Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-24 / 46. szám

1984. február 24. KÉPÚJSÁG Szocialista brigádok a városért (Dombóváron már szintté közhelyinök számít, hegy a város lakossága hosszú évek óta kész társadalmi munká­val is hozzájárulni a tele­pülés fejlesztéséhez, szépíté­séihez. Híres a város virá­gos utcáinál, tereiről, a lakó­telepek környékének rende­zettségéről, a játszótereiről. A várossá válás óta Dombó­vár zöldterülete meghárom­szorozódott, s ez egyben azt is jelenti, hogy levegője egészségesebb lebt, az egyre növekvő légszennyeződés el­lenére. iA dinamikusabb fejlesz­téssel járó fenntartási, szé­pítés! feladatok ellátására a városi tanács már évek óita egyedül nem képes. Ezért fordult a lakossághoz és kért társadalmi segítséget. Az üzemek kollektívái, szo­cialista brigádjai mindig raj­ta tartják kezüket a város fejlődésének „pulzusán”, s akkor és ott segítenek, ahol erre szükség van. Ezért nő fokozatosan a városban a társadalmi munka értéke. A forintban is kifejezhető ér­teknek mintegy 20 százalé­kát a szocialista brigádok végzik teljesen önkéntes ala­pon. A munkájuk nyomán ed­dig megépült 15 játszótér és annak állandó gondozása, fenntartása már magában is fényes bizonyítéka lehetne segítségüknek, de vég nélkül lehetne sorolni a többit is. Ilyen többek között a park­erdők létesítéséért teljesített munkák, vagy a lakótelepek körüli parkosítás. A városi tanács műszaki osztálya koordinálja a -társa­dalmi munkafelajánlásokat, és együttműködési megálla­podás megkötésével segíti, irányítja és egyben értékeli is minden évben rendszere­sen. MAGYARSZÉKI ENDRE Szakszervezeti élet a bátaszéki MÁV-nál A tanácskozás résztvevői A Bátaszók nagyközség te­rületén lévő sportcsarnokban a vasutas dolgozók „sport­napon” vettek részt. Mintegy 80 fő részvételével a fórfiiak, nők és gyermekek részére különböző rendezvényeket tartottak. A férfiak -kispályás labdarúgó-mérkőzésén az el­sőséget a Sárbogárd vonal­rész csapata szerezte meg, a műszakiak és a kocsiműszak csapatai előtt. A nőknél kosárlabda-mér­kőzést, asztalitenisz-mérkő­zést rendeztek. A jelen lévő vasú t asgyermékek futásban vetélkedtek. A győztesek dí­jakat, a résztvevők ajándé­kot kaptáik. * A bátaszéki üzemfőnök- ségmél megtartották a hár­mas beszámolót. Csendes Gyula üzemfőnök a ibizaimd- itestületi ülés előtt számolt be a kollektív szerződés végre­hajtásáról, az 1983. évi szo­Ülést tartott 1984. február 16-án a Szekszárd városi Szakmaközi Bizottság. A bi­zottság meghallgatta Kovács Jánosinak, a szekszárdi Váro­si Tanács elnökének tájékoz­tatóját a városfejlesztés 1984. évi fal-adatairól és a távlati elképzelésekről. A tá­jékoztatót követő eszmecse­rében megfogalmazódtak a szakmaközi bizottságnak a városban dolgozók és a la­kosság érdekében együttesen végzendő feladatai, melynek eredményes végzése elősegít­eni tervek végrehajtásáról. A beszámolót a szakszervezeti bizottság véleményezte, mely­nek alapján a testület elfo­gadta. Külön napirendi pontként történt az üzemfőnökség ve­zetőinek véleményezése. A rospollitdikai tervekben meg­fogalmazottak megvalósulá­sát. iE célt szolgálja a bizott­ság 1984. évre elfogadott munkaprogramja, a létreho­zott öt munkabizottság jövő­beni tevékenysége is. Fel­adata a munkabizottságok­nak a városi tanács, a város területén működő tömegszer­vezetek, mozgalmak hasonló jellegű munkabizottságaival való feladaitegyeztatés és kapcsolattartás. vezetőkről