Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-29 / 50. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 50. szám ÄRA: 1,40 Ft 1984. február 29., szerda Mai számunkból VÁROSI HÉTKÖZNAPOK TAMÁSIBAN (3. old.) SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) INTERPOL ÉS A SZÁMÍTÓGÉP (4. old.) EGYEDI GYÁRTMÁNYOKBÓL EXPORT (5. old.) Szellemi bázis A gazdasági élet szférá­jában kívánok maradni az alábbi néhány sorban, a világ megváltására éppen nem merek vállalkozni, mert eleddig senkinek sem sikerült, néhány gondolatot ébreszteni azonban sohasem lehet fölösleges. A címben nagyon tudato­san használtam a bázis ki­fejezést, és nem a hátte­ret. Minden időben a gazda­sági-társadalmi élet bizo­nyos elemei előtérbe kerül­nek, másikak éppen „ár­nyékban” maradnak. A dia­lektika azonban mindig és mindenütt nélkülözhetetlen, hiszen a kölcsönhatás, akár akarjuk, akár nem, kegyet­lenül érvényesül. — Már annak kegyetlenül, aki nem hajlandó felismerni annak együttvalóságát az élet min­den területén. De térjünk vissza a cím­hez. Tehát szellemi bázis... Szó sincs arról, mintha le akarnám becsülni a gazda­ság elsőbbségét, hiszen anélkül semmi sem létez­het. Az azonban nem kétsé­ges, hogy az alkotó, terem­tő, gondolkodó ember nél­kül minden anyag holt ma­rad. Hallottam egy vezetőről, amolyan kisebb vállalat élén áll, képességei, művelt, sége, tudása, ismeretanyaga bőségesen elég lenne még évekig, hogy megfelelően elirínyítsa cégét. De neki a mai tudása nem elég, úgy döntött, megismerkedik a számítástechnikával. Nos, nem akadémikust szinten, azon viszont igen, amennyi­re egy kisvállalat vezetőjé­nek tájékozottnak kell len­nie. Pedig a vállalatnak je­lenleg nincs, és valószínű­leg még évekig sem lesz pénze, lehetősége sírra, hogy olyan gépeket vásároljon, amelyeken a mai igazgató igazán hasznosíthatja most megszerzett tudását. A fizetése se lesz több, de mégis hallatlanul gaz­dagabb lesz, mert megis­mert egy olyan birodalmat, amely miindőnk számára tabu, akik megrekedtünk az egyszeregy eléggé szimp­la .tudásanyagéban. Kezembe akadt egy ré­gebbi írás, egyik megyei levelezőnktől. Nem tudom utólag — aláírás híján megállapítani, melyik me­zőgazdasági nagyüzemből tudósított, talán jobb is, mert így — éppen a név-, telemiség miatt — általáno- siithatóbbá lett a megint valóság. Arról van szó, hogy a mai időkben igen jól fel­készült szakemberekre van szüksége a mezőgaz­daságnak. Természetesen az iparnak is, de most ma­radjunk az előbbinél. Csupán az elmúlt három év alatt két tucat embert iskoláztak be traktorosnak, motorfűrész-kezelőnek 17- | et, hegesztőnek 38-at, komlótermesztőnek 26-ot és D-kategóriás gépkocsi­vezetőnek 34-et. Ugyanott rendszeresen adnak ösz­töndíjat egyetemistáknak, főiskolásoknak, hogy ezzel is biztosítsák a közép- és felsőbb vezetői utánpótlást. A gazdasági bázis adott, ha ez a szellemivel is pá­rosul, meg tudunk birkóz­ni nehézségeinkkel. L. Gy. Heves harcok az iráni-iraki iránion Ülést tartott a SZÖVOSZ elnöksége Irán kedden alaptalannak minősítette és erélyesen cá­folta azt a bagdadi közlést, hogy az iraki légierő hétfőn légitámadást intézett olaj- szállító hajók ellen az iráni Hárg-szigöt kikötőjében. A TASZSZ szovjet hírügynök­ség egy amerikai intervenció lehetőségére hívja fel a fi­gyelmet. Bagdadban hétfőn közöl­ték, hogy az iraki erők blo­kád alá vették Hárg kikötő­jét. Az Asz Szaura című hi­vatalos bagdadi napilap ked­den azt írta, hogy Irak a többi iráni kikötő blokád alá helyezését is tervezi, a Hárg elleni támadást miás iráni stratégiai célpontok elleni csapások követik majd. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa hétfőn este újabb zárt ajtók mögötti tanácskozáso­kat folytatott arról a francia javaslatról, hogy Bejrutban a nyugati erőket ENSZ-csa- patokkal váltsák fel. A Biztonsági Tanácsnak az el nem kötelezettek mozgal­mához tartozó tagjai módo­sító munkaokmányt bocsá­tottak megvitatásra a testü­Változatlan hevességgel folytak kedden az összecsa­pások az iraki—iráni front­vonalon. Az ÍRNA iráni hír­ügynökség jelentése szerint az iráni erők folytatják a tá­madást a front déli szaka­szán. Az INA iraki hírügy­nökség kedden az iraki el­lentámadásról számolt be. Jelentése szerint iaz iraki csapatok üldözőbe vették az iráni csapatok maradványa­it. Az INA közlése alapján az előrenyomuló egységek katonái már iráni területen vannak. Teherán és Bagdad egya­ránt a másik fél jelentős veszteségeiről számolt be. let elé. A munkaokmány lé­nyege, hogy az ENSZ-egysé- gekhez a BT állandó tagor­szágai ne adjanak katoná­kat. A javaslat szerint az ENSZ-csapatokat csak az­után küldhetnék Libanonba, miután a négyhatalmi erők­höz tartozó csapatok vala­mennyi katonája elhagyta a közel-keleti ország területét. A TASZSZ hírügynökség az Egyesült Államoknak a térséggel kapcsolatos leg­utóbbi lépéseit kommentálva megállapítja: az amerikai kormány, miután a Perzsa­öblöt létfontosságú érdek­övezetének nyilvánította, fo­lyamatosan inövelii katonai jelenlétét a térségében és in­tervenciót készít elő. A Pen­tagonban világosan kinyil­vánították, hogy Washington, ha szükségesnek véli, kato­nai erőt alkalmaz az öve­zetben. Az Egyesült Államok harminc hadihaját — köztük a Midway repülőgép-anya­hajét — állomásoztál a Per­zsa-öböl közelében. Az ENSZ-erők feladata len­ne a fegyvernyugvás ellenőr­zése, a polgári lakosság vé­delme. A módosításokra azért van szükség, mert a francia ja­vaslat elfogadása nehézsé­gekbe ütközik. A BT több tagja is „homályosnak, fél- reérthetőnek, illetőleg nem kielégítőnek” minősítette azt. A szövetkezetek nemzetkö­zi árucsere-forgalma tavaly ütemesen növekedett. Az árucsere jelentőségéről, to­vábbfejlesztésének lehetősé­geiről volt szó kedden a SZÖVOSZ elnökségének ülé­sén. Amint a résztvevők el­mondták : a különböző orszá­gok szövetkezeteivel szerve­zetit árucsere fontos szerepet tölt ibe a hazai ellátás szín­vonalának emelésében, a. vá­laszték gazdagításában. E formában a szocialista or­szágokból általában építő­anyagok, konfekcióáruk, kozmetikai cikkek érkez­nek, a tőkés országokból pe­dig főként déligyümölcs és konzervek kerülnek a bol­tokba. A vállalatok — első­sorban a Hungarocoop és a Skála-Coop — piacszervező munkájának eredményeként az utóbbi években megerősí­tették az áruházak közötti kapcsolatokat, .tavaly példá­ul a Skála-Coop négy áruhá­zi hetet is szervezett, ahol a külföldi pantnerváltalaitok forgalmaztak részben olyan cikkeket, amelyek nálunk egyébként nem szerepelnek a kínálatban. A tervek szerint az idén tovább bővül a szövetkezeti árucsereforgalom. Az elnök­ség hangsúlyozta: főként a rubelelszámolású országok­kal célszerű a vállalatoknak erősíteniük a kapcsolatokat, s ennek nyomán várhatóan a tavalyinál 12 százalékkal több árucikk érkezik majd az országba. Különösen jó lehetőség kínálkozik a ma­gyar—szovjet kapcsolatok bővítésére, ezen belül is az ukrán, a moldáviai, az azer­bajdzsánt, a grúz szovjet köztársaságok szövetkezeti szerveivel való szorosabb együttműködésre. Oj színfolt lesz, hogy a szövetkezeti áru­cserébe bekapcsolódnak az egyiptomi szövetkezetek. En­nek első lépéseként a Skála- Coop a Magyar kereskedelmi Kamarával együtt részit vesz áprilisban a kairói áruházi héten. (MTI) BT-vita az ENSZ-erőkről Ipar Mucsiban Kőművesszerszámok - fémtömegcikkek Ipar nélküli település volt hosszú évtizedekig Mucsi, kivéve egyetlen „iparágat”, a klumpafaragást, amiből nemcsak magukat látták el hajdanában a mucsiak, ha­nem a környéket, sőt távoli vidékekre is eljutottak a mucsi klumpák. A klumpá­nak azonban már régen be­fellegzett, ha csak nem te­kintenénk „feléledésének” azt, hogy imitt-amott ismét „divatcikké” vált. Ez azon­ban már itt nem támaszhat­ja fel ezt a mesterséget, a régi faragók kihaltak, a fia­taloknak már nem volt mód­juk megtanulni. Ma egyéb­ként csak egyetlen egy ipa­rosa van a falunak, egy kő­műves. Az új ipart az Egyetértés Tsz hozta létre, amikor meg­állapodott a Bonyhádi Zo- máncárugyárral a fémtö­megcikk-üzem létrehozásá­ra. A bonyhádi gyár mun­kaerőhiánnyal küszködik, itt pedig gond volt az asszo­nyok foglalkoztatása. 1982- ben rendezték be az üzemet, a bonyhádi gyártól bérelik a gépeket, a gyár segített a betanításban, és veszi át a termékeket. Természetesen — a faanyag kivételével — rendelkezésre bocsátja a le­szabott, egyes termékeknél a mélyhúzott alapanyagot is. Alkatrészeket — főként edényfüleket — préselnek, gyártanak teflonedény-nye- leket, palacsintasütőket és kőművesszerszámokat. Ser­penyőből például 240 ezer készül el az idén. Két mű­szakban évi hatmillió forint értékű készterméket és al­katrészt állítanak elő hu­szonnyolcán, biztosítva nem­csak a munkabér és a többi költség fedezetét, hanem je­lentős nyereséget is, amit a szövetkezet az alaptevékeny­ség fejlesztésére is fordíthat. A serpenyők mélyhúzását a gyárban végezték el, itt a simítást, majd az 5s szeszereiést-hegesztést Présgépeken kész ülnek az edényfülek A nyelek összeállítása

Next

/
Thumbnails
Contents