Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-19 / 42. szám

1984. február 19. ( TOLNA 'i tfÉPÜJSÁG 3 Árubemutató - kereskedőknek háztartási holtak vezetői vat­Tudósítás üzemekből, gyárakból, gazdaságokból Növelik az exportot Szekszárd térségéből ben, mindenütt a fegyelme­A Stóla—Coop kaposszak- csői területi [raktárában a héten árubemutatót [tartot­tak, amelyen a három déil- dunántúli megye MESZÖV- einek és általános fogyasz­tási szövetkezeteinek kép­viselői, valamint a vegyi és delmii Vállalat első ízben kö­tött együttműködési megál­lapodást a szovjet Szel- hozpro mex pont külkereske­delmi egyesüléssel élelmi­szer-feldolgozó gépek, komp­lett üzemek harmadik piaci közös szállítására. A két vál­lalat elsősorban konzerv­gyárak, ezen belül főként gyümöl cs- és par.adi csőm - feldolgozó rendszerek ex­portjára és felszerelésére vállalkozik. A magyar gépipar kon­zervgyártó berendezésed jól tek részt. A területi raktár készletét most körülbelül 100-an tekintették meg — az ezt megelőző ruházati, illet­ve vegyesiparoikk-bemuta- tón hasonló volt az érdeklő­dés. A kereskedőknek jó al­kalom ez arra, hogy megds­ismentek a világpiacon. A Komplex évek óta szállít ilyen gépsorokat külföldre, a szocialista országokba éven­te 50—60 millió rubelért. Legnagyobb megrendelőjük a Szovjetunió. Ezenkívül mind több konzervipari gépet ren­delnek a magyar külkereske­delmi vállalattól Szíriái, algé­riai, iraki és iráni cégek is. A partnerek most felmé­rik a piacot, s rövidesen kö­zös ajánlatot dolgoznak ki, illetve nyújtanak be, elsősor­ban a közép- és közel-keleti merkedjenek a legújabb ter­mékekkel. Most például a nagykőrösi konzervgyár ho­zott négyféle biríkakonzsrv- újdonságot, de sok finom édességgel rukkolt ki a Rá­kóczi Sütőipari Szövetkezet A növekvő tejtermelés A mezőgazdasági nagyüze­mek állattenyésztői magas színvonalú munkát végez­nek ezekben a napokban, he­tekben; néhány hónappal ez­előtt, az aszály idején még félő volt, hogy a kedvezőtle­nebb takarmányhelyzet miatt télen netán visszaesik majd a tejtermelés. Nem így tör­tént. A központi adatok sze­rint a gazdaságok az aszály miatt kiesett takarmányokat részben másodvetésekkel, részben pedig ipari és me­zőgazdasági melléktermé­kekkel csaknem teljesen pó­tolták, és így az állatállo­mány jó minőségű eleséghez jutott. (Ellenkező esetben va­lóban mérséklődött volna a tejhozaim, az állati szervezet ugyanis a téli időszakban kü­lönösen érzékeny a takarmá­nyok élettanilag megfelelő összetételére és mennyiségére is.) Már az elmúlt év utolsó hónapjában is lemérhető volt, hogy töretlenül tart a tejtermelés évek óta folya­matos növekedése. Ebben a hónapban az előző év azonos időszakához képest országo­san két százalékkal több te­jet adott az állomány. Janu­árban pontosan az előző havi teljesítményt ismételték meg, és ez is több mint két százalékkal több tejet jelent az 1983 januárinál. Figyelem­re méltó, hogy az év első hó­napjában az idén Baranyá­ban hét százalékkal javultak a teljesítmények; s ennél is jobban Veszprém megyében, ahol kilenc százalékkal adott tóbb tejet az állomány. Az élvonalban volt Hajdú-Bihar megye 6,4 százalékos több- ■kiíitel. Azt, hogy az aszály mégiscsak nehéz helyzetet teremtett, jelzi: a szárazság­tól leginkább érintett terüle­teken, például Szolnok me­gyében — ahol különben ta­valy rendre az átlag felett fo­kozták a termelést — az idén némileg megtorpant a fejlő­dés; az egy évvel ko rábbihoz képest januárban 1,5 százalé­kos visszaesés következett be. Mindent egybevetve azonban a központi előirány­zatnak megfelelően alakult a termelés az állattenyész­tésnek ebben az ágazatában, és így a tejfelvásárló, -fel­dolgozó üzemek a korábbinál nagyobb mennyiségű alap­anyaghoz jutottak. A hatodik ötéves terv negyedik évének második hónapjában van mód an­nak felmérésére, hogy a Tolna megyei gazdaságok miként indították a mun­kát. Az év legelején be­számoltunk néhány üzem munkakezdéséről. Az első hónap is kedvező tapaszta­latokkal szolgált. A Tolna megyei városok, nagyközségek pártbizottsá­gai megvizsgálták, hogy te­rületükön mi jellemezte a munkát, s ennek nyomán értékelték a kollektívák teljesítményét. Természe­tesen nemcsak pozitív pél­dák, hanem negativ jelen­ségek is vannak. így teljes a kép. Az az általános vé­lemény, hogy a folytatás­nak is jónak kell lenni, hiszen a rendelésállomány mindenütt szinte egész évi munkát biztosít. Ugyanak­kor a kezdeti nehézsége­ken még úrrá lehet lenni. Tudósításainkban arról számolunk be, hogyan kezdték legjelentősebb ipa­ri-gazdasági körzeteinkben az 1984. évet. Szekszárd „területe”, azaz gazdasági jelentősége a köz­igazgatási átszervezés kap­csán jelentősen megnőtt, fgy a szinte negyed megyére ki­terjedő városkörnyék ipara, mezőgazdasága, építőipara meghatározó .abban, hogy Tolna megye hogyan zár egy- egy tervcifclusit. A szekszárdi városi párt­bizottság apparátusa éppen ezért igen nagy körültekin­téssel, szakmánként, ágaza­tonként vizsgálta meg az el­múlt évi termelés tapaszta­latait, illetőleg az 1984. év első hónapjának jelentéseit a munkáról. A város és kör­nyékének elmúlt évi terme­lése, gazdálkodása, a gon­dokat is figyelembe véve megfelelő volt. Eredménye­sen járult hozzá a népgaz­dasági célkitűzések megvaló­sításához. Az ipari termelés összességében 21—22 száza­léktól növekedett, ezen be­lül az élelmiszeriparban a növekedés mértéke 37—38 százalék, a gép- és műszer­iparban 3—4 százalékos a növekedés, a könnyűiparban 4—5 százalék a csökkenés. A külpiaci értékesítés mintegy 65 százalékkal ha­ladta meg ia korábbi évi tel­jesítményt, értékben megkö­zelítette a 3 milliard forin­tot. A város- és környékén működő építőiipari szerveze­tek teljes termelése szinten maradit, tovább növekedett a kisebb volumenű beruházá­sok száma, tehát az építő­iparnak nagyobb fconcent- ráló-szervező munkára volt szüksége, a lakásépítési prog­ramot teljesítették. A terüle­ten lévő mezőgazdasági üze­meik, az aszály és a jégkár ellenére sikeres évet zártak. A KOLLEKTÍVÁK MEGISMERTÉK A TERVET A gazdasági munka egyik legfontosabb része, amikor a tennivalókkal a végrehajtó mérnökökét, munkáisokat megismertetik. Már az év el­ső munkanapjain tartottak évnyitó termelési tanácsko­zásokat, de a hónap folya­mán mindenütt sor került ilyen feladatmegbatánozó ér­tekezletekre. Mindenütt tar­tottak gazdaságpolitikai párt- napokat. Az önálló gazdasági egysé­geknél ez a munka a vége felé közeledik. A termelési és munkahelyi tanácskozáso­kon a feladatokat brigád­szintre bántották, így az egész évi tennivalóval tar­solyukban folytathatják munkájukat. Ám a gyáregy­ségeknél . 1 eányváll alaitck nál, a korábbi évekhez hasonló­an most sem tudták teljes mértékben ismertetni a kö­zeli, és az év távolabbi ré­szére megvalósításra váró feladatokat, ez a tapasztalat a bátaszéki váakerámi árnál, ilLetve a szekszárdi műszer- gyárnál. A város és környékéinek ipari üzemei a tervszámok alapján ia múlt éviinél mint­egy 12—13 százalékkal na­gyabb növekedést kívánnak elérni. A felfutás jórészt ab­ból ered, hogy a nagy élel­miszeripari üzemek — hús­ipar, tejipar — kapacitását teljesebb körben tudják be­vonni a munkába. A húsipar például az idén kezdte meg teljes felfutását, így 575 ezer hízót és több minit 45 ezer szarvasmarhát kívánnak fel­dolgozni. A tejipar 12 szá­zalékos termelésnövekedésit tervez. A gép- és műszeripar az országosnál nagyobb mér­tékben növeli [termelését, ez 5—6 százalék értéket is elér­het. Kiemelkedő a BHG szek­szárdi gyára, ahol 14, és a szekszárdi [MEZŐGÉP, ahol 4 százalékos a termelés fel­futási program. A könnyű­ipar árbevételét a tavalyi szint alatt tervezik. Vissza­esés várható a Pálota Bőr­díszmű szekszárdi gyárában, valamint a bútorgyárban. A termékek valamivel több, miint felét a belkeres­kedelemben hozzák forga­lomba, a külpiaci áruforga­lom növekedése figyelemre méltó, hiszen a volumen 17 százalékkal, forintban átszá­mítva pedig 470 millióval nö­vekszik. Exporttermeléséit csökkenti a húsipar, a Palota gyáregysége; viszont a ME- ZŐGÉP-nél, 45 millió forin­tos növekedés várható. Üj piacot talált a bútoripar, Lengyelországba 1,8 millió forint értékben szállítanak ülőgarnitúrát. Valójában tíz üzem .termel nem rubel el­számolású piacra, ám vár­ható, hogy az év folyamán anyagbeszerzési problémáik jelentkeznek majd. Miután a tőkés importból származó anyagok, főleg cso­magoló eszközök hiányos be­érkezése várható, így egész sor üzemben helyettesítő anyagokról gondoskodnak. Például a tejipar hazai anyagot használ, ezzel négy­millió forintos megtakarításit érnek el. A húsipar a szük­séges dobozokat tél-jes egé­szében saját műhelyéiben ál­lítja elő. A termelés folyamán az ésszerű anyagfelhasználás, költséggazdálkodás tekinte­tében is eLőralépés várható. Hiszen összességében mint­egy 25 millió forintos költ­ség-megtakarítást szándé­koznak elérni, az energiata­karékosság területén 4,5 mil­lió forintos eredményt vár­nak. A termeléshez szükséges technikai eszköz a vállalatok rendelkezésére áll. A lét­szám is biztosított, óm egyes üzemekben növekedéssel szá­molnak. A húsipar három­száz fővel gyarapítja állomá­nyi létszámát, a BHG és a GÉM mintegy ötven fővel akarja emelni létszámét. A bérfejlesztési előirányzatok meghaladják a tavalyi szin­tet. 2,7 és 5 százalék között mozognak. Az üzemek fele január elsejével áttért, min­den zökkenő nélkül, a negy­venórás munkahétre. A ‘töb­biek fokozatosan, az első ne­gyedév után, illetve a félév után kezdenek áttérni, a technikai, műszaki feltételek biztosítása révén. AZ ÉPÍTŐIPARBAN KIÉLEZETT HELYZET Az építőipari vállalatok a gazdasági helyzetiből adódó­an az eddiginél is összetet­tebb ipari és kiélezett válla­lati gazdasági helyzetben kezdték az 1984-es évet. Ezért nagyobb gonddal készültek fel már a múlt év­zattebb munkára helyezték a fő hangsúlyt. A vállalatok a múlt évinél két százalékkal magasabb árbevételre számí­tanak, kivétel a TOTÉV, ahol az érték a négy százalé­kot éri el. A beruházási piac igénye mérséklődött. A rendelésál­lomány nagysága az első fél­évre nyolcvamszázaliékos. Nö­vekszik az oűyan munkák száma, ahol nagyobb mér­tékben kell igénybe venni az élőmunkát, a szak-szerelő­ipar magas fokú gépesítésé­nek teljesebb körű kihaszná­lása okozhat majd gondot. Sok irányú szervező munkát kíván az a tény is, hogy a maximált áras munkák ha- szonkulcsa alacsony mérté­kű, sok esathen még a vál­lalati általános költségek fe­dezésére sem elegendő. Eb­ben iaz iparágban még job­ban érződik az anyagok, fel­szerelésiek, berendezések rapszódiikus érkezésa A TEK-váUalaitók visszaigazo­lása hiányos, s legtöbb eset­ben még ezeket sem teljesí­tik. Például az első negyed­évre téglából nem kaptak visszaigazolást. Az építőipar létszámcsök­kenése idén sem áll meg, a 'tavalyi 3,5 százalékkal szem­ben az előrejelzés 1,5 száza­lékos csökkenés. Az áru-, és.személyfuvaro­zás kismértékű növekedésé­vel számolnak a vállalóitok. Árufuvarozásban 1,5—2, a személyszállításban 0,8 szá­zalékos növekedést várnak. Viszont a helyi közlekedési járatok korszerűsítésével a forgalom nyolcszázalékos nö­velését kívánják elérni. AZ ÉLELMISZER­GAZDASÁGBAN Óvatosabban TERVEZTEK Tolna megye élelmiszer­gazdaságában a tavalyi ked­vezőtlen tapasztalatok óva­tosságra intették a vezető­ket. Nemcsak az időjárási vi­szonyok miatt, hanem azért is, mert egyes szabályzók csak január derekán kerültek nyilvánosságra. S még ma is néhány területen a szabály­zók nem jelentek 'meg, a vár­ható módosításokat tehát inam ismerik. A búza és a napraforgó vetésterülete a tavalyi szin­ten marad, a kukorica vetés­területe viszont mintegy másfél százalékkal növek­szik. Nagyobb -gondolt fordí­tanak viszont a növény ápo­lására, így az adott terülat- rőil magasabb hozamokat akarnak betakarítani. A nép­gazdaság számára igen fon­tos cukorrépa vetésterületét indokolatlanul csökkentet­ték az üzemék. Már az előző években több gazdaság le­mondott termesztéséről, s idén a sióagárdi tíéesz sem termel cukorrépát. A kertészeti ágazatban a korábbi kedvező gazdasági eredmények valamelyest romlottak. A [betervezett te­lepítéseket ennek ellenére elvégezték. A szőlőültetvény területe nyolcvan hektárral bővült, s idén fordul termő­re hetven hektár szőlőkuiltú- ra, döntő többsége a piacon keresett kékszőlő. Az üzemekben (továbbra is építenek a háztáji és kise­gítő gazdaságok árutermelé­sére, a közös integrálása ré­vén. Mintegy másfél száza­léktól kívánják növelni a vágómarha-felvásárlást, a vágósertésből pedig négy százalékkal vesznek ált töb­bet, mint a múlt évben. Szekszárdon és környékén tehát bizakodva kezdtek az 1984-es feladatok megvalósí­tásához, és a tervek azt bi­zonyítják, hogy a népgazda­ságnak legfontosabb árufé­leségeket akarják megter­melni. PÁLKOVÁCS JENŐ Bőséges választék a raktárban Konzervgyárak közös exportja A Komplex Külkereske­országofcban, (MTI) Környezet Amikor a névjegykártyánál alig nagyobb kartonlapra rótt felhívást elolvastam, azt hittem nem egyéb, mint a házfelügyelő tréfája. Kiderült aztán, hogy a házfelügyelő­nek egyáltalán nincs kedve viccelődni, de a lakók öncélú bosszantására sem marad ideje, ha tisztességesen el akar­ja látni a négyemeletes lakóház adta napi feladatokat. A földszintiek többször is szóvá tették neki, hogy az egytől a négyig lakók föntről a földszinti lakások erkélyére szór­ják a hamutartók tartalmát és sajnos egyéb, rendes kö­rülmények között a szemetes konténerbe kívánkozó dol­gaikat is. Például a porszívó porzsákjának tartalmát. Így hát, kényszer szülte a házfelügyelői fölszólitást, hogy aki­ket illet, legyenek szívesek ne szemeteljenek ki az abla­kon. Vigyázzanak mások környezetére is olyan féltő gonddal, mint a sajátjukra. Mi van, ha az udvarias fölhívás falra hányt borsónak bi­zonyul? Inkább előb, mint utóbb patália, háború a lent és a felsőbb szinteken lakók között, a házfelügyelő par­lamenterkedése mellett. Mert ö ugyan mit tehetne mást? Az ő dolga a közös használatú helyiségek, lépcsőházak, folyosók tisztán tartása. Igazán nem libeghet be mondjuk egy emeleti lakásba szigorú őrzőangyalként, hogy lefogja a szemetet éppen alápottyantani készülő kezet, kezeket. Ám az sem kötelessége, hogy kis üzenetkékkel próbál­kozzék megtanítani felnőtt embereket arra, hogy a tágabb környezet rendje, tisztasága is legalább olyan elemi kö­vetelmény, mint a szűkebb, a személyes higiénia. To­vábbá, hogy mindazok kulturáltsága igencsak megkér­dőjelezhető. akik csupán a maguk kis szűk életterét glan- colják fáradhatatlanul, miközben e tevékenységük hul­ladékával rondítják olyanokét, akik ebből nem kérnek. Csak egy bizonyos ház gondja ez? Sajnos, nem. Mire a magas házak emeleteiről „leér" a szemét a gyűjtőbe, jut belőle a lépcsőházba, elkapkodhat belőle a rakoncátlan szél is. Következnek aztán a kukák fürkészkedvü kirá- molói, akik még használható holmik után kutatnak. Ki szól az előbbiért és ki az utóbbiért? Senki, noha lenne miért és mit, méghozzá hosszan és olykor erélyesen is. Igaz, nem az enyém, tied aspektusából, hanem abból, hogy a lakókörnyezet közös tulajdonú, azaz a mienk. S ha van is, akire ennek rendben és tisztán tartása tartozik, jut nekünk is szerep. Az nevezetesen, hogy megbecsüljük a rendet és a tiszta­ságot. fölismerve, hogy van összefüggés a lakáskultúra, személyi higiénia és a környezet tisztasága, rendezettsége között. Nehéz ügy ez? Egyáltalán nem az. Kissé eltorzult igé­nyeinket kell csupán helyre billenteni és megtenni mind­azt. amit a lakókörnyezetünkben élőktől megkövetelhe­tünk. —a—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents