Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-01 / 26. szám

1984. február 1. tSÉPÜJSÁG 3 Számítógép a tanácsházán Korszakváltás megy vég­be a hivataliban: januáritól 11 itaniáosházián kezdte meg munkáját a komputer. Igaz, különféle feladatokkal eddig is dolgoztak számítógépek, főként a megyei igazgatásit segítendő. Most azonban a városok (a járások iteendőoit részben átvállaló települé­sek) kerültek előtérbe. A ki­jelölt hivataliakban az úgy­nevezett „ T an ácsii gazgatási informatikai mintarendszer” vizsgázik a gyakorlatban. A tanácsi dolgozók idejé­nek tekintélyes részét tölti ki az adaitgyűjtós-szontírozás, a különféle lajstromok össze­állítása, a jelentéseik, össze­sítések készítése. Nőtitön nő a központi tervezés informá­ció szükséglete. A falfelé irá­nyuló adatszolig áltat ási köte­lezettség mellett az informá­ciók további feldolgozást is igényelnek, a településeken ugyanis összetettebb, más­ként csoportosított adatok kellenek, mint a minisztériu­mokban, >a főhatóságoknál. Előtérben a városok A városfejlesztők utcák­ban, körzetekben gondolkod­nak, gyakran van szűk,ség arra, hogy egyes szociális ré­tegeket — a lakásigénylőket, a bölcsödés és óvodás korúa- kat, vagy mondjuk a képesí­téssel rendelkező pedagógu­sokat — elkülönítsék ebből a halmazból. Mindez temér­dek kézi, kartotékokkal bí­belődő nyilvántartó munkát követéi, s a feldolgozandó adathalmaz januártól még bővülni fog: a járások meg­szűnésével a körzetközpont szerepét betöltő városi (nagyközségi) tanácsoknak a vonzási környékükre vonat­kozó adatok java részével is dolguk lesz. Ilyen helyzetben szintié nélkülözhetetlen a számító­gép. D>e ehhez előbb meg kell teremteni a feltételeket! Jó néhány településen tettek már ez ügyben lépéseket (gé­pesítették a rutinfeladat-okait, központi irattárat szerveztek, helyenként a hivatal hagyo­mányosan tagolt szervezési rendjén is változtattak.) Csakhogy a számítógép al­kalmazásához a nyilvántar­tások összevonása a döntő láncszem. Hogy az adatokat ne a különféle szakosztályo­kon (olykor az egyes ügyin­tézőknél) szétaprózva tárol­ják, hanem egy központban, amolyan belső szolgáltatás­ként, minden illetékes szá­mára könnyen hozzáférhető­en. Ám a számítógépre vihető központi nyilvántartás létre­jöttéhez fáradságos út ve-zet. Aprólékosan át kell tekinte­ni az ügyintézési folyamaito­kat az egész tanácsi szerve­zetet, s benne az egyes ügy­intézők munkáját. Ennek alapján dönthető el, hogy az adatok milyen köre vonható össze, s milyen csoportosí­tásban szolgálhatják legin­kább a központi és a helyi tájékozottságot. Ahol ezt az úbtörőmunkát megkezditek, ott általában a házakról ké­szített összesített nyilvántar­tás képezi az egyik adatbá­zist (az épületekre vonatko­zó mintegy száz információt tartalmazó adatlap az igaz­gatás valamennyi szakterüle­tét átfogja, praktikuma az, hogy egyetlen kairtonlapról megtudható: az adott Ingat­lan hány lakást foglal ma­gába, milyen fcamfaptfokoza- itúak ezek a lakások, hányán lakják őket, kinek a tulajdo­nában vannak és így to­vább.) Egy másik adatbázis az álllamipolgárok részletes személyi (van ahol jövedel­mi, szociális és más) adatait tartalmazhatja. Szükség le­het olyan szaknyilván,tartá­sokra ás, mint például a 'la­kásigénylők vagy /a kisipa­rosok, kiskereskedők jegyzé­ke... Rendet tenni a nyilvántartásokban A 'számítógépnek tehát elő kelti készíteni a terepet. Eb­ben igyekeznek segítséget nyújtani az Államigazgatási Szervezési Intézet tudomá­nyos munkatársai: helyszíni vizsgálatok sokaságára ala­pozva 'mintákat ajánlanak a tanácsiaknak a házon belüli munkasizervezés - konkrét módjaira, mert a gép kiszol­gálása több szervezeti éssze­rűsítést követtel. Javaslatot tesznek a gyűjtendő adatok tartalmára, csoportosítására, a gépi feüdölgozás program­jaira, hagy mindez a telepü­lési sajátosságoknak és az egységesíté s kíván almáinak is megfelélj-en-. A közigazgatásban mind­eddig főként a minisztériu­mokban, is a megyei szervek­nél működtettek nagy kapa­citású, drága számítógépe­ket. Ezekhez kellett továbbí­tani az adatokat a települé­sekről, hagy feldolgozás után (meglehetősen sok idő eltel­tével) visszaküldjék azokat. Ez a munka elsősorban a központ igényeit vette figye­lembe, s kevésbé segítette a helyi ügyintézést, Most for­dulat következik: előtérbe 'kerül a településék, illetve vonzási körzetük adatainak számítógépes feldolgozása. A felsőbb irányítószeirvek ezek­től a bázisoktól 'kaphatják meg az őket érdeklő adato­kat. A járások megszűnésével 138 városkörnyéki (kisebb részt nagyközségi-környéki) igazgatási körzet szervező­dik. Ezek központi települé­sein 'belátható időn belül fel kell készülni a számítógép alkalmazására. Kézenfekvő, hogy a körzetközpontok te­gyenek az információgyűjtés és -rendszerezés központjai is, részint saját feladataik, s a környékükre kiható ellátó szerepkörük okán. Másrészt a megyei irányítás segítésé­re. Harmadrészt pedig azért, hogy a gépi adatfeldolgozás­sal a községeket szolgálják ki, 'hiszen minden faluba nem l ehet számi tógépet tele­píteni. A városban gépre vi­hetők például a falvak né­pességére vonatkozó adatok (s így szükségtelen, hogy al­kalomadtán fáradságos kézi munkával keressék ki a köz­ségházán mondjuk a válasz­tásra jogosultakat, vagy a sorköteleseket.) Kisegítheti a város a környéket az ingat­lanok vagy akár az adók szá­montartásában is. Bemutatkozik a Floppymat SP E céloknak a már hozzá­férhető irodai mikroszámító­gépek jól megfelelhetnek. A kijelölt településeken egyéb­ként a Floppymat SP típusú számítógép kezdi meg vizs­gaidőszakát. Sokféle munkát átvállalhat a hiivatalbeliek- től: képes különféle levelek, jegyzőkönyvi határozatok végleges szövegét a kívánt példányszámban papírra vin­ni. Tud aktát tárolni, kód- szám, sorszám vagy egyéb ismérv alapján adatot visz- szakeresni, táblázatot, lajst­romot készíteni és még foly­tatni lehetne. Hogy a gép mi mindenre alkalmas valójában, arra a gyakorlat ad majd feleletet. Az Államigazgatási Szerve­zési (Intézetben elmondták: elsőként az oktatás sok is­métlődő, azonos tartalmú írásos mozzanatának terhei­től szabadítják meg a hiva­talt. (Felmérések szerint az ügyiratok számontartása a tanácsok murtkaiidő alapjá­nak 15—20 százalékát teszi ki..) Ennek várhatóan több előnye is lesz. Mindenekelőtt gyorsul az ügyintézés, mert a manuális fömegmunkák gé­pi elvégzésével jeletékeny idő takarítható meg. Ellen­őrizhetőbbé válik a hivatal, s az egyes hivatalnak mun­kája, ugyanis az ügyintézés megfigyelését segítő infor­mációk rögzítésié az esemé­nyek bekövetkezésekor tör­ténik, nem pedig utólag. És nem utolsósorban jó néhány statisztikai összesítés, számí­tás automatikus funkcióvá válik... PALKÓ SÁNDOR Kiállításokon o Groboplost Sikerrel szerepelt a győri Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyár a frankfurti He- imtex nemzetközi bemuta­tón. A január első felében megtartott seregszemlén lak- berendezési termékeket — különböző típusú fürdőszo­bák, konyhák, továbbá sportlétesítmények, kórházi helyiségek burkolására al­kalmas padlókárpitokat és velük színárnyalatban és mintázatban harmonizáló tapétákat — tárt az érdek­lődők elé. A dunántúli nagyüzem az év hátralévő részében is számos hazai és külföldi be­mutatón vonultatja fel e termékeit. Az április elején nyíló budapesti nemzetközi munkavédelmi kiállításon, a SZOT Munkavédelmi Kuta­tó Intézettel közösen kifej­lesztett műbőröket, egyebek között olajálló öltözékeket, húsipari védőruhákat állít ki. Benevezett a gyár az ugyancsak Budapesten meg­nyíló Konstruma elnevezésű nemzetközi építőipari be­mutatóra is. Ezen legújabb konfekcionált műszaki cik­keit — uszodák, sportcsar­nokok befedésére, továbbá raktárak, tárolók kialakítá­sára alkalmas sátorszerke­zeteit, szállításnál használ­ható konténereit és korszerű szigetelő anyagait — ismer­teti meg a szakemberekkel. Bejelentette a győri gyár részvételét az áprilisban megnyíló brnói fogyasztási cikkek vásárára is. Ott ru­házati, továbbá cipőműbő­röket, színben és megjele­nésben hozzájuk illő táska­anyagokat mutat be. Az őszi hónapokban ugyancsak ruházati és bőr­díszműtermékekkel vesznek részt a párizsi bőrhéten, az őszi BNV-n és a bagdadi vásáron. Divatos és egyre népszerűbb sportruházati termékeiket, szabadidős öl­tözékeiket pedig Cipruson állítják ki. Talajminta géppel A Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem növényvé­delemmel foglalkozó tudo­mányos kutatói megvizsgál­ták, hogy az ország legkü­lönbözőbb tájain milyen ta­laj lakó kártevők fordulnak elő. Az ellenük való védeke­zés technológiai leírását az­óta már el is juttatták a me­zőgazdasági üzemekhez. E nagyszabású munka tapasz­talatai alapján kidolgozták a talajlakó kártevők felmé­résének gépi módszerét is. Olyan traktorra szerelhető talajmintavevő készüléket szerkesztettek, amely az em­beri kéz érintése nélkül vett földmintákat műanyag tasakba csomagolja, aztán az utánfutóba helyezi. E géppel a tábla bármely ré­szén s a kívánt mélységből lehet mintát venni. Az ezt követő laboratóriumi elem­zés alapján meghatározható a károsítok elleni védekezés módja és szükségessége. Gondok, eredmények a szakmunkásképzésben Az intézet könyvtá rát sokan látogatják Egyre több szó esik nap­jainkban az oktatás korsze­rűsítésének szükségességéről. Nem véletlen ez, hisz ahhoz, hogy a mindennapi felada­tokhoz fel tudjunk nőni, kor­szerűbb ismeretekre van szükségünk. Ezért is foglal­kozott az illetékes miniszté­rium a közoktatás fejleszté­sének kérdéseivel az elmúlt, esztendőben és készítette el a tervjavaslatot. Az általános iskolákkal kapcsolatos gondokkal, véle­ményekkel, és a megyében le­zajlott társadalmi vita — ami nem éppen széles körűnek mondható — tapasztalataival már előző lapszámainkban foglalkoztunk. Most egy szak­munkásképző életébe, gond­jaiba tekintünk be. A szekszárdi 505. számú Ipari Szakmunkásképző Inté­zet igazgatói irodájában Babai Zoltán igazgatóval be­szélgetünk. — A közvélemény tudatá­ban úgy él, hogy a szakmun­kásképzőbe az általános is­kolát végzettek közül a leg­gyengébbek kerülnek. Igaz ugyan, hogy ezeknek a fiata­loknak nagy része rendelke­zik a szakmához szükséges kézügyességgel, de ez kevés — provokálom az igazgatót, majd megtoldom egy kérdés­sel: — Milyen gondokkal, problémákkal kell megküz­deniük? — Én úgy mondanám — kezdi a választ Babai Zoltán —, hogy nem a gyengébb, hanem a rosszabb tanulmá­nyi eredményt elért gyere­kek kerülnek hozzánk. Ez — a tanulmányi eredmény — több okra vezethető vissza. Oka lehet a rossz családi hát­tér, az iskolai kudarcok — amik után nem tudtak fel­oldódni ... és még sok egyéb. Némely dologban valóban te­hetségesek a gyerekek. A kéz­ügyességük jó, a munkasze­retetüket viszont csak meg­felelőre értékelhetjük. A köz­ismereti, illetve a szakmael­méleti tárgyak tanulásával van gond. — Nézzünk meg néhány évet, hogy milyen mérvű a lemorzsolódás — javasolom. — Az 1977/78-as tanévben az első évfolyamon 9,5 szá­zalék — ez körülbelül 700 fő­vel indult évfolyam volt —, másodikban 2,2 százalék, harmadikban 1,8 százalékos lemorzsolódás volt. 1978/79- ben elsőben 10,8, másodikban 2, harmadikban 3,8 százalék. Ez kiugró év volt! 1979/80- ban az első éveseknél 11, a másodéveseknél 3, a harmad­éveseknél 1,6 százalékos. A következő tanév első osztá­lyaiban 11,2, másodikban 4, harmadikban 1,5 százalékot mutat a statisztikánk. 1981/82- ben az elsősök 10,6 százaléka, a másodikosok 2,6 és a har­madévesek 1,7 százaléka sze­repel a kimutatásainkban. Az elmúlt tanévben az évfolya­mok 12,9, 7,1, illetve egy szá­zaléka „fejezte be” idő előtt a szakmunkásképzőt. — Mi az oka? — Első éveseknél az első lemorzsolódási hullám szep­temberben és októberben el­kezdődik már. Bejárási ne­hézségek, vagy a kollégisták­nál a beilleszkedési gondok miatt kerül erre sor. A má­sik félév után azok válnak meg az intézménytől, akik nem hiszik el, hogy a szak­munkásképzőben az elméleti tárgyakat is tanulni kell. ök azok, akik nem tudják, hogy milyen szakmánál milyen követelmény van. Közöttük vannak olyanok is, akik a mi iskolánkat jelölték meg másodikként a pályaválasz­tásnál, így nem ismerik a szakmát. Nálunk az első év vége a választóvíz. Aki si­kerrel veszi ezt az akadályt, az szakmunkás lehet, ha csak a családjában, vagy magatar­tásával nem adódik valami­lyen probléma. Az év végi lemorzsolódásnak az az oka, hogy ezek a, gyerekek nem találják meg a gyakorlati munkában az örömet, de tanulni sem szeretnek. — Mi lesz ezután velük? Szakmát szereznek egy másik intézményben ? — Legtöbbjük segédmun­kás lesz, és nem próbálja meg mégegyszer. Itt, üzemben vol­tak, látták, hogy segédmun­kásként több pénzt kereshet­nek ... — Hogyan, milyen mód­szerekkel segítik a felzárkóz­tatást, a tehetséggondozást? — Valóban, az osztályok többségében még a tanítási órán is felzárkóztatásról kell beszélni, hisz nagyon hetero­gén csoportok, gyenge tudás­anyaggal. De a bekerülők már eleve hátrányos helyzet­be kerülnek azzal, hogy az összes középfokú intézet kö­zül a legmagasabb az elmé­leti órák száma — napi hét — hiányzik sokféle szakmai tankönyv, munkafüzet, okta­tási segédeszköz. A szakmun­kásképző az egyik legrosz- szabban ellátott intézmény- típus. Ennek ellenére — a lehetőségekhez mérten — mindent megteszünk. Fő do­log, hogy a ténylegesen te­hetséges gyerekeket felkarol­juk. A közéletiségre nevelés­nél fontos az, hogy legyen véleménye, és azt mondja is el. Mert a munkásgyűlések nem érnek semmit, ha nem szólnak hozzá kritikusan, ja­vaslattevőén. Meglepően jó eredményeink vannak e té­ren, hisz második, harmadik évben a többség már megala­pozottan nyilatkozik. Minden tanévkezdet előtt megkeres­sük az általános iskolákat, hogy a leendő elsősök közül a veszélyeztetett gyerekeket küldjék el az úgynevezett nulladik évesek táborába. Ez teljesen a diákönkormányzat felügyelete alatt áll és tan­tárgyakhoz kapcsolódó isme­reteket adnak át úgy, hogy közben feloldják a gyerekek gátlásait, megismertetik a diákélet előnyeit, hátrá­nyait ... A közismereti tár­gyak oktatására is nagy súlyt fektetünk. Matematikából, fizikából korrepetálunk, de megbeszéltük a szakoktatók­kal is, hogy gyakorlati okta­táson visszatérnek a tan­anyagra. A legtöbb bukás matematikából van, de itt a legtöbb jó jegy is. Nagy a szó­ródás. Az a baj, hogy köny- nyen feladják a gyerekek, és nem foglalkoznak vele. Ma­gyarból . és történelemből nincs olyan gond, hogy ab­ból is bukjanak. Inkább az a probléma, nem értik meg, hogy miért van szükség ezekre. Egyébként igyekszünk mindenkit megtanítani az ön­képzésre is. A második és harmadik évfolyamon úgy foglalkozunk a jó, illetve je­les rendűekkel, hogy a nálunk működő dolgozók szakközép-- iskoláját is mind többen el­végezzék. — Úgy tudom, sok lehető­ség közül válogathatnak a fiatalok, nemcsak szórakoz­hatnak, de tanulhatnak is, gyarapíthatják műveltségü­ket. _ Így van. Különböző s zakkör — könyvtáros, kerá­mia, diákszínjátszó körök, és még sorolhatnám — áll a ta­nulók rendelkezésére. Ezen­kívül nagyon népszerűek a különböző vetélkedők, verse­nyek, ismeretterjesztő előadá­sok is. Ezekre nemcsak a tan­tárgyat tanítók, hanem az osztályfőnökök is felkészíte­nek. Nagyon sok gyerekünk tagja a könyvtárnak, és rend­szeresen olvas. A felzárkóz­tató munkából a tanárok és szakoktatók mellett kiveszi részét és nagyban segít a kol­légium és a KISZ-szervezet. Keressük a meglévő mód­szerek jobbítását. — Köszönöm a beszélgetést. — él — KA — Dis/.kótáncpróba az iskolai tehetségkutató Ki mit tud? előtt i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents