Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-04 / 29. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 29. szám ARA: 1,80 Ft 1984. február 4., szombat Mai számunkból HÉTRŐL HÉTRE — HÍRRŐL HfRRE (3. old.) MOZGALMAS ŰJ SZÉKHÁZ (5. old.) NŐTT A KÖZLEKEDÉSI BALESETEK SZAMA (7. old.) KONTÉNERBEN MEGY AZ ARtf (12. old.) A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 1983. évi fejlődéséről Az 1983. évi népgazdasági terv fő célja, a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítása, a nemzetközi fizető- képesség fenntartása megvalósult. A kiviteli többlet nagyobb lett az előző évinél. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása az előző évi szinten maradt. A termelést és az ellátást szolgáló állóeszközök állománya gyarapodott. Folytatódott a gazdálkodás szervezeti korszerűsítése. A gazdasági munka eredményeit mérsékelte a tartósan kedvezőtlen külpiaci helyzet, a külkereskedelmi árak változása miatt keletkezett árveszteség, az aszály. Emellett a munka hatékonyságának fokozása, a termékek korszerűsítése, a versenyképesség javítása nem mindenütt tartott lépést a követelményekkel. Mindezek miatt egyes területeken az eredmények az előirányzottnál kisebbek. 1983-ban a nemzeti jövedelem összege folyó áron mintegy 730 milliárd forint volt, volumene — előzetes, részben becsült adatok alapján — valamivel meghaladta az 1982. évit. Az anyagi ágakban foglalkoztatottak száma 1,5 százalékkal csökkent. A munka termelékenysége emelkedett. A takarékosságra, az erőforrások jobb hasznosítására irányuló programok végrehajtása eredményes volt. Az ágazatok többségében csökkent az egységnyi termelésre jutó anyag- és energiafelhasználás. Az energiaellátás az év folyamán kiegyensúlyozott volt. A népgazdaság energiafelhasználása közel 2 százalékkal csökkent, az energiagazdálkodási program, a termelési szerkezet változása, valamint az év eleji enyhe idő hatására. Mind az anyagi ágak, mind a lakosság kevesebb energiát használt fel, mint az előző évben. Az energiaigények kielégítésében nagyobb szerep jutott a hazai forrásoknak. Folytatódott a kőolaj és kőolajtermékek helyettesítése más energiahordozóval, így földgázzal és villamos energiával. A nemzeti jövedelemből belföldön 710—715 milliárd forintot, volumenben ,2—3 százalékkal kevesebbet használtak fel, mint 1982-ben. A fogyasztásra jutó rész változatlan szintje mellett a felhalmozás — a beruházások volumenének csökkenése és a készletnövekedés mérséklődése következtében — kb. 20 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. A lakosság infrastrukturális ellátásának javítását szolgáló társadalmi-gazdasági programok legfontosabb fejlesztési céljai megvalósultak. Az életkörülmények javítását szolgáló több területen növekedett a lakossági, helyi erőforrások szerepe. A termelői és a fogyasztói árszínvonal a tervezett mértékben emelkedett. A vállalatok és szövetkezetek pénzügyi helyzete nem volt kiegyensúlyozott, a korábbinál több vállalatnak voltak likviditási nehézségei. A behozatali árak növekedése meghaladta a kiviteli árakét, a cserearány romlott. Az állami költségvetés bevételei a kiadásoknál gyorsabban nőttek, a költségvetési hiány az előző évinél és a tervezettnél kisebb lett. A népgazdaság 1983. évi fejlődésének főbb mutatószámai nemzeti jövedelem belföldi felhasználás ipari termelés országos építés-szerelés mezőgazdasági termékek termelése egy lakosra jutó reáljövedelem lakossági fogyasztás terv tény 1982. év százalékában 100,5—101,0 96— 97 101—102 97— 98 101—102 98— 98,5 99— 99,5 100.0— 100,5 97—98 kb. 101 97—98 kb. 97 100.0— 100,5 kb. 100 a szocialista szervek beruházásai, folyó áron milliárd forint 170—172 187 Ipar Az ipari termelés összességében kb. 1 százalékkal, a tervelőirányzat alsó határának megfelelően emelkedett. Az állami iparvállalatok termelése 0,8 százalékkal meghaladta az egy évvel azelőttit, az ipari szövetkezeteké 1,7 százalékkal csökkent. Az új típusú gazdasági szervezetek — kisvállalatok és kisszövetkezetek, gazdasági munkaközösségek — és a magánkisipar teljesítményei jelentősen emelkedtek. Az ipari termelésben és értékesítésben nőtt az export aránya. Az ipari termékek kivitele mindkét fő elszámolási viszonylatban jelentősen bővült. Az ipar belföldi célú értékesítése 1,9 százalékkal csökkent. Ezen belül a lakosságnak lényegében ugyanannyit, beruházási célra 6,2 százalékkal többet, a termelőfelhasználók számára 2,7 százalékkal kevesebbet értékesítettek. A termelés és értékesítés, nagyobb arányú bővítését hátráltatta a korlátozott külpiaci kereslet, a kedvezőtlen világpiaci áralakulás, a verseny éleződése, esetenként a termékek egy részének alacsony műszaki színvonala, nem kielégítő minősége és versenyképessége. Helyenként gátolta a termelést munkaerőhiány, egyes anya- goik és alkatrészek hiánya, a kooperációs kapcsolatok lazulása. A termékek korszerűsítése, a piaci igényekhez váló alkalmazkodás a szükségesnél lassabban haladt. Az iparvállalatoknál és szövetkezeteknél foglalkoztatottak száma 34 800 fővél, 2,3 százalékkal kevesebb volt, mint 1982-ben. A fő ágazatok közül legjelentősebben a könnyűiparban, a kohászatban és a gépiparban csökkent a létszám. A létszámcsökkenésből eredő termelési nehézségek enyhítésében jelentős szerepe volt a vállalati gazdasági munkaközösségeknek. A vállalatok és szövetkezetek termelékenysége az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján 3,1 százalékkal emelkedett. Gépállományuk kihasználtsága némileg romlott. Az iparvállalatok és szövetkezetek termelése és termelékenysége ágazatonként (1983. év 1982. év százalékában) terme- termelés ilé- keny- ség bányászat 96,8 96.7 kohászat 98,5 102,2 gépipar 100,6 103,3 építőanyagipar 100,8 102,1 vegyipar 101,6 102,5 könnyűipar 101,0 105,2 élelmiszeripar 102,2 101,8 Az ervergia-félihtaszniáilás csökkenésével összhangban mérsékflődöitt a főbb energiahordozók termelése. Szénből 25,2 rrtiEió tonnáit, földgázból 6,5 milliárd köbmétert, kőolajból 2 millió tonnát hoztak felszínre, 1—3 százailékikail kevesebbet, mint az előző évben. A villamos- energia-termelés 25,7 milliárd kilowattóra volt, 4,1 százalékkal több, mint 1982- ben. A villamos erőművekben megfelelően kihasználták a széntüzelésű erőművek kapacitását. A Paksi Atomerőmű I. síz. blokkja — amely az év egy részében még próbaüzem- jelleggel működött — a vil- lamosenergia-termelés 9,6 százalékát szolgáltatta. A folyamatban lévő beruházások közül az Oroszlányi Szénbányáik M árkushegyi Bányaüzeméiben az év folyamán évi 200 ezer tonna kapacitású üzemrészit nyitottak meg. (Folytatás a 2. oldalon.) Hazánk vendége Margaret Thatcher Kádár János az Országházban találkozott Margaret Th atcher brit miniszterelnökkel Margaret Thatcher, Nagy- Britannia és Észak-írország Egyesült Királyság miniszterelnöke — aki Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban — pénteken reggel megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ezt követően Lázár György és Margaret Thatcher' — akinek személyében első ízben tesz hivatalos látogatást Magyarországon brit kormányfő — a Parlamentben szűk körű megbeszélést folytatott. A program a délelőtti órákban a Parlament dele- gációs termében folytatódott: Lázár György és Margaret Thatcher vezetésével megkezdődtek a magyar— brit hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyalócsoport tagjai: Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes, valamint Bányász Rezső, hazánk londoni nagykövete. Nagy-Britannia képviseletében — a miniszterelnök asz- szony társaságában — sir Julian Bullard külügyminiszter-helyettes, John Coles magántitkár és Peter William Unwin, Nagy-Britannia és Észak-frország Egyesült Királyság budapesti nagykövete ült tárgyalóasztalhoz. A plenáris ülésen megvitatták az időszerű nemzetközi témákat. Megállapították, hogy bár a külpolitikai kérdéseket illetően a két kormány álláspontja eltérő, mindkét ország érdekelt a kelet—nyugati kapcsolatok fenntartásában, a. feszültség csökkentésében. Véleményt cseréltek a leszerelési tárgyalások helyzetéről, valamint azok folytatásának lehetőségeiről, kilátásairól. Az őszinte, szívélyes légkörű megbeszélésen áttekintették a Magyarország és Nagy- Britannia közötti kétoldalú kapcsolatok széles skáláját, az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. Délben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára az Országházban találkozott Margaret Thatcher asszonnyal. A nyílt és szívélyes légkörű találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, a kelet—nyugati viszony időszerű kérdéseiről, valamint a magyar—brit kapcsolatok alakulásáról. A délutánt városnézéssel töltötte a brit kormányfő. Elsőként a Budapesti Történeti Múzeumba látogatott, ahol Székely György főigazgató kalauzolásával ismerkedett a középkori Buda királyi várpalotáját és gótikus szobrait bemutató állandó kiállítással. Margaret Thatcher érdeklődéssel tekintette A tárgyalások befejezését követően a brit kormányfő rövid sétát tett az Ország- házban. Ezt követően Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Parlament Munkácsy termében fogadta Margaret Thatchert. A szívélyes hangulatú eszmecserén jelen volt Esztergályos Ferenc és Bányász Rezső, valamint John Coles és Peter William Unwin. meg a 17. században elpusztult királyi várpalota helyreállított termeit és a bástyafalakkal övezett belső kerteket, az 1974-ben feltárt, európai hírű gótikus szobrokat, a budai udvari művészet remekeit. Időzött a múzeum aulájában felállított Szent István szobor, Pátzay Pál alkotása előtt, majd beírta nevét az intézmény vendégkönyvébe. A vendég ezt követően felkereste a Mátyás-templomot, amelynek bejáratánál Fábián János kanonok köszöntötte, s a nemrég újjáépített orgonán felcsendülő, halk zene kíséretében tájékoztatta a vendéget a templom történetéről, restaurálásának körülményeiről. (Folytatás a 3. oldalon.) Kádár János megbeszélése Margaret Thatcherrel A SZOT Elnökségének ülése A SZOT Elnöksége ülést tartott, amelyen a lakosság idei várható áruellátásáról tárgyalt A Belkereskedelmi Minisztérium írásos tájékoztatója és Juhár Zoltán miniszter szóbeli kiegészítése rámutat, hogy az élelmiszenkínálat színvonalának megőrzése és az iparcikkélláfcás javítása alapkövetelmény. Az érintett minisztériumokkal és a termelőkkel folytatott eddigi tárgyalások tapasztalatai szerint a szállítók a nehezebb körülmények között is eleget tudnak .tenni ennek a feladatoknak. Húsból és húskészítményekből a kínálat körülbelül olyan lesz, mint az előző évben, a húsipar azonban megígérte, hogy fokozottan ügyel a minőségre, a kereskedelem pedig arra, hogy a választék jobban igazodjék a környék igényeihez, olcsóbb húsfélékből is legyen elegendő. Tervezik, hogy az idén további száz, az állattenyésztés szempontjából jelentős kistelepülést vannak be a központi húsellátásba. Ez előnyös az adott településeknek, de a népgazdaságnak is, mart a központilag ellátott községekben így növekedhet az élőállat felvásárlása. Az igényeiknek megfelelően ki tudják majd elégíteni a keresletet tejből és ite j termék ékből is, bár tartós és fél tartós tejből — különösen a nyári hónapokban — továbbra sem lesz elegendő. Tárolt burgonyából, zöldségfélékből — a gyengébb termés ellenére is — jó ellátás várható. A továbbiakban az elnökség megtárgyalta a szakszervezet és a SZOT 1984. évi költségvetését.
