Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-23 / 45. szám

A^ÉPÜJSÁG 1984. február 23. A szakoktató, mint klubtitkár FIATALOK FIATALOK FIATALOK Pályázat Pályázatot hirdetett a pé­csi akadémiai bizottság a dél-dunántúli fiatal kutatók részére. Az 1984-es és 1985- ös évekre szóló pályázat cél­ja, hogy fórumot adjon ezek­nek a Baranya, Somogy, Tol­na és Zala megyei ifjú szak­embereknek, akik most kez­dik tudományos munkássá­gukat, illetve a szakmai el­foglaltságuk mellett folytat­nak tudományos kutatást, de tudományos minősítéssel még nem rendelkeznek. A pályázati tételeket úgy állí­tották össze, hogy beleillesz­kedjenek a pécsi akadémiai bizottság középtávú kutatá­si tervébe. További konkrét — többnyire megyei érde­keltségű — célfeladatokat tartalmaznak azok a pálya­tételek, amelyeket a pécsi akadémiai bizottság és a dél-dunántúli megyék taná­csai közösen hirdettek meg. összesen 128 témában dol­gozhatják ki és nyújthatják be tudományos közleményei­ket a fiatal kutatók. A pályázati rendszer ér­dekessége, hogy két határ­időt jelöl meg: 1984. szep­tember 1. és 1985. szeptem­ber 1. napját; az utóbbit azért, hogy a szakemberek­nek kellő idejük legyen a munkaigényesebb vagy na­gyobb terjedelmű dolgozatok elkészítéséré. Az első díj 5000, a második 3000 és a harmadik díi 2000 forint, ki­emelkedő értékű pályamun­kák esetén az első díj ösz- szege tízezer forintig terjed­het. A Lengyeld Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szak- munkásiképző Intézet szak­oktatója Lei pold Boldizsár. Az intézet MHSZ-klubjának titkára és honvédelmi fele­lőse ezelőtt tizenegy évvel került kapcsolatba a honvé­delmi munkával. És hogy munkáját magas szinten és odaadással végzi, azt okleve­lek és kitüntetések sora jel­zi. Szerény, önmagáról keve­set beszélő, mindig közösség­ben gondolkodó típusú em­bernek ismentem meg. Mun­kájáról érdeklődtem. — Hogyan kezdődött az MHSZ-szel a kapcsolata? — A határőrségnél .teljesí­tettem szolgálatot. Három­szoros kiváló katona lettem és mint tisztes kiképző ke­rettag dolgoztam. A többi jött magától. Megszerettem és így lett belőlem Ifjú Gárda- szak aszparan csn ok. 1976-ban választottak meg a csoport élére mint klubtitkárt. — Milyen szakosztályaik működnek, milyen feltétetek között? —Lövészszakosztályun k és gépjárműbaráit-szakkörünk dolgozik. Az 'iskola adottsá­gai lehetővé teszik, hogy ha­tékonyan és tervszerűen tudjuk a tanulóinkat honvé­delmi előképzésben részesí­teni. A haza védelme a Ma­gyar iNépköztársa'sá'g minden állampolgárának kötelessége — amint az alkotmányban olvasható. Középfokon igen jelentős szerepe van a hon­védelmi jellegű ismereteknek és a foglalkoztatásnak egy­aránt. — Tárgyi és személyi fel­tételek tekintetében hogy áll­nak? — Én úgy érzem, nagyon jól. Tizenöt lőáltlásos lőte- rünk van a Hőgyészi Állami Gazdaság lemgyeLi kerüle­tén belül. Az iskolától három ikiilométenre fek­szik, és minden igényt ki­elégít. Előnye, hogy kéthek- táros honvédelmi gyakorló­téren 'helyezkedik el, Területi adottságai alapján itt -bonyo­lítjuk le a gyakorlati honvé­Leipold Boldizsár delmi -napokat. Ezeknek a rendezvényeknek a színvo­nalát igyekszünk azzal -is színesíteni, hogy a témához kapcsolódó filmeket igénye­lünk az MHSZ-től, polgári védelemtől, a Vöröskereszt­től. Nem egy ember, hanem egy egész tantestület tevé­kenykedik az