Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-01 / 26. szám

tolna'N U nJÉPÜJSÁG 1984. február 1. Bemutató a Vígszínházban A Vígszínházban január 27-én mutatták be Weöres Sán­dor: A kétfejű fenevad című történelmi játékát, Valló Péter rendezésében. Bánsági Ildikó és Pap Vera az egyik jelenetben. A Képzőművészeti Kiadó kevés európainak, aki a nem­rég függetlenné vált fiatal or­szágot, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaságot fényképezőgéppel a kezében beutazhatta. Az őt ért lenyű­göző élmények elevenednek meg az ősi karavánutak föld­jén című fotóalbumban. Gaz­dag képsor mutatja be az egzotikus tájat, a gránitból és kristályos palából álló északi hegyvidék kiszáradt mély vízmosásokkal, aszókkal tördelt tömbjét, a fennsíkok teraszos művelésű földjeit, a végeláthatatlan homoksivata­got. A naív művészet Magyar- országon című kötet e sajá­tos művészeti jelenség első, tudományos igényű összefog­lalása. A kortárs plakátmű­vészet két jeles képviselőjé­nek anyagából jelenik meg válogatás — a Kossuth Könyvkiadóval közös gondo­zásban — mappa formájá­ban. Az SO-KY plakátok szelleme a nemzetközi im­perializmus, a világ külön­böző pontjain feléledő újfa­siszta agresszió ellen, és a népek szabadsága mellett emel szót, magasztalva a szembeszegülő hősiességet. Többségük szöveg nélkül is egyértelmű kommunikációra képes. Közép-Ázsia művészete idei tervei A Mai magyar művészet sorozatban a múlt év végéig 75 kötet látott napvilágot. Célja a hazai művészet meg­ismertetése az olvasóközön­séggel ; alkotókkal, stílusok­kal, irányzatokkal, konkrét művekkel és művészeti ten­denciákkal. A monográfiák nem csupán az érdeklődő, múzeum- és képtár] átogató közönségnek nyújtanak segít­séget, haszonnal forgathatják a művészetpedagógusok is. A sorozat egyik új köteté­ben Losonczi Miklós Vén Emil Munkácsy-díjas festő­művészt, Lessenyei Márta szobrászművészt, Krunák Emese, a fiatal, tehetséges kritikus Bálványos Huba gra­fikusművészt mutatja be. A Képzőművészeti Zseb­könyvtár kötetei igen nép­szerűek. Az építészet világ- története címmel megjelent kétkötetes tanulmány válto­zatlan utánnyomásban készül. Szentkirályi Zoltán építész­történész munkája olvasmá­nyos, eligazít az építészet el­méletében és kitér a társtu­dományok és kapcsolódó társ­művészetek fejlődésére is. Nemcsak az európai fejlő­désről ad képet, de súlyához méltó tárgyalást kap az ame­rikai földrész, a jelentős ázsiai kultúrcentrumok sor­sa, az afrikai és óceániai épí­tészet is. A sorozat új kötete lesz Pereházy Károly: Az európai kovácsoltvas-művesség című munkája. A fém elsősorban szerszám és fegyver alap­anyagával szolgált, s ezek dí­szítése jelentette a korai mű- vesség feladatát. Később, a mindenkor uralkodó stílus függvényében kaptak az esz­közök díszítményeket, gyak­ran a funkciótól függetlenül. A XX. század első felében, a vas értékének csökkenésé­vel, felhasználási területének szűkülésével maga a vasmű- vesség is veszített jelentősé­géből. A századok során fel­halmozódott művészi meg- munkálású tárgyak értéke azonban nem ment veszen­dőbe. Ezeket mutatja be Pe­reházy kötete közel 200 fotó segítségével. Az én múzeumom sorozat — mely elsősorban a gyere­keknek készül — két rangos vidéki múzeum anyagát* mu­tatja be. Prökopp Mária: Itáliai képek az esztergomi Keresztény Múzeumban; Sz. Kürti Katalin: XIX. és XX. századi festmények a debre­ceni Déry Múzeumban. A nagy magyar festők kö­zül az idén Orlai Petrich So­ma és Brocky Károly mun­kásságát bemutató album je­lenik meg. Kortárs klasszi­kusként Iványi Grünwald Béláról jelenik meg Telepy Katalin művészettörténész monográfiája. A nagybányai festőiskola öt alapítója közül csak Iványiról nem jelent meg összefoglaló elemzés. Műveivel a közönség — halá­la óta — alig-alig találkozott. Voltaképpen milyen festő volt ő, a húszas évektől kezd­ve a legismertebb magyar művészek egyike? Erre igyekszik az album választ adni. Kardos és Szilágyi Gábor: Leletek a magyar fotográfia történetéből című kötete méltán nagy érdeklődésre tarthat számot, hiszen az el­múlt években világszerte megnövekedett az érdeklő­dés a fényképezés története, esztétikája iránt. A régi fényképek gyűjtése Magyar- országon is egyre több embert vonz. A kötet négyszáznál több fényképe napjainkig te­kinti át a magyar fényképe­zés történetét. Vajda László fotóművé­szeti munkásságát a világ számos helyén elismerik, és számon tartják. Több mint 60 év munkásságát mutatja be 200 kép felhasználásával a Photographies carpato-pan- nonica című szép album, melyben a magyar fényképe­zés hőskorából való fotók a Kárpát-medence és az ezt körülvevő magas hegyek, va­lamint az Adriai-tenger part­jának őshonos, és ma már ritkaságszámba menő növé­nyeit örökítették meg. Korniss Péter egyike azon A magyar olvasó előtt ke­véssé ismert vidék és kor kultúrájának emlékeit vil­lantja fel a „Közép-Ázsia művészete Avicenna korá­ban” című kötet. A közép-ázsiai népek IX— XI. századi történetét állan­dó háborúskodások kísérték, ám a külső és belső fenye­getettség elleni küzdelem mellett e kor egyszersmind rendkívül magas színvonalú építészetet, képző- és ipar­művészetet, irodalmi és tu­dományos eredményeket is hozott. A mai Üzbegisztán Türkménia, Azerbajdzsán és Tádzsikisztán területén fennmaradt épületek, falké­pek, iparművészeti tárgyak ékesen bizonyítják a haj­dan e tájon élt népek alko­tókészségének nagyságát, mely arab, perzsa és indiai hatásokat magába olvasztva önálló, sajátosan eredeti művekkel gazdagította az emberi civilizációt. E kultúra megismerésé­hez az Üzbég Tudományos Akadémia közreműködésé­vel készült album a nagyobb területi egységek — Bokha­ra — Maverannahr, Gur- gandzs — Hórezm, Khorá- szán és Huttalán — társa­dalom- és kultúrtörténeté­nek rövid összefoglalása mellett 200 fényképével (ezek kétharmada színes) ad segítséget. A magyar kiadás számára a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum főigaz­gató-helyettese, Gombos Ká­roly írt bevezető tanul­mányt, mely történelmi-nép­rajzi szempontok szerint igazítja el az érdeklődőt. Papíripari gyármúzeum A Papíripari Vállalat dunaújvárosi gyárában gyári mú­zeumot alakítottak ki, amelyben bemutatják a papír- gyártás ősi módszereit. A még ma is működő gépek és berendezések a gyakorlati oktatásban részt vevő szak­munkástanulók ismeretanyagának bővítésére is szolgál­nak, emellett az általuk gyártott úgynevezett merített papír ma már különlegességnek számít, keresett termék. Szovjet lapokból SZOVJETUNIÓ A természet erőivel vívott küzdelemben átmenetileg Bilullmairadtialk azok a modem jégitörő 'hajók is, amelyek a múlt év novemberében a Csuikcs- és az Észak-szibé­riai-tengeren akartak utat vágni, a távoli északi terüle­tekre üzemanyagot és más mélikü lozhetetlen kellékeket szállító tehenhajóknak. Ho­gyan süllyedt el egy hajó, miként szabadult iki a töb­bi? — énről szói a Mentés a sankii jég fogságából című helyszíni riport. Az elemek szóltak közbe egy lendngrádi építkezés során is, amellyel a Kanomyerszkij szigetet és a városközpontot akarták összekötni a Néva alatt. Ho- gyar valósult meg ez a .terv, erről számol be az Alagút drámai előzmények után cí­mű írás. A Vémusz-foltók a felhőkön túlról című cikk arra keres magyarázatot, miént álltak rendelkezésre távolabbi csil­lagokról jó minőségű fény- képfelvételek, és miért hiá­nyoztak a /totálképek” Föl­diünk legkíözélebbi bolygó- szomszédjáról, a Vénuszról. Az írásnak az ad aktualitást, hogy a legutóbbi szovjet Vé­ri usz-szomdák nagy jelentő­ségű 'újdonságokkal gazda­gították az Esithajnaíl csil­lagra vonatkozó ismeretein­ket. „önálló úton járunk” — hangsúlyozza az Ukrán Tu­dományos Akadémia Kijév­ben működő anyagtan! inté­zetének igazgatója. Az önér­zetes kijelentéi az intézet úttörő kutatásaira utal. A vi­lág együk legnagyobb ilyen jellegű központja élen jár új anyagok kidolgozásában, a porkohászat fejlesztésében, és gazdája a fémfelhaszná- lás csökkentését célzó orszá­gos programnak. A kijevi kutatók számos megoldását használják Nyugaton ’ is. A cikkben szó esik egy szaba­dalmi perről is, amelyet a híres General Electric cég ellen nyertek meg. Vlagyimir Beliovnak, a vi­lágbajnok szovjet kézilabda- váilogartott kapitányának alakját rajzolja meg A ve­zéregyéniség című riport. Névtelen alkotók név sze­rinti örökösei gyűlnek össze időközönként Moszkvában. A folkloristák szorgalmasan rögzítik azokát a népdalokat, amelyek némelyike több száz éve él egyes vidékeken. Hogyan gondoskodnak arról, hogy ne vesszen ki az ősi ének- és hangszeres művé­szet? Ezt beszéli el a Dal- uitánpóitiLás faluról című tu­dósítás. Címszavakban a magyar tárgyú anyagokról: Érvelő himnusz az emberről — be­szélgetés Lengyel Béla iro­dalomtörténésszel Makszim Gorkijról, Rendkívüli ese­mény: Lvovban tanuló ma­gyar számítástechnikusok ,/integrációs szárnypróbálga­tásai” Űj szovjet autóbusz — magyar közreműködéssel: Ikarus-tapasztalaitok felhasz­nálósa a Likinói Autóbusz- gyárban. LÁNYOK,ASSZONYOK A Lányok, Asszonyok feb­ruári számában folytatódik Anna Gagarinának, az első űrhajós édesanyjának vissza­emlékezése életére, a csa­lád .történetére. L. Lemer Hű 'barátok cí­mű írása Tambov és Szek- szárd, a Tambovi terület és Tolna megye sokéves gyü­mölcsöző együttműködéséről számol be. A reuma évezredek óta gyötri az emberiségiet. Ma legalább százféle reumás be­tegséget tartanak számom A tavaly nyáron Moszkvában megrendezett X. európai reumatológiai kongresszus résztvevőd a megelőzés és a gyógyítás új útjairól tanács­koztak. T. Csisztyafcova Egy visszavonuló betegség című ciitkke a reuma elleni harc eddigi eredményeit ismerte­ti. Az orvostudomány egyik viszonylag új ágával, a mik- rasehészattel foglalkozik G. Averjanova cikke (Egy mű­tét története).. Ma már nem ritkaság az olyan műtét, amelynek során levágott uj- jakat illesztenek vissza .az or­vosok, erről olvashatunk ér­dekes cikket a folyóiratban. N. Gnasin A mesterek vá­rosa című írása Tulába ka­lauzol. A város az évszáza­dok során rettenthetetlen harcosairól és /tehetséges mestereiről lett hires. Sok rege és monda szól 'az itteni mesterek ügyességéről, A lap bemutatja egy ter­mészetvédelmi terület téli életét, az erdészek és a zoo­lógusok munkáját; ismerteti a rövidesen bemutatásra ke­rülő és a közelmúltban be­mutatott szovjet filmeket, beszámol a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Budapesti Kórus szovjetunió- beii vendégszerepléséről és sok más érdekességről. szputnyik A Szovjetunió nagy erőfe­szítéseket tett, hogy vissza­tartsa a NATO tagországait az amerikai közép-hatótávol­ságú rakéták Nyugat-Buró- pába való telepítéséről. A józan érveket a Nyugat saj­nos nem vette figyelembe, pedig a jóakaratról tanúsko­dó kezdeményezések nem egyszer elhangzottak a Szov­jetunió részéről. A folyóirat kivonatokat közöd több olyan nyilatkozatból és la­poknak adott válaszokból, melyeket az S2KP KB fő­titkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének élnöke, Jurij Andropov tett az 1983. év folyamán. A napi sajtó már hírül ad­ta; hogy 1984 január első napjaiban a szibériai föld­gáz „átlépte” a Szovjetunió nyugati határát, és a 4451 kilométer hosszú vezetéken keresztül elindult 'Nyugat - Európáiba. Példás munkát végeztek a szovjet szakem­berek, munkások. Tették ezt annak ellenére, hogy bizo­nyos nyugati köröknek nem voilt ínyére ennek a beruhá­zásnak a megvalósítása, és mindent elkövettek a késlel­tetéséért. Megvalósult ,/az évszázad üzlete” címmel a gázvezeték építéséről közöl riportot a Szpufnyik Viktor Nazarenko akadé­mikus A világ élelmezési helyzete című tanulmányá­ban azt fejtegeti, hogy a termonukleáris háború elhá­rításának problémája után az emberiség legfontosabb és legsokoldalúbb feladata a fennmaradáshoz szükséges élelem előteremtése. Világszerte növekszik a válások száma. Az okok szer­teágazóak. A téma ismerői között szép számmal akad­nak, akik az egyik nyomós okot a fiatal házastársak szellemi igényei közötti kü­lönbségben látják. Ezt a kér­dést taglalja Viktor Pareve- gyencev a Ma már a meny­asszony válogat című írásá­ban. Miss Hewlett otthagyta szülőhazáját, az Amerikai Egyesült Államokat, és ké­réssel fordult a szovjet ha­tóságokhoz, hogy engedé­lyezzék letelepedését a Szov­jetunióban. Vajon mi kész­tethette az amerikai fi atal - asszonyt erne a 'lépésre? Vá­laszt 'kaphatunk rá az „Em­berségre vágyva” című cikk­ből. Különböző mendemondák és rémhírek járják a vilá­got az óceánokon időről idő­re fel-felbukkanó különös természeti katasztrófákról: a „halálos csapdákról”, a ha­lak tömeges pusztulásáról és más hasonló jelenségekről. ,/Néma tragédiák az óceá­non” címmel közli a folyó­irat Konsztantyin Konsztan- fyünovnalk, a biológiai tudo­mányok doktorának írását, A világon elsőként Szibé­riában alakúit meg a ritka, vagy kipusztulóiéiban lévő háziállatok és vadállatok nemzeti igénibankja Ezt is­merteti Jurij Rogyta a „Noé bárkája az Áltáj hegység­ben” című cikke. Érdekes cikket közöl a Szputnyik Alékszandr Pus­kin hitveséről „A költőfeje­delem felesége” címmel. Alékszandr Puskin önmaga és felesége becsületét védve, 1837 februárjában párbaj ban halt meg. Milyen szerepe voilt e tragédiában a költő hitvesének? Egyesek férje éipusztítóját látják benne, míg mások őrangyalát. Mi­lyen is volt a valóságban Na­tal ja Goncsarova Puskima? A Könyvespolc című ro­vatban a folyóirat részlete­ket közöl Irina Rodnyina és Alékszandr Zajcev „Olimpiai csillagok pályája” című könyvéből. SZOVJET IRODALOM A Szovjet Irodalom feb­ruári száma a klasszikus és modern belorusz irodalom­ból 'közöl válogatást. „A be­lorusz irodalom viszonylag fiatal, de már eléggé érett, hogy a nép életének sokol­dalú és mély ábrázolását nyújtsa” — írja a vezércikk­ben Nyírna Sznyezskova, a Belorusz SZSZK Miniszter- tanácsa elnökének helyettese. Az Élő múlt rovatban Mak­szim Bahdanovics, Pjaitnusiz Bnouka, Szjarhej Dzjargaj, Arkadz Kuiljasou, Aljakszaj Piszin versei és az Ivan Me- lezzsel, a Poleszjei krónika című regényeposz írójával a közelmúltban, nem sokkal a halála előtt készült interjú nyújt bepillantást a száza­dunk elejéin kialakult belo­rusz "irodalom múltjába. A jelenébe pedig a Próza és a Líra tovat összeállítása. A Próza rovat elbeszélése­ket gyűjtött csokorba: Ivan Samjakintól a Tölgyek, Ivan Ptasnyikautöl az Aljoska, Vjacseszlav Adamc&ikitól a Kora őszi nap, Amatol Kud- rarvcevtől az Ünnep előtt, Borisz Szacsenkáitól A só, Janka Szipaikouitól A parti­zán-díszszemle, Alesz Zsák­tól az Örök mezők, Iván Naumenkátöl az Elbúcsúz­tak Kávaiéiban című novel­lát. Fejezeteket közöl a fo­lyóirat a legismertebb belo­rusz író, Vaszil Bikov új, Baljós jel című regényéből. A Líra rovat tizenhat be­lorusz költő verseiből készült összeállilitássail ad ízelítőt a mai belorusz költészetből. A magyar olvasók számára három tanulmány igyekszik teljessé tenni a belorusz iro­dalomról alkotott 'képet: Mi- hasz Tiesina a prózairodalom fejlődéséről, Állta Kaibako- vics a, mai belorusz költé­szetről, Alekszej Kondroito- vics Alesz Adamovics mun­kásságáról ír. A Magyaror­szágon megjelent belorusz irodalom bibliográfiája egé­szíti ki a folyóirat új szá­mát.

Next

/
Thumbnails
Contents