Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-22 / 44. szám
2 NÉPÚJSÁG 1984. február 22. Békejavaslataink érvényben vannak Kutikov és a Pravda a szovjet külpolitikáról A Szovjetunió 'külpolitikaElhunyt Solohov jában változatlanul a inepek tartós békéjének, szabadságának és függetlenségének érdekeit tartja szem előtt. Az SZKP és a szovjet állam kitartóan törekszik a nukleáris háború veszélyének kiküszöbölésére — állapítja meg a K r as zn a j a Zvezda keddi számában megjelent cikkében Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. Felhívja rá a figyelmet, hogy mint azt az SZKP KB e hónapban megtartott ülése i^- mét megerősítette, ,az agresz- szíiv imperialista erők esztelen kaiandorpoMtikájávial a szovjet állam a miaga világos, ésszerű nemzetközi politikáját állítja szembe. Kiuli'kov marsall cikkében részletesen szól a NATO fegyverkezési törekvéseiről, rámutatva, hogy az észak-atlanti tömb minden fegyver - fajita tekintetében fölényt akar kivívni. Ezt a célt szolgálja a NATO katonai tervező bizottságának 1980-ban Ez év márciusában a Bolgár 'Népköztársaság, a Magyar Népköztáfsaság, a Román Szocialista Köztársaság területén, a Szovjetunió délnyugati körzeteiben és a Fekete-tenger vízterületén a (Folytatás az 1. oldalról.) Barta Gyula elmondotta: az országos parancsnokság megítélése szerint a testület lényegét az egységekben folyó politikai munka határozza meg, tovább kell erősíteni a társadalmi jelleget — mindezeket megfogalmazta a munkásőrparancsnokok második országos értekezlete az elmúlt évben. Barta Gyula ezután rövid látogatást tett Bonyhádon, ahol Tamás Ádám, a városi négy évre kidolgozott fegy- verzatfejlesztésd terve is. A Szovjetunió külpolitikájának folyamatosságét hangsúlyozza keddi vezércikkében a Pravda is. A lap megállapít ja : továbbra is érvényben van valamennyi bé- kekezdemónyezés és javaslat, amit a Szovjetunió az utóbbi években ‘tett. Az SZKP változatlanul hű a különböző társadalmi berendezkedésű államok békés egymás mellett élésének lenini alapelvéhez. A Szovjetunió egész sor javaslatot terjesztett elő, amelyek elvi jelentőségűek az egyetemes béke megőrzése szempontjából. Az államok közötti bizalom jelentős mértékben erősödne, ha a Szovjetunióhoz hasonlóan a többi nukleáris hatalom is kötelezettséget vállalna, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Jelentős előrelépés lenne a béke megóvása érdekében, ha a gyakorlatban valósítanák meg a szocialista országok szövetséges hadseregek és flották „Szojuz—84” fedőnéven terv szerinti közös parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatot tartanak. A gyakorlat célja a szövetséges hadseregek és flotpártbizottság első titkára fogadta. Donáth Dénes, a bonyhádi Alpári Gyula egység parancsnoka bemutatta az egység új bázisát, amely alig két hónap alatt épült fel szinte az egész megye munkásőr-állományának társadalmi munkájával. Délután a megyei parancsnokságon vett részt parancsnoki értekezleten Barta Gyula a megyei parancsnokság alosztályvezetőivel, az egységparancsnokokkal. Részt vett az értekezleten Péter javaslatát, hogy az államok mondjanak le a katonai erő alkalmazásáról. A vezércikk megerősíti: a Szovjetunió nem törekszik katonai fölényre más országokkal szemben. A Szovjetunió ti szitában van azzal a felelősséggel, amit a népek előtt visel a béke megőrzéséért és megszilárdításáért. Éppen ezért a Szovjetunió a vitás nemzetközi kérdések komoly, egyenjogú és konstruktív tárgyalások útján történő megoldásáért száll síkra. A Szovjetunió politikája a párbeszéd politikája. Ennek a dialógusnak igazságos és egyenjogú alapon kell folynia, a konkrét megállapodások elérésére kell irányulnia. A nemzetközi kapcsolatok gyakorlata igazolta azokat az elveket, amelyeknek alapul kell szolgániuk az államközi kapcsolatokban. Ezek: egyenlőség és egyenlő biztonság, a törvényes érdekek kölcsönös figyelembevétele, az egymás bélügyeibe való be nem avatkozás. ták csapatainak vezetésével és magasabb szintű törzseinek együttműködésével ösz- szefüggő kérdések feldolgozása közös haretevéikenység megvívása esetén. (MTI) Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára is. Lénárt Ferenc, megyei parancsnokhelyettes rövid beszámolót tartott arról, milyenek a megyében a testület működésének személyi és tárgyi feltételei. Az alosztályvezetők, illetve az egységparancsnokok kiegészítései, illetve az országos parancsnok helyettesének kérdései, válaszai összegezték: milyen feladatokat kell végrehajtani 1984-ben Tolna megye mun- kásőrállományának. PANORAMA BUDAPEST A szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta megalakulásának 66. évfordulója alkalmából kedden ünnepséget rendeztek az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet Déli hadseregcsoport parancsnokságán. .Részt vett az ünnepségen Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. MOSZKVA Kedden, moszkvai idő szerint 9 óra 46 perckor Föld körüli pályára juttatták a Szovjetunióból a Progressz —19 jelzésű automatikus teherszállító űrhajót. Az új Progressz feladata, hogy utánpótlást, egyebek kö. zött üzemanyagot, élelmiszert, vizet, a tudományos kísérletekhez szükséges különböző berendezéseket szállítson a Szaljut—7 űrállomáson dolgozó három szovjet űrhajósnak. BERLIN A Német Demokratikus Köztársaság kész valameny- nyi érdekelt állammal tárgyalni egy vegyi fegyverektől mentes övezet létrehozásáról — erősítette meg Erich Honecker. Az NDK államfője Julius Lehlbachnak, a rajna-pfalzi szakszervezeti szövetség elnökének levelére válaszolt.. PRÄGA Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter meghívására kedden hivatalos látogatásra Prágába érkezett Javier Pérez de Cuellar, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára. MANAGUA Tömeggyűlésen emlékezték meg kedden Managuában Augusto Cesar Sandinóról, a forradalmi Nicaragua nemzeti hőséről, halálának ötvenedik évfordulóján. Ebből az alkalomból hivatalosan közölték, hogy a kormány idén november 4-re tűzte ki a választásokat. Hosszan tartó betegség után, életének nyolcvanadik évében hétfőn elhunyt Mihail Solohov, a Nobel-díjas szovjet író. Regényei, a Feltört ugar, a Hazáért harcoltak, s a leghíresebb, a Csendes Don, valamint novellái világszerte ismertek, széles körben olvasottak voltak, hazánkban is számos alkalommal adták iki őket. Valamennyi regényét és sok Pár éve egy rádiós kolléga, aki a környezetvédelemről kívánt neves kül- és belföldi írókat, művészeket megszólaltatni, megkért, mennék be adott időre a stúdióba, ök akkorra meghívják Vjo- senszkaja állomást, ahol Solohov él (ez a kozákföldi tanyaközpont volt a szülőhelye is az írónak), s kérdezzem meg tőle, fogadná-e a magyar rádiós stábot. Ez a véletlen, szinte meseszerű pillanat jut most az eszembe, amikor a telexgépek kopogják a hírt: Mihail Solohov meghalt. A telefonkapcsolat egyébként létrejött: Solohov, akivel mindössze talán egyetlen percet sikerült beszélni; udvariasan, de elutasította az interjút, örömmel látja a magyar rádiósokat, de csak később — mondta —, most betegsége akadályozza abban, hogy bárkit is fogadjon. Mi egyébként tudtuk, hogy az- idő tájt, és már régebben is — betegeskedik, s nemigen mozdul ki, de reménykedtünk, talán már javult az állapota. Mihail Alekszandro- vics hangja fáradt volt, fakó, csupán egyetlen félmondatnál emelte fel, amikor az interjú témáját megneveztem. „Eto ocseny vazsno’’ — „ez nagyon fontos” — jegyezte meg élénken. Nem csodálkozott, hogy nem irodalomról, hanem környezetvédelemről akarják faggatni. Azt gondolom, ebben a félmondatban, bármely jelentéktelen volt is egyébként ez a bizonyos beszélgetés — mint cseppben a tenger — benne van valami Solohov jelentőségéből. Abból, amelyet így szoktunk emlegetni: novelláját megfilmesítették. Magyarországon az Emberi sors vált közülük a legismertebbé, Szergej Bondarcsuk- kail a főszerepben. Az élete végéiig nagy szeretettel és tisztelettel övezett Solohov munkásságáért a Szovjetunió számos magas állami és irodalmi kitüntetését kapta meg. írói munkássága elismeréseként 1965-ben megkapta a iNobel-díjat. világirodalmi nagyság. Solohov úgy robbant bele 1929- ben az orosz-szovjet irodalomba, és mindjárt a nagyvilág irodalmába, mint a nagy orosz realisták méltó utódja, s munkásságát mindvégig a tolsztojiként emlegetett teljesség jellemezte. Teljesség — nemcsak az alkotás művészi megformálásában, az írói mesterség kivételes tökéletességű birtoklásában, hanem legalább annyira az ábrázolás átfogó mivoltában. A tartalom teljessége ez. Soloho- vot az élet érdekelte a maga teljességében, ellentmondásosságában, fájdalmaival, örömeivel. Az élet, amely hol a Don menti sztyeppen sűrűsödött vörösök és fehérek küzdelmében, történelmet és sorsokat fordítva, hol a végre sajáttá és közössé lett feltört ugaron összpontosultak történései, új embereket, új életformákat alapozva, hol a nagy háború próbára tevő, kegyetlen, de hőssé avató emberi sorsaiban mutatkozott meg koncentráltan, hirdetve az egyszerű ember igazságát, méltóságát. Amikor csaknem húsz évvel ezelőtt, 1965-ben Stockholmban átvette a neki méltán megítélt Nóbel-díjat, ezt mondta: „A művészet igen nagy erő, mert hat az embereknek mind az eszére, mind a szívére. S úgy vélem, csak annak van joga magát művésznek nevezni, aki ezt az erőt az emberi lélek széppé formálására, az emberiség javára fordítja.” Solohovra méltán illenek saját szavai. Művész volt, a szó ilyen, teljes értelmében. Es ilyen marad művei révén halála után is. TRIPOLSZKY LÁSZLÓ Közös parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat Barta Gyula Tolna megyében Az emberért, az emberiségért Amerikai választások Megindult a gépezet... Teljes gőzzel megindult a Államokban. Ezt jelezte a feltűnő jelentése az Unió kortesbeszéddel, majd pedig előtt, hogy újra megpályázza ját. Az előcsatározásokról, választási módszerekről szól le. választási gépezet az Egyesült többi között Reagan elnök helyzetéről, amely felért egy színvallása ország-világ a Fehér Ház vezetői poszt- azok kísérő jelenségeiről, a New York-i tudósítónk leveA demokrata Jackson (jobbra) hívei körében: ő az első fekete bőrű politikus, aki indul az elnökségért folyó küzdelemben. (Fotók: U. S. News and World Report — KS) Híres emberekkel levelezem mostanában, pontosabban írnak nekem, én pedig nem válaszolok. Pedig a levélírók nem csupán közölnek valamit, hanem kérnek is: egyszer-e'gyszer véleményt, gyakrabban támogatást és minden alkalommal — pénzt. PÉNZT, PÉNZT, PÉNZT... Az amerikai elnökválasztási kampány, de mondhatnám az egész itteni társadalmi élet természetes velejárója, hogy adományokat kérnek a politikusok, akik megpályázzák a kormányzat legmagasabb vagy valamelyik alsóbb posztját, önmaguk és nézeteik népszerűsítéséhez ugyanis pénz kell. Sok pénz. így aztán már az elnökválasztási év kezdete előtt az tekinthető a kampány nem hivatalos kezdetének, amikor az önjelöltek elkezdik a pénzalap hizlalását. Nos, így kaptam eddig levelet John Glenn szenátortól, volt amerikai űrhajóstól, és egy másik demokrata honatyától, Alan Cranstontól. Sőt, magától Ronald Reagantól is őrzök egy kitöltésre váró csekket és néhány, aláírásával ellátott sort, amelyben a republikánusok választási alapjának gyarapítását kéri. Az Egyesült Államok alkotmánya szerint négyévenként, november első keddjén 'választják meg az ország elnökét. Ezzel egy időben cserélődik ki a szenátorok egy- harmada, a teljes képviselőház (a törvényhozás egyik kamarája), az egyes államok kormányzóinak egy része és sok állami, megyei tisztség- viselő. A leglényegesebb döntést azonban kétségtelenül akkor hozzák az amerikai állampolgárok, amikor az elnököt választják, mert ezzel — legalábbis elvben — egy társadalmi-gazdasági programra adják a voksukat. A kampány egészen szigorúan csak szeptemberben kezdődik, de a politikusok már hónapokkal korábban teljes bedobással azon ügyködnek, hogy megszerezzék pártjuk elnökjelöltségét. NEW HAMPSHIRE — BAROMÉTER Azoknak a küldötteknek a kiválasztása, akik végleg eldöntik, kit jelölnek az elnöki és alelnöki tisztre, előválasztások és értekezletek sorozatán kezdődik. Az első körzeti választási gyűlést Iowában rendezték meg február 20-án, ahol Mondale győzött. De sokak szerint az igazi barométer szerepet játszó elővá- lasztási nyitány február 28- án lesz New Hampshire-ben, ezt követően a rendezvény- sorozat végigzúdul mind az 50 államon. Közben a jelöltjelöltek jönnek-mennek, A fő vetélytárs: a demokrata Mondale, aki az iowai előválasztáson hétfőn nagy fölénnyel lett első. számtalan beszédet tartanak, sok ember kezét szorongatják és mindegyikük azt bizonygatja, hogy ő a legalkalmasabb az ország előtt álló problémák megoldására. Az ÜT — KEDDIG Július 16-án San Franciscóban kezdődik a demokraták pártkongresszusa, 3931 küldött részvételével. Külföldiek, de nyugodtan állíthatjuk, az amerikaiak többsége számára is kiismerhetetlenül bonyolultak azok a képviseleti elvek, amelyek alapján valaki a konvenció küldötte lesz. Tény az, hogy a résztvevők többsége már korábban, tehát a kongresz- szus előtt elkötelezte magát valamelyik jelölt mellett. A republikánusok Texas fővárosában. Dallasban üléseznek, augusztus 20-tól. Ezen a tanácskozáson 2234 küldött lesz jelen. Formálisan ezek a kongresszusok (konvenciók) döntenek az elnök- és az alelnökjelöltek személyéről, a pártprogramról. Miután azonban addigra tisztázódnak az erőviszonyok és a zárt ajtók mögötti vitákból kevés kerül a nyilvánosság elé, az állampolgárok ezekből a tanácskozásokból már csak a nagy csinnadrattát, a szó szoros értelmében karneváli felhajtást látják. A kongresszusok és a választás közötti időszak az elnökjelöltek közvetlen bajvívásának, birkózásának a periódusa, s ilyenkor az elvi viták mellett nem ritka a személyeskedés sem. November 6-án, egy keddi napon járulnak majd az urnákhoz a választók, ám a jogosultak jelentős része rendszerint távol marad. Az alkotmány előírásai szerint ilyenkor valójában csak az úgynevezett elektorokat választják meg (538-at), akik a hagyomány szerint ezután már szigorúan tartják magukat ahhoz a jelölthöz, illetve ahhoz a döntéshez, amit az őket küldő állam hozott. A Fehér Ház új lakója a következő év januárjában veszi át hivatalát. Az eddigiekből nyilván kitetszik, hogy a csata lényegében két párt, a republikánusok és a demokraták között dől el és az ország társadalmi berendezkedésének alapjait nem érinti. Az 1984. esztendő tehát — mint minden negyedik év — a felfokozott belpolitikai aktivitás és a befeléfordulás időszaka lesz az Egyesült Államok történetében. S a világ, amely kénytelen tudomásul venni ennek a politikának a hullámzásait, azzal a reménnyel figyeli az elnökválasztási csatározásokat, hogy hátha valami megváltozik. Legalább arra a három évre, amíg el nem kezdődik az újabb választási kampány. CSAK elemér