eredmények el­érése érdekében. A fizikát tanító kolléga lőel-méletet ta­nít, a kémiás vegyvédelmet, a testnevelő az alaki kikép­zésben segít. Az elméleti napokon az elő­adók is segítenek, testre sza­bott, 'kapcsolódó műnkét vé­geznek. így a tanórán már szóba került ismeretanyagot itt felidéztetik, kibontják. Így az oktatás és -az elmélet so­rán az MHSZ által biztosí­tott kiképzési anyagok és eszközök sokrétűen és kitű­nő színvonalon kerülnek ki­használásra. — Milyen célokkal indul­tak az új tanterv alapján? — Az iskola szakmai ori­entációjához tartozik a hon­védelmi nevelés, a nevelő is­kola felé irányulás a cél. És ha ez hozzátartozik az isko­lai neveléshez, akkor egyér­telműen maga után vonja egy honvédelmi klub színvo­nalas működésének igényét is. Feladatunk a honvédelmi nevelőmunka mellett a konkrét gyakorlati megvaló­sítás is. Ennek a feladatcso­portnak igyekszünk mind­annyian eleget tenni. Az el­méleti ismeretek mellett igen komoly feladat hárul a gyakorlati rész megvalósítá­sára. — Mi ebben az MHSZ sze­repe? — Az MHSZ ebben az eset­ben a -motor szerepét tölti be. Kitűnő kapcsolatunk van a megyei szervezettel. Ifjú Gárda parancsnoksági tag­ként ez a kapcsolat szinte ál­landó. Kapcsolatot tartunk fenn egy honvédségi alaku­lattal >is, ahol már voltunk látogatóban is. — Üj elképzelésük van? — igen jónak tartjuk a marcali úttörőknél már élő „Egy napig voltam katona” jelmondat -alatt folyó mun­kát. A -gépésztanulók tiszthe­lyettesi beiskolázása -terén és szakközépiskolásaink érettsé­gi utáni tiszti iskolára való jelentkezését segíthetné ez elő. — Milyen eredményeket értek el? — Ifjú Gárda megyei lö­vészversenyt nyertünk, a for­radalmi ifjúsági napokon légpuskásaink városi elsők lettek, a MEDOSZ megyei versenyein is -szépen helyit- állurnk. Országos szinten is voltak eredményeink. — Mi van az eredmények mögött ? — Sok gyakorlás. Én azt Vallom, legjobb edzés a ver­seny. Sok a ^tehetséges gyerek, nem elég felfedezni őket, nem szabad hagyni, hogy el­vesszenek, hiszen -a községi klubok ebből profitálni is tudnának. — ön mint versenyző is, sorra megállja a helyét. — A jó példa szerintem ragadós. Orosz nyelvi verseny középiskolásoknak Dombóváron a Gőgös -Ignác Gimnáziumban itartották az országos középiskolai -tanul­mányi verseny Tolna megyei döntőjét orosz nyelvből. A Fejér és Tolna megyei szak- felügyelőkből álló zsűri négy kategóriában bírálta el a versenyen részt vett 36 ifcanu- lót, akik a megye gimnáziu­maiból és szakközépiskolái­ból érkeztek. Értékelték a helyes szövegmondást, a ver­senyzők beszédkészségét. A 10 legjobb versenyzőit java­solják az országos döntőre. Eredmények: 1 kategória (gimnázium, spec, tagozat): Rubint Agnes, Garay G., Szekszárd, 2. kategória (gim­názium, fakultatív tagozat); Lakatos Gabriella, Gőgös G., Dombóvár, 3. kategória (gim. náziom, általános tagozat): Fisdher Éva Garay G., Szek- szárd, 4. kategória (szakkö­zépiskolásak): Jeremiás Eri­ka, egészségügyi szakközép- iskola, Szekszánc^. MAGYARSZÉKI ENDRE Szemben a zsűrivel Nyári táborok A KISZ KB középiskolai és szakmunkástanuló taná­csánál elkészítették a nyári vezetőképző és szakmai tá­borok programját. Sokéves hagyománynak megfelelően ez évben is meg­rendezik az iskolai KISZ-bi- zottságok titkárainak orszá­gos táborát júniusban Bala­tongyörökön. -Egyhetes tábo­rozáson vehetnek részt a kol­légiumi -diáktanácsok titká­rai júliusban Csopakon. 'Már most nagy az érdek­lődés a július második felé­re Nyíregyháza-Sóstóra ter­vezett tábor iránt, amelyen mintegy 170 diákújságíró, -rádiószerkesatő vesz részt. Ugyancsak Nyíregyháka-Sós- tón találkoznak a -legjobb di­ákszínjátszók. Júliáidban Velencén a hír­adás-, a gépjármű- és az ok­tatástechnikai diákkörök tag­jai táboroznak, majd átadják helyüket a -számítástechnika iránt érdeklődő középiskolá­soknak. n közjegyző Neve: Vicze Lászlóné, dr. Koleszár Olga. Foglalkozása: állami köz­jegyző. Iskolai végzettsége: jogtu­dományi egyetem. Kora: 34 év. Családi állapota: férjezett, egy gyermeke van. Munkahelye: városi bíró­ság, Szekszárd. * A szobányi helyiségben egymás sorát várja az az egytucat ember, aki feketé­be avagy a többség közna­pi ruhába öltözve akár a szomszédos községből, akár Hajdúszoboszlóról érkezhe­tett. Mindannyian Vicze Lászlóné dr. Koleszár Olga állami közjegyző ügyfelei. — Miért tudunk keveset a közjegyző munkájáról? — kérdezem a szekszárdi köz­jegyzőt. — Bizonyára azért, mert nagyon szerteágazó. Sok-sok kis munkából áll össze. Az egyik jogi tekintély egyszer azt mondta nekünk, hogy a közjegyző munkája átmenet az ügyvédi és a bírói mun­ka között. És ez igaz. A rossz oldala is. — Vannak olyan foglalko­zást űző emberek, akikkel életünk során feltétlenül ta­lálkozunk. Nem tévedek, ha a közjegyzőt is ide sorolom. — Igaza lehet. Mi a hagya­tékok bírósági részét végez­zük, de intézzük a tanácsok­nál felvett leltár sorsát is. Az ügyvédi munkához tarto­zó feladatokat is ellátjuk. Például okiratokat szerkesz­tünk. Vannak olyan szerző­dések, amelyeket csak köz­okiratba lehet foglalni. En­nek egy része külföldre megy. — Kérhetek példákat? — Majdnem minden kül­földön felhasználásra kerü­lő okirat, például a külföl­dön kötendő házasságköté­Vicze Lászlóné dr. Kole­szár Olga sek esetén is. Átmeneti ma­gyarországi letelepedés ese­tén is okiratot készítünk ar­ról, hogy ki gondoskodik a letelepülni szándékozó eltar­tásáról. Munkánkban az rossz, hogyha egy hivatalnál vagy egy cégnél nem tudják, hogy hová kell az ügyfélnek fordulnia, elég gyakran hoz­zánk küldik. Egy-egy ügyfél- fogadási napon az emberek nagy része ilyen. Meghall­gatjuk őket és a megfelelő helyre irányítjuk. Meggyő­ződésem, hogy ez az általá­nos tájékozatlanságból adó­dik. — Az állami közjegyző tiszte, hogy különböző ira­tokat hitelesítsen... — A szerződések nagy ré­szét mi hitelesitjük. Ponto­san fogalmazva, nem magát a szerződést, hanem a név­aláírás valódiságát. szíj mindig legyen lovam Kuckó János, Adél, Elvira és Szilli László Másodszor a „Show-hajtáson" A múlt évi sikeres pécsi kezdeményezés után idén Jászberény rendezte meg az országos középiskolai jég­sportversenyt. Megyénket nyolc dunaföldvári és há­rom tamási diák képviselte, sikerrel. Szoros küzdelemben a jég­karnevál kategóriában a második helyet szerezte meg a dunaföldvári csapat. Mi, a csapat fiú tagjai, jégtánc­négyest parodizáltunk lány­ruhába öltözve. Jóleseti, hogy a közönség virágcso­korral köszöntötte a ver­senyzőket. A női gyorskor­csolyában és a csapatok kö­zötti ügyességi versenyen ér­tékes pontokat gyűjtöttünk. Eredményeinket a rendező szervek oklevéllel, kupával jutalmazták, de elhoztuk Le­hel kürtjét is, persze agyag­ból. A háromnapos rendez­vénysorozat azonban nem­csak