Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-24 / 46. szám

1984. február 24.

TKrÉPÜJSÁG 3

Nagyobb segítség a lakáshoz futáshoz

Ha röviden kellene megfogalmazni a lakosság és a tanácsok bankjának, az OTP-nek a szerepét és célkitűzéseit, akkor a következőket kell mindenekelőtt megemlíteni: tevékenysége természetszerűleg illeszkedik a kormányzati elképzelésekhez, a vásárlóerő és az árualap egyensúlyának javításához, a költségvetés bevételeinek növeléséhez. Az Országos Takarékpénztár üzletpolitikájának tehát szinkronban kell lenni a népgazdasági és egyéni elképzelésekkel. Erről beszélgettünk Szirmai Jenővel, az OTP vezérigazgatójával.

— A betét- és hitelállomány alakulásából sok minden lemérhető, a gazdaságra vonatkozóan változtak-e az arányok és a tendencia?

— A lakossági betétállomány országosan meghaladta a 197 milliárd forintot — ebbe beleértendők a postánál, illetve a takarékszövetkezeteknél elhelyezett forintok is. Tavaly mintegy 21,5 milliárd forinttal nőtt a betétállomány, ez ötmilliárddal több, mint a bázisidőszakban takarékba tett forintösszeg. Természetesen ennek több összetevője van. A lakosság pénzbevétele nyolc százalékkal haladta meg az előző évit, a kiskereskedelmi forgalom ugyanakkor ennél mérsékeltebb ütemben növekedett. A másik tényező: hosszabb ideig kell takarékoskodni a lakásépítésre, a gépkocsivásárlásra. Az utóbbit illetően ugyanis nőtt a várakozási idő, ami az előleg összegének emelkedését is maga után vonta.

— Gondolom, az említettek csak egy részét képezik a nagyobb mérvű takarékosságnak.

— Valóban így van. Az elmúlt évben vezették be az úgynevezett lakásigénylési letéti formát. Eddig mintegy százhatvanezren 900 millió fo rintot helyeztek el a takarék- pénztárnál. A betétállomány növeléséhez az is hozzájárult, hogy emelkedett az átutalási betétszámlán kezelt pénzösz- szeg, amely több mint 560 000 tulajdonost jelent számunkra. Ismeretes, hogy az elmúlt év elején mind az ifjúsági, mind pedig a takaréklevélnél emeltük a kamatlábakat. Ösztönző hatását máris érezzük, több mint ötvenezerrel nőtt az ifjúsági betétek száma, összege pedig meghaladja a hétmilliiárd forintot. A takaréklevélben elhelyezett forintok elérik a tízmilliárdot.

— A lakásépítéssel és vásárlással összefüggően az elmúlt évben bevezetett új hitelfeltételek következtében jelentős változások történtek. Milyenek az eddigi tapasztalatok?

— Az érdeklődés elsősorban a családi ház építése irányába tolódott el. A korábbi években átlagosan 30—32 000 családi ház építésére adtunk kölcsönt, tavaly pedig negyvenötezer család kezdhette meg a kapott hitelből az építkezést. Természetesen ez azzal is összefügg, hogy rájuk is vonatkoznak a szociálpolitikai kedvezmények, csökkent a kamat és nőtt a hitelvisszafizetési idő. Az elmúlt esztendőben különben a takarékpénztár megközelítőleg hetvenezer lakás építéséhez járult hozzá különböző formákban. Ebből az OTP saját beruházásában mintegy

19 000 lakást adtak át a kivitelezők a társasház-építési program keretében. Az elmúlt évben húszmilliárd fodr. Szirmai Jenő

rinttal emelkedett a hosszú lejáratú hitelek értéke, ami azt jelenti, hogy az építési kölcsön, a lakás- és ingatlan- vásárlási hitelállomány az 1983-as esztendő végére elérte a 140 milliárd forintot. Ami a közép és rövid lejáratú hiteleket illeti: tavaly másfél millió állampolgárnak nyújtottunk kölcsönt 18 milliárd forint összegben. Ebből az áruvásárlási hitel megközelítette a 10 milliárd forintot.

— Az országos Takarékpénztár jelentős hitelfolyósítással segíti elő a háztáji gazdaságokban a termelésbővítést.

— A termelési hitelek iránt tovább nőtt az igény. A pénzintézeti hálózat tavaly 165 000 kistermelőnek nyújtott kölcsönt. Az egyéni és különböző társas vállalkozások is mind nagyobb igényt támasztanak az OTP-vel szemben; tavaly 600 millió volt a hitelállományunk. A személyi hitel összege meghaladta az ötmilliárd forintot.

— A költségvetésnek jelentős bevételei származnak a különböző szerencsejátékokból. Növeke- dett-e a szelvényeladás?

— 860 millió totó-, lottó- szelvényt és borítékos sorsjegyet vásároltak az elmúlt esztendőben, a nyeremény- összeg és tárgyjutalom értéke megközelítette a kétmilliárd forintot.

— Az OTP azon túlmenően, hogy ellátja a lakosság pénzügyi szolgáltatásait, a tanácsok bankja is.

— A tanácsok több mint 130 milliárd forinttal gazdálkodtak 1983-ban, fejlesztésre 33,5 milliárdot fordítottak. Ebből az összegből 9 milli- árdra tehető a lakásépítés. A takarékpénztár a tanácsi tervek megvalósításához több mint 3,1 milliárd forinttal járult hozzá különböző — többek között területelőkészítési — hitelek formájában, amelyből a legnagyobb összeget lakásépítésre biztosítottuk.

— Végezetül, kérem, vázolja föl az Országos Takarékpénztár 1984. évi terveit.

— Ebben az évben 17 milliárd forintnyi lakossági betétállomány-növekedéssel

számolunk. Arra törekszünk, hogy az állampolgárok tartós lekötéssel helyezzék el megtakarított pénzüket az OTP- nél. Ezt célozza az is, hogy több betétformánál emeltük a kamatlábakat, fgy, az ifjúsági, a lakástakarékossági és takaréklevél-betét után, a lekötési idő növekedésével nagyobb kamatot fizetünk. Hosszú lejáratú kölcsönre 31, közép és rövid lejáratúra pedig 18 milliárd forint folyósítását irányoztuk elő. A hitelállomány megközelítőleg 23 milliárd forinttal lesz több, mint az elmúlt esztendőben és eléri a 177 milliárd forintot. Természetesen figyelembe vettük az év eleji építőanyag-áremelkedéseket a hitelek folyósításánál Az 1984. január 1-től megkötött szerződéseknél tíz-tízezer forinttal növeltük a gyermekek és eltartottak után járó szociálpolitikai kedvezmény összegét. Elképzeléseink szerint 1984-ben a takarékpénztár közreműködő' sével több mint 70 000 új lakásba költözhetnek be a családok.

Általános tapasztalat, hogy a lakosság jól tájékozódott az új feltételekről, többsége ismeri a lehetőségeket. Mégis, szinte mindenki a lehető legnagyobb hitelre, a lehető legnagyobb kedvezményre számít, holott tudják, hogy nem automatikusan nyújtjuk a hiteleket, elbíráláskor figyelembe vesszük a vagyoni, jövedelmi helyzetet, családi állapotot, előnyben részesítjük a fiatalokat, a többgyermekeseket, az öregeket. Mi megtesszük a tőlünk telhetőt, emellett azonban a dolgozók vállalati támogatására is nagy szükség van. Továbbá fokozottabban kellene ösztönözni a tanácsoknak a saját erő kihasználására. Az egyéni és társas vállalkozásokat, a háztáji és kisegítő gazdaságokat továbbra is támogatjuk, mint ahogy növeljük a közép és rövid lejáratú hitelek ösz- szegét.

— A hazai és külföldi idegenforgalom le bonyolításában nagy tradíciójú utazási irodák meglepetéssel vették a hírt, hogy az Országos Takarékpénztár OTP—Penta Tours néven irodát alapított és ez év februárjától pedig vállalkozási részleget hozott létre. Utóbbit illetően, úgy tudom, nem csupán hitelt nyújt, hanem tőkével is társul, mindez banki feltételeket jelent?

— Hadd kezdjem a választ a kérdés első felével! Nem tartunk a konkurenciától és fokozatosan kívánjuk bevezetni az OTP—Penta Tours szolgáltatásait. A célunk az, hogy a magyar túristák zsebéhez mérten olyan utakat szervezzünk, amelyek nem jelentenek nagyobb megterhelést, a külföldi csoportokat pedig azokra a tájakra is elvisszük, amelyek ez idáig fehér foltnak számítottak számukra: az sem titkolt szándékunk, hogy több vendégéjszakát töltsenek Magyarországon. Ami a vállalkozási irodát illeti: mint ahogy említette, banki feltételekkel nyújtunk majd hitelt, ha üzletet érzünk egy-egy termék gyártásában.

SALAMON GYULA

Kertitraktor-motorok Mezőkövesdről

A Kismotor- és Gépgyár mezőkövesdi gyárában elké- szüilit a kisgazdaságok'bain nagy keresletnek örvendő Robi kerti traktorok új, 204 köbcentiméteres motorjának prototípusa. A mezőkövesdi gyár a múlt év második felében kezdrte még a Robi—151 típusú kerti traktorok 153

köbcentiméteres benzinmotorjának készítését. A motorokat a veszprémi Mezőgép építi be a Robi traktorokba. Tavaly háromezer, az idén már tízezer darab készül ezekből az ügyes kisgépekből. Az új, nagyobb teljesítményű motor prototípusának

sikeres kifejlesztése után rövidesen megkezdődik a 204 köbcentis motorok sorozat- gyártása is. Ez jelentős im- portmegtakarítást fesz lehetővé, a kistraktorok legfontosabb egységét ugyanis eddig jórészt külföldről kellett beszerezni.

Tudósítás üzemekből, gyárakból, gazdaságokból

Dombóvár térségében nem kell kalásznst kiszántani

Tágas, világos a vasasműhely a Láng Gépgyárban

A hatodik ötéves terv negyedek évének második hónapjában van mód annak felmérésére, hogy a Tolna megyei gazdaságok miként indították a munkát. Az év legelején beszámoltunk néhány üzem munkakezdéséről. Az első hónap is kedvező tapasztalatokkal szolgált.

A Tolna megyei városok, nagyközségek pártbizottságai megvizsgálták, hogy területükön mi jellemezte a munkát, s ennek nyomán értékelték a kollektívák teljesítményét. Természetesen nemcsak a pozitív példák, hanem a negatív jelenségek is vannak. így teljes a kép. Az általános vélemény, hogy a folytatásnak is jóqak kell lenni, hiszen a rendelésállomány mindenütt szinte egész évi munkát biztosit. Ugyanakkor a kezdeti nehézségeken még úrrá lehet lenni.

Tudósításainkban arról számolunk be, hogyan kezdték legjelentősebb ipari-gazdasági körzeteinkben az 1984. évet.

A dombóvári ipari üzemekben az előzetes adatok alap. ján ismeretesek az ez évi tervszámok. Három gazdasági egységnek nincs még előzetes terve: a KIPSZER-nek, a mailomnak és a Volánnak. A termelés növekedésére lehet számítani 11 üzemnél. A növekedés mértéke a piaci viszonyok és a termelőkapacitás függvényében nagyon változó. Például a Pátria Nyomda egy százalék, a csibráki fafeldolgozó 33 százalék, a Láng Gépgyár 4,4, a Csavaripari Vállalat 2,4, a kesztyűgyár 7, a MQKÖT 4,3, a téglagyár 30, a sütőüzem 33 százalékos termelésnövekedéssel számol. Előző évi szinten tervez az autójavító kisviíHalat. A termelés csökkenésével számol a tejüzem (9 százalék) és a Víz- és Csatornamű (1 százalék).

Néhány ipari üzem termel közvetlen exportra. Egy üzem, a Csavaripari Vállalat a terv szerint 13 százalékkal csökkenti az exportját. A csökkenés oka: a hazai ellátás; a termelőkapacitást nem tudta bővíteni. Egy üzem (MOKÖT) az export előző évi

szintentartását tervezi. Két üzemben nő a tervek szerint az export, a kesztyűgyárban és a csibráki fafeldolgozóban.

A rendelésállomány az előző év hasonló időszakához viszonyítva jobban kitöltött. A kapacitás lekötése ugyan eltéréseket mutat, de a folyamatos munkavégzés — rendelésoldalról — biztosított. A Láng Gépgyárban ez 70—80, a CSIV-nál 100, a csibráki fa- feldolgozónál 80, a téglagyárnál 100, a kesztyűgyárnál pedig 50—60 százalék — az éves lekötés ezután várható.

Mindkét önálló ipari szövetkezetben a termelés kismértékű növekedésével számolnak: az UNIÖ-ban 1 százalékkal, a Dombcalorban pedig 2,2 százalékkal. A Dombcalor exportját az 1982. évi szinten tervezte, teljes vo. lumenben tőkés piacon. Az évkezdés az előző évinél általában problem am entesebb,

ezt mutatja részben a rendelésállomány alakulása is. A konkrét gondok a következők: a Pátria Nyomdában a papíréllátás ütemessége, ösz- szetétele; a Láng Gépgyárban a művezetők hiánya.

Az év indítása több gonddal kezdődött a CSIV-nél. Az 1983. évre tervezett gépi beruházások nem valósultak meg, pedig az ez évi tervben számoltak vele.

Az üzemek állományi létszámában lényeges változás nem várható. Létszámhiány van a Láng Gépgyárban, a KIPSZER-nél, a Dombcalor- nál és a téglagyárban.

A zárszámadási és a tervezési munkák a befejezés előtt állnak a mezőgazdasági üzemekben, több helyütt már meg is tartották a zárszámadó közgyűlést. Hét termelő- szövetkezetben kerül sor ez évben tisztújító vezetőségválasztó közgyűlésre.

Az 1984. évi tervekben a növénytermesztésben lényeges szerkezetváltozás nem várható, a cukorrépa vetésterülete valamivel tovább csökken. Az őszi gabonák vetése időben megtörtént. A növényállomány fejlettsége a havazás előtt összességében közepes volt. A szakemberek bíznak abban, hogy a hótakaró alatt a gyenge vetések is megerősödnek, és tavasszal nem kell kalászos gabonát „kiszántani”. Az állattenyésztési ágazatban a termelés folyamatos, jelentősebb gond nem zavarja a munkavégzést. Az ez évi tervek szerint a sertésállomány létszáma to. vább nő, míg a szarvasmarha-állomány létszáma az előző évi szinten marad. Mindkét állatfajnál a termékértékesítés növekedésével számolnak az üzemek. A juhállomány várhatóan az előző évi szinten marad.

összességében a minden eddiginél magasabb létszámú állatállomány takarmányellátása biztosított. A tervezettnél alacsonyabb tömeg- takarmány-mennyiség pótlását elsősorban mezőgazda- sági melléktermékek nagyobb arányú hasznosításával az üzemek biztosítani tudják.

Fiatalok a munkaverseny-mozgalomban

A KISZ KB illetékesei ezekben a hetekben igyekeznek még szorosabbra fűzni kapcsolataikat a vállalatoknál dolgozó KlSZ-szerve- zetekkel: áprilisig ugyanis mindenütt módosítják a kollektív szerződéseket, felülvizsgálják a munkaversenyszabályzatot is, s a fiatalok sokat tehetnek azért, hogy a szocialista munkaversenyről tavaly decemberben a Minisztertanács, a SZOT és KISZ KB által együttesen hozott új határozat nyomán tovább fejlődjenek az ifjúsági termelési mozgalmak.

— Az új határozat a munkaverseny céljainak meghatározásában, az értékelésben és az erkölcsi-anyagi elismerés terén is jelentősen növeli a vállalati, munkahelyi önállóságot — hangsúlyozta Szilágyi Antal, a KISZ KB Ifjúmunkás Tanácsának titkára az MTI munkatársának nyilatkozva. — A korábbi keretszabályozásba nem illeszkedtek a KISZ sikerrel bevezetett, sokszínű verseny- formái, például az Alkotó Ifjúság pályázat, az FMKT- vetélkedők, valamint a betanított, a segédmunkás-fiatalok szakmai versenyei. Hiányzott a kapcsolat a vállalati szocialista munkaver- seny-mozgalommal, így a fiatalok kezdeményezése sok helyütt kudarcba fulladt,

másutt pedig kénytelenek voltak megszegni a túl szigorú, merev előírásokat. Az 1054/83-as határozat lehetőséget teremt a KISZ-esek akcióinak, sajátos munka- verseny-formáinak elismerésére, ám ennek részleteiről mindenütt a vállalatoknak kell dönteniük. Ezért a KISZ KB szorgalmazza, hogy a vállalati KISZ-szervezetek — közösen a szakszervezeti testületekkel — teremtsenek ifjúsági fórumokat, s ezeken a brigádvezetők, a fiatal alkotók tekintsék át a munkaversenyben eddig szerzétt tapasztalataikat.

A korábbi rendelkezés az ifjúsági munkaversenyben élen járó dolgozók, közösségek anyagi és erkölcsi elismerése szempontjából is hátrányos volt a fiatalokra. Mostantól jogszabály ad módot az ifjúsági munkaverseny-mozgalomban résztvevők jobb elismerésére, így lehetővé válik, hogy a fiatalok azonos munkáért, teljesítményért azonos juttatást, jutalmat kapjanak mint idősebb társaik. A KISZ-esek azt az elvet igyekeznek érvényesíteni, hogy az elismerés mértékének és odaítélésének az alapja ne a kor, hanem a végzett munka legyen, s a fiatalok ennek, valamint munkahelyi arányuknak megfelelően részesedjenek az erkölcsi és az anyagi elismerésből. Javasolják például: a vállalatok ne határozzák meg előre, hogy menynyi ifjúsági és „felnőtt” kitüntetést adományoznak abban az évben, hanem a munkaverseny értékelése során, a végzett munkának megfelelően alakítsák ki az arányokat.

Mivel az új szabályozás szerint az egyéni és a kollektív kitüntetéssel adható pénzjutalom alsó határa átlagosan 1000 forinttal nő, ugyanakkor a jutalmazásra fordítható összeg nem emelkedik, várhatóan kevesebb lesz a kitüntetés. Ennek ellenére a KISZ-esek azt szeretnék, hogy a vállalatoknál az eddiginél lényegesen több fiatal kapjon elismerést. Az ifjúsági szervezet azt is célul tűzte ki, hogy a Szakma Ifjú Mestere, a Kiváló Ifjú Szakember kitüntetésekkel adható jutalom összege azonos legyen a Kiváló Dolgozó kitüntetéshez járó anyagi elismeréssel. Ehhez hasonlóan javasolják, hogy — anyagi és erkölcsi szempontból egyaránt — kerüljön „egy szintre” a Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja és a Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetés, s növekedjék más speciális ifjúsági versenyformák megbecsülése is.