Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-19 / 42. szám

1984. február 19. 2^ÉPÜJSÁG Ezt hozta a hét t Hétfő: Konsztantyin Csernyenkót választotta meg fő­titkárává a Szovjetunió Kommunista Pártjának Közpon­ti Bizottsága. — A lengyel szejm elhalasztotta az idén esedékes parlamenti választásokat, viszont úgy döntött, hogy új eljárás szerint megtartják a helyi tanácsi válasz­tásokat. Kedd: Eltemették Moszkvában Jurij Andropovot, a végtisztesség megadására igen sok külföldi államférfi ér­kezett oda, közülük többel találkozott Csernyenko, vala­mint Tyihonov miniszterelnök és Gromiko külügyminisz­ter. — Washingtonban Reagan elnök az egyiptomi kor­mányfővel és Husszein jordán királlyal tárgyalt. Szerda: Bush amerikai alelnök útban hazafelé Rómá­ban és a Vatikánban, valamint Párizsban tanácskozott a közel-keleti problémákról. — Strauss bajor miniszterel­nök, a CSU elnöke Szíriába utazott. — Libanonban a drúz csapatok a tengerpartig nyomultak előre. Csütörtök: Amerikai—dél-afrikai—angolai találkozót tartottak a zambiai fővárosban. — Dzsemajel libanoni el­nök elfogadta a szaúdi béketervet. Craxi olasz miniszter- elnök Bécsben tárgyalt. Kohl látogatása Brüsszelben. Péntek: Bush amerikai alelnök egy szovjet—amerikai csúcstalálkozó lehetőségéről nyilatkozott.-— Thatcher asz- szony az Arab Liga főtitkárával tárgyalt Londonban. — TASZSZ-nyilatkozat a nyugat-németországi rakétatelepí­tés következményeiről. — Mitterrand Dániában. Szombat: Űjabb súlyos harcok Inak és Irán között. — Lemondott Stone, Reagan elnök latin-amerikai külön- megbízottja. — Szíria elutasította a szaúdi tervet, New Yorkban Franciaország ENSZ-csapatok kiküldését java­solta Libanonba. A hót 3 kérdése 1. Hogyan alakul a kelet—nyugati viszony a moszkvai találkozó-sorozat után? Jurij Andropov temetése után igen sok fontos találkozó zajlott le Moszkvában a végtisztesség megadására oda­érkezett külföldi államférfiak és a szovjet vezetőik között, sőt, a külföldi vendégek egymás között is szerveztek ösz- szejöveteleket, hogy kicseréljék benyomásaikat, értesülé­süket. A megfigyelők figyelemmel kísérték, hány politi­kust fogadott az SZKP új főtitkára maga, s összehason­lítva a Leonyid Brezsnyev temetése utáni hasonló talál­kozó-sorozattal, megállapították, hogy Konsztantyin Cser- nyeniko kétszer 'annyi külföldivel tárgyalt, mint akikor elődje... Jurij Andropov temetését követően Kádár János részvétéit nyilvánítja Konsztantyin Csernyenkónak. A szovjet vezetők tárgyalópartnerei hazatérve számos nyilatkozatot tettek, s ha nem is szóltak konkrétan ar­ról, ami a találkozókon elhangzott, azok légkörét, han­gulatát minősítették és annak alapján jósolgatták, hogyan alakulhat a kelet—nyugati viszony a továbbiakban. Jel­lemző Pierre Trudeau kanadai kormányfő vélekedése, aki Csernyenkóval volt eszmecseréje után elmondotta, fel­tűnt neki, hogy az SZKP új főtitkára hányszor emlegette az enyhülést. Trudeau idézte Csernyenkót, aki nyoma­tékosan hangoztatta a nukleáris fenyegetés csökkentésé­nek szükségességét és azt, hogy jelentős mértékben le kell apasztani az atomfegyverek számát. Az Egyesült Ál­lamokban Reagan elnök vállalkozott arra, hogy Moszkvá­ban járt alelnökének, Bushnak a beszámolójából egyet- mást nyilvánosságra hozzon, s ugyanúgy mint Bush, ő is az óvatos derűlátás jogosságát hangoztatta. Kohl nyugatnémet kancellár, aki egyébként moszkvai útját felhasználta arra, hogy hivatalos meghívást nyújt­son át Csernyenkónak, szintén pozitívan értékelte talál­kozójukat, s például azt emelte ki, hogy március köze­pén Bécsben folytatódni fognak az európai haderőcsök­kentési tárgyalások. Érdemes emlékeztetni arra, hogy Kohl a múlt év nyarán járt hivatalos látogatáson a Szov­jetunióban. A Szovjetunió szövetségesei, a szocialista országok egy­ségesen felsorakoztak a szovjet politika támogatására. Ezt húzta alá Kádár János is, aki a Budapest felszabadu­lásának évfordulója alkalmából tartott munkásgyűlésen kijelentette: a magyar párt és a magyar kormány támo­gatja a következetes szovjet külpolitikát, azt a közös irányvonalat, amelyet 1983. januárjában Prágában, a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülésén együttesen kialakítottak, s amelyet aztán a júniusi moszk­vai találkozón meg is erősítettek. Kádár János hangoz­tatta, hogy a szocialista országok megőrzik az erőegyen­súlyt és visszautasítják az imperia listáknak az erőfölény megszerzésére irányuló agresszív törekvéseit. Tárgyalá- soik útján kell olyan megállapodásra jutod, amely a fegy­verzet alacsonyabb szintjén segíti elő az összes érdekelt fél biztonságának megteremtését. Az SZKP Központi Bi­zottsága a gyász napjaiban megtartott ülésén is ezt ha­tározta el. s ehhez csatlakozik az MSZMP és a magyar kormány is, ezt a politikát valósítjuk meg közösen, s ki­ki a maga hazai és nemzetközi munkájában. a külpolitikában Konsztantyin Csernyenko, az SZKP főtitkára (balról a harmadik) találkozott a Varsói Szerződés tagállamaiból Jurij Andropov temetésére Moszkvába érkezett párt- és állami küldöttségek vezetőivel. 2. Visszakozni kényszerül-e Amerika közel-keleti poli­tikájában? Kát fronton is itámadás éri mostanában az Egyesük Ál­lamok közel-lkieleti pozícióit. Látványosabb a ilibanoni ku­darc néhány előjele: az, hogy most Reagan elnök hivata­losan is jóváhagyta a 'Bejrutnál partra tett „bőrnyakúak" nagy részéinek visszavonását az ott horgonyzó hadihajók­ra, meg iaz, hogy a Fehér Ház nem gördít akadályt Dzse­majel libanoni elnök útjába, ha az a szaúd-arábiai béke­terv elfogadásával tulajdoniképp felmondja az amerikai áldással 'létrejött izraeli—libanoni megállapodást. A má­stik: front, ahol meggyöngült az USA helyzete: az izraeli- egyiptomi—jordániai háromszög. Mubarak elnök és Husz- szieiin király washingtoni útja alkalmat kínált volna arra, hogy Reagan rájuk parancsoljon. E helyett az történt, hogy a kairói meg az aimimani vendég bírálta a paleszti­nok el nem ismerésének meddő amerikai gyakorlatát. Vég­eredményben még a carter! idők nagy vívmánya, a Oamp Dávid-i egyiptomi—Izraeli kibékülés is megkérdőjelezhető ma már... Ezek a itöbbé-kevésbé váratlan fordulatok, úgy tűnik, előibb-urtóhb az amerikai közel-keleti politika bizonyos átrendezésével fognak járni. Washingtonban azt rebesge­tek, hogy Reagan elnök nem venné rossz néven, ha Tel Avivban konmányváitozás következnék be, s ha az egy­korú Begin- és a mai Samir-koncepciókat a munkáspárti Perez rugalmasabb elképzelései váltanák fel. Akkor ta­lán 'amerikai—izraeli engedmények segítenék egy olyan küzeil-kaleti kompromisszum létrejöttét, amelyben az USA befolyása ismét növekedhetnék. 3. Széthull-e az ősszel a Közös Piac? Merésznek tűnhet a kérdés, de ma már Brüsszelben, az Európai Közösség székhelyén mind többen vetik fel ilyen komoly-komor formában. Persze, azért igennel még nem válaszéinak rá! De az is igaz, hogy a sokat emlegetett lá­zas diplomáciai tevékenység, amelyet Mitterrand francia államfőtől, a Közös Piac soros elnökétől kezdve Kohl nyu­gatnémet kancellárig és Gaston Thorn 'luxemburgi diplo­matáig, a brüsszeli főbizottság elnökéig oly isakan fejtenek ki, 'még semmilyen kézzel fogható eredményt nem hozott. Az idő sürget: március 19-én és 20-án iil össze az újabb közös piaci csúcsértekezlet, az állam- és kormányfőknek dömteniök kell, még hozzá nagyobb horderejű, távlati és egészen konkrét, azonnali kérdésekben. Ki, mennyit és miért fizessen be a közös kasszába? — így fogalmazható meg a fő kérdés. Milyenek legyenek a mezőgazdasági árak? — fontos és sürgős részletkérdés ez is, lévén április elseje a mezőgazdasági év kezdette. A mezőgazdasági fölösleg felvásárlása közösségi feladat, de az erre szolgáló pénzalapban már egyre kevesebb a pénz. Borúlátó jóslatok szerint őszire el is fogy... S hogy aztán mi várható? A oassaindrák azt mondják: országonként más és más, önző mezőgazdasági politika alakul ki, árháború­val, amelyet csak súlyosbít majd, hogy a közös piaci or­szágok meg az USA között további kíméletlen konkucren- eiaibarc várható, megint csak a mezőgazdasági termékek piacán. Döntő hónapnak mondják ma Brüsszelben a márciusi csúcsig még 'hátralevő időt, most kell előkészíteni a lehet­ségesnek gondolt, kölcsönös engedményeken alapuló'meg­oldást a problémákra. De, hogy ez mi tegyen, senki sem tudja. Azért nem, mert azt viszont mindenki tudja, hogy csak áldozatok árán lehetséges. PÄLFFY JÓZSEF Osztrák—olasz kormányfői tárgyalások voltak Bécsben. Fred Sinowatz osztrák kancellár (balra) és Bettino Craxi olasz miniszterelnök. Hazánkba érkezik az ENSZ főtitkára Várkonyi Péter külügymi- vier Perez de Cuellar, az niszter meghívására a köze- Egyesült Nemzetek Szarveze- ii napokban hivatalos látó- térnek főtitkára, gatásna hazánkba érkezik Ja- (MTI) Zárszámadó köz­és küldöttgyűlések (Folytatás az 1. oldalról) mint 1982-ihen, így is meg­haladta a tíz tonnát. Befe­jezték a 100 hektárnyi szőlő- telepítést, sőt, az első ütem­ben ültetett 20 hektár már meg i.s hozta első termését, hektáronként 8 tonnáit. Nőtt a bevétel nemcsak a növény­termesztésből, hanem az ál­lattenyésztésből is, ily módon haladta meg az 1983. évi ár­bevétel 18 millió forinttal az előző éviit. A termelési költ­ségek azonban csak nyolc­millióval emelkedtek, mind a bruttó jövedelem, mind a nyereség mintegy tízmillió forinttal volt magasabb, mint az előző esztendőben. Ezért tudták jelentősen növelni a tagság jövedelmét, nemcsak évközben, hanem most, a kiegészítő részese­dés felosztásánál is. A része­sedési alap 2 millióval ma­gasabb, mint az 1982. évi volt. Az elmúlt három év átlag­eredményeiből kiindulva ké­szítették el az ez évi gazdál­kodási, termelési és pénz­ügyi tervet. Legeredményesebb évét zárta a naki Dózsa Tsz A naki Dózsa Tsz a szövet­kezet központjában tartatta szombat dél előtt .küldöttgyű­lését. A tagság a szövetkezet •sokszorosított híradójából már előre tájékozódhatott az 1983. évi termelési-.gazdálko­dási eredményekről, a veze­tőség által összeállított 1984. évi terv javasltat adatairól, így a küldöttgyűlésen — Czi.nk Béla elnök szóbeli tá­jékoztatóját — követően sok­rétű és lónyegretörő vita ala­kulhatott ki, amelynek össze­foglalója után a testület el­fogadta a zárszámadási be­számolót és a mérleget, vala­mint az ez évi tervet. Mint az adatokból kitűnt, fennállása óta a legeredmé­nyesebb évet zárta a naki termelőszövetkezet. Búzából, árpából, borsóból a hozam némileg meghaladta a ter­vet, ám a cukorrépa és a kukorica hozama — ezek „érezték” meg leginkább az aszályos időjárást, a terve­zettet nem érte el. Az állattenyésztés azonban jóval többet „hozott” a ter­vezettnél, és ezzel sikerült nemcsak pótolni az aszály­károkat, hanem felül is múl­ni a korábbi eredményeket. Különösen az anyagtakaré­kosságban elért eredmény jelentős, ez csak az állatte­nyésztésnél meghaladta a hárommillió forintot, ami döntően a szakszerű takar­mányozásnak a következmé­nye. A gazdálkodás egyik fontos mutatója az úgyne­vezett fedezeti hányad — az árbevétel és a szűkített ön­költség különbözete — az 1982. évi 31-ről 41 százalék­ra emelkedett az állatte­nyésztésben (ez egyébként a legtöbb helyen egyjegyű számmal fejezhető ki), ami igencsak kiemelkedő ered­mény. A szövetkezet bruttó jöve­delme több mint 13 millióval haladja meg a tervezettet, hasonlóképpen az éves nye­reség is. A bérszínvonal nyolcezer, a jövedelemszín­vonal (amiben benne van már az év végi kiegészítő ré­szesedés is) közel tizenegy- ezer forinttal haladja meg az 1980. évit. Kiemelkedően magas a szövetkezetben az egy főre jutó termelési ér­ték, megközelíti a hétszáz­ezer forintot. Dinamikusan fejlődik a bátaszéki Dúzakalász Tsz A zárszámadó közgyűlés a bátaszéki Búzakalász Tsz életében is ünnep volt. Szombaton délelőtt került sor az eseményre, amelynek munkájában részt vett Péter Szigfrid, a megyei pártbi­zottság titkára, több társ­szövetkezet, vállalat vezetői­nek, megbízottadnak társa­ságában. Ott volt Báli Zol­tán, a termelőszövetkezet egykori — ma már nyugdí­jas — elnöke. Szőcs Menyhért elnökhe­lyettes megnyitója után Izsák Gyula, a termelőszö­vetkezet elnöke terjesztette elő a vezetőség beszámolóját. Ami a termelőszövetkezet eredményességét jellemzi: 1980-ban húsz, t^fely már ötvenmillió forint nyeresége volt a termelőszövetkezet­nek. Természetesen az ár­bevétel is jelentősen nőtt tavaly, a megelőző éviekhez képest. Szép eredményeket hozott a növénytermesztés, ezen belül az őszi búza szűkített önköltsége lényegesen csök­kent. kukoricából pedig minden idők legmagasabb eredményét érték el. Jó volt a maglucerna-termesztés, csupán a napraforgó maradt el a várakozástól. A részletek ismertetésére nincs mód, elmondhatjuk azonban, hogy általában tisztes eredményekről adha­tott számot a vezetőség a zárszámadó közgyűlésen. A termelőszövetkezet tagjai megtalálták számításukat, tisztes jövedelemhez jutot­tak. Az idén a termelőszövet­kezet vezetése nem kíván változtatni a termelési szer­kezeten. A gazdálkodást 4612 hektáron végzik, ezen belül többek között 1270 hektáron búzát, 53 hektáron őszi árpát, 1800 hektáron ku­koricát, 271 hektáron szá­razborsót, 337 hektáron lu­cernát, 200 hektáron pedig silókukoricát termelnek. A termesető irányzat ok mérsékeltek, bár nincs szó alátervezésről, az elmúlt öt év átlagát vették figyelembe. A szarvasmarha-ágazatban a tehénlétszámot a múlt évi szinten kívánják tartani, az átlagos tejtermelést tehenen­ként 5000 literre tervezik. Ami a sertéstenyésztést ille­ti: idén 1300 tonna sertés ér­tékesítését tervezi a terme­lőszövetkezet. PANORÁMA BUDAPEST Befejeződtek Faluvégi La­jos, a Minisztertanács elnök­helyettese, az Országos Terv­hivatal elnöke és Stefan Bir- lea, a Román Szocialista Köztársaság Állami Tervbi- zoititsá.ga elnöke közötti tár­gyalások. VARSÓ Március 16—18-án tartják meg a LEMP két kongresz- szus között esedékes orszá­gos párténtekezlístét. Erről szombaton hozott határozatot a LEMP Központi Bizottsá­ga. A pártértekezleten a szer­vezeti szabályzat értelmé­ben az 1981-es rendkívüli kongresszus küldöttei vesz­nek részt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents