhassa, pozitív példát kell nyújtania után­zása legfontosabb modelljei­nek: szüleinek, nevelőinek. — mm — BélyeggyGjtőknek Korcsolya A budapesti műkorcsolyá­zó EB nem maradt filatéliai emlék nélkül. A Magyar Posta január 11-én egy fo­rint névértékű, benyomott bélyegű emléklevelezőlapot adott ki. A bélyegábra a pá­rosok gyakorlatát idézi fel. A címoldal bal alsó részén az EB emblémáját láthatjuk, amit a verseny magyar és angol neve fog közre. Az al­kalmi levelezőlapot Zsitva Szabolcs grafikusművész tervezte és 1,40 forintért árusítják. A felirat szerint a levelezőlap — ezúttal első ízben — a Magyar Pos­ta Központja előállításában, tehát feltételezhetően saját nyomdában készült. Az em­léklevelezőlapok szokásos példányszáma 100 ezer. de a korcsolya EB levelezőlapjá­ból csak 50 ezer darabot ál­lítottak elő. Hogyan lehetséges? Olvasóink szóvá tették, hogy a magyar geofizikai év sorozat 60 filléresének ku­bai bélyegen bemutatott fel­irata hibás. Hogyan térhet el az eredetitől egy másolat? — kérdezi levelezőnk. Két hibát fedezett fel a felirat­ban („Szvoiet és Geofisi- kai”). Bélyegtervezőktől szerzett információnk sze­rint gyakorta nem másolat az, ami annak tűnik. Adott esetben a kicsinyítés miatt olvashatatlanok lettek volna a betűk, ezért a feliratot új­ra rajzolták. Más alkalmak­kor, pl. festmények bemuta­tásakor sem az eredeti fény­képét, hanem a remekmű valamelyest átrajzolt válto­zatát kapták a filatelisták. fgy tűnt el a kiránduló tár­saság borosüvegje Szinyei Majális c. alkotásáról, ami­kor az első magyar fest­ményblokkon reprodukálták. Szinté nincs olyan család, és olyan lakás, ahol ne len­ne gond a helyszűke. Kinőj- jük a lakást vagy azért, mert a fölösleges bútorok, beren­dezési tárgyak, ho/lmik gyűlr nek fel, melyektől nincs szí­vünk megválni. Ezen a gondon elég nehéz segíteni, de van választási lehetőség. A /legegyszerűbb megoldás a bútorzat átren­dezése, átcsoportosítása vagy lecserélése, korszerűsítése. A régi, nagyméretű bútorok in­dokolatlanul sok helyet fog­lalnak el, holott a kis alap- területű, praktikus beosztású, könnyű bútorok ugyanazt „tudják”, ugyanannak a cél­nak gyakran még jobban megfelelnek. Nehezebb meg­oldás a falak helyének mó­dosítása, új helyiségek kiala­kítása. A legtöbb helyet az eddig ki nem használt részek be­építésével nyerhetjük, példá­ul beépíthetjük az addig csak a felesleges holmik tá­rolására használt padlást. Nyeregtetős, vagy sátortetős házaknál ide tetőtér-beépí­tést alkalmazhatunk. Az 1. ábrán homlokzati megoldásokat mutatunk be. Az ablakok vagy a terasz el­helyezése belső terek kiala­kításának függvénye. A te­tőtér beépítéséhez szakember kell. Statikus tervezőnek kell megvizsgálni, hogy az alapok és födémszerkezet bírja-e a többletsúlyt. Építész tervező alakítja ki szerkezetileg az új megoldást és adja be a hatóságokhoz építési engedé­lyezésre. Tervünkön a helyiségek nagy részét fekvőhelyek fog­lalják el, egyenként 2 négy­zetméteres alapterületet. A 2-es ábrán olyan megoldást mutatunk be, ahol a fekhe­lyeket — szülők vagy fiatal házaspár részére — az eme­letre telepítettük. A 3-as ábrán a ferde tető helykihasználására lépcsős, nyitót polcot ajánlunk, ame­lyet az emelet elkészültével magunk is megcsinálhatunk. M. HORN1CSEK ERIKA belsőépítész Töltött burgonyás lepény (Indiai recept) Hozzávalók 5 személynek: 45 dkg burgonya, 6 dkg liszt, 3 dkg vaj, 1 tojás, fél kávés­kanál feketebors, negyed ká­váskanál porpaprika, 1,5 ká­véskanál só, a töltelékhez: 23 dkg darált hús, féd /kávés­kanál paradicsompüré, 6 dkg hagyma, 2 db paprika, ne­gyed kávéskanál feketebors, 1,5 dkg zsiradék, 1 kávéska­nál só, zsiradék a sütéshez. A burgonyát főzzük meg sós vízben. Ha kihűlt, nyom­juk össze és keverjünk hozzá vajat, lisztet, porpaprikát, sót és borsot. Verjük fel a to­jást, keverjük a burgonyához, és készítsünk sima tésztát belőle. Tegyük liszttel beszórt deszkára, hintsük be liszttel és nyújtsuk ki. Vágjuk 10 egyforma kerek vagy szögle­tes formára. Pároljuk meg a hagymát 1,5 dkg zsiradékon világosbarnára. Tegyük hoz­zá az apróra vágott paprikát, darált húst, és sózz/uk jmeg. Fedő alatt pároljuk, amíg a hús megpuhul és a nedves­sége elpárolog. Fűszerezzük borssal, keverjük bele a pa­radicsompürét is, és hűtsük le. Tegyünk fél kávéskanál­nyi tölteléket minden burgo­nyalepény darabra. Kenjük be a széleit tejes-tojás keve­rékkel. Hajtsuk össze a lepé­nyeket, és nyomjuk le a szé­leit. Szórjuk be liszttel, és süssük meg mindkét oldalán szép aranybarnára. Melegen tálaljuk, hozzá paradicsomszószt adjunk. Tölteléknek használhatjuk a következőket is: 1. ) összevágott szalonnát és apróra vágott rántottét ke­verjünk össze, és töltsük a burgonyalepénybe. 2. ) Feldarabolt főtt halat fű­szerezzünk sóval, paprikával, borssal, apróra vágott zöld­paprikával és keverjünk hoz. zá egy kevés vajat. 3. Apróra vágott főtt csirke­húst fűszerezzünk apróra vá­gott hagymával, pirospapri­kával, zöldpaprikával, sóval, borssal, és kevés vajat kever­jünk hozzá. 4. ) Vegetáriánus töltelék: Ke­verjünk össze félig megfő­zött zöldborsót apróra vágott pirított hagymával, kevés krémsajttal, zöldpaprikával és fűszerezzük meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents