Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-05 / 30. szám
6 "riEPÜJSÄG 1984. február 5. Aki sokat tett Decs sportjáért líjabb ZTE-győzelem Rijekában Második mérkőzését is fölényesen nyerte a ZTE Jugoszláviában túrázó labdarúgócsapata. A zalaegerszegiek Rijekában a III. osztályú Ina gárdája ellen léptek pályára, és 5-1-re győztek. Az első félidő 1-1-es döntetlennel zárult, szünet után azonban már kihasználta helyzeteit a végig fölényben játszó magyar együttes, amelynek góljait Czigány (2, egyet 11-es- ből), Kovács S., Farkas és Kovács J. szerezték. A ZTE harmadik, egyben portyazáró mérkőzését vasárnap az elsőligás NK Rijekával vívja. Sportműsor Asztalitenisz: Tolnán a spontszékházban 9 órá/tól megyei ifjúságii egyéni bajnokság. Kézilabda: Tamásában 12 órától inői (teremkupa bajnokság. Kosárlabda: A Szekszárdi Dózsa NB I-es csapata Kecskeméten a KSC eliten lép pályára 15.30-kor. Labdarúgás: Hétfői Dunántúli Napló Kupa: Szekszárdi Dózsa—Bólyi ME- DOSZ 14 órakor. Mezőföld Kupa: Dunaföldvár—Perká- ta 14, Paksi SE—Honvéd Toldi SE 14 órakor. Szekszárdin a Zrínyi utcai csarnokiban 9.30-tól TÁÉV Kupa terem- bajnokság. Megérte? Gyakran tesszük fel magunkban ezt a kérdést, mérlegelve cselekedeteinket, döntéseinket. A válasz a körülményeken kívül jellemünktől, egyéniségünktől függ, ahány ember, annyi féle lehet. Van aki sokat vívódik elhatározása előtt, aztán pedig hosszú ideig fontolgatja, helyesen cselekedett-e. Mások biztosak a dolgukban, s elfogadják a következményeket különösebb őrlődés nélkül. És van, aki fel sem teszi a kérdést: ami megtörtént, azon már nem változtathatunk jelszóval. Ez a kérdés formálódott meg bennem, minél közelebbről ismertem meg egy sorsot, olyan valakinek az életét, akire azt mondják: sokat tett fel egy lapra. Ez az ember ma már csak múltjával kapcsolódik a sporthoz, és mint a decsi Egyetértés Tsz szállításvezetőjét, a faluban köz- tiszteletben álló személyiként ismerik. Mester Jánosnak harminchat éven keresztül azonban az asztalitenisz tette ki élete jelentős részét. — Miért szakadt el végleg a sporttól? — Több mint három évtizeden keresztül egy pályán megmaradni, úgy gondolom, ahhoz egy kicsit fanatikusnak is kell lenni. Ez azonban ahhoz is elég nagy idő, hogy az ember belássa: segítség nélkül, egyedül dolgozni, környezetében teljes közömbösséget látva, nem lehet. Belefáradtam, amihez családi tragédiám is hozzájárult. — Kezdjük talán elölről. Honnan ez a sportszeretet? — Jócskán vissza kell lapoznunk ... Itt a faluban, az orvosi lakásban volt felállítva egy pingpongasztal, ami nekünk, gyerekeknek persze rögtön felkeltette az érdeklődésünket. Eleinte csak alkalomszerűen jártunk oda, majd mind rendszeresebben. Emlékszem, akkoriban Horváth Géza volt a „nagy menő”, őt már megyei szinten is jegyezték e sportágban. De ezt egyáltalán nem éreztette velünk, segített, buzdított mindannyiunkat. — Ha az eredményeimet rangsorolnám, azt hiszem az 1958-as esztendő volt számomra a legemlékezetesebb. Ebben az évben ugyanis a falusi spartakiádon vegyes párosban Ruszejevics Katalinnal országos második helyet szereztünk. Bödők Bertalan edzőnk kísért fel bennünket, izgulta végig a mérkőzéseket. Ugyanezen a versenyen lett egyéni férfi bajnok jó barátom, Sáth Sándor, aki egyébként a megyei selejtezőn éppen engem ütött el a továbbjutástól. — Gondolom, nagy elismerést vívtak ki ezzel a faluban, hiszen Decs sportéletében hasonló sikerek nem voltak mindennapiak. Hogyan fogadták otthon a „győzteseket”? — Hát éppen ez volt számunkra a hideg zuhany. Mi, akik lelkesen, heti három edzésen készültünk a nagy erőpróbára, tényleg nem kis eredményt értünk el: beve- rekedtük magunkat a legjobbak közé. Hazatérve aztán teljes közönyösség, süket csönd fogadott bennünket. — Ez a közömbösség maguknak személy szerint, az asztalitenisznek, vagy általában a sportnak szólt? — Az egész sportmozgalomnak. A fiatalokat be lehetett vonni, jöttek szívesen, de éppen azokat nem tudtuk megnyerni, a helyi vezetőket, akik tehettek is volna valamit ... — Mikor került a sportkör az ön irányítása alá? — A sportkör vezetését az asztalitenisz szakosztállyal együtt 1975-ben vettem át. Ami egyúttal azt is jelentette, hogy egyszemeiyben edző, ügyintéző, vezető lettem, tehát minden feladat rám hárult. Ez sajnos súlyos anyagi teherrel is járt. Az természetes volt számomra, hogy anyagi juttatás nélkül végeztem e feladatot, idővel azonban, mivel előfordult, hogy az utaztatási, étkezési költségeket is én viseltem, ez már nagyon leterhelt. Mester János — Milyen összetételű volt a szakosztály? — Legerősebb a felnőtt női csapatunk volt, amely, ha nem szűnik meg a szakosztály, az NB II-be is bejutott volna. Az ifjúságiak közül országosan is Kiemelkedő eredményt ért el Sike Gábor, őt már valóban figyelték szakberkekben is. De a felnőtt férfiak is jól szerepeltek megyei szinten. Es itt ki kell emelnem, hogy Tolna megyében az asztalitenisz bajnokság igen magas színvonalú, NB-s szintnek is megfelelő más területekhez viszonyítva. (Persze, a tolnaiaknak van ebben óriási érdemük.) — Nem próbáltak kapcsolatot teremteni a tolnaiakkal, mint erős asztalitenisz bázissal? — De igen. Ezt talán ott kellene kezdenem, hogy mi együtt indultunk Sáth Sándorral, Link Ferenccel, Pálinkás Jánossal. Csakhogy ők Tolnán olyan hálózatot tudtak kiépíteni, olyan kapcsolatot teremtettek a nagyközség vezetésével, amely lehetővé teszi ma is a zavartalan, színvonalas munkát. Azt mondhatom, hogy nagyon sok segítséget kaptam tőlük. Nemcsak szakmai tanácsokban, még átigazolási ügyben is. A külső segítség azonban sehol sem elég, hiszen máshonnan nem jöhet megváltás! — Mi hiányzott? — A helyi segítség. Itt nem elsősorban a személyes megbecsülésről, vagy dicséretről van szó! Ennél sokkal többről. . . Arról, hogy ez az oda nem figyelés a szakosztály, az egész sportkör megszűnéséhez vezetett. Es mi a legszomorúbb: legtöbben nem is fogták föl ennek a jelentőségét! Ugyanakkor a faluban 500 kisdiák tanul, akiknek semmiféle lehetőségük nincs sportolásra (kötelező tanórán kívül). Pedig éppen őket lehetne bevonni! Es állítom, hogy nemcsak Tolnán születnek tehetségek! — Mikor szakadt el végérvényesen a sporttol? — Néy éve, 1979-ben hagytam fel végleg az edzőskö- déssel. Erre családi körülmények is kényszerítettek, de elsősorban az volt az oka, hogy belefáradtam ebbe a kilátástalan harcba, amiben teljesen magamra maradtam. És mindezért még egy kézszorítást sem kaptam ... — Mi lett a szakosztállyal? — Kaposvárról hívtak új edzőt, Vermes György személyében. ö azonban nem csinálta így, segítség nélkül, így hát megszűnt a szakosztály. Most tehát majdnem ugyanott tartunk itt Decsen, mint mikor elindultunk. — Megérte ez a három évtizedes munka? — Igen. — De hát nem maradt nyoma! — De igen! Rengeteg gyereket megtanítottam asztaliteniszezni, megszerettettem velük ezt a sportágat. Tehetséges fiatalokat indítottam el a pályán. És nem tudom elmondani, milyen jó érzés, amikor odafutnak hozzám a kicsik, hogy szeretnének edzésre jönni... Mindezért azonban drága árat kellett fizetni. Ma már csak egyvalami foglalkoztat, s nyugtalanít: mi lesz ezzel az ötszáz decsi kisdiákkal?! —tzs— Kosárlabda NB I Az idei év legjobb játékával is vereség Erről a dobásról lemaradtak a hazai védők. Beloberk, a Spartacus egyik legjobbja, a levegőben, dobás közben. Budapesti Spartacus— Szekszárdi Dózsa 75-69 (35-31). Szekszárd, 250 néző, vezette: Dr. Páli, Farkas. Bp. Spartacus: Kranjec (12), Petrik (15), Beloberk (18), Lámala (2), Bozsérné (16), csere: Kárpáti (2), Haraszti (4), Csávás (—), Kancsár (—), G. Hideg (6), edző: Bild Katalin, Gorácz Árpád. Sz. Dózsa: Pártos (18), Rátvay (22), Gábris (8), Smolczerné (6), Varga (3), csere: Daróczi (10), Tamás (2), edző: Vérte- tics István. A hazai csapat kosarainak sorát Pártos nyitotta távoli dobásával. A Spartacus válasza azonban nem késett. A vendégek sok- mozgásos emberfogása ellen a lila-fehérek ezúttal — az első percek megilletődött- ségétől eltekintve — megtalálták az ellenszert: Pártos és Gábris jó betöréseivel és távoli találataival növelte a hazaiak pontjainak számát. Így az első félidő derekán, a 9. percben 12-15, azaz három pont csak a hátrányuk. A fővárosiaknál azonban úgy tűnt, Beloberk és Petrik nem tud hibázni, sorra szerezték a kosarakat. Az első játékrész hajrájában sem tudott a vendég együttes elhúzni és csupán négypontos különbséget mutatott az eredményjelző az első húsz perc után. Szünet után röviden így jelezhetnénk az eseményeket: két Spartacus-támadás — két kosár. Ezekben a percekben valóban a vendégek irányították a találkozót, a 4. percben így 33-47- re növelték előnyüket. Pártos harcos, lelkes védekezésével, betöréseivel, Daróczi pontos dobásaival azonban lefaragtak a dózsások hátrányából. A 13. percben 53-65 az állás. A mérkőzés utolsó perceiben már eldőlt ugyan a mérkőzés sorsa, a Spartacus győzelme, a közönség mégsem lehetett elégedetlen, hiszen a tavaszi szezon legjobb szereplését, jó játékot produkáltak a szekszárdiak. Hó MINDEN MENNYISÉGBEN Míg korábban hóhiány veszélyeztette az olimpiai játékok síszámainak lebonyolítását, most éppenséggel a túl bőséges „égi áldás” miatt fő a fejtik a jugoszláv rendezőknek. A pénteki nap folyamán több mint egy méter vastagságú hó esett az alpesi számok színhelyén, a Bjelasnyica-hegyen. A Nemzetközi Sí Szövetség képviselői szerint a lejtők tökéletes állapotban vannak. Most már csak rontana a helyzeten, ha február 9-ig, a férfi lesiklás rajtjáig növekedne a „fehér szőnyeg” vastagsága. KŐTELEZŐ TÄNCOK — MINT BUDAPESTEN A Reuter jelentése szerint már eldőlt, hogy az olimpiai jégtáncversenyek során a mezőnynek ugyanazokat a kötelező táncokat kell bemutatnia, mint tette azt a január közepi budapesti Európa-bajnokságon. Azaz a paso doble, rumba és a Westminster keringő lesz az iskolafeladat. A döntés után az olimpiai bajnoki elsőségre legesélyesebbnek ítélt háromszoros világ- és Európa-bajnok brit Torvill, Dean kettős nyilatkozott: — Nem lettünk volna akkor sem elkeseredve, ha történetesen a másik három táncot, a Csillagfény kerin- gőt, a kiliant és a romantikus tangót kell bemutatnunk. Az az igazság, hogy mind a hat táncot azonos szinten tudjuk, mert az idény elején elhatároztuk: triplázni