korcsolyázásból állt, na­gyon sok jó programon is részt vettünk. Tetszett a mű­soros ismerkedési est, disz­kóztunk a jégen, s ismerked­tünk a pécsi, debreceni, veszprémi diáktársainkkal, kötődtek barátságok is... A műjégpályán szerzett tudományról mindenki bizo­nyítványt kapott, melyben az áll, hogy az illető jég­barát, „az útjába kerülő pá­lyabójákat feldöntötte, bo­káját ficampróbára tette, végtagjait és testének ülés­re szolgáló részét szivárvány- színűre változtatta, hokiütő­vel társa fogsorát ritkította, és mire rájött, hogy mindez attól van, hogy a jég csúszik, a tanfolyam véget is ért.” Pataki Dezső diákszerkesztő, Magyar László gimnázium, Dunaföldvár Most már Szekszárd szélén, az Ebes dűlőben áll egy hosszú istálló. A mellette lévő karámban egy sárga és egy fekete ló. A lovak és a szomszédságukban békésen szuszogó sertések, Szilli László szekszárdi fia­talemberéi. Beletúr rövid, sportos hajába, amikor be­szélni kezd egyszemélyes farmjáról: — Tényleg, találjunk ki valamit — mozdul lovaihoz Szilli László —, hogy miért is szeretem az állatokat. Nem tudom. Még nem fogalmaz­tam meg magamban, ponto­sabban nem gondoltam, hogy válaszoljak a miértre. Ami­kor ezt az istállót bérbe vet­tem a téesztől, mindjárt a „mert” határozta meg a vá­lasztásomat: mert szeretem az állatokat. Körzeti inszemi- nátor vagyok a szekszárdi Állattenyésztő Vállalatnál. Ezt már az állatok iránti szeretet, a gondozásukból adódó öröm miatt választot­tam. Akkor volt ez, amior a szabadidő hasznos eltöltésé­ről kezdtek olyan nagyon so­kat beszélni. Nekem ez lett. Nem a haszon miatt. Higy- gye el, hogy amikor valaki kiszámolja, hogy egy-egy disznón mennyi pénz marad, rájön, nem horribilis összeg. Persze, nem azt mondom, hogy nagy tételben, sok ál­lattal ez nem növekszik, de én elsősorban nem ezért vál­laltam. Szekszárdon a Körö- si-Csoma utcában lakunk. A délutánjaim, három, négy óra után szabadok. így hasz­nosítom az időmet. Anyako­cák, meg hízók, no és lova­im társaságában... Amikor lovairól beszél, megváltozik a hangja. Nevü­kön szólítja, becézi őket. — Elvira és Adél — egy­szerre veregeti a hozzá egy­szerre forduló lovak nyakát. — Féltékenyek, ha a másik egy jó szóval is többet kap. Ilyenkor egy gyengéd „lórú­gás”, apró csípés jelzi, hogy a másik mellett ő is van. —Nézze, a lovak okossá­gáról, mozgásuk szépségéről annyian- és annyiszor szól­tak már nálam szebben. Mi­ért kell mindig megmagya­rázni, hogy kit, mit, miért szeretünk? Említettem, hogy lehetőségem volt valamivel olcsóbban megvásárolni a lo­vakat, mint a napi ár. Az ezek ápolására fordított időt, fáradtságot, takarmányt ki­számolni nem szabad. Azt nem lehet pénzben kifejezni, mit jelent, mennyit ér az ér­zés, amikor a ló először ve­szi a zablát a szájába, ami­kor először tűri meg magán a nyerget, amikor patkóinak csattogását elnyomja a kocsi zörgése. Néhány barátom meg-meglátogat, mint most Kuczkó János is. A lovak miatt teszik, de segítenek is a munkában, amit azért úgy alakítok, hogy magam tud­jam végezni. Nem várom, hogy feleségem és két lányom segítsen. Családi házat aka­rok építeni itt a közelben. A telek már meg is van. Ha ezektől a lovaktól meg is kellene válnom, később ven. nék másikat. Most már min­dig kell, hogy legyen lovam... DECS1 KISS JÁNOS Az oldalt összeállította: Hazafi József.

Next

/
Thumbnails
Contents