Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-01 / 26. szám

1984. február 1. 6 KÉPÚJSÁG Hírek A Dunaföldvári Szövetke­zeti Spartacus SE NB II-es férfi kézilabda-csapata részt vett a dunaújvárosi terem- bajnokságon, ahol valameny- 'nyi ellenfelét legyőzte. A Spartacus együttesének leg­nagyobb sikere az NB I-ben szereplő Dunaújvárosi Ko­hász SE elleni 34-30-as győ­zelme. * A szekszárdi városi labda­rúgó-szövetség elnöksége feb­ruár 12-én és 19-én tovább­képzést rendez a játékveze­tők részére. • A megyei I. osztályú sakk­csapatbajnokság első fordu­lójának eredményei: Dombó­vár—Tamási 9,5:2,5, Atom­erőmű SE—TAEV SK I. 4,5:7,5, Bátaszék—Dunaföld- vár 9:3. * A megyei asztalitenisz-szö­vetség február 5-én Tolnán, a sportszékházban rendezi meg Tolna megye 1984. évi ifjúsági fiú és leány egyéni bajnokságát. * A Volán 11. sz. Vállalat szakszervezeti bizottsága a szekszárdi városi kézilabda­szövetséggel közösen február 4—25. között ismét megren­dezi a Volán Kupa női terem­tornát. • A szekszárdi városi asztali­tenisz-csapatbajnokságban a kilencedik forduló után a férfi I. osztályban a 16 pontos TÁÉV, a férfi II. osztályban pedig a 15 pontos Söripar II. csapata vezet. A paksi városi labdarúgó­szövetség ebben az évben is megrendezi a Termelőszövet­kezeti Kupa és a Duna Kupa tornáját. A Duna Kupában a Bölcske, a Paksi SE II., Ma- docsa és az Atomerőmű SE, a Tsz Kupában pedig a Tol- nanémedi, a Kajdacs, Puszta- hencse és Dunaszentgyörgy csapatai szerepelnek. A mér­kőzéseket mindkét kupáért március 4—18. között rende­zik. * A Falusi Dolgozók Téli Spartakiádja Dombóvár vá­roskörnyéki döntőjét március 17-én Szakcson, a kultúrház- ban rendezi meg a dombóvá­ri városi asztalitenisz- és sakk-szövetség. * A megyei II. osztályú sakk­csapatbajnokság első fordu­lójának eredményei: Regöly— Gyönk 4:1, Dalmand—Bölcs­ke 1:4, Tolna—Györköny 3:1, a Báta—Paks II. mérkőzés elmaradt. * Nekünk is mozdulni kell! •— Ezzel a jelszóval rendezi meg a KPVDSZ Tolna me­gyei Bizottsága és a Fogyasz­tási Szövetkezetek Tolna me­gyei Szövetsége február 4-én a bátaszéki új tornacsarnok­ban a szövetkezetek és válla­latok gazdasági vezetői, szb- titkárai tömegsportnapját. Sportműsor Kosárlabda: A Szekszárdi Dózsa NB I-es női csapata 16.30 órakor a Bp. Spartacus együttesét fogadja MNK- mérkőzésen, a Zrínyi utcai csarnokban. Labdarúgás: A MEZŐ­FÖLD Kupában Dunaújvá­rosi Építők—Dunaföldvár Í5, Mezőfalva—Paksi SE 15 óra. Egy kezdeményezés sikere Kézilabdás randevú a Nosztalgia Kapáért Nosztalgia Kupa — nyolc csapattal. Az elnevezés egy már elmúlt, letűnt jelenség utáni vágyakozásra utal. Esetünkben a kézilabdázás szépségeinek újraélését, ám élünk a gyanúperrel, hogy ezen túlmenően a hangzatos cím egy kicsit a résztvevők korát is tiszteli. Azoknak a játékosoknak, akik január utolsó szombatján a szek­szárdi Zrínyi utcai tornacsarnokban randevúztak, egy valamit egészen biztosan nem kellett a múltban keres­niük: a játék szeretetét. Ez pedig ugye manapság ön­magában sem lebecsülendő, mi több, nagyszerű érték. Szó, ami szó, az évek múlását ők sem titkolhatják... Az őszülő halántékok, a tekintélyt parancsoló pocakok erről árulkodtak. Elszálltak az évek, ám szívükben örökké játékos kedvű sport emberek maradtak. A csarnok bejáratánál baráti ölelések, a viszontlátás öröme közepette az egyik női játékos humorosan meg­jegyezte: „Nem is értem, hogy tudtak ezek a fiúk igy megöregedni?”