Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-22 / 44. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 44. szám ARA: 1,40 Ft 1984. február 22., szerda ZAVARTALAN KEZDÉS PAKSON ÉS KORNYÉKÉN (3. old.) SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) KALKULÁCIÓ (5. old.) BIZAKODÓ HANGULAT KISDOROGON (6. old.) BATASZÉK NEM PIHEN ... (3. old.) Értékzavar? A pénz mindig kevés. A mostani időszakiban pedig azt érzi az ember, hogy egyre kevesebb. Azt azért tudnunk kell, hogy hazánk sikeresen megbirkózott a gazdasági nehézségekkel és így életszínvonalunk sem esett vissza. Az természetes, hogy vitatkozunk az elosz­tásról, a fizetésről, a jöve­delemről. Vitatkozni kell, de nem mindegy hogyan. Mert ha úgy vitatkozunk, hogy a magunk kevés fizetését — mérnökök, pedagógusok — a munkásokéval állítjuk párhuzamba, akkor nem becsületes a vita, főleg ak­kor, ha a munkások jöve­delmét — túlóra, kisvállal­kozás — vesszük, és a má­sik oldalon pedig csak az alapfizetést. így természe­tesen ellentmondás van, feloldhatatlanul. Mert a munkabér és a jö­vedelem között óriási kü­lönbség van. Legutóbb egy termelési tanácskozáson állt föl a fiatal technikus, hogy az mégis tarthatatlan állapot: a szalag mellett dolgozó, szakképzetlen be­tanított munkás kétezer fo­rinttal többet keres, mint ő. Igaza van. Mert az tovább­ra is ellentmondás nálunk, hogy a segéd-, betanított- és a szakmunkás között nincs meg a fizetésben a különbség de ugyanígy a technikus, mérnök, műve­zető, osztályvezető, igazga­tó között sem. Ez ellen szólni kötelesség. Csak ak­kor bicsaklik meg a dolog — mint jelen esetben — amikor a technikus a sza­lag mellett dolgozó mun­kás átlagkeresetét vetette össze az ő alapfizetésével. Természetesen ott a hely­színen keményen megvála­szoltak a fiatal technikus­nak. Mert az igaz, hogy a betanított munkások az utóbbi időben 5—6 ezer fo­rintot visznek haza a gyár­ból, de nyolcvan túlórával, úgy, hogy szabad szombat­jaikat is a munkára áldoz­zák. Amikor felajánlották a technikusnak, hogy lehető­sége van szombaton és va­sárnap a gyárban dolgozni, akár a szalag mellett, akár műszakvezetőként, akkor ő ezt kikérte magának, mert a hét végén kisvállalkozás­ban dolgozik... Azon gondolkodom, hogy miféle értékzavar keletke­zett már megint. Tessék csak megfigyelni: a hirde­tésekben, amikor munkást keresnek, akkor kiírják, hogy a fizetés 6—10 ezer forint. Amikor vezető be­osztásút — osztályvezetőt vagy igazgatót — akkor „megegyezés szerint” áll a szövegben, vagy valami­lyen paragrafus, amelyik szabályozza a fizetést. Mint említettem az írás elején: jogosak azoknak a rétegeknek a panaszai, akik panaszkodnak, csak valami fals hang kevere­dik a vitába. Mert nem az a baj, hogy az epvik réteg többet keres, ha az munká­ért kapja, és nem azért kap kevesebbet a másik, mert az előbbi többet kap... Nem hiszem, hogy ekko­ra lenne az értékzavar, in­kább arról van szó, hogy még nem tanultunk meg érdemben vitatkozni a vag- dalkozás helyett. H. J. A libanoni válság Szíria négypontos javaslata Hazánk vendége a svéd külügyminiszter A politikailag és katonai­lag egyaránt elszigetelődött Amin Dzsemajel libanoni el­nök — bejrúti sajtóértesülé­sek szerint —nem adott po­zitív választ a Rafik Hariri szaúd-arábiai közvetítő által tolmácsolt szíriai ellenjavas­latokra de önmagában is bíz­tató körülmény, hogy a szaú- di közvetítés magas szinten, Abdallah trónörökös szemé­lyes irányításával folytató­dik. A négypontos szíriai javas­lat elengedhetetlen követel­ménynek tartja a múlt év májusában aláírt izraeli-liba­noni megállapodás feltétel nélküli, nyilvános elvetését, a Libanonban tartózkodó iz­raeli megszálló csapatok és a szíriai erők kivonásának kü­lönválasztását. Kimondja, hogy a szíriai csapatok je­lenlétének kérdését az Arab Liga keretében kell megvizs­gálni egy olyan új libanoni nemzeti egységkormány kéré­sére, amelyben megfelelő képviselethez jut a belpoliti­kai ellenzék és a mohamedán vallási közösség. Végül a gen­fi megbékélési konferencia felújítása, a nemzeti egység­kormány megalakítása fel­tételezi az ellenzék követelé­seit kielégítő radikális politi­kai reformok bevezetését. Az elnök elszigetelődésé­nek újabb jele, hogy a Dzse­majel lemondását követelő Valid Dzsumblatt és Nabin Berri után az ellenzék ma- ronita keresztény vezetője, Szliman Franzsijé volt elnök is úgy nyilatkozott, hogy a libanoni kormányt meg kell tisztítani a falangista ele­mektől. Rasid Karami, volt miniszterelnök szintén kije­lentette, hogy az ígéreteit nem teljesítő Dzsemajel el­vesztette minden hitelét, a libanoni nép bizalmát. A munkásőrség 1984-es feladatai Barta Gyula Tolna megyében Barta Gyula, a munkásőr­ség országos parancsnokának helyettese tegnap munkalá­togatást tett Tolna megyé­ben. A program Dombóvárott kezdődött: a vendéget reg­gel nyolc órakor Gyuricza István, a városi pártbizott­ság első titkára és Tulók Sándor, az Udvari Vince egység parancsnoka fogadta, valamint Tatár Lajos, me­gyei parancsnok és Lénárt Ferenc megyei parancsnok­helyettes. Gyuricza István részletes tájékoztatást adott Dombóvár párt-, állami és társadalmi életének alakulá­sáról, és arról, hogy a dom­bóvári munkásőregység mi­lyen szerepet tölt be ebben a közegben. Elmondotta: a munkásőregység két alapve­tő bázisra, a vasútra, illetve a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinátra épül. Ezeken a munkahelyeken — de a töb­bi, kisebb bázisüzemben is — általános elismerés, meg­becsülés övezi az egész sze­mélyi állományt, azért a sok­oldalú termelési, mozgalmi tevékenységért, amellyel a politikai, gazdasági munkát segítik. Tulók Sándor egységpa­rancsnok részletesen ismer­tette a személyi állomány helyzetét, összetételét, tevé­kenységét. A testületnek je­lenleg 5 aktív és 14 tartalé­kos alapító tagja van, 70 százalék a fizikai munkások aránya, a párttagságé 83 szá­zalék. A pártbizottsággal való együttműködést jellem­zi a pártépítés is: a jelenle­gi állományból 56 munkásőr lett párttag. A parancsnok részletesen beszámolt az állományépí­tésről, a munkásőrök társa­dalmi munkájáról, a társ­fegyveres testületekkel való együttműködésről, az ifjúság körében végzett sokoldalú, politikai, hazafias nevelő munkáról. (Folytatás a 2. oldalon.) A svéd és a magyar delegáció a tárgyalóasztalnál (Telefotó.) Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására kedden hivatalos látogatásra hazánk­ba érkezett Lennart Bod- ström, Svédország külügy­minisztere. A svéd diplomácia vezető­jét a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója fogadta. Jelen volt Szigeti Károly, Magyar- ország stockholmi, valamint Kari Vidar Hellners, Svédor­szág budapesti nagykövete. A megérkezést követően a Külügyminisztériumban meg­kezdődtek a hivatalos kül­ügyminiszteri tárgyalások. A megbeszélésen Várkonyi Péter és Lennart Bodström áttekintette a kölcsönös ér­deklődésre számot tartó nem­zetközi kérdéseket, s véle­ményt cseréltek a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról. Lennart Bodström a dél­utánt városnézéssel töltötte. Felkereste a Mátyás-templo­mot, majd megtekintette Bu­dapest városképéit a Halász­bástyáról. A program a Ma­gyar Nemzeti Galériában folytatódott, ahol a svéd kül­ügyminiszter — Éri Gyöngyi főigazgató-helyettes kalauzo­lásával — megnézte A XX. századi festészet és szobrászat című állandó kiállításit. Este dr. Várkonyi Péter díszvacsorát adott vendége tiszteletére a Külügyminisz­térium vendégházában. Puttonyok és műanyag termékek A Tolna megyei Szolgálta­tóipara Szövetkezet két rész­legét látogattuk meg Szek­szárdion. A szövetkezet mű­anyagfeldolgozó (részlege a Rákóczi utcában ikét főit fog­lalkoztat Itt különböző mé-‘ retű és rendeltetésű mappá­kat táskákat, ibevásárlószaty- nökiat készítenek műanyag­ból. Az alapanyagot Győrből és Budapestről kapják, és a szabástól a nagyfrekvenciás hegesztésen keresztül a var­rásig mindent elvégeznek. Náluk készülnek az egyre keresettebb Skála fürdőszo­bai függönyök is, melyből a szekszárdi áruháznak az el­1 múlt évben batszáz párat adtak el. A piaci igényeknek megfelelő szériákat állítanak elő. Ugyanígy készülnek azok a toevásárlószatyrok is, ame­lyekből egyre többet látunk a háziasszonyok kezében. Az I-es számú telepen a bá­dogosrészleg négyfős brigád­ja horganyzott ilemezből für­dőkádakat és szüreti putto­nyokat készít. Több éves ta­pasztalat bizonyítja, hogy ezek iránt a termékek iránt jelentős a kereslet. A lemez fürdőkádat igen sokrétűen lehet felhasználni eredeti funkciója .mellett. Tölbbek között terménytárolásra, mal­terkeverésre és akár vízgyűj­tőként is alkalmazzák. Az idei évben hatezer fürdőká­dat és hatszáz szüretelőput­tonyt 'készítenek. A szürete- lőputtanyokmak nagy előnye a más üzemek által gyártott termékekkel 'szemben, hogy mindössze öt kilogramm sú­lyúak, könnyen tisztíthatóak és esztétikusak. A TITÁN Nagykereskedel­mi Vállalat jóvoltából az or­szág minden területén talál­kozhatunk velük. A bádogos­részleg e munkák mellett la­kossági szolgáltatásként épü­letbádogos munkáikat is ellát. Kocsis Mihályné kártyatartó tasakokat hegeszt Lemez-fürdőkádak Sütő Béla bevásárlószatyrot készít a Skála megrendelé­sére Hauwasser Antal hevedert szerel

Next

/
Thumbnails
Contents