Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-04 / 29. szám
2'NÉPÚJSÁG 1984. február 4. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 1983. évi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról.) Alumíniumkohászati (termékekből a belföldi értékesítés változatlan színvonala mellett a kiváltéi, mindkét fő elszámolási viszonylatban számottevően emelkedett. Vaskohászati termékekből a tőkés piacokra irányuló kivitel csökkent. Befejeződött, illetve műszakilag megvalósult a Székesfehérvári Könnyűfémműben a félgyártmány-fejlesztő beruházás, a Dunai Vasműben a konventeres acélgyártás fejlesztése, a Lenin Kohászati Művek kombiinál! acélművének beruházása. A gépiparon belül az egyes vállalatok, alágazaitok termelése differenciáltan alakult. Legnagyobb mértékben a műszeripar, valamint a híradás- és vákuumtechnikai ipar növelte termelését, de meghaladta az előző évi szintet a fémtömegcikk-ipar termelése is. Csökkent a villamos gépek és berendezések termelése és némileg a gépes gépi berendezés, vailamiinit a közlekedési eszköz iparé is. A gépipar rubel viszonyiiait- ban növelte exportértékesítését, a nem rubel elszámolású gépexport csokiként. Az építőanyag-iparon beiül csökkent a kő-, kavics-, cement- és egyes betontermékeik termelése. A növekvő igények hatására számottevően nőtt az azbesztcementtermékek, a szigetelőanyagok, a tégla- és cserépipari termékek gyártása. A növekvő termelés ellenére a lakosság építőanyag-keresletét gyakran nem tudták hiánytalanul kielégíteni. A vegyipari termékek közül nagymértékben emelkedett a gyógyszerek, a növényvédő szerek, a háztartási és kozmetikai cikkek gyártása. Bővült a műtrágyák, a műanyag alapanyagok és műanyagok, a szerves és szervetlen vegyipari (termékek, a gumiipari cikkek termelése is. A vegyipar belföldre kevesebbet, exportra lényegesen többet értékesített, miiint 1982-toen. A kivitel mindkét fő elszámolási viszonylatban számottevően bővült. A Borsodi Vegyi Kombinátban befejeződött a PVC IV. Műanyagfeldoigozó Üzem fejlesztése. Bővült a vegyipar növényvédőszer- gyántó és gyógyszeralapanyag-gyártó (kapacitása. A könnyűiparon beiül a papír-, a nyomdia- és a fafeldolgozó ipar termelése nőtt jelentősebben. A ruházati ágazatok termelése ösz- szességében mérsékelten, ezen belül a cipőiparé mintegy 6 százalékkal emelkedett. A könnyűipar a lakosság számára és rubel vä- szanylátú exportra némileg kevesebb, nem rubel elszámolású piacokra itöbb terméket értékesített, mint az előző évben. Az élelmiszeripari ágak közül legnagyobb mértékben a húsipar tenmeJése emelkedett. Meghaladta az előző évi szintet — többek között — a baromfi- és itojás- feldolgozó, a tej-, a tartósító-, a malomipar termelése is. Az élelmiszeripar is növelte export ját, elsősorban a rubel elszámolású piacokra. A itökés piacokra a kedvezőtlen értékesítési lehetőségek ellenére nőtt a kivitel. Építőipar Az országos építési-szerelési munkák volumene a tervezettnek megfelelően, 2—3 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar az előző éviinél 5,5 százalékkal kevesebbet termelt, a nem építőipari szervezetek építési tevékenysége némileg, a magánépítkezések nagyobb mértékben fokozódtak. A kivitelező építőipar építési exportja az előző évihez hasonlóan az éves teljesítménynek kb. 3 százalékát tette ki. Nem változott lényegesen a beruházási és fenntartási jellegű építkezésiek aránya sem, a fenntartási munkák az összes termelés 22 százalékát adták. A ki vitelező építőipari szervezetek 1983-iban kevesebb építmény megvalósításán dolgoztak, mint az eflőző évben. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottaik száma 3,6 százalékkal, 10 800 fővel csökkent. Az egy fogtalkioz- taitottra jutó termelés 2 százalékkal elmaradt az 1982. évi -szinttől. Az év folyamán 74 250 lakás épült fel. Az épített lakások 22 százaléka állami erőből, a többi magánerőből, túlnyomórészt állami támogatással, kölcsönnel épült. A magánlakás-építés mennyisége és aránya tovább növekedett. Mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése a tervezett ■kismértékű növekedéssel szemben 3 százalékkal elmaradt az 1982. éviitől. A növénytermelés a kedvezőtlen időjárás hatására összességében 9 százalékkal csökkent, az állattenyésztés 3 százalékkal nőltk. 1983-ban 13,7 millió tonna gabona termett, 1,2 millió tonnával kevesebb az 1982. évinél. Cukorrépából 30 százalékkal termett kevesebb az előző évinél, amit csak részben ellensúlyozott a magasabb cukortartalom. Napraforgóból — az 1982. évinél kisebb területen, de magasabb átlagtermés mellett — lényegében ugyanannyit termeltek, mint az előző évben. Zöldségfélékből és burgonyából a szánitóföldön és a kentekben 10, illetve 15 százalékkal kevesebb termett. 1983-ban mind az ábrák-, mind a szálas takarmányok termelése visszaesett. A gyümölcstermelés 14 százalékkal elmaradt az 1982. évi jó terméstől. Szőlőből 986 ezer tonnát szüreteltek, ami 6 százalékkal maradt el az 1982. évi kiemelkedő terméstől. A bor minősége jobb az előző évinél. A sertésálliomány növekedése folytatódott és az év végén 9 833 000 darab volt. Valamelyest nőltt az anyakocák száma is. A szarvasmarha-állomány csökkent és az év végén 1 907 000 darabot tett ki. Kevesebb volt az év végén a tehenek szánna is. A juhok száma a számottevő export miaitt kisebb, mint egy évvel azelőtt. A vágóállat-termelés az előző évhez képest 6 százalékkal nőtt és elérte a 2,3 millió tonnát. Ezen belül 10 —‘11 százalékká! nőtt a vágósertés-termelés, mérsékeltebben, 7 százai ékikail a vágójuké, míg a vágómarháé (kismértékben csökkent, a vágóbaromfié az előző évi szinten maradt. A fontosabb állati termékek közül tejből, tojásból és gyapjúból valamivel többet termelitek, mint 1982-ben. A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége tovább bővült, iami az állattenyésztés fejlődésével együtt ellensúlyozta a növénytermelésben bekövetkezett visszaesést. A mezőgazdasági ágazatba tartozó szervezetek összes termelése így azonos volít az előző évivel. A fontosabb gépek közül a traktorok és az arató-cséplőgépek száma nem változott jelentősen, a tehergépkocsiké emelkedett, összességében a gépi vonóerő kapacitása tovább bővült és az év végén meghaladta a 8 millió kW-ok. 1983-ban tovább csökkent a mezőgazdaság gázolaj- és tüzelőolaj-felhasználása. Műtrágyából valamivel többet vásároltak a mezőgazdasági üzemek. Az erdőgazdálkodás nettó fakitermelése 6,4 mdilliő köbméter volt, valamivel kevesebb az előző évűnél. Ebből 3,7 millió köbméter az ipari fa és 2,7 millió köbméter a tűzifa. Az óv folyamán több mint 6000 hektár új erdőt telepítettek és 21 ezer hektár régi erdőit újítottak fel, kevesebbet mint 1982-ben. A közüzemi vízművek kapacitása az előző évhez képest 4,5 százalékkal bővült, ezzel a lakosság négyötöde részesül vezetékes vízellátásban. A csatornázott területeken élők száma 2,5 százalékkal emelkedett, arányuk az összlakosságon belül 44 százalék. Jelentősen, 13 százalékkal bővült a szennyvíztisztító-kapacitás. Közlekedés, posta és távközlés A közlekedési vállalatok végi állomány meghaladta az és szövetkezetek 1,9 százalékkal kevesebb áruit szállíttattak, minit 1982-ben, áru- tomnaikiüométeir teljesítményük elérte az előző éviit. A közúti és a vízi közlekedésben növekedés következett be, a vasúti és a csővezetékes szállítás .teljesítménye mérséklődött. A távolsági személyszállításban 6,7 százalékkal csökkent az utasok száma és rövidült az átlagos utazási távolság. Legjelentősebben a vasúti utasforgalom esett vissza, de mérséklődött a távolsági autóbuszoké is. A helyi tömegközlekedést 1,7 százalékkal több utas vette igénybe. Autóbuszon és helyiérdekű vasúton többen, villamoson és metrón vala- rrtiveH kevesebben utaztak, mint 1982-ben. A járműbeszerzések csökkenitek az 1982. évihez képest és a legtöbb járműfajtánál az előirányzott rneny- tiyiséget sem érték el. 1983- bain 88 ezer új személygép• I egy- és negyedmilliót, ebből több mint 1,2 müliiió a lakosság tulajdonában volt. A vasúti közlekedésben 308 km hosszúságban pályakorszerűsítést végeztek, 85 lemen önműködő vanialibizAasító berendezéseket szerelitek fel, A villamosított vonalak aránya 21,8 százalékra emelkedett. Folytatódott az országos közúthálózat fejlesztése. Az év első felében átadták a forgalomnak az M—3 autópálya Haltvan—Gyöngyös közötti szakaszát. Megindult a forgalom a Ferihegyi repülőtér új kifutópályáján, új repülésirányító és kiszolgáló létesítményeket adtak át. A bekapcsolt távbeszélő főállomások száma 21 ezerrel, ezen bedül a lakásokon felszerelteké 16. ezerrel, 3,6 százalékkal nőtt. A főállomások 79 százaléka távhívásra alkalmas, A feözüekiedés, posta és távközlés területén foglalkoztatottak száma 2000 főIdegenforgalom 1983-ban 10 millió külföldi látogatott Magyarországra, 6,4 százalékkal több, mint 1982-ben. A beutazók több mint 70 százaléka szocialista országból érkezett, számuk csaknem 400 ezerrel, a nem szocialista országból érkezők száma 235 ezerrel nőtt. A hazánkba érkező külföldiek kétharmada egy napnál hosszabb ideig tartózkodott az országban. Az előző évhez képest a turisták száma 4,5 százalékkal emelkedett, átlagos tartózkodási idejük némileg csökkent. Az év folyamán a szállodák befogadóképessége 1100-al, az egyéb kereskedelmi szálláshelyeké — fogadók, turistaszállók, nyaralóházak, kempingek, fizető-vendéglátás — 11 800-zal bővült. Magyar állampolgárok 4,8 millió alkalommal utaztak külföldre, ez 22,1 százalékkal több az előző évinél. A kiutazók 88 százaléka a szocialista országokat kereste fel. Számuk 23 százalékkal, a nem szocialista országokba látogatóké 15,8 százalékkal volt nagyobb, mint 1982-ben. Az idegenforgalmi bevételek és kiadások aktív egyenlege tovább nőtt. Ezen bélül rubel elszámolásokban nagyobb, nem rubel elszámolá-. sokban valamivel kisebb volt az aktívum az 1982. évinél. Beruházás A szocialista szervek beruházásaira 187,2 milliárd forintot fizettek ki, l,u milliárd forinttal többet, mint 1982- ben. Az árak emelkedése miatt a beruházások volumene kb. 5 százalékkal, a tervezettnél kevésbé csökkent. Az állami döntési körbe tartozó beruházásokra 78,7 milliárd forintot fordítottak. Ez az összeg — az előirányzott csökkenés helyett — 2 százalékkal meghaladta az előző évit. A vállalati-szövetkezeti döntésű beruházások összege, amelyeknél ugyancsak mérséklődéssel számoltak, lényegében megegyezett az 1982. évivel. A megkezdett beruházások száma és költségelőirányzata csökkent az előző évhez képest, és kisebb, mint a befejezett beruházásoké. A folyamatban lévő beruházások állománya 1—2 százalékkal csökkent. A megvalósítás alatt álló beruházások átlagos készültségi foka kismértékben nőtt. 1983-ban építési beruházásokra 2 százalékkal kevesebbet, gépekre 1 százalékkal, ezen belül hazai gyártásúak - ra 6 százalékkal többet fordítottak, mint az előző évben. A beruházások ágazati ösz- szetétele csak kis mértékben változott. Az ipari és építőipari, valamint a vízgazdálkodási beruházások aránya némileg emelkedett, a mező- gazdasági és erdőgazdálkodási beruházásoké csökkent. Népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság 1984. január 1-én az ország népessége 10 679 000 fő volt, 21 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. 1983 folyamán 128 000 gyermek született, 6000-rel kevesebb, mint 1982- ben. Ezer lakosra 11,9 élveszületés jutott. A születési arányszám csökkenésének oka a szülőképes korú — elsősorban a 20—29 éves — nők számának csökkenése, a házasságkötések alacsony száma, valamint a szülési hajlandóság mérséklődése. 1983- ban 149 000-ren haltak meg, 5000-rel többen, mint az előző évben. Az ezer lakosra jutó halálozás 13,9 volt. A csecsemőhalandóság tovább mérséklődött: ezer élveszü- löttre 19 egy éven aluli haláleset jutott. A város- és községfejlesztés keretében a megyei tanácsok a rendelkezésükre álló fejlesztési eszközök nagyobb hányadát fordították a községek fejlesztésére, mint a korábbi években. 1983. augusztus 20-án egy, 1984. január 1-én további 12 olyan nagyközség nyerte el a városi rangot, amely megfelelt a várossá nyilvánítás feltételeinek. Ezzel a városok száma 109-re, a városi népesség aránya 55,7 százalékra emelkedett. 1984. január 1-én az aktív keresők száma 4 935 000 fő volt, 35 000 fővel, 0,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A csökkenés mintegy fele a nyugdíjkorhatárnál idősebb dolgozók körében következett be. A foglalkoztatottak száma az anyagi ágakban csökkent, a nem anyagi ágakban nőtt. Az anyagi ágakon belül az iparban, az építőiparban jelentősebb, a kereskedelemben és közlekedésben kisebb mértékű volt a létszámcsökkenés. A mezőgazdaságban, az erdő- és a vízgazdálkodásban, valamint az egyéb anyagi tevékenységben lényegében változatlan maradt a létszám. Számottevően nőtt az új vállalkozási formák keretében foglalkoztatottak száma: közel 15 ezer szervezeti egységben mintegy 170 ezer fő dolgozik. E szervezeteknél dolgozók kb. háromnegyede a vállalati szervezetekhez kapcsolódóan, a munkaviszony megtartása mellett, munkaidőn kívül folytatja tevékenységét. A lakosság jövedelme és fogyasztása A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlagkeresete bérkiegészítésekkel együtt 5240 forint volt, 4,6 százalékkal több, mint 1982-ben. A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó átlagkeresete 3,5 százalékkal havi 4670 forintra emelkedett. A pénzbeli társadalmi jövedelmek összege 9 százalékkal nőtt, és kb. 112 milliárd forintot tett ki. Emelkedett a természetbeni — egészség- ügyi, oktatási, kulturális — jövedelmek összege is. Nyugdíjakra 75 milliárd forintot fizettek ki, közel 10 százalékkal többet, mint 1982-ben. Szerepe volt a növekedésben annak, hogy a jogosultak száma az év folyamán 36 ezerrel, 2 212 0Ö0-re nőtt, valamint annak, hogy az új nyugdíjasoknak magasabb a nyugdíja. Hozzájárult a növekedéshez az évi 2 százalékos, illetve legalább 100 forintos kiegészítés, továbbá, hogy 1983. szeptember 1-től egyes alacsony nyugdíjjal rendelkezők ellátmányát havi 100—200 forinttal emelték, és növekedett a házastársi pótlék is. 1983-ban az egy nyugdíjasra jutó nyugdíjak és járadékok átlagos havi összege 2850 forint volt, 8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Családi pótlékra 1983-ban 15,5 milliárd forintot fizettek ki, közel 4 százalékkal többet, mint 1982-ben. 1983. július 1-től gyermekenként havi 490 forintról 600 forintra emelték a kétgyermekesek családi pótlékát, és ugyanettől az időponttól az egy gyermekes családok — gyermekük 6 éves koráig — havi 300 forint családi pótlékot kapnak. 1983 végén 224 ezer anya vette igénybe a gyermekgondozási segélyt, a születések számának csökkenése miatt 9 ezerrel kevesebb, mint 1982. decemberében. Gyermekgondozási segélyre 3,4 milliárd forintot folyósítottak. A munkajövedelmeket és a társadalmi jövedelmeket együttesen tartalmazó összes jövedelem növekedése, valamint a fogyasztói árszínvonal — előzetesen becsült — 7,3 százalékos emelkedése alapján az egy lakosra jutó reál- jövedelem — a tervben előirányzott csökkenéssel szemben — lényegében — az 1982. évi szint körül alakult. A lakosság fogyasztásának színvonala — ahol a terv ugyancsak némi mérséklődést irányzott elő — azonos volt az 1982. évivel. A kiskereskedelem folyó áron 7,4 százalékkal több, összehasonlító áron ugyanannyi árut adott el, mint az előző évben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek bolti eladása volumenben 0,9 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 0,5 százalékkal nőtt. Csökkent a vendéglátó forgalom, és némileg visszaesett a ruházati cikkek értékesítése is. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek túlnyomó többségéből az ellátás kielégítő volt, egyes iparcikkekből nem érte el az 1982. évi szintet. A ruházati cikk ellátásban jelentős részben méret-, továbbá alapanyag választéki hiányok okoztak gondot. A vegyes iparcikkeknél leggyakoribb a típus- vagy fajta választék hiánya volt. A takarékbetét-állomány december 31-éin 197 milliárd forintot tett ki, 21,5 milliárd forinttal többet, mint egy éweil korábban. A növekedésből a kamatjóváírás közel 8 milliárd forint volt. Egészségügy, oktatás 1983-ban (tovább jiaivuilit az orvoselilátotitság. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma 31,2-re emelkedett. Az év folyamán 62 új általános és gyermekorvosi körzet léte(Follytatás a 3. oldalon.) Külgazdasági kapcsolatok 1983-ban a kivitel mennyiségének növekedése összességében és fő viszonylatonként is gyorsabb volt, mint a behozatalé. A külkereskedelmi árak ebben az évben is számunkra kedvezőtlenül alakultak, ami jelentős árveszteséget okozott. A behozatal értéke folyó forintárakon 12 százalékkal, a kivitelé 15 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi egyenleg az árveszteség ellenére javult: az áruforgalom kiviteli többlete meghaladta az előző évit. Külgazdasági kapcsolatainkban meghatározó szerepe volt a szocialista országokkal folytatott tervszerű együttműködésnek. A rubel elszámolású forgalomban jelentősen bővült az anyagjellegű termékek, valamint a beruházási célú gépek kölcsönös szállítása. Ezek tették ki ebben a viszonylatban a behozatal 58 és a kivitel 67 százalékát. Mintegy 7 százalékkal fokozódott a mezőgazda- sági-élelmiszeripári termékek kivitele. A behozatali többlet kisebb lett az 1982. évinél, ami megfelel az egyensúlyi célkitűzéseknek. A nem rubel elszámolású K V* in T iXKK Irt . bői kismértékben bővült az import. Beruházási rendeltetésű gépekből 14- százalékkal hevesebbet hoztak be, mint L982-ben, összhangban a belső kereslet további mérséklését célzó gazdaságpolitikával, h kivitel elsősorban az anyagjellegű — főleg vegyipari, ilumíniumkohászati — termékekből, valamint fogyasztási iparcikkekből nőtt: 16, lletve 7 százalékkal. Ebben a viszonylatban — az előző tét évi jelentős növekedés Jtán — 1983-ban a gépexport csökkent. Ugyancsak mérséklődött a mezőgazdasági termékek kivitele, nagyrészt a kedvezőtlen értékesítési feltételek, valamint az aszály miatt. A kiviteli többlet így is lényegesen meghaladta az L982. évit, de a tervezettet nem érte el. A nemzetközi pénz- és hitelkapcsolatok a népgazdasági tervnek megfelelően alakultak. Ebben szerepe volt az ENSZ szakosított pénzügyi intézményeivel kialakull együttműködésnek. Az ország pénzügyi tartalékai az előző
