Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-26 / 48. szám

1984. február 26. KÉPÚJSÁG 3 Akcióév lakásliizek megelőzésért Aki egyszer is járt olyan lakásban, ahol tűz pusztított, az nem tud szabadulni a látvány hatása alól. Egy szem- villanás alatt válhat barátunk-ellenségünk martalékává legszemélyesebb tárgyunk, értékünk és mindaz, amire éveken-évtizedeken át gyűjtöttünk. És esetenként önma­guk felelőtlensége miatt kell családtagot temetni. Sohasem volt Magyarországon — ez alól Tolna megye sem kivétel — annyi lakástűz, mint az elmúlt öt évben. Az okokról, a változtatás elodázatlanságáról és más, e témához kapcsolódó kérdésekről beszélgettünk Csöglei István tűzoltó alezredes, megyei parancsnokhelyettessel. Nem először járok az iro­dájában, és mindig az asz­talán látom ezt az albumot. Dokumemtumértékű fényké­peket itamtalmaz különböző megyénkben keletkezett itü- zefkről. Tanulságul nem ár­tana mindenkinek .megkülde­ni.. . — Ebben a könyvben sok szomorúságát gyűjtöttünk össze. Mindjárt az első la­pon három halott kisgyere­ket láthat. Osak egy órára hagyta őket magukra az any­juk. A gyerekeik megtalálták a konyhaszekrényen lévő gyufát, játszadoztak és meg­gyulladt a heverő. A füstitől fulladtak meg. Az a tapasz­talatunk, hogy öt évre visz- szamenően országosan is, és megyénkben is minden má­sodik tűz lakásban vagy la­kóházban keletkezik. A tü­zek többsége a fűtési idény­ben következik be, hiszen ilyenkor vannak a gyerekek lakáshoz kötve, öt évre visz- szamenőleg első helyen áll a gyermeki tevékenység. Ezen belül aztán mindent találha­tunk. Gyufáznak, cigarettáz- mák, papírrepülőgépnek meg- gyújtják a farkát és ledob­ják az erkélyről. Ott kezdik gyerekeink a játékot a tűz­zel, amikor a nagyszülő vagy az apa rágyújt és oda­tartja a gyereknek a gyufát, mondván: „El tudod-e fúj­ni?” A sok tragédia arra init, hogy nagyon kell a gyerekek­re vigyázni, de a szülőknek is önmagukra. — Ennyire nem tartunk mi a tűztöl? Ennyire nem szá­molunk a veszélyhelyzettel ? — Inkább az utóbbi. Az ember egyszerűen nem gon­dol arra, hogy milyen bajit, tragédiáit okozhat. Ugyanak­kor van egy érdekes jelen­ség. Az az ember, aki az üzemben fegyelmezetten tud dolgozni, villanyt szerelni, gépet indítani, milliós érték­re vigyázni, az otthonában elereszti magát, és megfeled­kezik minderről. Nem tudom mivel magyarázni ezt a ma­gatartást. A tények azonban megdöbbentőek. Tolna me­gyében évente öt-hat ember .léli halálát a tűztől vagy a tűzben, ebből évente egy-egy gyermek is. Az elégett .anya­gi javak pótolhatók. De az emberélet?! — Rengeteg érték van a mai lakásokban. — Ezért, ha kiég egy la­kás, akkor kétszá zöt ven­négyszázezer forint a kár. Szakmai nyelven, mi azt mondjuk, hogy a lakásokban nagy a tűzterhelés. A szek­rények, a bútorok, a szőnyeg- padló, a tapéta . . . Ezek mind éghető anyagok. És a mű­anyagok ! Minden fa jita mű­anyag valamilyen .gázt bo­csát íki. iHa a műanyag .pad­lószőnyeg ég, akkor sokfajta gáz keletkezhet. — Ezek szerint nem is na­gyon tudhatjuk, hogy ottho­nunkban milyen tárgyak ve­szélyeztetnek bennünket... — Bizony nem. iEzért is kell vigyáznunk! A hőátadás miatt keletkezett tüzek is je­lentősek. Ilyenek, hogy a kályha mellé odateszdk a fásládát, az pedig meggyul­lad. Másutt közvetlenül a kályha mellett van a szek­rény. Az a jó, ha minimáli­san egy méternyire van tőle. Még olyan eset is volt, hogy a kályha füstcsöve alá tet­ték fel a posztert, és az gyul­ladt meg. iDe még az is ide­tartozik, hogy a hagyomá­nyos családi házaiknál — Szekszárdon különösen — több itűz keletkezett a „mű- anyiák”Htól. A növendék ál­latoknak, csirkéknek, kacsák­nak;, de a disznóknak is az ólba vezetik be a villanyt. Felszerelve százas-kétszázas égővel, hal .infralámpávai, hol pedig egyszerűvel mele­gítenék az állatoknak. Friss példa; januárban négy ilyen tűz vöt. Itt nagyon kellene tudni, hogy bakelitfoglalattal hatvan wattosnál nagyobb égőt nem szabad üzemeltet­ni, Szabad ezit a „műanyát” használni, de oly módon, hogy az égő ne érhessen ne­ki semmilyen éghető 'anyag­nak. Előfordult, hogy kar­tondobozba helyezték az égőt. Ez mind gondatlanság. Mint a tűzesetek döntő többsége. — „Tüzes” tevékenysége­inkkor arra nem nagyon gondolunk, hogy mi történik, ha... — Az lenne jó, hogy ami­kor valaki rágyújt, bekap­csolja a vililanyrezsót, akkor azonnal iaz eldobott cigaret­tacsikk, vagy a több órára bekapcsolt rezsó ilyen lehet­séges következményére is gondolna. Ezt kevés ember teszi. A tűz okainak sorában a második a cigaretta, a tra­gikus esetek között pedig az első. Cigarettával a szájban hajolt a gyermekágyba egy édesaya, s nem vette észre a leeső parazsat... Égett az egész ágy. — Bérházakban keletke­zett tűznél hogy viselkednek az ottlakók? — Olyan épülettűz, ami átterjedt voilina a szomszé­dokra, .a szomszéd lakóház­ra, .nem volt a megyében, azért, mert Időben vetitek észre, és időben jelezték a tüzet. Másrészt .sikerült idő­ben megfékezni. Ilyen itűzlből szerencsére menekülni nem kellett Tolna megyeieknek. Mi csak tanácsokat tudunk adni erre. Még ebben az év­ben nyílt levéllel fordulunk megyénk lakosságához a la­kásban keletkezett tüzek megelőzése érdekéiben. Az idei évet a Belügymi­nisztérium Tűzoltóság Orszá­gos Parancsnoksága a lakó­házak tűzvédelmi évének nyilvánította. Gyanítom, hogy az említett nyílt levél a propaganda egyik eszköze lesz. — így igaz. Az idén, ahol értekezletet tartanak, hangot adunk a lakástüzeknök. Teg­napelőtt a megyei művelő­dési 'központban volt egy ér­tekezletünk, ide a megyei irá- nyítószervek és a nagyobb vállalatok tűzvédelmi előadó­it hívtuk :meg. Ezt a nyílt levelet ők .már kézhez is kap­ták, azzal a feladattal, hogy láncszerűen, mennél, több helyre juttassák el. Olyan kéréssel fordulunk a megye összes vállalatához és intéz­ményéhez, hogy az idei tűz­védelmi oktatásban kapjon hangsúlyt ez a téma. Felaján­lottunk előadásokat, filmvetí­téseket. Kinyitjuk a szertá­rak ajtaját is. Bárki, bár­mikor bejöhet, ám kát nagy időpontot külön megjelöl­tünk. Mivel a «tüzek nagy száma a gyerekekhez fűző­dik, így május 27-én, gyer­meknapon és szeptember 29- én, a fegyveres erők napján minden szertár nyitva lesz. Nemcsak az állami, hanem az önkéntes tűzoltóké is. — Nyilvános gyakorlatot nem tartanak? — De igen. Van olyan ter­vünk, hogy előre közölt idő­pontban a középmagas épü­leteknél csinálunk gyakorla­tokat. Az összes középiskolá­ban kérni fogjuk, hogy az osztályfőnöki órákon szentel­jenek időt ennek a témának. Csak .társadalmi összefogás­sal .lehet a lakástüzek számát mérsékelni. Közösen kell ezért dolgoznunk. Igazgató­nak, beosztottnak, a család­nak. Mert csak í.gy «tudjuk megelőzni a bajt, a kárt és a tragédiákat. SZŰCS LÄSZLÖ JÄNOS Lézeres mérőműszerek Üj, rendkívül pontos léze­res műszereket fejlesztettek ki a MIKI Méréstechnikai Fejlesztő Vállalatnál. A mé­rőeszköz szélesebb körű ha­zai alkalmazásától azt vár­ják a szakemberek, hogy az ipari termékek, elsősorban a huzalok, a csövek, valamint a lemezgyártmányok minő­sége javul, hiszen az új mű­szerek a gyártás közben 0,1 mikron pontossággal mérik azok átmérőjét, anyagvas­tagságát stb. A hagyományos műszerekkel nem tudták fo­lyamatosan ellenőrizni az ilyen adatokat, például a csőgyártásnál a csőfalvastag­ságot, így előfordult, hogy a csőfal nem volt eléggé egyenletes, s ezért vesztett értékéből. A MIKI-nél ki­alakított műszerekhez a lé­zert a Magyar Optikai Mű­vektől vásárolják. A készü­lékekhez szükséges különféle optikai elemek, alkatrészek is beszerezhetők a hazai ke­reskedelemben, 90 százalé­kukat a szocialista országok­ban sorozatban gyártják. A fejlesztő vállalat műszaki gárdájának érdeme, hogy rövid idő alatt kialakította a lézeres mérőberendezéseket, amelyek mind a KGST-pia- con, mind a konvertibilis elszámolású országokban is keresett termékké válhat­nak. Az Intézet csak egy-egy méréshez, célirányosan ké­szít megrendelőinek ilyen berendezést, amit szolgálta­tásként értékesít; a készülé­kek sorozatgyártásához ipa­ri partnert keresnek. Néhány hazai iparvállalattal tárgyal­nak, egy-egy termék pontos mérését szolgáló, egyedi ké­szülékek szállításáról. Fel­használóként jelentkezett már a Medicor és az Özdi Kohászati Üzemek. A műszereket az Ipari Mi­nisztérium fejlesztési hozzá­járulásával és támogatásá­val tervezték meg, amelynek során számos magyar mér­nök szabadalmát is felhasz­nálták. Bőséges facsemete-kínálat Készülnek a faiskolai le­rakatok, szaporítóanyag-elő­állító telepek a tavaszi sze­zonra. A legnagyobb forgal­mazónál, a KERTFORG Kft- nél elmondták: az ősszel szokatlanul hideg idő miatt a vártnál rövidebb volt az ültetési időszak, s így sokan tavasszal pótolják az elma­radt munkát. Éppen ezért a lerakatok bővebb készletek­kel várják a szezont. Az idő­járás eddig kedvezett a fa­csemeték, szaporítóanyagok átteleléséhez, az elmúlt he­tekben lehullott csapadék pedig jó feltételeket teremt a tavaszai ültetendő növé­nyek megeredéséhez. A több mint 400 elárusító- hely összességében félmillió szóló- és ugyanennyi gyü­mölcsoltványt és kétmillió bogyósgyümölcs-szaporitó- anyagot kínál tavasszal a kerttulaj donosoknak. Tudósítás üzemekből, gyárakból, gazdaságokból Tolnán minden munkahelyen van munka A ZÖLDÉRT mözsi hűtő­házában kellő mennyiségű burgonyát tárolnak ami azt jelenti, hogy 250 ezer négyzetméterrel több szöve­tet küldenek Nyugat-Európá- ba. Sikerült jelentős kapaci­tást lekötni — törlők és egyéb szövetek — Amerikába és más európai országok ré­szére. A Gép- és Műszeripari Szövetkezet évek óta jelentős mértékben növeli exportját. Várhatóan 1,5 millió forint­tal több árut küldenek tő­kés országokba. A’ jelenlegi szerződések szerint a szocia­lista piacra gyártott termé­kek értéke 10 millió forinttal csökken, mivel az NDK partnerrel megszűnt az üzle­ti kapcsolat. A Gemenc Ipari Szövetke­zet- tőkés exportját a tavalyi szinten tartja, amely 19 mil­lió forint volt, ehhez azonban meg kell oldani alapanyagel­látását, mivel borovi fenyő­ből hiány mutatkozik a pi­acon. A tolnai mezőgazdasági üzemeknél folyamatosan vég­zik a munkát. A halászati szövetkezet ipari tevékeny­ségének csak a 75 százaléka lekötött. Gondot okoz az éti- léntartalmú alapanyag hiá­nya, mely elsősorban az ex­portra készülő termékeik gyártását befolyásolja. A ZÖLDÉRT vállalat mö­zsi telepén a lakosság ellá­tásához szükséges zöldség a rendelkezésre áll, folyamato­san történik a kiszállítás. A betárolt almának egy részét folyamatosan exportra szál­lítják. Tolna a jelentős munkás­községeink sorába tartozik. A 'könnyűipar évtizedek óta kiemelkedő szerepet játszik a település életében. A két nagy üzem mellett az utóbbi évtizedekben több olyan gaz­dasági egység erősödött meg, amely ma már meghatározó­ja a környéknek. A község termelő szervezetei elkészül­tek az 1984-es terveikkel. A jó eredmények mellett termé­szetesen itt is mutatkoznak gondok. Az első hónapban a két nagy üzem — amelyek rendelkeznek egész évi ren­delésállománnyal — eltérően kezdte az évet. A PATEX tolnai gyárában a múlt évi­hez képest kedvezőbb az év­kezdés, a selyemgyárnál vi­szont kedvezőtlenebb. A PA­TEX esetében 1—2 százalé­kos , az MVS-ben pedig mintegy 23 százalékos a le­maradás a tervtől. A lemaradás okai: munka­erőhiány és egyéb műszaki problémák. A munkaerőhi­ány enyhítésére az említett üzemekben intézkedések tör­téntek. A selyemgyárban a cérnázógépek üzemeltetését nem 6 plusz 2-es műszakban, hanem három műszakban látják el, így az itt felszaba­dult munkaerőt más munka- területre irányítják, például a fonalterjedelmesítéshez. A kezdeti gondok ellenére az 1984-es évben egyik üzem­ben sem lesz munkaellátott­sígi probléma. Az anyagel­látásuk is biztosítottnak mu­tatkozik. A selyemgyár ré­szére a Lengyelországból im­portált alapanyagok is szer­ződésben lekötöttek. A mun­kaerőgondok enyhítésére a PATEX tolnai gyárában 40 kubai szövőtanuló kezdi meg a munkát. Az első 20 kubai tanuló júniusban érkezik. Az ipari szövetkezeteknél jobban indult az év, mint az előző években. Ez annak is köszönhető, hogy a Gép- és Műszeripari és a Gemenc ipari szövetkezetek 1983-ban rekordnagyságú nyereséget értek el, sikerült megalapoz­ni az 1984-es esztendőt. Mind­két szövetkezetben a terme­lési kapacitás lekötött, anyag- ellátási gondok jelenleg nin­csenek. Az Elektromos Ipari Kis­szövetkezet alapvetően a szol. gáltatással járó feladatok el­látására építette az 1984-es munkaprogramját. Kiegészí­tő tevékenységként jelentke­zik a villanymotor-tekercse­lés és a -felújítás. Gondként jelentkezik a szövetkezetben, hogy a garanciális készülé­kekhez az anyagellátás nem kielégítő, így esetenként kénytelenek csereutalvány nyal ellátni a vásárlókat. A Herbária Gyógynövény­ipari Közös Vállalkozás ter­meléskapacitása teljesen le­kötött az 1984-es évre. Ked­vező itt is az év indulása. Az alapanyag-ellátás megfelelő, minőségileg jobb a korábbi éveknél. KIEMELKEDŐ EXPORTTEVÉKENYSÉG A tolnai üzemek termékei külföldön is sorra gazdára ta­lálnak. A PATEX tolnai gyá­rában várhatóan 10 százalé­kos exportnövekedés lesz, A hatodik ötéves terv negyedik évének második hónapjában van mód an­nak felmérésére, hogy a Tolna megyei gazdaságok miként indították a mun­kát. Az év legelején beszá­moltunk néhány üzem munkakezdéséről. Az első hónap is kedvező tapaszta­latokkal szolgált. A Tolna megyei városok, nagyközségek pártbizottsá­gai megvizsgálták, hogy területükön mi jellemezte a munkát, s ennek nyomán értékelték a kollektívák teljesítményét. Természe­tesen nemcsak a pozitív példák, hanem negatív jelenségek is vannak. Így teljes a kép. Az általános vélemény, hogy a folytatás­nak is jónak kell lenni, hi­szen a rendelésállomány mindenütt szinte egész évi munkát biztosít. Ugyanak­kor a kezdeti nehézségeken még úrrá lehet lenni. Tudósításainkban arról számolunk be, hogyan kezdték legjelentősebb ipari-gazdasági körzeteink­ben az 1984. évet. A PATEX-ben új gépeket állítottak üzembe a közelmúltban A Gemenc Ipari Szövetkezet évek óta jó együttműködést alakított ki a svéd Ikea céggel. Felvételünkön gyerekrá- rsok összeállítását végzik. Tolnán 1984-ben is minden gazdasági egységben lesz munka. Az évet a gondok el­lenére is jól kezdték, s ez biztosíték arra, hogy a nagy­község üzemei teljesítik fel­adataikat.

Next

/
Thumbnails
Contents