Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-19 / 42. szám
a Képújság 1984. február 19. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Kerékpár, zománc vizeskancsó Vilmos József várdombi olvasónk a következőket írta levelében: „Van a családunkban négy darab jó karban levő kerékpár, mind vászonperemes külső gumival, most már kellene 2—3 darab új gumi, mert nem tudjuk használni a kerékpárokat. Már több mint egy éve, hogy mindenfelé érdeklődöm, de mindenhol azt a választ kapom, hogy sajnos, nincs, mert megszűnt a gyártása. Mi legyen a sok régebbi kerékpárral, egyszerűen dobjuk félre, amikor állandóan takarékosságról beszélünk? A másik problémám, hogy nem lehet a boltokban zománcozott vizes- vagy boros- kancsót, vagy zománctölcsért kapni, amikor itt van a szomszédunkban a Bonyhádi Zo- máncárugyár.” Andrási Imre, a Tolna megy ed Taraács V. B. kereskedelmi osztályvezetője az alábbi ítájékozitaibást adta: „Hazánkban gumipenemes abronccsal ikenékpánt már több minit 20 éve nem gyártanak. Ezen kerékpárokhoz szükséges köpenyt az elmúlt évekig még gyártottak, de jelenleg a gumiperemss köpenyék gyártását már mem végzi az ipar. Sajnos, importból sem llehet 'beszerezni, mert ilyent más országokban sem gyártanak. Természetesen azéirt a kerékpárt nem kell eldobni, mert a gumi- peremes abroncs helyett a kereket kis költségráfordítással át lehet főzetni drötpsreT elefonszámunk: 16.211 mesre. Jelenleg a szakboltokban kapható drótperemes abroncs és küllő is. A levelében fölvételit másik problémára sem tudunk kedvező választ adni, ment zománcozott kanosót és tölcsért hazánkban körülbelüli 5 éve nem gyártanak. A jelenlegi technikai színvonalán sakkal korszerűbb és olcsóbb termékeket lehet előóiMiitani műanyagból, A felvetett hiányosságok tehát nem a kereskedelem hanyagsága miatt keletkeztek, hanem az ipari gyártás megszűnése miatt.” Kripta Egy szekszárdi olvasónk kriptát szeretne vásárolni, de az elintézési módot nem ismeri. A tanácskérőnek dr. Deák Konrád válaszolt: „A 7/1983. (V. 12.) EVM-EÜ. M. számú rendelettel módosított 10/1970. (IV. 17.) EVM- EÜ. M. számú együttes rendelet rendelkezik a temetőkről és a temetkezési engedélyről, és ennek 1. §-a szerint: „A főváros, a városok és a községek tanácsai a végrehajtó bizottság illetékes szak- igazgatási szerve útján gondoskodnak — a helyi népesedési szempontok figyelem- bevételével, a helyi viszonyoknak és előírásoknak megfelelő — köztemető létesítéséről, illetőleg fenntartásáról," a 10. § (1). bekezdése szerint pedig: „A temetkezési szolgáltatások biztosításáról a tanácsok gondoskodnak a tanács által alapított vállalat, illetőleg költségvetési szerv útján.” Erre a jogszabályra is utalással közöljük, hogy önök a temetkezési vállalat illetékes dolgozójától kapták a helyes és megfelelő tájékoztatást, s amennyiben ez szerint járnak el, nem fognak „törvénybe ütközni”. Valóban, a temetőben a temetkezési vállalat által kijelölt helyen lehet sírbolthelyet (kriptahelyet) vásárolni, a kriptahelyet a városi tanács adja el, ennek lebonyolítása a temetkezési vállalat utján történik. Tanácsrendelet írhatja elő, hogy kripta építéséhez kell-e kriptaépítési engedély. Több községi tanácsrendelet ezt elő is írja, Szekszárd város tanácsrendelete azonban ilyet nem ír elő, itt tehát külön építési engedély nem kell, a kripta építését azonban — nyilvántartásba vétel végett — a temetkezési vállalatnál be kell jelenteni. (A kripta természetesen meg kell feleljen bizonyos előírásoknak.) A más kriptatulajdonosoktól hallott, a sírásó részéről „közvetített” kriptavásárlások és építések a törvényesség szempontjából — enyhén szólva is — aggályosak. A temetkezési vállalat felügyeleti szerve egyébként a Tolna megyei Tanács V. B. építési és vízügyi osztálya. (Szekszárd, Mártírok tere 11—13.)” Közkifolyó „Tisztelt szerkesztőség! Elnézést kérek, de nem tudom megállni, hogy ne írjak, ugyanis minket nagyon becsaptak, és Önöket is. A férjem tavaly írt már egy levelet a magyarkeszi vízvezeték és közkifolyó ügyében és azt ígérték önöknek is, meg nekünk is, hogy a Víz- és Csatornamű Vállalat elkészíti, ami nem történt meg” — írta levelében Sándor Já- nosné, Magyarkeszi, Móricz Zs. u. 57. szám alatti lakos. Erre az ismételt panaszra Mayer Jánostól, a Víz- és Csatonamű Vállalat megbízott igazgatójától kértünk választ, aki a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésről az alábbiakban tájékoztatta szerkesztőségünket: — Magyarkesziben, a Nép- köztársaság és a Móricz Zs. u. sarkára tervezett közkifolyó a beruházóval, valamint a helyi tanáccsal egyeztetetten a tervtől eltérő helyre került beépítésre. Indokolta ezt a Népköztársaság utcában létesített családi házak sűrűbb beépítettsége. Az így elhelyezett közkút még így is a fogyasztói előírásoknak megfelelő távolságon belül van Sándor Jánosné lakásától. A bejelentést február 8-án a helyszínen kivizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy a Móricz Zs. utcában a közlekedési út (járda) kiépítetlen- ségéből adódóan a téli időszakban a Népköztársaság utcában elhelyezett közkifolyó valóban nehezen közelíthető meg. Sándor Jánosné panaszára figyelemmel, kérését teljesítve, február 9-én a Móricz Zs. utcában új közkutat helyeztünk el, amelyet köny- nyen megközelíthet. Ml VÁLASZOLUNK Orvosmeteorológia ? Az időjárás hatása az emberekre Frontátvonulás (Fülöp György karikatúrája) Mindenekelőtt tisztázni kell az orvosmeteorológia fogalmát, ugyanis ez a meghatározás nem pontos, helyette inkább a nemzetközileg is elfogadott humán biometeorológia elnevezés lenne a helyes. Rendkívül szerteágazó ez a tevékenység, mint ahogy a vele foglalkozók szakmája is széles skálán mozog. Orvosok, meteorológusok, csillagászok, és geológusok tartoznak az e tárgykörben kutatók közé. Nem újkeletű tudományról van szó, írásos emlékek találhatók a 18. századból egy miskolci orvos — bizonyos Benkő Sámuel — évkönyveiben. ö a kórismék mellé feljegyezte meteorológiai tapasztalatait is, és ezt saját költségén adta közre. Mi szüksége van az orvos- tudománynak e területen a kutatásra? Például nagy haszonnal alkalmazhatják az időjárásváltozások előrejelzését, a gyógyítás, a műtétek és az utókezelés során az orvosok. Hasznos segítséget jelenthet az ipari munkavédelemben, a közlekedésben és a sportban. Már ebből is látszik, hogy nem egyszerűen gyógyító tevékenységhez kötött vizsgálódási területről van szó, hanem ennél összetettebb dologról. A humán biometeorológia éles különbséget tesz az egészséges és a beteg ember között, sőt mindkettőn belül is vannak eltérések a fizikai, pszichikai állapot, de még az életmód szerint is. Hiszen mindegyik esetben más és más az ember ellenállóképessége az őt ért hatásokat szemben. Ugyanakkor különbséget kell tenni a frontbetörések között. Sokan* hajlamosak az időjárásváltozást csupán hideg-, vagy melegfront betörésekhez kötni. Pedig ezek között is vannak különbségek. Az emberi szervezet egy bizonyos határig ellenálló a külső hatásokkal szemben, ez természetesen egyénenként változó, de a kísérő jelenségek is tartogatnak meglepetéseket a naptevékenység fokozódása idején. Mert például egy légköri elektromágneses sugárzás változása bizonyos frekvenciákon ellentétes hatást válthat ki a hidegfront-betörésekkel együtt, mint amit ez utóbbitól egyébként várnánk. Az egyénekre gyakorolt hatást a kezelőorvosoknak kell tudniuk, hiszen az ő feladatuk, hogy ismerjék páciensük alkalti típusát, és ezt a gyógyítás során természetesen figyelembe is kell venniök. Hazánkban jelenleg több ilyen meteorológiai előrejelzés működik. A széles közvélemény előtt a képújság és a rádió által közreadott az ismertebb. Ezt azonban az orvosok inkább csak a munka- egészségügy területén hasznosítják. Az Országos Reuma- és Fizikoterápiás Intézet szakemberei foglalkoznak részletes előrejelzéssel, amelyet nemcsak a gyógyászatban alkalmazhatnak, amennyiben erre máshol is igényt tartanak. És itt megoszlanak a vélemények. Hiszen még a fővárosban, ahol a jelentősebb orvosi intézetek, klinikák vannak, sem mindenütt veszik komolyan. Annál inkább például a Paksi Atomerőmű, ahol rendszeresen számításba veszik az ilyen jellegű előrejelzéseket a munkaszervezés során. Pedig nagy szükség lenne arra hogy a humán biometeorológia előrejelzését a gyógyászatban is vegyék figyelembe. A kardiológusok a megmondhatói, hogy egy-egy időjárásváltozás milyen mértékben növeli az infarktusos esetek számát. Szovjet kutatók tapasztalatai szerint — amelyeket hazai fizikoterápiás intézetben is megerősítettek — a naptevékenység keltette földmágneses viharok még erősebb biológiai hatást fejtenek ki, mint az időjárásváltozások, ilyenkor jóval gyakoribb az infarktus, mint például frontátvonulás. kor. A műtétek tervezésekor, bizonyos betegségek diagnosztizálásakor, a gyógykezelések megállapításakor jobban kellene figyelembe venni a biometeorológiai előrejelzéseket. R. J. A magasabb vezetőállású dolgozók premizálásáról és jutalmazásáról szóló korábbi rendeletét módosítja az építésügyi és városfejlesztési miniszter a 3/1984. (II, 1.) ÉVM számú rendeletével kimondva — többi között — azt, hogy ha a jogszabályban megjelölt okok miatt a prémiumot teljes egészében megvonták, a magasabb vezető- állású dolgozó komplex értékelés alapján jutalmat sem kaphat. A település-tisztasági szolgáltatás ellátásáról és a települési folyékony hulladékok ártalmatlanításáról szól az építésügyi és városfejlesztési miniszter 4/1984. (II. 1.) ÉVM számú rendelete. A jogszabály meghatározza, hogy mi tekintendő település-tisztasági szolgáltatásnak, kik jogosultak ilyen szolgáltatás ellátására, hol szabad települési folyékony hulladékot elhelyezni, ilyen telep létesítéséről mely szerv és miként köteles gondoskodni, kimondja, hogy a település-tisztasági szolgáltatásért az azt megrendelő díjat köteles fizetni, a rendelet melléklete pedig megjelöli, hogy a szolgáltatás végzéséhez a szolgáltatást ellátó jogi személyeknek és magánszemélyeknek milyen műszaki, közegészségügyi, valamint egyéb feltételeket kell betartaniuk. Kihansúlyozandó, hogy a rendelet hatálya nem terjed ki az emberre és a környezetre veszélyes (mérgező, fertőző) hulladékok keletkezésének ellenőrzésével és azok ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységre, ezeket ugyanis egy másik jogszabály az 56/1981. (XI. 18.) MT számú rendelet szabályozza. A pénzügyminiszter 7/1984. (II. 1.) PM számú rendelete a szolgálati elhelyezéshez kapcsolódó egyes térítési díjakról szól, hatálya az ott felsorolt szervek és szervezetek által fenntartott, munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásokra, továbbá a műteremlakásokra és vendégszobákra terjed ki. A rendelet szerint a szolgálati lakásokban a fűtésért, melegvízszolgáltatásért, elektromos áram- és gázfogyasztásért — a jogszabályban megjelöltek kivételével — térítést kell fizetni. Ha a térítési díjfizetéssel terhelt szolgálati lakás még nincs ellátva villany, illetve gázórával, akkor annak 1984. december 31-ig a munkáltató terhére történő felszerelése kötelező. Ha a szolgálati lakásban központi fűtés, illetve távfűtés működik, ezekért a lakóépületek és a bérbeadás útján hasznosított más épületek távhő- és melegvíz-ellátásáról szóló jogszabályokban előírt, az állampolgárokra vonatkozó, díjakat kell fizetni. Ha egyedi kályhafűtés van, de a tüzelőanyagot a munkáltató biztosítja, a térítési díj összege a ténylegesen elfogyasztott tüzelőanyag mennyisége és ára alapján állapítandó meg. Ugyancsak térítési díjat kell fizetni a vendégszoba igény- bevételéért, a térítési díj ösz- szegét a vezető állapítja meg, ez azonban személyenként és éjszakánként a szakmai gyakorlatot végző főiskolai és egyetemi hallgatók esetében 20 Ft, egyéb esetben 50 Ft-ná'l kevesebb nem lehet. Valamennyi fenti jogszabály a Magyar Közlöny 1984. évi 5. számában jelent meg és 1984. február hó 1. napján hatályba lépett. A Kereskedelmi Értesítő idei 1. számában olvashatók az Országos Találmányi Hivatal és a Szakszervezetek Országos Tanácsának 7001/ 1983. OTH—SZOT számú együttes irányelvei, amelyek meghatározzák a gazdálkodó szervezeteknek az újításokkal és találmányokkal összefüggő feladatait, iránymutatást adnak az újítási és találmányi szabályzatok elkészítéséhez és tartalmának továbbfejlesztéséhez, megjelölik az újítások és találmányok hasznos eredménye megállapításának elveit, de megjelölik a vállalati szakszervezeti és a szövetkezeti választott testületi szerveknek idevonatkozó feladatait is. Az irányelvek megfelelően alapos ismerete és alkalmazása minden bizonnyal elősegíti az újítási és találmányi ügyek gyorsabb és bürokráci. ától mentes elintézését is. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a művelődést miniszternek a Művelődési Közlöny idei 2. számában, a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység koordinálásához adott útmutatójára, amelyből itt csupán az alábbiakat idézzük: A munkabizottság „figyelemmel kíséri és értékeli az állami gondozásban élő gyermekek gondozásának, nevelésének helyzetét, az intézmények tárgyi és személyi feltételeinek alakulását, segíti a nevelőszülői hálózat fejlesztését, a nevelőszülők társadalmi megbecsülését, az állami gondozottak, illetve a nevelőotthonok patronálá- sát.” DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke. Új gyógyfürdő Debrecenben I Debrecenben átadták a Nagyerdőn épült új gyógy-termálfürdőt, ahol főként a reumatikus és mozgásszervi megbetegedésekben szenvedők találhatnak egyhülést fájdalmaikra. A szabadtéri és fedett medencékben — amelyek területe mintegy ötezer négyzetméter — naponta háromezer vendéget fogadhatnak. Az új fürdőben a reumatikus betegségekben szenvedők mellett a felüdülni vágyók is jói érzik magukat.