Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-22 / 44. szám
1984. február 22. TOLNA NÉPÚJSÁG3 Bátaszék nem pihen... Tudósítás üzemekből, gyárakból, gazdaságokból Összefogással millió Falugyűlések előtt Zárszámadó eszmecserére, falugyűlésekre készül ezekben a napokban a Bátaszéki Nagyközségi Közös Tanács fiatal elnöke Bognár Jenő, aki a hivatalában egy éve van. Az elnöki székbe nem idegenként került, népfront- és áfész-vezető volt. Báta- székre és társközségeire vonatkozó ismereteit így nem a pálya széléről, pályán belül szerezte. De azért akkor mondott először teljes szívvel igent a választók bizalmából bekövetkezett hivatalváltásra, amikor tavaly felavatták a tornacsarnokot. E sokszorosan pirosbetűs ünnep után került föl az íróasztalával szembenéző falra a Hazafias Népfront Országos Tanácsának nemzeti zászlója, melyet a település- fejlesztési társadalmi munkamozgalomban elért kiemelkedő eredményükkel nyertek el. Ma, február 22-én tanácsülés tárgyalja meg, mit hozott az 1983-as esztendő a településfejlesztési munkában. A várdombiak február 23-án tartják a falugyűlésüket. Rá egy napra Pörböly, majd 27- én Bátaszék lakóinak párbeszéde következik. A sort az alsónyékiek zárják 28-án. Mire számít az elnök, aki olyan nagy gonddal készül a falugyűlés előtt történő beszámolásra? Mindenekelőtt arra, hogy akár eddig minden évben, most is élénk és szókimondó lesz a képviseltek és képviselők eszmecseréje. Tavaly negyvenkét felszólalásból csupán kettő volt panasz. Egy évi gond intézését, illetve megoldását sürgető. A többiek a lakóhely egészére érvényes észrevételeket, javaslatokat fogalmaztak meg. A kívánságlistázás jegyében? Távolról sem, bár az igények — ahogy ez már országosan és megyére szólóan is van — jóval a lehetőségek előtt járnak. Nem lehet azt mondani, hogy a bátaszéki közös tanács elnöke álmodozó fajta. Mégis sikerül rávenni a játékra. Illetve arra, hogy elárulja, mi mindenre kellene pénz, ha úgy lenne bőven, ahogy nincs. Nos, a legégetőbb gondok száműzése elnyelne 50 milliót. — Csak azt mondom, hogy művelődési ház... Nagyjából 15 millió kellene ahhoz, hogy a hőgyésziekéhez hasonlót alakítsunk ki. A várdombi iskola korszerűsítésére, bővítésére legkevesebb tízmilliót tudnánk nagyon indokoltan elkölteni — mondja olyan bocsánatkérő mosollyal, mintha meglenne a pénz, csak nem akarná kiereszteni a markából a tanács. De folytatjuk azért. Utak kiépítése: 20 millió. Nincs szeméttelepük, szeméttelep létesítésére kellene legkevesebb 5 millió. — Mennyit költhetnek még el fejlesztésre a nagyközségi közös tanács a tervidőszak hátralévő két évében? A kérdés visszaterel bennünket a realitások világába. Rendelkezésre áll 15 millió. Ebből 7 milliót kötnek le az 1984. évre tervezett fejlesztési munkák. Egyik sem Csöndespihenő a bölcsődében, ahol 24 felnőtt dolgozik 49 kis emberért olyan nagy horderejű, mint a tornacsarnok építése volt, de egytől-egyig nagyon fontos. Folyik az óvodákban a központi fűtésre való átállás. Ez a munka 5 óvodát érint. Bá- taszéken kettőt, Alsónánán Bátaszéken és Várdombon egyet-egyet. Sajnos, a pör- bölyi óvodában nem lehet központi fűtésre átállni, mert. nincs víz. De itt korszerűsítés folyik 300 ezer forintos költséggel. A jövő hónapban ér véget a munka. A székhely és a társközségek óvodáiban 524 gyerek számára van hely, foglalt 464. — Nagy dolognak tartjuk, hogy az óvodai és bölcsödéi ellátás hosszútávra szólóan megoldott nálunk. Bátaszéken ugyanez elmondható az általános iskolai tantermi ellátottságra is. Nem csekélység, hiszen 1218 tanulót érint. — Ügy hallom, akad azért gond e téren is. — Sajnos, igen. A várdombi iskola helyzete — ide 187 gyerek jár — igen szorongatott. Itt a szükség parancsára kellett kialakítani az anyaiskolához nem túl messze a főúton néhány tantermet. Ezekhez van ragasztva a szomszédos óvodát is ellátó napköziskonyha. — Említette, hogy tízmillió kellene. Mennyi van a napközikonyha bővítésére, 2 újabb tanterem kialakítására és a központi fűtés megoldására? — A tervidőszak végéig körülbelül 3 millió, aminek a felét mindenképpen az idén kell kiszorítanunk, mert jogos igényről van szó. Valóban arról. Míg Bátaszéken több középtávú terv főfeladata volt az oktatás feltételeinek fejlesztése, itt nem történtek úgynevezett nagy dolgok. Pedig kell az iskola. Közeli terv, hogy ötven telket alakítanak ki, mert megjelentek már azok a szekszárdi telekigénylők, akik itt, Várdombon akarnának családi házat építeni és innen bejárni a városba dolgozni. — Mire büszkék? A válaszként elhangzó fölsorolásban első helyen a megismételhetetlen, a sportcsarnok áll az általános iskola 8 tantermes bővítése és az 1000 adagos napközis konyha kialakítása mellett. S még valami, az 55 gyermek számára paradicsomi állapotokat biztosító bölcsőde, amit a szakhatóság méltán minősített, „minden igényt kielégítő”-nek. Itt tavaly 1 milliós költséggel korszerűsítettek, bevezették a központi fűtést. — Jutott ide is a társadalmi munkaerőből? — Jutott, de nemcsak ide, hiszen út is épült úgy, hogy az anyagot, tervet a tanács biztosította, a munkát a lakosság. Az egy főre jutó társadalmi munkaérték 1982- ben 2978 forint volt. Tavaly, 1983-ban 5099 forint. Menynyi pénz ez összesen? Egyszer 21 millió, meg 34. Ha az utóbbihoz hozzáadjuk a társközségben élők által végzett társadalmi munkák értékét is, a végeredmény 44 millió. Nem kevés tehát az esély a településfejlesztési verseny újabb megnyerésére, bár a legjobbak évről-évre előrukkolnak a korábbinál mégjobb eredményekkel. De ha már itt tartunk, nézzük, mennyire vált általánossá a lokálpatriotizmus. A településfejlesztés eredményei arra engednek következtetni, hogy erősen megfogyatkozott a sültgalambváró, a jót „fogjuk és vigyétek!” alapon kívánók száma. A válasz? Nem, e tekintetben sajnos nincs még itt a kánaán. Vannak tartalékok, megmozdulásra bírható emberek. Még az elszármazottak között is. Itt van például a műegyetem építészeti karának docense, Liphauser József, aki elvállalta a művelődési ház helyreállításának megtervezését. A megyei tanács 1 milliós támogatásával sikerült rendezni a művelődési ház tulajdonjogát. A szüleihez hazajáró Liphauser József készítette el a torna- csarnok tervét is. — Belekerült volna úgy 250—300 ezer forintba másként — közli az elnök, aki elmondja még, hogy az idén szeretnék hazahívni az innen elszármazottakat. Véleményük szerint igen komoly szellemi erőt képviselnek azok, akiket rokoni szálak kötnek Bátaszékhez, ahol jaj de sok még a tennivaló. Itt van például a gázprogram is. Aztán... jövőre már napirendre kell, hogy kerüljenek a fejlesztés VII. ötéves tervre szóló elképzelései. Addig? Alsónyéken újszerű öregek napközijére vár 30 egynéhány idős ember. Nem egésznapos intézmény a vágyunk, hanem szociális étkeztetés, és az, hogy legyen egy olyan klubjuk, ahova eljárhatnak napközben. Szolgáltatóház épül Bátaszéken és ott, ahol betorkolik az út Mohács felől a településre. Lenne itt benzinkút, kocsimosó, alkatrészbolt és javítórészleg. A főutcán 10 célcsoportos lakás épül. Az útprogramban a főút összekötése szerepel az újteleppel. LÁSZLÓ IBOLYA Fotó: Decsi Kiss János Nem herlngesdoboz, hanem a várdombi napközi étkeztetöje, ahol fél 12-kor kezdődik és fél 3-kor ér véget az ebédelés Zavartalan kezdés Pakson és környékén A konzervgyár termelését 4,6 százalékkal növeli A hatodik ötéves terv negyedik évének második hónapjában van mód annak felmérésére, hogy a Tolna megyei gazdaságok miként indították a munkát. Az év legelején beszámoltunk néhány üzem munkakezdéséről. Az első hónap is kedvező tapasztalatokkal szolgált. A Tolna megyei városok, nagyközségek pártbizottságai megvizsgálták, hogy területükön mi jellemezte a munkát, s ennek nyomán értékelték a kollektívák teljesítményét. Természetesen nemcsak a pozitív példák, hanem a negatív jelenségek is vannak. így teljes a kép. Az általános vélemény, hogy a folytatásnak is jónak kell lenni, hiszen a rendelésállomány mindenütt szinte egész évi munkát biztosít. Ugyanakkor a kezdeti nehézségeken még úrrá lehet lenni. Tudósításainkban arról számolunk be, hogyan kezdték legjelentősebb ipari-gazdasági körzeteinkben az 1984. évet. Pakson és környékén 1984. január elején a gazdaságii egységek rendelkeztek kész gazdasági /tervekkel. A termelés beindulása zavartalan volt. Mindenütt rendelkezésre álLl/tak a termeléshez szükséges készletek, technológiák. Ez csak ainnyiiiham módosult, hogy január közepén az időjárás komolyabbra fordulása miatt jelentős zavar kieletke- zett az építőipari tevékenységben. A Paksi Konzervgyár január közepére ütemezett, Szovjetunióba irányuló exportja meghiúsult. A szovjet fél az előzetes szerződések ellenére nem fogadta az árut a már hagyományosan megszokott ötliteres üvegekben és zsugorfódíiás csomagolásban. Helyette kartoncsomagolást és 2,5 literes üvegeket kérnek, mélyet a gyár üveg és csomagolóanyag hiányában nem tudott teljesíteni. E kérdésben a pártbizottság felmérése szeriint még nincs döntés. A városban és környékén a többi üzem termelése zavartalan. írásunkban nem vizsgáljuk a Paksi Atomerőmű Vállalat évkezdését, mivel náluk a termelés más, mint a többi üzemben. Róluk csak annyit: 1984 lesz az első év, amikor teljes kapacitással dolgozhat az egyes blokk. Árbevétel- csökkenés ... A paksi üzemek 1984-es árbevételüket 10—11 százalékkal kisebbre tervezték, mint ami volt 1983-ban. Ez annak a következménye, hogy a konzervgyár ugyan 4,6 százalékkal növeli a termelését, de a szocialista piacon értékesített áruknál jelentős árcsökkenéssel számolnak és a /belföldi igényeket pedig nem tudják kielégíteni. A társ vállalatok részére fém- csomagolóanyag hiányában kevesebb dobozt tudnak szállítani. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat bölcskei üzeme pedig 1984-ben nagy mennyiségű bérmunkát végez, is emiatt a saját anyagos termelés csökken, így az árbevétel is kevesebb lesz. Tavaly 96 millió forint volt a bevételük, az idén ez 58 millió forint lesz, így csak a múlt évinek a 60,4 százalékát teljesítik. /Ez a szám így asa- lóka, mivél az élőmunka-ráfordítás növekszik, csak a termelésből — bérmunka folytán — kiesik az anyag értéke. Tehát a munka több, és mégis kevesebb az árbevétel. Bizonyítéknak itt van a nyereség nagysága: a tavalyi nyereségük 6,5 millió forint volt, ezt most a bérmunkával 16 millió forintra tervezik, úgy, hogy közben a létszámuk 37-tel csökken. iA fent említett okok miatt a paksi és a környéken dol- gazó üzemek 2—3 százalékos exportcsökkenést terveznek. A rubelexport árbevételének csökkenése 3—4 százalék. Azonban a tőkés export 4—5 százalékos növelése azt is eredményezi, hogy a térségben 2 százalékos nyereség- növekedéssel számolnak. /Pakson vizsgálni kell a munkaerő-helyzetet is. Már- osak azért is, ment eddig érvényesült az atomerőműépítkezés munkaerő-elszívó hatása. Most megállapítható, hogy az előző években /tapasztalt nagymérvű munkaerő-csökkenéssel szemben ez az ütem várhatóan lélassul. A tervek csak egyszázalékos létszámcsökkenéssel számolnak. A tervezett bérszín/vo- nai-mövekedés szerény mértékű ezekben az üzemekben is, összhangban a népgazdasági célkitűzésekkel 3,7 százalék. VETÉSTERÜLETNÖVELÉS A mezőgazdasági üzemek növénytermesztési ágazatainak tervszámai növekedést tartalmaznak. A búza vetés- területét 4,7 százailéikkal, a kukoricáét 4,1 százalékkal, az ő/szi árpáét pedig 9 százalék- kai növelik. A termelés, az átlagtermés a tervek szerint alatta marad az 1983-as évinek, de a termés tömege 2,7 százalékkal nő. A tervszá- mokból is kitűnik, hogy a gazdaságok a megnövelt vetésterület révén kivannak egyensúlyt teremteni a fokozódó elvonások és a nyereség között. Ez utóbbinak tudható be a /napraforgó vetésterületének 4 százalékos növelése és még az is, hogy közéi 500 hektáron terveznek borsót termeszteni vetőmag céljára. A nagy üzemben a konzervgyár részére 560 hektáron vetnek borsát, ami azt jeleníti, hogy 17 százalékkal csökkentik a borsó területét. Az állattenyésztési ágazat tervei közül a sertéshizlalás további növekedést mutart., az éves húski bocsátás 5,7 százalékkal nő. A szarvas- marha-ágazatnál kismértékben csökken a húskibocsáltás, ezzel ellentétben a /tejtermelés/1 1,5 százalékkal növelik. A gazdaságoknak vártájuk van a húsiparral és a tejiparral is. Januártól a tej- átvétel csínaszám szerinti /minősítéssel rtünténik. Az első minősítések az üzemek többségénél jók voltak, viszont a másodiknál már mindenütt egy osztállyal alacsonyabb volt, ezt a minősítést a szövetkezetek kétkedve fogadják: /A hízósertések leadásánál ismét /torlódás van. Sem a nagyüzemi, sem a háztáji sertéseket nem szá Iliitják ed időben. Az ebből adódó árveszteség (/normál súlyúból nagy súlyúvá válik a sertés) egyértelműen a szövetkezet, illetve a kistermelő kára. A mezőgazdasági üzemek a 'szarvasmarha-állományit szinten /tartva gazdálkodnak 1984-ben, úgy, hogy a tehén - állományt 1,5 százalékkal csökkentik. A sentésáill©- mányit 3,2 százalékkal növelik, ezen belül pedig a koca- állományt 1,8 százalékkal. A juhágazatban 4,3 százalékos növekedéssel számolnak. Paks és környéke ipart üzemei és mezőgazdasági egységei jóll kezdték az 1984- es gazdasági évet. Ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy minden üzemnek vannak gondjai. De, a megfelelő rendelésállomány, a jó kollektívák minit eddig is, biztosítják az eredményes gazdálkodásit Lakásépítési támogatás vasutasoknak A MÁV-nál nagy figyelmet fordítanak dolgozóik szociális gondjainak megoldására, s ezen bélül is kiemelt feladatnak számít a lakáshelyzet javítása. A gyakran kritikus mértéket elérő létszámhiány ellensúlyozására ezzel is megpróbálják vonzóbbá tenni a vasúti munkát. Tavaly a vállalat fejlesztési alapjából 147 millió forint jutott lakásépítési támogatásra. összesen 1400 vasutasdolgozónak nyújtottak átlagosain itöbb mint 100 ezer forint támogatást. Az idén 110 millió forintot szánnak erre a célra, s ehhez járul még mintegy 38 millió forint, amely a korábbi vállalati kölcsönök törlesztéséből származik. Ez az összeg mem elegendő val/amennyi igény kielégítésére, ezért a MÁV elsősorban saját vállalati érdekeit veszi figyelembe a támogatás formájának, mértékének alakítása során. A fő cél: a munkaerő vonzása^ illetve megtartása, ennek szolgálatába állítják a lakástámogatást. Mindenekelőtt azok részesedhetnek belőle, akikre hosszú távon számíthat a vasút, s akik a legnehezebb munkakörökben, a mostoha körülmények között is helytállnak. Természetesen a juttatás sorrendjét a rászorulók szociális helyzete is befolyásolja.