alkotott vélemény, széles körű felmérés, továb­bá az egységek vezetőinek véleményezése előzte meg. (Ezt követően a kollektív szerződés helyi függeléke lett megtárgyalva. ARADI JÁNOS A város területén élő és dolgozó emberek étet- és munkakörülményeivel, a vá­rosfejlesztéssel kapcsolatos véleményeinek a megisme­rését, a szükséges jelzések, kezdeményezések megtételét és viszonitinformálást hiva­tott segíteni a bizottság ál­tal kialakított információs rendszer megfelelő működte­tése. Híz az információ az elő­feltétele és alapj a a dolgozók és a lakosság megfelelő te­rületi érdekképviseletének. Hírek - események Az SZMT vezetése a me- gyebizattság nélküli titkárok részére értekezletet tartott, amelyen az 1984. évi főbb mozgalmi feladatokról adott 'tájékoztatást az alapszerve­zetek részére, illetve tájé­koztatást kértek a munka­helyektől az évindítás ta­pasztalatairól, gondjairól. • A tolnai szakmaközi bi­zottság szb-titkárokkal és fő­bizalmiakkal kibővített ülé­sén került sor a szakmaközi bizottság 1983-ban végzett mimikájának összegzésére és az 1984. évi feladatok meg­határozására. * A Bonyhádi Cipőgyár kol­lektívája a február hónap­ban szervezett két kommu­nista műszak bevételét a jö­vőben felépülő bonyhádi vá­rosi kórház építésére aján­latta fel. * Az SZMT mellett működő társadalombiztosítási bizott­ság februári ülésén tájékoz­tatót hallgatott meg a me­gyében lévő vasasüzemek üzemegészségügyi munkájá­ról. * Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Tolna megyei Bizottsága mellett működő kulturális, agiitációs és pro­pagandabizottság legutóbbi ülésén megtárgyalta az 1984. évi munkatervét. ciálpolitilkai és mumkavódel­A Szekszárd városi Szakmaközi Bizottság munkájáról heti a városfejlesztési és vá­A szakmaközi bizottságok 1984. évi feladatai A szakszervezetek munkahelyen kívüli érdekképvi­seleti tevékenysége az élmúlt időszakban tovább nö­vekedett, tartalmában a társadalmi változásokhoz iga­zodott. Ennek a folyamatnak a helyességét erősítette meg az MSZMP KB állásfoglalása a szakszervezeti munka fejlesztéséről és a SZOT plénumának a két kongresszus közötti felező időszakban végzett mozgal­mi munkát elemző értékelése, állásfoglalása. E két fontos dokumentumot kell 1984-ben a terület- politikai feladatok meghatározásánál is figyelembe venni a megye valamennyi szakszervezeti szervének és a partner állami, gazdasági vezetőknek. Ezen belül kí­vánatos a tanácsi és szakszervezeti szervek együttmű­ködésének további rendszeresebbé tétele. Éppen ezért a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa — egyeztet­ve a megyei tanács vezetőivel — a szakmaközi bizott­ságok terület -és településfejlesztési munkájának erő­sítését határozta el. Még ez évben sor kerül a szakma­közi bizottságok titkárai és a partner tanácsok elnökei együttes megyei értekezletére. A szakmaközi bizottságoknak 1984-ben fő feladata­ként megkülönböztetett figyelmet kell fordítaniok te­lepülésük egészségügyi, kereskedelmi, szolgáltatási alapellátásának helyzetfeltárására. A szervezett dolgo­zók észrevételei alapján véleményezzék a tanácsok fejlesztési terveit, jelezzék a feszültségeket, vegyenek részt olyan javaslatok kidolgozásában, melyek segítik a helyi gondok rangsorolását, megoldását. Az év folyamán sort kell keríteni a helyi tanácsok és a szakmaközi bizottságok együttműködési megálla- podásának felülvizsgálatára, a szükséges módosítások elvégzésére is. A helyi kulturális és sportéletbe történő bekapcsoló­dás mellett folytatni kell az idős korú, alacsony nyug­díjjal rendelkezők részére a differenciált segítség- nyújtás feltétéleinek kialakításéit, illetve biztosítá­sát. Mindezen feladatok ellátása természetesen csakis az ágazati megyei bizottságok, az alapszervezetek és a megye szervezett dolgozói, aktív, segítő közreműködé­sével válhat valóra. Felkészülés a tavaszi munkákra A Szekszárdi Állami Gaz­daságban a téli gépjavítás kis késéssel kezdődhetett, en­nek ellenére a felkészülés a tervezett ütemnél előbbre tart. Segített ebben a vállal­kozói szerződésbe kiadott traktoroknak szokásosnál ki­sebb javítási igénye. A 13 nagy teljesítményű traktor­ból 11 db már rendelkezésre áll, 2 db javítása pedig feb­ruár hónapban befejeződik. A 85 db MTZ típusú traktor­ból eddig 43 db-ot javítot­tunk ki, a többi javítása fo­lyamatosan történik. Ugyan­csak folyamatos a pótkocsik és teherautók javítása is. A javítások kedvező ala­kulását segítette a tavalyi­nál jobb alkatrészellátás és az új újbereki műhely, amely az eddigi mostoha körülmé­nyeket gyökeresen megvál­toztatta. A szükséges új mun­kaeszközök beszerzése rész­ben megtörtént és az AGRO- KER tájékoztatása szerint a hiányzó gépek időben meg­érkeznek. A csapadékhiány már az ősz folyamán éreztette ha­tását, ezért az őszi vetéseink jelenlegi állapota, fejlettsége gyengébb. Legfontosabb fel­adatunk most a talajnedves­ség megőrzése, vagyis a ta­lajlezárás. Munkaeszközein­ket e fontos teendő figye­lembevételével úgy kell elő­készíteni, hogy a legkisebb időveszteséggel, jó biológiai állapotban tudjuk tavaszi ta­laj munkáinkat elvégezni. Tavaszi munkálatainkat gépszemle előzi meg, ahol feladatainkat a végrehajtó dolgozókkal is részletesen megbeszéljük. A tavaszi munkához így nemcsak a gép, hanem az azt működ­tető ember is készül. A 2200 ha őszi vetés fej- trágyázását légi úton kíván­juk elvégeztetni. Ezt követi a kora tavaszi növények (ta­vaszi árpa, borsó, lucerna) vetése. A feladatok elvégzésére jól felkészült a gazdaság nö­vénytermesztő szakgárdája, vezető, dolgozó egyaránt. Ügy ítélik meg valamennyi­en, hogy a tavaszi munkák jó végrehajtásához a szemé­lyi és műszaki feltételek biz­tosítottak. FAJÓ ■Illeg jelent... Jo tudni.. „Emlékszel még •••? A Tolna megyei Népbolt Vállalat megalakulása kö­zelgő évfordulójának alkal­mából a vállalat szakszer­vezeti bizottsága, 1984. feb­ruár 3-án, műsoros estet rendezett. Meghívta a vál­lalat nyugdíjasait, dolgozó­it, s tisztelettel várta a hoz­zátartozókat is. A műsort, a vállalat 1950-es években alakult, a megye határain is túllépő sikerű, színjátszó csoportjának tagjai közül vállalkozók adták. A „nosztalgiaest"-en adott műsorban hangsúlyo­zottan elítélték a háborúra való hajszolt törekvést, versben világították meg a társadalomban meglévő ne­gatív jelenségeket, prózá­ban s vidám dalokban fe­jezték ki optimizmusukat. A rendezvény, hajnalig tartó vidám táncmulatság­gal zárult. A Munka Törvénykönyve és a végrehajtásával kapcso­latos fontosabb szabályok III. pótkötet 1982. január 1- től kihirdetett kiegészítő és módosító jogszabályokat fog­lalja egybe, kiegészítve azo­kat a munkaügyi állásfogla­lásokkal. E pótkötet beosz­tása követi az előző kötetek rendszerét. Négy fő részből áll, részletes tartalomjegy­zék vezeti be, és a kiadvány végén van elhelyezve a tárgy­mutató, valamint a változá­sok jegyzéke. Az alapszervezeti szám- vizsgáló bizottságok felada­tai A szakszervezeti aktivis­ták kézikönyve sorozatban megjelenő kiadvány utoljá­ra 1981-ben jelent meg. Az azóta eltelt időben a rendel­kezések egy része megválto­zott, így az új kiadás idő­szerűvé vált. A szakszerve­zeti számvizsgáló bizottsá­gok csak akkor tudják meg­felelően végezni ellenőrzési tevékenységüket, ha ismerik a szakszervezeti gazdálkodás minden területét, ha tudjuk, hogy mikor mit és hogyan kell ellenőrizniük. Bérfejlesztés, bérgazdálko­dás, nyereségérdekeltség. A szerzők egyes kérdések kap­csán kifejtik a vállalati gaz­dálkodás és a bérezés általá­nos összefüggéseit, a bérpo­litika és a bérfejlesztési stra­tégia kapcsolatát, illetve az utóbbihoz illeszkedő bérfej­lesztési taktikát. Részletesen foglalkoznak a célszerűség és a tervszerűség ellentmon­dásosságával a bérfejlesztés­orientált belső érdekeltségi rendszerekben, ami olyan közismert „akciókban” jele­nik meg, mint a november— december havi terven felüli „pénzkiosztás.” Sokaknak gondot okoz, hogy nem ismerik pontosan az átlagkereset, átlagbér és bérszínvonal fogalmak tar­talmát. Ezért úgy gondoljuk, hogy nem lesz haszontalan ezek ismertetése. Az átlagkereset, mint ál­talános bérgazdálkodási ka­tegória a vállalatnál kere­setként kifizetett összeg egy főre jutó értékét jelenti. Ál­talában éves és havi szinten számítják, de előfordul a féléves, negyedéves mutató­számok számítása is. Az át­lagkereset kifejezés az ope­ratív bérgazdálkodásban elő­fordul úgy is, mint a dolgo­zó havonként változó egyé­ni keresetének a havi, illet­ve napi átlaga. Számítása azért válik indokolttá, mert bizonyos — jogszabály sze­rint meghatározott — terme­lésből kieső időkre a dolgo­zónak átlagkereset szerinti bért kell fizetni, továbbá bi­zonyos szociális térítések is az egyéni átlagkereset függ­vényei. Az egyéni átlagke­reset számítását a Munka Törvénykönyve tételesen előírja. Ha a vállalat bizo­nyos alternatív megoldási le­hetőségek közül választhat, választását a kollektív szer­ződésben rögzítenie kell. Az átlagbér a bérköltséget terhelő, bértömegbe számító kifizetések egy főre jutó át­laga. Az átlagbért általában havi szinten értelmezik. Az éves szintű átlagbért több­nyire már bérszínvonalnak nevezik. Az átlagbér és a bérszínvonal azonos időtar­tamra vonatkozó értéke kö­zött elsősorban azon vállala­tok tesznek különbséget, melyek beruházások kivite­lezésébe kapcsolódva kiemelt ösztönzésként a bértömegbe számító tételeken túl is fi­zetnek bért. (Ilyenben része­sedhetnek pl. a szerelőipari vállalatok dolgozói is.) Az át­lagbértől eltérő a számítási módja és tartalma az átla­gos alapbérnek. Az átlagos alapbér — az elnevezéssel azonos tartalommal — a dol­gozók besorolás szerinti bé­rének a számtani arányát fejezi ki. A bérszínvonal az 1968. évi gazdasági reform óta ál­talában bérszabályozási ka­tegóriaként használatos. Mint ilyen, az éves bértömeg egy főre jutó összegét fejezi ki. Esetenként éves szintű át­lagbérnek is nevezik. 1976. és 1982. között a bérszínvo­nal önállóan szabályozott mutatóként háttérbe szorult, de a bértömeg-szabályozás segédszabályozójaként to­vábbra is szerepe volt. 1983- tól újra a bérszínvonalat sza­bályozzák. A bérszínvonal (azon túl, hogy szociális té­nyező is) elsősorban a kifej­tett munka színvonalával, minőségével, körülményei­vel, társadalmi megítélésével és elismerésével kapcsolatos kategória. ERDEI JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents