Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-05 / 30. szám
1984. február 5. , TOLNA \ U “KÉPÚJSÁG ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárdi, Postafiók: 71 Átalánydíjas javítás Messinger Pál dombóvári lakos 1977-ben kötött átalány- díjas szerződést a Gelka dombóvári kirendeltségével. A televízió most 11 éves. A Gelka egyik napról a másikra felmondta a szerződést. „Lehetséges-e így egy szerződést felbontani a másik fél beleegyezése nélkül? Vagy most már nem éri meg a Gelkának az átalánydíjas javítás a televízió időssége miatt?” A kérdésekre a Dombóvári Elektromos Karbantartó Vállalat igazgatója válaszolt: „A panaszos levelében sérelmezi, hogy átalánydíjas javítási szerződést 1983. év végén felmondtuk. A szerződést bármelyik szerződő fél felmondhatja a szerződésben foglalt feltételek szerint. A szerződésben az áll, hogy a szerződés év végén, írásban mondható fel. Úgy érzem, ezeknek a feltételeknek eleget tettünk. A szerződést nem azért mondtuk fel, mert a készüléket már nem éri meg a vállalatnak javítani, hanem azért, mert esetleg nem tudunk eleget tenni a szerződésben vállalt kötelezettségeinknek. A gyártó művek ugyanis 8—10 évig garantálják, hogy az általuk gyártott készülékekhez pótalkatrészt biztosítanak. Ha a gyár nem biztosít pótalkatrészt, a készüléket nem tudjuk megjavítani. A szerződés felmondásának ez az egyetlen oka. A szerződés felmondása nem jelenti, hogy esetleges hiba előfordulásánál a készülék javítását nem vállaljuk, továbbra is szívesen állunk rendelkezésére.” Telefonszámunk: 16-211 Névváltoztatás Egy kistormási olvasónk a következő problémára szeretne választ kapni: „1979-ben kötöttem házasságot. Akkor nem volt ismeretes előttem, hogy a nevemet nemcsak a hagyományos módon viselhetem. Most szeretném megváltoztatni. Van-e erre lehetőségem, ha igen, milyen okmányok kellenek hozzá, illetve hol kell ez ügyben jelentkeznem?” Dr. Deák Konrád válaszolt. „Az igazságügyminiszternek a családjogi törvény végrehajtásáról és az átmeneti rendelkezések megállapításáról szóló 7/1974. (VI. 27.) IM. számú rendelete szerint a feleség (volt feleség) az 1974. évi július hó 1. napjától számított hat hónapon belül a házasságkötés szerint illetékes anyakönyvvezetőhöz tett bejelentéssel jelölhette meg, hogy az eddigi név viselése helyett a családjogi törvényben meghatározottak közül melyiket választja. E határidő eltelte után a név- változtatásnak csak belügyminiszteri engedéllyel van helye. Ha tehát ön most akarja a nevét megváltoztatni, a belügyminisztériumhoz (pontos címe: Belügyminisztérium, ORFK. Igazgatásrendészeti Csoportfőnökség, Rendészeti Osztály, Budapest) kell fordulnia, és kérelméhez csatolni kell a születési anyakönyvi kivonatát, valamint a házassági anyakönyvi kivonatát. Személyesen természetesen nem kell megjelennie, elegendő, ha az említett okiratokkal felszerelt kérvényt nyújtja be a megadott címSzemétszállítás Egy várdombi olvasónk az alábbi kéréssel fordult szerkesztőségünkhöz : „Kötelezhető-e egy falu a szemétszállítási díj megfizetésére, ha a lakosság 80 százaléka erre nem tart igényt? Aki élt már falun, tudja, hogy ott lényegesen kevesebb a hulladék, mint városban. Az eltüzelhető hulladék eltávolításában a kazánok és szeneskályhák segítenek. A fennmaradó üveg- és fémhulladékot a tanács tájékoztatója szerint nem szállítják el. Az autó csak a Kossuth utcán jár, a többi utcában lakók úgy gondoskodnak a szemét elszállításáról, ahogy tudnak. Miért szobánként kell fizetni a díjat? Talán 5 szoba többet szemetel, mint 5 ember?” A levélírónk kérdéseire Bognár Jenő, a bátaszéki Nagyközségi Közös Tanács elnöke válaszolt: „A Bátaszék Nagyközségi Közös Tanács 2/1973. (XII. 17.) számú rendelettel elrendelte és a Végrehajtó Bizottság 71/1976. (XI. 12.) számú határozatával kiterjesztette az intézményes szemétszállítást. A szállításhoz szükséges gépi kapacitás a közelmúltban tette lehetővé Várdomb községben az intézményes szemétszállítás beindítását, mely során a háztartási szemét rendszeresen elszállításra kerül. A „háztartási szemét” megítélése többször ellentétes álláspontot váltott ki. A fenti tanácsrendelet meghatározza a háztartási szemét fogalomkörébe tartozó hulladék fajtáját. Ennek értelmében ide tartozik: a konyhai hulladék (zöldséghuUadék, kenyérhulladék, papírhulladék, doboz, flakonhulladék, stb.) használat közben keletkező hulladék (edények, üvegek, eszközök, stb.), tisztítás és tisztálkodásból, valamint egyéb, a lakás használatából keletkező hulladék. Egyszóval a lakáfc belső használatából keletkező hulladék. Nem tartozik a háztartási szemét fogalomkörébe, és az intézményes szemétszállítás során nem kerül elszállításra a kerti hulladék (rőzse, gaz, rózsák és díszcserjék nyesett ágai, gyümölcsfák nyesett ágai, növények szárai, stb.), külső használat, illetve melléképületekből származó hulladék (trágya, szalma, fahulladék, elhullott állat, stb.). A Tolna megyei Tanács V. B. Építési Közlekedési és Vízügyi Osztálya II. 12-41/1979. sz. levelében Bátaszék nagyközség területére vonatkozóan a lakossági szemétszállítás díját lakásoknál, lakóépületeknél 4,— Ft (helyiség)/hónap összegben állapította meg. Költségvetési üzemünk az intézményes szemétszállítás megkezdése előtt Várdomb községben is elvégezte — a szállítási díj megállapításához — a lakásokban, lakóházakban a helyiségek, szobaszámok felmérését, és a szállítás feltételeit megfelelő módon, írásban közölte a lakossággal. A fenti, maximált díjból, méltánylást érdemlő esetekben (nagycsaládosok, minimális nyugdíjjal rendelkezők, stb.) a nagyközségi tanács egyetértésével kedvezmény adható.” Ml VÁLASZOLUNK A honvédelemről szóló törvény végrehajtása tárgyában korában megjelent jogszabályt módosítja a honvédelmi miniszter 4/1983. (XII. 24.) HM számú rendelete, s az új szabályozás szerint a sorkatonai szolgálatot nem teljesített sorkötelesnek a 30 napot meghaladó külföldi utazáshoz engedélyt kell kér. ni. A 30 napnál rövidebb időtartamú külföldi utazáshoz csak akkor kell engedély, ha a sorköteles a behívóparancsát megkapta, vagy a sorkatonai szolgálat várható megkezdéséről értesítést kapott. A külföldi utazáshoz szükséges engedély iránti kérelmet az utazás megkezdése előtt 60 nappal kell benyújtani az állandó lakhely szerint illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnoksághoz. Az engedély megtagadása ellen a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Honvédelmi Minisztérium, hoz lehet fellebezni. Megjegyzendő, hogy engedély nélküli kiutazás esetén a sorköteles 40. évének betöltéséig hívható be sorkatonai szolgálatra. A rendelet — amely a Magyar Közlöny 1983. évi 59. számában jelent meg — 1984. évi január hó 1. napján hatályba lépett. A Magyar Közlönynek ugyanebben a számában jelent meg a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 23/ 1983. (XII. 24.)) MÉM számú rendelete az élelmiszer és dohányipari terméket előállítók minőségszabályozási feladatairól, melynek hatálya kiterjed valamennyi élelmiszert előállító gazdálkodó kisiparosra. A rendelet meghatározza, hogy mi tartozik különösen az élelmiszeripari termékek minőségszabályozási kötelezettségének körébe, megjelöli a minőségellenőrzést végzők feladatait, sőt a minőségszabályozás személyi feltételeit is. A jogszabály kihirdetése napján — 1983. évi december 24-én — hatályba lépett. A belügyminiszter 12/1983. (XII. 29.) BM számú rendelete a hatósági erkölcsi bizonyítványról szól, részletesen felsorolja, hogy kinek ad- _ ható belföldi felhasználás céljából erkölcsi bizonyítvány, s kinek külföldi fel- használás céljából a bizonyít, ványnak megfelelő igazolás. Ilyen igazolás adható pl. a külföldön élő magyar állam, polgár, a korábban Magyarországon tartózkodott külföldi, a Magyarországon élő, hosz- szabb időre vagy végleg külföldre távozó magyar állampolgár, az ország területén letelepedés céljából tartózkodási engedéllyel tartózkodó külföldi stb. részére. Ezekbén az esetekben az igazolás iránti kérelmet a jogosult Magyarországon élő közvetlen hozzátartozója is benyújthatja. Fontos tudni, hogy a hatósági erkölcsi bizonyítvány az erre a célra rendszeresített, és a postahivataloknál postai értékcikként beszerezhető kérőlapon kérhető, ezt a kérőlapot a kérelmező személyi igazolványában szereplő adatokkal egyezően kell kitölteni és a kérőlapot postai úton kell megküldeni a bizonyítvány kiállítására jogosult szerv részére. A bizonyítvány a kiállítástól számított három hónapig, az igazolás a kiállítástól számított hat hónapig érvényes. A jogszabály a Magyar Közlöny 1983. évi 62. számában jelent meg és 1984. évi július hó első napján lép hatályba. A Magyar Közlönynek ugyanebben a számában jelent meg a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói munkaidejének és munkadíjának szabályozásáról szóló 25/1983. (XII. 29.) MÉM számú rendelete, amely előírja, hogy a mezőgazdasági nagyüzemet meghatározott feltételek szerint kategóriába kell sorolni, majd külön szabályozza fizikai és nem fizikai dolgozók díjazását, a vezetők prémiumát és jutalmát, a nem fizikai dolgozók premizálását, a rendelet mellékletei pedig bértáblázatokban tüntetik fel a dolgozókat megillető munkadíjakat. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Tamásiban a Nemzeti Színházért „Az a nép, amely nem támogatja és nem feljeszti színházát, ha még nem halott is, haldoklik” — idézte Bella Margit városi könyvtárvezető Federico Garcia Lorcát Tamásiban, abban „A Nemzeti Színházért” című műsorban, melyet az 1. számú Általános Iskola VI. a osztálya szervezett. A kezdeményezés sikerét jelzi az ezernél több eladott jegy. — Andokné — \ ________________________________ S zépen szólt a furulya... *---------------------------------------------------------------------------------------1 A tánc se hiányzott Kislányok a zongoránál Színen az úttörőzenekar Fotó: Miskolczi _________________________\_______________________ _____________________________________________________________________________ W HO-javaslat Az alkoholizmus világszerte tovább terjed s nemre, korra, társadalmi helyzetre való tekintet nélkül szedi áldozatait. Visszaszorításának módszere nem az alkoholadók emelése, hanem az, hogy korlátozzák a szeszes italok eladását, nyilvános fogyasztását, hangoztatja az ENSZ Egészségügyi Világ- szervezetének (WHO) jelentése. Másfél évtizeden át, 1950— 75 között vizsgálták több fejlett ipari országban az alkoholizmussal összefüggő kérdéseket, s megállapították: míg a szeszes italok fogyasztása mennyiségileg valamelyest csőként, az alkoholizmus társadalmi méretekben jobban elterjedt, mint valaha. Áldozatai immár nemcsak a társadalom nehéz helyzetben lévő rétegeiből kerülnek ki tömegesen, hanem a jó egzisztenciájú, rendezett anyagi viszonyok között élő középosztályból is. Tovább terjedt a szeszfogyasztás a nők és a fiatalkorúak között is. Az alkoholizmus elleni harcot nehezíti, hogy a kérdés nem egy országban háttérbe szorult, azt mindinkább az egyén, nem pedig az egész társadalom problémájának tekintik. A tény, hogy növekszik az elvonóintézetek és hasonlók száma, egyúttal látszatra társadalmilag elfogad- hatóbbá teszi a mértéktelen alkoholfogyasztást — figyelmeztet az ENSZ-jelentés.