akarunk. Azaz EB-t, olimpiát és VB-t nyerünk. Az első részfeladatot Budapesten már sikeresen teljesítettük. NÉZÖCSÜCS SZARAJEVÓBAN? — Célunk az, hogy több jegyet adjunk el, mint négy évvel ezelőtt az amerikaiak Lake Placidben — jelentette ki Vladimir Brkics, az olimpiai jegyeket árusító Zoito- urs turistairoda megbízottja. Az eddigi nézőcsúcsot az 1980-as téli játékokon jegyezhették fel, 431 ezer érdeklődő tekintette meg a 13. téli olimpiát. A szarajevói eseményekre eddig elővételben már 350 ezer belépő elkelt, s amint Brkics hangsúlyozta: — A továbbiakban szeretnénk, ha még 200 ezer jegy gazdára találna! A jegyek ára egyébként igen széles skálán mozog. A legolcsóbb 250 dinár (2 dollár), a legdrágább 3100 dinár (24 dollár). ' SPORTTELEX /> So $ SZÉKESFEHÉRVÁR Szombaton Székesfehérvárott a Videoton SC osztrák ellenfelet fogadott, az NB I- es labdarúgó-bajnokság tavaly őszi első helyezettje nehéz csatában harcolta ki a győzelmet: Videoton—Wiener SC 3-2 (2-2). BONN Űjabb szomorú esemény a vívósport krónikájában: szombaton Bonnban, a helyi sportgimnáziumban edzés közben halálos baleset érte a 17 esztendős Daniel Greggersent. A fiatal sportoló egy 14 éves vívó társaságában gyakorolt, ellenfelének a támadás közben eltört a pengéje, s a fegyver Greggersen plasztronját átszakítva a szerencsétlen vívó szívébe szaladt. A helyszínre érkező orvosok már csak a halálát állapíthatták meg. LENINGRAD A „Leningradszkaja Pravda” című lap jégkorong-tornáján a szovjet „B” válogatott 10-4-re verte a svédek második szelekcióját. Hírek Becze István, a Tolna megyei Labdarúgó Szövetség elnöke kérte a megyei sport- hivatal elnökét, hogy a sport- mozgalomban vállalt más irányú tevékenysége miatt mentsék fel szövetségi kinevezése alól. Herczig Gábor, a megyei TSH elnöke megköszönve Becze István munkáját, hozzájárult lemondásához. A megyei sakkcsapatbajnokság második fordulójának eredményei az I. osztályban: TÁÉV SK—Dunaföldvár 12:0, Atomerőmű SE—Tamási 9:3, Szedres—Dombóvár 9:3. Kosárlabda-játékvezetőink közül február 4-én az Álba Regia Építők—KSI NB I-es női találkozót Szabó György, a Komló—Csorna mérkőzést pedig a Kovács—Hargitai páros vezeti. • A megyei kézilabda szövetség február 12-től március 10-ig Szekszárdon, a Zrínyi utcai, valamint Bátaszéken, az új tornacsarnokban rendezi meg 1984. évi Téli Teremkupa bajnokságát. A te- rembajnokság sorsolását február 6-án 17 órakor készíti el a szövetség. A nagymányoki általános iskola adott otthont a Bony- hád és környéke serdülő, újonc és ifjúsági asztalitenisz egyéni bajnokságnak. A versenyszámok győztesei: Ifjúsági egyéni: Teleki Attila (Nagymányok), ifjúsági páros: Teleki Attila^-Kelemen Zsolt (Nagymányok). Serdülő egyéni: Kelemen Zsolt (Nagymányok), újonc egyéni: Töpf- ner Mátyás (Nagymányok). * A dombóvári városi labdarúgó-szövetség játékvezető- tanfolyamot szervez. Jelentkezési határidő: február 8. * Ma délelőtt Szekszárdon, a Zrínyi utcai csarnokban a Nagymányoki Brikett SE, a Bátaszéki SZVSE, a Bonyhádi Pannónia és a TÁÉV SK csapatai részvételével rendezik meg 9.30 órától a TÁÉV Kupa labdarúgó-terembaj- nokságot. * A Szekszárdi Szövetkezeti Spartacus SE kerékpárosainak találkozóját február 10- én 18 órától a Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet Rákóczi utcai klubjában rendezik meg. Jelentkezni a Spartacus SE sportirodáján lehet február 8-ig. Téli olimpia Rajt előtti egyveleg