. Hát igen. A négy női gárdában pályára lépett hölgyek kora ugyanis természetesen húszéves ko­ruk óta egyfolytában változatlan... A simontornyai férficsapat veretlenül lett első. A Spar­tacus ellen 12-11-re nyertek. Remek mérkőzéseket vív­tak aztán a parketten. Sza­porán hullottak a gólok, a nézőtéren mellettünk többen eskü alatt vallották: „Ez a simontornyai Szabó Gyula ahányszor kapura dob, az mind gól.” Nem sokat té­vedtek. Persze, akadtak gól­gyárosok más csapatokban is. Hja, hogy el ne felejtsük, a kapukat pedig brillírozó portások őrizték. Vetődése­iknél meglazultak ugyan a parkettlapok, de a robinzo- náddal kivédett lövéseket taps jutalmazta a nézőtéren. Már az első találkozó után egyértelművé vált: ez a tor­na sikert aratott. Még akkor is, ha valójában nosztalgia csapatnak igazán a Szek­szárdi Spartacus és a Si­montornyai BTC férfigárdá­ját nevezhettük, lévén, hogy a többieknél akadt több olyan játékos is, aki jelenleg az NB II-ben vagy a me­gyebajnokságban szerepel. Tekintsük át a kupamér­kőzések eredményeit. Kezd­jük a női csapatokkal. Bőrdíszmű—Mözs 10-8 (4-5). V.: Kerekes, Török. Legjobb dóbók: Illés 6, il­letve Katzenberger 4. Szekszárdi Vasas—Szek­szárdi Kórház 25-4 (13-4). V.: Szabó, Horváth. Ld.: Szabján 11, Völgyi 5, illetve Bottyánná 2. Szekszárdi Vasas—Mözs 10-4 (7-5). V.: Kiss, Török. Ld.: Szabján 8, Naszladi 3, illetve Katzenberger 5. Bőrdíszmű—Szekszárdi Kórház 8-0 (6-0). V.: Hor­váth, Szabó. Ld.: Illés 4, Si­mon 3. Szekszárdi Vasas—Bőr­díszmű 10-13 (6-7). V.: An­dorka, Kerekes. Ld.: Szab­ján 6, illetve Illés 8, Bordi 4. Mözs—Szekszárdi Kórház 10-2 (3-1). V.: Andorka, Tö­rök. Ld.: Katzenberger 7, illetve Bottyánná, Nyisztor. Mint ahogy a játékvezetői névsorból kitűnik, a Nosz­talgia Kupát megtisztelte a nemzetközi minősítést szer­zett Tolna megyei szárma­zású bíró, Andorka Sándor is. Persze, nemcsak a höl­gyeknek fújt, hanem a „fi­úknak” is. A férfimérkőzé­sek eredménylistája: Szekszárdi Spartacus— Mözs 12-7 (7-3). V.: Kerekes, Kiss. Ld.: Budai 6, illetve Bagdi, Rovacsek, Főglein 2 —2. Mözs—Fadd 15-14 (6-5). V.: Szabó, Horváth. Ld.: Fazekas 5, Főglein 4, illetve Laczkó T. 5, Mácsik 4. Simontornya—Fadd 11-6 (4-4). V.: Horváth, Szabó. Ld.: Szabó 4, Mészáros 3, il­letve Mácsik 3. Simontornya—Szekszárdi Spartacus 12-11 (5-7). V.: Török, Kerekes. Ld.: Szabó, Várni 3—3, illetve Kinczli 5, Budai 3. Szekszárdi Spartacus— Fadd 16-15 (8-9). V.: Andor­ka, Kiss. Ld.: Barna, Kincz­li 4—4, illetve dr. Tóth, Laczkó T. 4—4. Simontornya—Mözs 15-12 (8-7). V.: Andorka, Kiss. Ld.: Szabó 5, Cserna, Vin­cellér I. 3—3, illetve Szűcs, Főglein 3—3. A Nosztalgia Kupa vég­eredménye, nők: 1. Bőrdísz­mű, 2. Sz. Vasas, 3. Mözs, 4. Sz. Kórház. Férfiak: 1. Simontornya, 2. Sz. Sparta­cus, 3. Mözs, 4. Fadd. Külön- díjak a legjobbaknak. Gól­királyok: Szabján Márta (Vasas) 25, Szabó Gyula (Si­montornya) 13 góllal. Leg­jobb kapusok: Tóth Mária (Bőrdíszmű) és Hepp Zoltán (Sz. Spartacus). A torna legjobb mezőnyjátékosának Illés Anna (Bőrdíszmű) és Budai Béla (Sz. Spartacus) bizonyult. A KEZDET ÉS A VÉG: MÖZS Nagyapa és a parányi unoka. A nézők között, a pádon ülnek. Az eleven kis­fiút minduntalan csitítja az öreg: „Nem mehetsz most anyuhoz, ő meccset játszik!” Láthatóan azonban ez csep­pet sem érdekli Péterkét. .. Arra viszont hajlandó, hogy — némi biztatás után — egy szép mözsi gólt megtap­soljon. Édesanyja, Ivánné Bányai Ilona ugyanis a Mözs színeiben játszik. — Az általános iskola har­madik osztályában a Schmidt házaspár keze alatt ismerkedtem meg ezzel a sportággal, majd gimnáziu­mi éveim alatt a Tolna, a főiskola idején a Kaposvári Vasas Izzó együttesében szerepeltem. A tanítóképző főiskolát befejezve az NB I B-s Bőrdíszműbe kerültem, ahol 75-ig játszottam. Végül visszatértem játékosedző­ként Mözsre, (Tolnai VL né­ven szerepel ma). Jelenleg 16 hónapos kisfiámmal gyesen vagyok, de amíg a megyei könyvtárban dolgoztam, he­tente egyszer asszonytornát tartottam az ott dolgozó nőknek. — Miért éppen a Mözs együttesében szerepel e tor­nán? — Igaz, a Bőrdíszműben is sokáig játszottan, mégis érzelmileg jobban kötődöm ahhoz az egyesülethez, mely­ben kezdőként indultam és ahol évek múlva abbahagy­tam a kézilabdát. ­AZ NB I-ET IS MEGJÁRTA A Bőrdíszmű csapatából rutinos, képzett játékával kitűnt Illés Anna, aki nem­csak „esze”, de gólszerzője is volt együttesének. Ugyan­úgy, mint hajdanán. — Már gimnáziumi kézi­labda-csapatunkkal igen szép sikereket értünk el, az országos középiskolás baj­nokságon másodikak let­tünk. Ez idő alatt a Bőrdísz­mű SE-ben játszottam, ahol nagyon jó társaságunk, ösz- szeszokott közösségünk volt. Érettségi után azonban el­kerültem. Veszprémben, a Vegyipari Egyetemen tanul­tam, miközben a Bakony Vegyész NB I-es csapatában szerepeltem. Majd tíz éven keresztül. Aztán a család miatt feladtam a sportot. Két fiam van: Zsolt és Mik­lós. — Végleges a „szakítás”? — Nem. Nem bírtam so­káig mozgás nélkül, s a Ba­laton Bútorgyár NB II-es gárdájához igazoltam. Nem szabad az embernek teljesen leállni, leereszteni. . . KÖRÜL KÉNE NÉZNI! A mözsi férfiak egyik ve­zéregyénisége a pályán Szűcs László. Óriási lelkesedéssel irányítja, ha kell biztatja társait. — Tizennégy évesen Tol­nán kezdtem kéziliábdáznii, majd amikor Kecskemétre, a műszaki főiskolára kerül­tem, az iskola csapatának lettem tagja. Miután végez­tem, ta Szekszárdi Sparta­cusba igazoltam, de Varga Lajos edző hívására Mözsön kötöttem ki. Igen jól szere­peltünk, megnyertük a me­gyebajmdkságoi, az osztá- lyozón azonban már elvérez­tünk. Feleségem, Pollarman Júlia szintén kézilabdás volt, így ismerkedtünk össze. — Milyennek tartja ezt a tornát ? — Jó dolog, hogy sokak számiára lehetőséget biztosít a mozgásra, sportolásra. Azt azonban nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a résztvevők nagy része még nem kiöregedett sportoló. És sokan közülük nemcsak me­gyei, de NB-s csapatokba iis beférnének! Érdemes lenne tehát ilyen alkalmakkor tá­jékozódni, körülnézni a szak­embereknek. És még annyit: méltányosnak 'tartottam vol­na már eddig is, hogy a me­gye egyik vdlit kiváló szak­emberéről, Varga Lajosról is kupa, emlékitorna keretében emlékezzünk meg. A KAPUVÉDÖ A Kórház együttesének egyetlen, ma is „aktív” csa­pattagja Schellné Topolszky Erzsébet. Két kisgyereke is vele van, látszik: otthonosan mozognak a pályán, azaz egyelőre csak a pálya szélén. — A Kórház csapatából in­dultam 1967-ben. Négy év után a Bőrdíszműibe igazol­tam át. A bajnoki évad köz­ben szülés miatt kényszerül­tem leállásra. Hosszú kiha­gyást követően 1982. január­jától újra .jtűzvonalban” vá­gyók, a Tolnai VL NB ,II-es együttesének hálóját őrzöm. Egyébként a Bútoripari Vál­lalatnál kárpitosként dolgo­zom, egy fiam és egy lányom van. — Mi a véleménye a tor­náról? — Vállalatunknál minden tömegsport-rendezvényen részt veszek. Erre a mai napra különös örömmel készültem, hiszen jó érzés találkozni a régi ismerősök­kel, együtt küzdeni az egy­kori társakkal. Azt azonban el szeretném mondani: cél­szerűbb lett volna korábban értesíteni ia csapatokat, egy­részt, hogy jobban össze le­hessen szedni az embereket, másrészt, hogy egy kicsit ró lehessen készülni. Nem az eredmény miatt, sokkal in­kább a sérülések elkerülése végett! Ugye, nem vagyok túl szigorú kritikus? HA PATTOG A LABDA... A Vasas egyik legharco­sabb játékosa Bauerné Nasz­ladi Mária. Ütközik, szerel, vetődik... egyszóval együtt él a játékkal. ■— A Vasasban kezdtem 1971-ben, három éven át pi- ros-kékben játszattam. Azt követően a Bőrdíszmű NB I/B-s 'szákosztályában ifista- kénit leginkább a cserepadot koptattam. Amikor pedig már tényleg be játszottam volna magam a csapatba, kezdő ember lehettem vol­na, férjhez menteim és sza­kítottam a sporttal. Férjem egyébként szintén kézilab­dás volt, ő a Spartacusban szerepelt — most is itt van. — Szülés után néhány hó­nappal azonban már szüksé­gét éreztem a 'testmozgás­nak, így újra edzésbe álltam, ezúttal a tolnai együttesben. Nem lenne igaz, ha azt állí­tanám, hogy könnyű össze­egyeztetni a rendszeres spor­tot a csalóddal, a munkával — a Skála konfekoióoszitá- lyának vezetőjeként dolgo­zom. De nem lehetetlen! És annak, aki csak magáért a játék szeratetéént, a „labda pattogásáért” csinálja — megéri. A falu közössége is nagyon hálás tud lenni. Jó érzés, hogy egy-egy mérkőzé­sen 200—300 ember buzdít bennünket, szurkol győzel­münkért. Fekete—Takács Fotó: Bakó Labdarúgó HPNK Gól nélküli döntetlennel kezdtek Bonyhádi MSC—Szekszár­di Dózsa 0-0. Bonyhád, 100 néző. V.: László. Bonyhádi MSC: Mocska — Beke, Ko­vács, Balázs, Frits chi — Se­bestyén dr. (Wirth), Stercz, Palkó (László) — Zircher (Papp), György, Bálint (Pfeiffer). Edző: Kovács Ist­ván. Szekszárdi Dózisa: Huj­ber — Szabó, Varga, Wenit- ner, Somodi —1 Kresz (Kmiesz), Dienes (Márkus), Adorján (Haán) — Lauer, Varga L., Tóth (Magyar). Ed­ző: Formaggini Károly. Két nappal a BONY Kupa terem­torna után ismét találkozott a két együttes, ezúttal a Hétfői Dunántúli Napló Ku­pa küzdelmeiben rajtoltak. Irreális italajú pályán, hóban jobbára a küzdőjelleg do­minált. A 9. percben Bálint 16 méteres lövését védte Hujiber. Egy perc múlva a másik oldalon Tóith éles bal oldali beadása az oldalháló- ban akadt el. A 16. percben Adorján 16 méteres szabad­rúgását Mucsfca a mezőnybe öklözte. György próbálkozott ezután, 20 méteres lövése az 'egyik védőről lepattanva Hujber zsákmánya lett. A 34. percben Varga L. 15 méteres lövését védte remek vetődés­sel a BíMSC kapusa. A második félidő aliső per­cében Adorján szöglete le- vágódott a védőkről, Már­kus 18 'méterről laposan lőt­te kapura a labdáit, ami el­suhant a jobb sarok mellett. A 69. percben Bálint közé­pen 'kiugrott, közeli lövése a kapufát érintve hagyta el a játékteret. Óriási helyzet volt! A 85. percben villám­gyors szekszárdi akció futott a jobb oldalon, Lauer közép­re játszott, Magyar gyengén lőtt, így Mucska hárítani tu­dott. Meccslabda volt! A 86. percben György verekedte be magát a Dózsa 16-osára, lövését Hujber nagy bravúr­ral hárította. Változatos, jó iramú 90 percet vívott első kupamér­kőzésén a két együttes. A játék folyamatossága még magán viselte az alapozó időszak fáradalmait, de a küzdeniakarásból mindkét csapat játékosai jelesre vizs­gáztak. A férfiasán kemény játék ellenére végig sport­szerű találkozót láttak a né­zők. Olimpiai érmek Princetonból Nem mindennapi büszkeséggel végezhetik majd mun­kájukat az Illinois állambeli Princeton egy kis gyárának dolgozói: ebben a háromszáz főt foglalkoztató üzemben készülnek a Los Angeles-i olimpia érmei. A Jostens nevű cégtől 500—500 arany-, ezüst- és bronzmedált rendelt meg a szervező bizottság. Az üzem igazgatója úgy nyilatkozott, hogy a munkások tisztában vannak ténykedésük fontos­ságával, hiszen a legjobb olimpikonoknak járó díjakat a nyáron mintegy 2,5 milliárd ember láthatja a televíziós közvetítésekből. Nem mindegy tehát, hogy milyen a mi­nőség, hiszen a bírálók száma nagy lesz. Egyébként ebben a gyárban készítik a 17 észak-amerikai labdarúgóliga közül tizenegyediknek az érmeit is, de termékeikről ál­modnak az amerikai kosárlabdázók és jégkorongozók is. Az olimpiai érmek 6,4 centiméter átmérőjűek, és 3 mil­liméter vastagok lesznek. A legnemesebb medál, az arany kegyes csalással ezüstből készül, a felületén 6 grammnyi aranyburkolat lesz. A jelenlegi árfolyamok szerint az aranyérem értéke mintegy hetven dollár értéket képvisel. A részletekről bővebbet egyelőre még nem lehet tudni, hiszen az érmek végső „arcát” csak februárban hozzák nyilvánosságra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents