Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-24 / 46. szám
2 NÉPÚJSÁG 1984. február 24. PANORÁMA Az ENSZ főtitkára Budapesten Földvár Gumiipari Szövetkezet Kevesebb gumicsizmát vásároltak (Folytatás az 1. oldalról) tésónek megkezdésével tovább éleződött a helyzet Európában, azon a földrészen, ahol a szembenálló katonai erő és tömegpusztító fegyverék nagy komoentráoió- ja már amúgy is rendkívül veszélyes szintet ént el. A Magyar Népköztársaság azt vallja, hogy a maii kiélezett nemzetközi helyzetben különös jelentősége van az eltérő társadalmi rendszerű országok közötti párbeszéd folytatásának, az érintkezések fenntartásának. Változatlanul az a véleményünk, hogy £j vitás kérdések rendezéséhez, a nemzetközi légkör megjavításához, a fegyverzetek csökkentéséhez meg lehat és meg kell találni a megoldást. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy a tárgyaló felek készséget mutassanak egymás érdekeinek tiszteletben tartására, magukévá tegyék az egyenlőség Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára pohárköszön- tőjében köszönetét mondott magyarországi meghívásáért. Hangsúlyozta, hogy mély benyomást tett rá az a támogatás, amelyet Magyarország az Egyesült Nemzetek Szervezetének nyújt, majd így folytatta: — Ahhoz, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét hatékonyabbá tegyük, nem többre és nem kevesebbre van szükség, mint az ENSZ Alapokmányában előirányzott nemzetközi biztonsági rendszer újjáélesztésére. Minden újkeletű tapasztalatunk azt bizonyítja, hogy ennek a biztonsági rendszernek nincs más alternatívája, mint az a veszélyes folyamat, ami a nemzetközi anarchia felé visz. és az egyenlő biztonság elvét. A Varsói Szerződés tagállamai, összhangban az ENSZ céljaival, éppen ebben a szellemben tették meg ismert leszerelési és bizalomépítő javaslataikat. Ami bennünket illet, a nemzetközi fórumokon, az ENSZ-ben, Stockholmban és a kétoldalú tárgyalásainkon is támogatunk minden konstruktiv javaslatot, amely a feszültség csökkentését, az államok közötti jó viszony helyreállítását, a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztéséit szolgálja. A továbbiakban Lázár György hangsúlyozta, hogy az ENSZ Alapokmányában lefektetett célok és elvek nem veszítettek időszerűségükből. Biztosította a főtitkárt arról, hogy a világszervezet és béke és biztonság megőrzésében mindig számíthat népünk és kormányunk támogatására. Mai, kölcsönös függésen nyugvó világunkban minden probléma, minden válság és minden viszály veszélyeket jelent nem csupán az érintett régiókra, hanem a nemzetközi közösség egészére is. Nincs olyan nemzet, amely mentesülhet a bizalom hiányának és a nagyhatalmak közötti érintkezés beszűkülésének káros hatásaitól. Ezek alapjaiban fenyegetik a nemzetközi béke és biztonság problémáinak közös megoldását. Egyetlen békeszerető ember, csoport vagy állam sem kérdőjelezheti meg, hogy a nemzetközi kapcsolatok romlását azonnal meg kell állítani. Mindenkinek fel kell ismernie, hogy e cél elérése érdekében a kormányoknak újra meg kell erősíteniük tudatos elkötelezettségüket az Egyesült Nemzetek Alapokmányában lefektetett elvek iránt. Ennek az ismételt elkötelezettségnek egyetemesnek kell lennie. Miközben mindezeket elmondom itt, ma este, tudatában vagyok Magyarország gazdag és sokrétű történelmi múltjának. Magyarország századokon át tanúja volt birodalmak összecsapásának, tapasztalta a háború pusztításait és hosszú időn át láthatta, hogyan tagadják meg és veszik semmibe nemzeti létét. Történelme során a magyar nép szakadatlan hősies harcot folytatott nemzeti függetlenségéért és önmegvalósításáért. Csak a mi korunkban következett be, hogy ez a küzdelem teljes mértékben elérte célját. Magyarország tehetségével és törekvéseivel összhangban maga irányítja sorsát. Mindezek alapján biztos vagyok abban, hogy Magyar- ország különösen óhajtja a szilárd békét. A kontinens két része közötti, kölcsönös együttműködésen alapuló európai béke létfontosságú az egész Föld békéje szempontjából. Az ENSZ főtitkára a továbbiakban szólt közelmúltban tett afrikai útjáról, amelynek tapasztalata alapján felhívással fordult a nemzetközi közösség tagjaihoz, hogy két- és többoldalú segítségnyújtással járuljanak hozzá az aszály következményeinek leküzdéséhez és az éhezés enyhítéséhez. Pérez de Cuellar befejezésül ismételten kifejezésre juttatta azon meggyőződését, hogy a világbéke elérése érdekében törekedni kell az Egyesült Nemzetek Alapokmányában megfogalmazott célok megvalósítására. (MTI) BUDAPEST Pullai Árpád közlekedési miniszter, aki Otto Arndt- nak az NDK közlekedési miniszterének meghívására, február 21—23. között hivatalos baráti látogatáson Berlinben tartózkodott, csütörtökön visszaérkezett Budapestre. A tárgyaló felek áttekintették a két ország közötti közlekedési kapcsolatok helyzetét és az együttműködés további feladatait. * Csütörtökön, jegyzőkönyv aláírásával befejeződtek a magyar—iráni gazdasági tárgyalások, amelyeket Hetényi István pénzügyminiszter és Abbaszkoli Ali Zali mező- gazdasági miniszter vezetett. Az iráni minisztert fogadta Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, és Péter János, az Országgyűlés alelnöke. Abbaszkoli Zali megbeszéléseket folytatott Várkonyi Péter külügy-, Kapolyi László ipari, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint Veres Péter külkereskedelmi miniszterrel. * Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön a főváros XVIII. kerületébe látogatott. A körzeti pártalapszerveze- tek vezetőivel folytatott esz- mecse után megtekintette Pestlőrinc és Pestimre több iskoláját is. A kerületlátogatás lakóterületi aktívaértekezlettel zárult. HANOI Négynapos hivatalos látogatása befejeztével elutazott a vietnami fővárosból a Richard Armitage hadügyi államtitkár vezette amerikai küldöttség, amely a háború idején eltűnt amerikaikkal összefüggő kérdésekről tárgyalt. A múlt héten megkezdődtek az ipari szövetkezetekben is az elmúlt évi munkát, gazdálkodást értékelő, a mérleget jóváhagyó és az ez évi terveket tárgyaló köz- és küldöttgyűlések. Elsőként a Dombóvári Dombcalor Vasipari Szövetkezetben tartották meg a mérlegzáró küldöttgyűlést, utolsóként március 23-án a szekszárdi Sza- kály testvérek Építőipari Szövetkezetben rendezik meg. Nyolc i-ari szövetkezetben teljes tisztújítás is lesz. A dunaföldvári Földvár Gumiipari Szövetkezetben tegnap délután tartották az 1983-at értékelő és az 1984- es feladatokat meghatározó küldöttgyűlést. A szövetkezet a múlt évben nem érte el azt a termelési értéket, amit tervezett. Nyereségben megközelítették a tervszámokat, de végeredményben teljesíteni nem tudták azt. A Földvár Gumiipari Szövetkezetben 1983-ban 170 millió forintos termelési terv elérését tűzték ki célul és 18 millió forintos nyereséget. A termelési érték nem érte el a 150 millió forintot és a nyereség 14,4 millió lett. Természetesen az előbb felsoroltak nem jelentik azt, hogy a múlt évben nem dolgoztak jól a szövetkezetben. Az elmaradás okai közé munkaerő-problémák tartoznak, és a gumicsizma — lévén szezonális cikk — az aszály is gátló tényezővé vált. A szövetkezet 1,1 millió pár gumicsizma gyártására alkalmas és csak mintegy 800 ezer pár fogyott el. A helyi munkaerőhiány miatt a Kalocsa melletti Miskén, az ottani termelő- szövetkezetben hoztak létre egy 400 ezer pár feldolgozására alkalmas üzemet. A termelőszövetkezet az első évben csak 200 ezer pár gumicsizmát tudott készíteni. A tegnapi küldöttgyűlésen a beszámolót tartó Kertész Zoltán főkönyvelő és Major István műszaki vezető előterjesztéséből kitűnt, hogy a szövetkezetben határidőre és a tervezett költségeken belül maradva, 1983-ban befejezték azt a beruházást, melyet 1975-ben határoztak el és 70 millió forintba került. Ez azt eredményezte, hogy ebben az időszakban a szövetkezet 60 millió forintról 150 millióra növelte termelését, a nyereségét pedig bőven megduplázta. A korábbi években bemutatott termékek gyártását megkezdték, beindult az acélbetétes speciális munka- védelmi, a hideg munkahelyeken alkalmazható meleg és halászgumicsizma gyártása. Tovább folytatják a színes gumicsizmák szériagyártását, amelyből 1983-ban már 50 ezer pár készült. A Földvár Gumiipari Szövetkezet tervei 1984-re: 160 millió forintos termelési érték előállítása, 14,5 millió forint nyereség elérése és háromszázalékos bérfejlesztés, továbbra is csökkenő létszám mellett. H. J. De Cuellar beszéde Amerikai katonapolitika A Trident-rendszer egyik hordozó eszköze az Ohio atom- tengeralattjáró Ronald Reagan amerikai elnök mostanában még többször jelenik meg az amerikai televízió képernyőjén, mint egyébkor. A hajdani hollywoodi színész nyilvános szereplései során minden Megkezdték az MX-rakéták gyártását tarai, hogy országlása idején „a béke alapjai tartósabbak lettek”, meg hogy azóta „biztonságosabb világban élünk”. NUKLEÁRIS FELELŐTLENSÉG Az ilyen szóvirágok, szónoki fordulatok a már ismeirt ikontesfogásokhoz sorolhatók és semmi közük a valósághoz. A véréül Harri ma no, a nagytekintélyű és tapasztalt amerikai diplomata (volt moszkvai nagykövet és öt ■amerikai elnök egykori tanácsadója) az Intematiomal Herald Tribune-ban írott cikkéiben ímeglehetőisen lesújtó véleményt mondott a jelenlegi adminisztráció eddigi tevékenységéről. Reagan három évét egyszerűen a nukleáris felelőtlenség periódusának minősítette. Vajon módosralnia-e ez a roppant veszélyeket magában rejtő koraíroratáeiós irányvonal a a jövőben, iha a katanai- ipari komplexum kegyeltjét, Ronalld Reagant újraválasztanák? Maga az elnök jelentette ki röviddel ezelőtt, hogy arneny- nyiben hivatalában marad, megingás nélkül folytatja az USA katonai hatalmának kiépítését, vagyis annak a programnak a végrehajtását, amelyet ő maga hirdetett meg 1981 októberében. Márpedig ha ezen a nyomvonalon halad tovább, aligha lehet reális kilátás a feszültség enyhítésére, a szovjet— amerikai katonai 'szembenállás mérséklésére. Reagan egyetlen beszédében sem válaszolt érdemben, konstruktív szellemben a szocialista országok békejavas- lataíra, az Egyesült Államok és a Szovjetunió, a két katonai tömörülés — a NATO és a Varsói Szerződés — konfrontációját mérsékelni kívánó kezdeményezésekre. Ehelyett áldását adta az 1984—1985-ös rekordösszegű, több mint 300 milliard dolláros katonai költségvetés tervezetére. Ez a meredeken felfelé ívelő előirányzat különben összhangban van azokkal a nagy volumenű katonai programokkal, amelyeket Reagan — röviddel hivatalba lépése után — ismertetett és 'amelyeknek költségigénye 1986-ig meghaladhatja az 1500 milliárd dollárt. TOTALIS SZEMBENÁLLÁS Más kérdés, hogy ezen a kongresszusi honatyák eivi- taitkozniak még egy ideig, itt- ott talán lie is faragnak majd belőle. Az azonban biztos, hogy a fegyveres erők — elsősorban a hadászati csapás- mérő erők — mindent, vagy csaknem mindent megkapnak majd, amire bejelentik igényüket. A nagyjából már 1982 első felében körvonalazódott új amerikai katonai doktrína a „totális szembenállás” a szocialista közösséggel, mindenekelőtt a Szovjetunióval, tartalmi elemeit lényegében az 1984—1988-as évekre összeállított szigorúan. bizalmas „Védelmi Iirány- elvek”-ben és a Nemzetbiztonsági Tanács 1982 májusában jóváhagyott memorandumában fogalmazták meg. A „Védelmi Irányelvek”- ben például kimondják, hogy a 80-as években a 'nagyarányú katonai versengés új területeire kell kiterjeszteni a fegyverkezésit egyrészt azért, hogy „kimerítő” gazdasági erőfeszítésekre kényszerítsék a Szovjetuniót, másrészt azért, hogy ki lehessen vívni az egyoldalú hadászati fölényt. E törekvés egyik első lépéseként értékeljük a Nyu- giat-Európában a múlt év végén megkezdett rakétatelepítést. Szorosan összefügg ezzel az amerikai katonai doktrínának az az alaptétele, ameiy lehetségesnek, adott feltételek között egyenesen célszerűnek, mi több: meg- nyerhetőnek tartja az atomháborút. Ezen az sem változtat semmit, hogy Reagan az „Unió helyzetéről” szóló januári üzenetében — szemforgató módon — a közvélemény megtévesztésére a következőket mondta: „A nukleáris háborúit nem lehet megnyerni és sohasem szabad kirobbantani”. Ha az Egyesült Államok felső vezetése komolyan gondolná ezt, akkor miért nem csatlakozik a Szovjetunió egyoldalú kötelezettségvállalásához, (hogy tudniillik elsőnek senki ellen nem vet be nukleáris harceszközöket) ? FEGYVERKEZÉS A VILÁGŰRBEN IS A már elfogadott haderő- fejlesztési tervek — egyebek között a ß—1-as új hadászati bombázók, a Trident haditengerészeti rakéta-nukleáris fegyverrendszerek, az MX-ek és az ezt követő Midgetman- rafcéták szolgálatba állításéval kapcsolatos döntések — mindenben rácáfolnak Reagan bélkefrázisaiira. Emelíleitt nemcsak itt, a Földön, hanem a világűrben is meg akarják teremteni a hadviselés feltételeit. Már 1982 őszén megszervezték a kozmikus háború irányítására hivatott úgynevezett világűr-parancsnokságot, majd 1983 elején a Világűr Technológia Katonai Központját. Fokozott ütemben dolgozzák ki iaz új fegyverrendszereket a kozmikus térségben zajló és a világűrből indítandó hadműveletek folytatása érdekében. A hatalmas anyagi-pénzügyi eszközöket felemésztő előkészületek — amerikai szakértők véleménye szerint — várhatóan a következő tíz évben realizálódnak. És ha még mindehhez azt is hozzávesszük, hogy gyors ütemben korszerűsítik az általános (tehát a nem-nukleáris) rendeltetésű erőket, növelni kívánják létszámukat és modernizálni fegyverzetüket, akkor nem nehéz levonni a következtetést: a Reagan-féle csapattól nem várható semmi jó, hiszen minden stratégiai tartalék mozgósításával arra törekszik, hogy a jelenlegi viszonylagos katonai egyensúlyt megbontva, olyan előnyökre tegyen szert, amelyek révén rákényszeríthetné akaratát a szocialista közösségre, az egész világra. Ebben az ösz- sziefüggésben érthető meg igazán, mennyire indokoltak és szükségesek a Varsód Szerződés tagállamainak a lehetséges támadót féken tartani képes ellenintézkedésed. Serfőző László alezredes A légierőt a legújabb B—1B bombázókkal erősítik meg Reagan szólamai - és a valóság
