Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-01 / 26. szám

1984. február 1. NÉPÚJSÁG 5 Melyik lesz a „Fogyasztók kiváló boltja”? Valutát teremtő „szellemiek” Mesterképző mesterek A beütöszám az ember névjegye A fogyasztók megyei taná­csa az élelmiszerkereskede- lemben dolgozó vállalatokkal, szövetkezetekkel együttmű­ködve pályázatot hirdet a „Fogyasztók kiváló boltja” cím elnyeréséért. A verseny célja: tapasztalatok szerzése a kiszolgálásban, a színvonal javítása, a meglévő hiányos­ságok csökkentése, vagy megszüntetése és a jó ta­pasztalatok terjesztése. A címet első ízben 1984. május végén adják ki a me­gye azon városaiban, ahol 1983-ban fogyasztók tanácsa működött. A címet elnyert boltok oklevelet, emblémát és pénzjutalmat kapnak. Az üzlet egy évre szerez jogot a cím viselésére, amelyet rossz munka esetén vissza is lehet vonni. A szavazást évente megismételjük, és az ered­mény dönti el a cím további viselését, vagy más bolt ré­szére való juttatását. A vásárlók március utolsó hetében többféle módon sza­vazólapot kapnak. A Népúj­ság március 27-i számában szavazólapot jelentet meg, melyet ki lehet vágni, és szavazásra felhasználni. A vásárlókat arra kérjük, hogy szavazataikat a következő szempontok figyelembevéte­lével tegyég meg: Milyen az Ebben az évben több mint százmillió forintot költ mun­ka- és egészségvédelmi beru­házásokra a Tatabányai Szén­bányák. A jelentős összeg felhasználásával a vállalat minden üzemében javítják a munkafeltételeket, és növelik a biztonságot. Uj tűzvédelmi, szellőztetési és sújtólágvédel- mi műszereket szerelnek fel. A vízveszély csökkentésére nagy teljesítményű szivattyú­kat vásárolnak, a biztonsá­gosabb szénművelés érdeké­ben vízcsapoló vágatokat, vízmentesítő telepeket alakí­tanak ki, és a Szovjetunióból vásárolt szabadalmi eljárás­sal úgynevezett közettömítési módszer alkalmazásával igye­keznek megelőzni a váratlan vízbetöréseket. A nagyegy­házi bányában folytatják a föld alatti térségeket behá­lózó korszerű hírközlő, irá­nyító- és riasztórendszer ki­építését, a föld alatti mun­áruválaszték, az áru bemu­tatása, elhelyezése, az árak feltüntetése, a tisztaság, kul- túráltság, a bolt dolgozóinak magatartása. A szavazólapon felsorolt boltok közül, ame­lyet vásárlás közben szerzett tapasztalatai alapján a leg­jobbnak tart, a vásárló alá­húzással javasolja a Fogyasz­tók kiváló boltja kitüntető címre. A szavazatokat a be­nevezett boltokban elhelye­zésre kerülő urnákba lehet bedobni, a Hazafias Nép­frontnál leadni, illetve a szétosztást végző aktivisták­nak visszajuttathatók. A Fogyasztók kiváló boltja címre az alábbi üzletek pá­lyáznak: Szekszárd: Népbolt Válla­lat: 17., 25., 50. és 34. sz. ABC boltjai, Áfész 18., 13., 43. sz. ABC boltok és Skála ABC, Zöldért 104. sz. ABC, Bony- hád: Népbolt 2. és 36. sz. ABC, Áfész: 5., 33. sz. ABC és Áruház ABC, Zöldért: 410. sz. bolt. Dombóvár: Népbolt: 22. sz. ABC, Áfész: 3. és 5. sz. bolt, Áruház ABC, Zöl­dért: 302. sz. bolt. Paks: Nép­bolt: 1. és 37. sz. ABC, Áfész: 2., és 11. sz. bolt, 10. sz. ABC, Áruház ABC, Csemege Vál­lalat: Csemege ABC. KORSOS ISTVÁN az FMT elnöke kahelyek között közlekedő mozdonyok irányítására rá­diós-telefonos hálózatot rend­szeresítenek. Ugyanebben a bányában a korábbinál na­gyobb teherbírású, különle­ges bizosító szerkezeteket építenek be a frontfejtések­be. Javítják az orvosi rendelők műszerellátottságát, a mányi bányaüzemnél új szociális épületet adnak át a bányá­szoknak. A lábgombásodás megszün­tetésére műanyag talpbetétes csizmákat rendszeresítenek, és jelentős összeget költenek védőruhákra, egyéni védő- felszerelésekre. A 12 500 dolgozó védelmét szolgáló idei terveket a vál­lalat, a szakszervezeti bizott­ság és a kerületi bányamű­szaki felügyelőség közösen állította össze és év közben ugyancsak együttesen ellen­őrzik a végrehajtását. •Az ailig serikenő baijuszú Szabó Béla öit évié hegesztő szakmunkás, Dunaújváros­ban dolgozik, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat ottani egységében. Felettesei alkal­masnak .találták arra, hogy Szekszárdra jöjjön a válla­lat oktatóbázisára és itt két hónap tanulás után másod- osztályú hegaszitővizsgát te­gyen. Mindezt azért, ment Szabó Béla még csak a baj­szát alig hogy elkezdte nö­veszteni, de máris elég rá­termettséget és kiiitantást árult el ahhoz, hogy a vál­lalat továbbképeztesse. Sza­bó' Béla pedig szeretne el­jutni hamarosan az ND.K- ba. Erre ctsak akkor nyílók lehetőség, ha minősítő vizs­gát tesz. iA minősítések megszerzé­se szigorú követelményeket ír elő, de megéri, ment az ember ezáltal lesz hegesztő­ből igazán szakember. Szabó Béla most Sziek- száirdon a továbbképző köz­pontban gyakorol és tártul több társával. Például Für­jén Jánossal és Kooh Fe­renccel, akik a Csepeli Pa­pírgyárból jöttek és egy éve szerezték meg a szakmun­kás-bizonyítványt. Karban­tartók a gyáriban. * Weinberger Pál, a mester és Aranyi János a társa ar­ról beszáll, hogy a szakma 1968-iban kezdetit Magyaror­szágon igazán szakma .tenni. Addig is voltak kazánhe- gieszitő szakemberek, de en­nél magasabb minősítéssel nem rendelkeztek itthon. Mindketten az NDK-ban lették hegesztők és ott sze­reztek különböző minősítése­ket és a mestervizsgát is oitt tették lié. A baráti ország­ban előbbre jártak 'tíz éve is, ma kezdjük behozni őket. — Kiből lehet minősített hegesztő? — kérdezem a két mestert, akik szintén .fiata­lok, de 10—15 éve dolgoznak a szakmában és már öreg szakiknak számítanak. Niem a koruk — a szaktudásuk sze­rint. — Mostanában sok cégnél visszaélnek a minősítés le­hetőségével. Tavaly volt egy olyan mezőgazdasági szövet­kezet, amely több mint 20 embert küldött, hogy szerez­zenek első osztályú minősí­tést. El is végezték a tanfo­lyiamot, de közülük csak egy mehetett vizsgára — mond­ja Aranyi mester. — Ezit is az ABC-mél kell 'kezdeni — teszi hozzá Wein­berger Páll. Az első vizsgá­nál, azaz a harmadosztályú minősítésnél, majd újabb négyhetes továbbképzés után lehet lépni... de egyszerre nem megy. Vannak tehetsé­ges emberek, de ennyire eb­ben a szakmában sem lehet, hogy lépcsőfokokat lépjen át valaki. — Mennyi idő szükségel­tetik ahhoz, hogy valaki mes­terré váljon? — Két év. De, ahhoz ke­ményen kell dolgozni. A leg­fontosabb, hogy katonaság után kel a tanfolyamokat elvégezni. Mert úgy nem ér­demes: egy minősítést szer­zek és pár év múlva a kö­vetkezőt. Ment menet közben 'kijön a gyakorlatból és kezd­heti az egészet elölről. — Ez akkor egy óriási csapda. — Nem nevezném csap­dának — mondja az oktatá­si központ vezetője Schrick Andor — mert más szakmá­ban is ha vailafci egyszer ki­emelkedett, akkor már nem képes azután rosszul dolgoz­ni. — A minősített hegesztő­nek azonban örökké kondí­cióban kell maradni és há­romévenként vizsgázni — mondom közbevetőleg. — Azt elfogadom, hogy manapság Magyarországon ez az az egyetlen szakma, ahöl folyamatos a tovább­képzés. Ha egy hegesztő 'megkapja a minősítést jel­ző beütőszámot, akkor az fe­lelősséget vállal saját mun­kájáért. De ez bizonyos fo­kig .tartást is jelent. Mert az ember a nevét nem akarja bemocskollini, így a beütő­számra ás vigyáz, mert az a névjegye. A szekszárdi oktatóbázison évente több, mint 180 fel­nőtt képzését végzik. És — ezen szomorkodnak, mert kevés — húsz szakmunkás­képzős fiú 'tanítását. Az or­szágban egyre inkább szük­ség van hegesztőkre, minő­sített hegesztőkre. De, nem­csak idehaza, hanem külföl­dön is. A Gyár- és Gépsze­relő Vállalat szakemberei dolgoznak az NDK-ban, az NSZK-lban és Ausztriáiban... Valutát termeinek az ország­inak és jól megfizetett mun­kát végeznek. A leggyorsab­ban megtérülő beruházás ez az oktatóbázis. A szellemié­iként, a tudásért fizetnek kül­országban. Olyannyira, hogy az NSZK-ban ragaszkodnak a magyarokhoz, mert meg­bízhatóak és jó szakembe­rek. De, ehhez az is szük­séges, hogy itt Székszárdon jól képezzék ki a „mestere­ket”. Egyetlen hely -az or­szágban, ahol a szigorú Egyedül gyakorolva NSZK-beli szabványok sze­rint TÜV-vizsgát tehetnek úgy, hogy az NSZK-ból ér­kezik a vizsgáztató hegesztő- mérnök. * Az élőbb azt mondtam a mestereknek, hogy csapdába kerül az az ember, aki lete­szi az első minősítő vizsgát, mert akikor elkötelezi magát egy életre, ök erre azzal vá­laszoltak, hogy megismertet­tek Melkvi István 54 éves, AWI 1/1-es — a legmaga­sabb — vizsgával, rendelkező mesterrel, aki a napokban érkezett Szekszárdra és megvédi a minősítését. Nem kényszerből, mert az sza­bály, hogy ötven éven £elü-/ ilieknek már nem kell három- évenként megvédeni minősí­tésűiket. Továbbra is kapják azt a 'bért, amit addig elér­tek. De íMelkvi Istvánnak szüksége van az önkontroll­ra: „ötvenen félül iis szakem­ber vagyok”. — És a (mesterek? — kér­dezem, mert ismereteim sze­rint, ha valaki nem folyama­tosan dolgozik a szakmában, akkor hamar elveszíti gya­korlatát. Itt pedig örök ké­szenlétben kell lenni, mert az oktatónak mindig többet kell tudnia, mint a tanuló­nak. — Az oktatónak mindig egy évnél frissebb minősítés­sel kell rendelkeznie. Ez be­határolja a dolgokat. Ebből iaz is következik, hogy az ok­tató tréningezik, merit tudnia kell — mondják egyöntetűen. Egy szakma elindult a fej­lődés útján 1968-ban. A más­fél évtized nem sok, de mára elérték azt a szintet, hogy nyugodtan beszélhetünk róla úgy, mint a legdinamiku­sabban fejlődő szakmáról. HAZAFI JÖZSEF Fotó: Gottvald Károly Százmillió, munkavédelemre Gyorsan és olcsón tudja megvalósítani szociális ellátási, raktározási, környezetvédelmi feladatait „Un konténerépületekkel és szerelhető épületelemekkel Tisztelt megrendelőinknek 1984-ben is rendelkezésükre állunk, vár juk megrendeléseiket. GYÁRTMÁNYAINK: Fürdő — öltöző — iroda — melegedő épületek Hulladékgyűjtők, kerti padok. Egyedi tervezésű konténer épületek és berendezések gyártását is vál faljuk. Kérésére részletesebb áruismertetőt küldünk. Árudák — őrfülkék — köztéri és üzemi WC épületek. Elemekből összeszerelhető garázsok, raktárak. Műhelyberendezések, szerszámszekrények, satupadok, szállítókocsik. Univerzál Vas- és Faipari Kisszövetkezet Kaposvár, Achim András u. 2-6. Tel.: 13-690,13-543. (61)

Next

/
Thumbnails
Contents