Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-23 / 45. szám

1984. február 23. Képújság 3 Tudósítás üzemekből, gyárakból, gazdaságokból Atomerőmű-építkezés Változások Tamási környékén az állattenyésztési ágazatban Szabadban tartott Holstein fríz szarvasmarhák a Tamási Állami Gazdaságban A hatodik ötéves terv negyedik évének második hónapjában van mód an­nak felmérésére, hogy a Tolna megyei gazdaságok miként indították a mun­kát. Az év legelején beszá­moltunk néhány üzem munkakezdéséről. Az első hónap is kedvező tapaszta­latokkal szolgált. A Tolna megyei városok, nagyközségek pártbizottsá­gai megvizsgálták, hogy területükön mi jellemezte a munkát, s ennek nyomán értékelték a kollektívák teljesítményét. Természe­tesen nemcsak a pozitív példák, hanem a negatív jelenségek is vannak. így teljes a kép. Az általános vélemény, hogy a folytatás­nak is jónak kell lenni, hi­szen a rendelésállomány mindenütt szinte egész évi munkát biztosít. Ugyanak­kor a kezdeti nehézségeken még úrrá lehet lenni. Tudósításainkban arról számolunk be, hogyan kezdték legjelentősebb ipari-gazdasági körzeteink­ben az 1984. évet. összességében, az ipari üze­mék és szövetkezetek átlagá­ban mondhatjuk ki, mivel most is vannak olyan [terme­lő egységek, amelyek gon­dokkal, problémákkal kezd­ték az új gazdasági évet. torban mintegy 3—4 száza­lékos csökkenéssel tervezik. Az állományi 'létszám a termelőszövetkezetekben vár­hatóan szinten marad, az ál­lami gazdaságok átlagosan 4 százalékos ilétszámcsökkenést irányoztak elő. A bérszínvo­nal emelkedését szerény mér­tékben, 2y5—3 százalékos nö­vekedésben határozták meg az előzetes tervek alapján. A növénytermesztésben az eddig kialakult vetésszerke­zet, és arányok alig változ­nak. őszi búzát továbbra is mintegy 17 500 hektárom ter­melnek, az üzemek. Az őszi árpa (területe 2800 hektárról 3100 hektárra nőtt. A kuko­rica és napraforgó területe várhatóan nem változik, de a cukorrépa területe tovább csökken. Az állatte­nyésztés szerkezetében ko­molyabb változás várható 1984-ben. A szarvasmarha- ágazaton beliül csökken a tej­termelő áüamáiny. A szövet­kezetek közül Felsőnyék, Ta­mási Béke Tsz, Iregszemcse és Regöly fokozatosan áttér a húsmarhatantásra. A tej­termelésben éppen ezért, ha minimális mértékű is —, de mégis csökkenés várható, az előbbi okok miatt. Az egy tehénre jutó termelésit azon­ban mintegy 2,6 százalékkal növelni kívánják. Az 1984-es gazdasági évet a mezőgazdasági üzemeik kü­lönösebb probléma nélkül kezdték. Az éves értékelé­sek készítésével párhuzamo­san folyik a tervezés, amely­nél a szükséges adatok, mu­tatók, árak és szabályozók többnyire ismertek. Megje­gyezték azonban, hogy egyes ipari anyagok és termékek árának várható alakulása még nem teljesen tisztázott, s ez bizonytalanságot okoz a tervezésben. A fnezőgazdasá- gi üzemek anyag-, alkatrész-, műtrágyaelilátása folyamatos. Különösen az alkatrészellá­tást tartják javulónak az el­múlt évekhez viszonyítva, ami a téli gépjavítások fo­lyamatosságát nagyban elő­segítette. Az őszi mélyszántást — a decemberi kedvező időjárást kihasználva mindenütt elvé­gezték. A műtrágyáikat az igényeit mennyiségben és összetételben az üzemek megkapták. Az őszi kalászo­sak áttelelése, fejlettségi ál­lapota sokat javult, amit az elmúlt hetekben esett nagy mennyiségű hó még jobban elősegített. Pénzügyi és hi­telfelvételi problémát nem jeleztek a mezőgazdasági üzemek. Összességében m*g­—---------------2---------- álla­p ítható, hogy az évkezdés zökkenőmentes volt a terme­lőszövetkezeteknél és gazda­ságoknál. Az 1984. évi fel­adatok meghatározása, a reá- sil és megalapozott /tervek el­készítése most a legfontosabb tennivaló, amelyek megvaló­sítására, a végrehajtás meg­szervezésére már a tervezés időszakában alaposan fel kell készülni. A közigazgatási át­_________—___S--------- (szer­vezés, — Tamási várossá nyilvánítása — a korábbi gazdasági szerkezetben lé­nyeges változást okozatit. Ez a változás elsősorban — és kizárólagosan —az ipari ter­melés tekintetében jelent ko­moly csökkenést. A simon- itomyái ipari üzemek kiválá­sával, a volt járás ipari üze­meinek termelési értéke 57 százalékkal, az iparban fog- lalkoztatOtták száma 38 szá­zalékkal csökkent. A terület ipari üzemeinek termelési értéke, az előzetes tervek alapján mintegy 5 százalékkal növekszik az 1983-ias évhez viszonyítva. Ez a növekedés nagyságrendjé­ben és dinamikájában jóval meghaladja az országos és megyei előirányzottakat. A gazdálkodó egységek — szá­molva a külső gazdasági ne­hézségekkel és belső problé­máinkkal — biztonságosan és megalapozottan állították be terveikbe ezt a termelés- növekedést, mivel az 1984-es év indulásának tapasztalatai, az éves terv, illetve /annak realizálásának lehetőségei er­re megfelelő alapot adnak. Az ipari üzemek és 'szövet­kezetek 1984. évi rendelésál­lománya, a termelési kapaci­tás lekötöttsége, csaknem tel­jes egészében biztosított. A gyáregységek és telephelyek — a korábbi évektől eltérően — megfelelő termelési terv­vel és a végrehajtáshoz szük­séges kapacitással rendelkez­nek. A fizetőképes piaci ke­reslethez való alkalmazkodás területén szintén léptek elő­re az üzemek; a TA-LUX ipari szövetkezet a hiány­cikknek számító „RAD/AR” típusú radiátorral kíván be­törni a hazai piacra, a gyönki Spirál, az impontkiváltó fa­ipari szerszámok készítésé­vel, a VEGYÉPSZER a bőr­ipar számára gyártott savál­ló edények előállításával igyekszik újabb piacokat biztosítani gyártmányai szá­mára. A termelési költségek alakulását illetően mintegy 2,5 százalékos növekedéssel számolnak az üzemek. A nyereségnövekedést ennek megfelelően 2,5—2,9 száza­lékkal irányozták elő. Az ex­portértékesítést fokozni kí­vánják, összességében kb. 30 százalékkal, s ezen belül a ' nem rubel elszámolású ex­portot 37 'százalékkal. Az állományi létszámiban különösebb változást nem terveztek, a meglévő dolgo­zói létszámmal kívánják megoldani megnövekedett feladataikat. Az 1984-es gazdasági év indulásának tapasztalatai minden tekintetben jobbak, mint a megelőző évben vol­tak. Ezt a megállapítást csak A Hőgyész MOKÜT-nél az anyagellátásban továbbra is gondot okoz az /importbeszer­zés /nehézsége. A munkaerő, az állományi /létszám nem kielégítő. Ez a tény elsősor­ban a bérfejlesztési lehetősé­gek további csökkenésének következménye, mivel a gyáregység 1983-as évi tervét sem /tudta teljesíteni. A Bá­bolnai Mezőgazdasági Kom­binát tamási gyáregységénél ff2 éves kapacitás lekötésével vamäaik problémák. A terme­lési tervre nincs 'megfelelő értékesítési szerződés. A kombinát vezetői nem fogad­ták el a gyáregység ilHatéfce- seinek terv módosító javasla­tát, így kétségessé vádit, hogy 1984. évi tervüket /teljesíteni tudják, összességében az ipari üzemek 1984. évi indu­lásának tapasztalatairól meg­állapítható, hogy a korábbi éveknél kedvezőbb lehetősé­gekkel és jobban felkészül­ten kezdték meg a feladatok végrehajtását. Várhatóan a teljesítések, a gazdasági ered­mények is ennek megfelelően alakulnak. A mezőgazdasági üzemek — az előzetes ada­tok alapján — 1984-re mint­egy 2,5—'2,8 százalékos ter­melési érték növekedést ter­veznek. Az 1983-as év időjá­rása, valamint az 1984. janu­ár 1-én életbelépő közgazda­sági szabályozók óvatosságra 'késztették üzemeinket a ter­vezésnél. Főleg ez utóbbi, (a közgazdasági szabályozók) hatását számölták ki részle­tesen, amely üzemenként változóan 3—10 millió forint értékű többlet termelést igé­nyel a korábbival azonos nyereség eléréséhez. Ezt a többletteljesí/tést a termelő- szövetkezetek és gazdaságok a helyi tartalékok feltárásá­val, ésszerű, takarékos gaz­dálkodással, néhány terüle­ten a termelési szerkezet vál­toztatásával kívánják elérni. A termelőszövetkezetek sze­rényebb mértékű termelés­növekedést irányoznak elő, 1,8—2 százalékkal, míg az állami gazdaságok 4,3 száza­lékos növekedést terveznek. A köitségfelhiasználásnál szintén az óvatos tervezés a jellemző, amit azzal indokod­nak a mezőgazdasági üze­mek, hogy az 1983-as év, az ésszerű ráfordítások megva­lósítása mellett az időjárás segítségével is „/takarékos év” volt, — így az összes rá­fordításokat mintegy 6 száza­lékkal magasabbra tervezik, mint a múlt évben. Az arány az előbbivel szemben itt for­dított, míg a szövetkezetek csak 2 százalékkal több, ad­dig az állami gazdaságok 14,1 százalékkal több foöltségfel- használást terveznek 1984-re. A nyereséget mindkét szék­Megérkeztek a Fáryék... Fáry József és Tóth László egyenesen az NDK-beli Lub- minből érkezett. Most itt gug. goinak egymással szemben Pakson az atomerőmű­építkezés harmadik blokk­jának 7,80-as szintjén és he- gesztenek. Az ötszázas csőve­zetékeket kötik össze a re­aktorokkal. Fáry igyekszik. A családja kint van az NDK. ban, a gyerekek ott járnak is­kolába... Az itteni munkát mihamarabb be kell fejezni, mert addig ismételten ketté­szakadva él a Fáry család. Ehhez hozzászoktak, mert Fáry József az NDK-beli munka előtt az NSZK-ban dolgozott. Ma már nemzetkö­zi lett a hegesztő szakma. A munka nagykövetei ők. Jó követek, becsülik őket ideha­za és külföldön is. Az előbbi megállapításon azért érdemes kicsit morfon- dírozgatni is. Valamikor — évekkel ezelőtt — nagy szen­záció volt, hogy sikerült az el­ső varratokat jó minőségben elkészíteni az egyes blokk­nál. A másodiknál is volt né­mi izgalom, de most már „csak” hazaugrottak a he­gesztők, hogy a harmadik blokknál az egyik legfonto­sabb feladatot végrehajtsák. Egy lett a többi munka kö­zött az 66 hegesztési varrat, amely ha törik, ha szakad, ki­váló minőségben kell, hogy elkészüljön. Persze, ha az előbbiekből csak azt olvassuk ki, hogy könnyű, akkor óriásit téve­dünk. Szabó József — kísé­rőnk — lenne a megmondha­tója, hogy az Erőmű Beruhá­zási Vállalat műszaki ellen­őreinek sem fenékig tejfel az életük. Ugyanezt megerősít­heti Kovács Gyula, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat szere­lésvezetője is. Mindketten fi­atalok, önálló feladattal. De ez utóbbi már elcsépelt do­log. Pakson a fiataloknak a kezében tényleg ott van az a jelképes marsallbot, amelyet a katonáknál szokás emleget­ni. Kovács Gyula a hármas blokk szerelésének kezdeté­vel a mélyvízbe került. Addig az előkészítésen dolgozott, most pedig itt van a blokk­ban és irányit, úgy irányít, hogy a „keze alatt” — nyu­godtan mondhatjuk — nem­zetközileg elismert munkások vannak. Szabó József sem most kezdte a szakmát az ERBE-nél, de előtte a Gyár- és Gépszerelőnél is szerzett gyakorlatot. Az atomerőmű hármas blokkjának szerelése is úgy van, mint két évvel ezelőtt a kettes blokk. Csendben, ke­vés figyelemmel és annál na­gyobb lendülettel folyt (fo­lyik) a munka, csak éppen arra a blokkra figyel min­denki, amelyik üzembe he­lyezése már a végső stádium­ban volt (van). Itt a hármasnál is a reak­tortartályt csendesen bee­melték a helyére. Beállították a csőhurkokat, megkezdték a hegesztéseket. Mindenféle csinnadratta nélkül... Szabó József most felpat­tan egy emelvényre és mutat­ja a kész varratokat. Az alsó már príma, a felsőnél még némi csiszolás visszavan. Az igaz, hogy ez a két varrat a hatvanhathoz viszonyítva ke­vés, de Fáryék igyekeznek, mennének vissza az NDK-toa. A primer kör kiépítése fo­lyamatos. Ha lidőben feleme­lik és tartószerkezeteire te­szik a hat darab gőzfejlesz­tőt, akkor nyerőben vannak. Mire a reaktortartály körüli hegesztésekkel végeznek, ez is kész lesz... — Nehéz ez a munka? — kérdezem Szabó Józseftől. — Sok apró feladat van, ki­tölti a munkaidőt. Rengeteg időt kell fordítani a kapcso­latokra, ez szervezési gondo­Beszélgetünk kát vet fel..., de azért va­gyunk, hogy megoldjuk. Engem leginkább Fáryék érdekelnek. Már csak azért is, mert Fáry Józseffel már évek óta szeretnék megismer­kedni. A véletlen segített hozzá. Ragadjuk meg az al­kalmat. Számomra mindig is lenyű­göző volt: a hegesztők pár­ban dolgoznak, tökéletes egyetértésben. Ha egészen nem is, de azokban az órák­ban igen, amikor a hegesztő­pálcájuk bevilágítja a terüle­tet. Tökéletesen együtt kell dolgozniuk, mert máskülön­ben a csővezetéket nem egy­formán éri a hőhatás és ve­temedik az anyag, akkor meg hetekig csak szentségelve dolgoznak, mikorra helyre­hozzák a /hibát. — Kevesen vagyunk — pa­naszkodik Tóth László. — Máskor 16-an hegesztettük a főkeringtető vezetéket, most csak tizen vagyunk. — Változott a varrat is. Üj technológiával dolgozunk. Nehezebb lett, mert keske­nyebb a varrat, nem férünk hozzá, de nem kell annyi anyagot felhasználni — mondja Fáry József. — Régóta dolgoznak együtt? — Február 14-e óta. Észre sem vettük. Egy hete volt, amikor kicsit megálltunk szusszanni és /akkor úgy érez­tük, hogy már évek óta va­gyunk párban — mondja Fá­ry József. — Az igaz, hogy évek óta dolgozunk egy munkahelyen, de párban még nem dolgoz­tunk. Már ismertük egymást, így könnyű volt összeszokni — mondja Tóth László. — Hány órát dolgoznak? — Sokat. — Mégis? — Tizenkettőt. De, ez csak papírforma. Ha a munka úgy kívánja, akkor még ráhú­zunk pár órát. Ezt kár is volt kérdeznem. Csapdába kerültek a hegesz­tők. Ha ezzel a munkával vé­geznek, csak akkor mehetnek vissza az NDK-ba. Az igaz, hogy 2—3 hónapig is eltart a hatvanhat varrat... A család az NDK-ban dolgozik, tanul és Fáry Józsefnek hiába van pihenője, mégis csak akkor tudja meglátogatni őket, ha összegyűjti a szabadnapjait. Nincs más, mint elbúcsúzni és leírni: a hármas blokk sze­relése a tervek szerint ha­lad. HAZAFI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly Szabó József: „Itt még csiszolni kell” Párban A hármas blokk épülete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents