Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-16 / 39. szám
1984. február 16. , TOLNA \ 2“*ÉPÜJSÁG PANORÁMA Szovjet vezetők megbeszélései külföldi államférfiakkal (Folytatás az 1. oldalról) belügyeibe való beavatkozásra, valamint saját akarata érvényesítésére irányuló törekvését. Hangsúlyozták, hogy meg kell találni az igazságos politikai rendezést minden nép saját sorsa meghatározásához való joga tiszteletben tartásának alapján. Konsztantyin Csernyenko megismételte, hogy a szovjet nép határozottan támogatja a hazája szabadságát és függetlenségét védelmező nica- raguai nép igaz ügyét. Konsztantyin Csernyenko a Kremlben fogadta Pierre Trudeau kanadai miniszter- elnököt. A megbeszélésen részt vett Andrej Gromiko. A találkozón mindkét részről aggodalommal szóltak a megnövekedett nemzetközi feszültségről. Ezzel összefüggésben szovjet és kanadai részről egyaránt megerősítették: készek erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy vissza lehessen térni az enyhülés, az államközi kapcsolatokban a bizalom megteremtése és megszilárdítása útjára. Szovjet részről hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió politikai párbeszédre törekszik minden országgal. A párbeszédnek igazságos és egyenjogú alapon kell folynia, és konkrét megállapodások elérésére kell irányulnia. Mindkét részről hangot adtak annak a törekvésnek, hogy a meglévő tartalékok felhasználásával szélesítsék és elmélyítsék a szovjet—kanadai együttműködést. Konsztantyin Csernyenko találkozott Babrak Karmal- lal, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkárával, az Afgán Demokratikus Köztársaság forradalmi tanácsának elnökével. A megbeszélésen részt vett Andrej Gromiko. A meleg, baráti légkörű megbeszélésen Konsztantyin Csernyenko és Babrak Karmai rövid véleménycserét folytatott a szovjet—afgán kapcsolatok elvi fontosságú kérdéseiről, valamint az Afganisztán körüli helyzetről. Mindkét részről megelégedéssel szóltak az SZKP és az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt, illetve a Szovjetunió és Afganisztán közötti hagyományos baráti kapcsolatokról. Hangoztatták : arra törekednek, hogy a jövőben is minden téren fejlesszék és erősítsék a sokoldalú együttműködést. Nyikolaj Tyihonov szovjet miniszterelnök szerdán a Kremlben találkozott Samora Machellel, a Frelimo Párt elnökével, a Mozambiki Népi Köztársaság elnökével. A megbeszélésen eszmecserét folytattak több, kölcsönös érdeklődésre számot- tartó kérdésről. A szovjet— mozambiki kapcsolatokról szólva Nyikolaj Tyihonov és Samora Machel megállapította, hogy azoknak szilárd alapja a két ország barátsági és együttműködési szerződése. Kedvezőek a kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségei. Áttekintettek több időszerű nemzetközi kérdést, beleértve az Afrika déli részén kialakult helyzetet is. A baráti légkörű találkozón részt vett Leonyid Iljicsov külügyminiszter-helyettes. Nyikolaj Tyihonov megbeszélést folytatott Szpirosz Kiprianu ciprusi köztársasági elnökkel. A baráti beszélgetésen — amelyen részt vett Borisz Arisztov szovjet külügyminiszter-helyettes és Georgi- osz Jakovu ciprusi külügyminiszter is — megelégedéssel állapították meg, hogy a szovjet—ciprusi kapcsolatok eredményesen fejlődnek. Hangsúlyozták, hogy komoly lehetőség van a két ország közötti gyümölcsöző együttműködés fokozására. Szpirosz Kiprianu tájékoztatta tárgyalópartnereit a ciprusi események alakulásáról. Nyikolaj Tyihonov megerősítette a Szovjetuniónak a ciprusi kérdéssel kapcsolatos, ismert elvi álláspontját. Ivan Arhipov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese szerdán Moszkvában találkozott Mika Spiljakkal, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökségének elnökével és Dragoszlav Markoviccsal, a JKSZ KB elnökségének elnökével. A bensőséges, baráti légkörű megbeszélésen a szovjet—jugoszláv kapcsolatok néhány kérdését tekintették át, s elégedetten nyilatkoztak azok fejlődéséről. Mindkét fél kifejezésre juttatta érdekeltségét a sokoldalú együttműködés további szélesítésében és elmélyítésében. Véleményt cseréltek néhány időszerű nemzetközi kérdésről is. Gejdar Alijev, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese szerdán a Kremlben fogadta Van Lit, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának alelnökét. A felek véleménycserét folytattak néhány kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésről. Gejdar Alijev kifejtette, hogy a szovjet vezetés továbbra is síkraszáll a Szovjetunió és Kína, e két szomszédos nagyhatalom kapcsolatainak javításáért. A kínai fél — mondotta Van Li — reméli, hogy közös erőfeszítéssel a két ország kapcsolatai tovább fejlődnek. Andrej Gromiko szerdán a Kremlben fogadta Abe Sintaro japán külügyminisztert. A megbeszélésen Gromiko hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió külpolitikai irányvonala változatlan, s továbbra is a Japánnal való kapcsolatok javítására törekszik az együttműködés és a jószomszédság alapján. Rámutatott: ha Japán készséget tanúsítana arra, hogy ugyanebben az irányban halad, ezt kedvezően fogadnák a Szovjetunióban. Sajnos ilyen készség a japán politikában nem tapasztalható. Mindkét fél annak a véleményének adott hangot, hogy a szovjet—japán kapcsolatok fejlődése hozzájárulna a távol-keleti és az egész ázsiai légkör javulásához. BUDAPEST Szerdán a Parlament előtt, a Kossuth téren ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással levonták a Magyar Népköztársaság állami zászlaját, mely Jurij Andropovnak, a Szovjetunió és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének temetése alkalmából, az állami gyásznapon félárbocra engedve lengett. * Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke szerdán a főváros V. kerületébe látogatott. A Politikai Bizottság tagja idegenforgalmi vállalatok vezetői részére szervezett konzultáción vett részt, majd a Vigadóban megtartott aktíván időszerű kérdésekről adott tájékoztatást. * Gáspár Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke szerdán a főváros XX. kerületébe látogatott. A látogatás keretében Gáspár Sándor tájékoztatót adott időszerű politikai kérdésekről, VESZPRÉM Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizotságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán Veszprém megyébe látogatott. Felkereste az ino- tai alumíniumkohót, majd részt vett és felszólalt a várpalotai Jószerencsét Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén. ZALAEGERSZEG Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, szerdán Zalaegerszegen nyújtotta át egy magasabb, egységnek az élenjáró kitüntető címről szóló oklevelet és zászlót. Az ünnepségen felsorakoztak a parancsnokok és sorkatonák, köztük azok, akik a napokban tértek visz- sza a Csehszlovákiában lezajlott közös hadgyakorlatról. Az ünnepségen jelen volt Nyikolaj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyar- országi képviselője. SZEGED Neves külföldi tudósokat avatott díszdoktorrá szerdán a Szegedi Orvostudományi Egyetem tanácsa. Az új díszdoktorok: Ernes Borek, az amerikai egyesült államokbeli denveri Colorado Egyetem mikrobiológiai tanszékének professzora és a belga Paul Janssen professzor, a beersei Gyógyszerkutató és Gyógyszergyártó Vállalat elnöke. MOSZKVA Befejezéséhez közeledik a Szaljut—7 űrállomás újbóli teljes üzembe helyezése. Leonyid Kizim, Vlagyimir Szolovjov, valamint Oleg Atykov így hamarosan hozzálát a kutatási programban előírt feladatai teljesítéséhez. BONN Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja látogatásra hívta meg az NSZK-ba Konsztantyin Csernyenkót, az SZKP KB új főtitkárát — jelentette be szerdai sajtóértekezletén Peter Boenisch bonni kormányszóvivő. A meghívás Kohl és Csernyenko keddi, moszkvai találkozóján hangzott el. Menekülő bejrútiak A bejrúti televízió munkatársai nem panaszkodhatnak: házihoz jött a háború. Néhány miaip leforgása alatt először ia italé vízió főszerkesztőjének otthonába törtek be fegyveres miilíclisták, s több órán át megszállva tartották lakását. Uitáraa a tv-fcozpoin- tot foglalták el egy másik osztag tagjai, de jutott a különböző alakulatokból több rádióállomás, vialaimirut a tájékoztatási minisztérium megrobanáséra is. A libanoni háború február elején falilángolit újabb szakaszát napi átlagban száz halálos áldozat, több száz sebesült és ismét mérhetetlen anyagi kér jelzi. A helyzet egyre bonyolultabb, a szemlélőnek úgy tűnhet, hogy mindenki mindenkivel csatázik, s a kibontakozás szinte reménytelen. A libanoni válságnak is megrvain azonban a maga logikája, s aliigha véletlen, hogy éppen most robbantak ki a legsúlyosabb harcok az elmúlt év augusztus—szeptembere óta. AZ ELŐZMÉNYEK Az idei óv kezdetén egy bizonyos katonai és politikai patthelyzet álakiult ki. Kezdeményezések történtek, elsősorban az ellenzék részéről, a nemzeti megbékélési konferencia második szaka~ szénák összehíváséra — az első szakasz tavaly októberben megszakadt, két súlyos nézeteltérés miatt. (A Nemzeti Megmentés! Front az Izraeljei kötött különszerződés érvénytelenítését, vaOia- minit a belső hatalom, a kormánypozíciók igazságos elosztását követelte a reális erőviszonyok alapján, de Dzsemajel elnök és a jobboldali támogatói ezt visszautasították.) FJónk szaúdi közvetíté«! is folyt olyan osa- pabszótválasztás érdekében, amely távolítja egymástól a szembenálló fegyveres alakulatokat, s ezzel csökkenti az összecsapások veszélyét. Ez a folyamat szakadt meg, amikor a hónap elején a Libanoni Erők elnevezésű szélsőjobboldali imaironita hadsereg fegyveres aiafculttai általános támadásba kezdtek. Az volt a céljuk, hogy iaz ellenzék három bázisterületét, a mohamedán Nyiugat-Bej rú- tot, a síiták által lakott dél- bejirúti kerületeket és elővárosokat, valamint a Suf- hegytségben levő drúz állásokat és településeket (ez a vanullat 15—20 kilométernyire a fővárostól keletre kezdődik) elszigeteljék egymástól és lehetetlenné tegyék a közös front kialakítását. A hazafias erők természetesen védekeztek, sőt heves ellentámadást indítottak. Ekkor bekapcsolódott a libanoni ikormányhadsareg is, amely a tkorábhi polgáriháborús össízetűzásekben általában semleges álláspontot foglalt el. Csakhogy ez most egy más jellegű hadsereg: egyértelműen jobboldali kormányt szolgál, .paritásos vezetését, amelyben eredetileg 50—50 százalékos volt a keresztények és muzulmánok aránya, egyoldalúan át alakira, s az új főparancsnok a maronita milícia korábbi főtanácsadója lett; nagyarányú amerikai katonai segéllyel és fegyverszállításokkal fejlesztették fel, külön aimerikaá kiképző misszió működik mellette. (Csak megjegyezzük, s immár nem először, a vallási hovatartozás emlegetése Libanonban nem hibbédd vitákra vonatkozik, hanem a felekezeti burok mélyében pofl/itifcai és társadalmi ellentétek feszülnek!) INGOVÁNY — AZ AMERIKAIAKNAK A jelek arra mutattak, hogy megismétlődik a tavaly kora őszi manőver. Akkor is jobboldali „magán” akcióval kezdődött, a milícisták oldalán belépett a reguláris hadsereg, s annak szorult helyzetén a négyhatalmi erők segítettek. Főként az amerikai tengerészgyalogosok, a hajóágyúk, a bombázásra induló repülőgépek. Ezúttal azonban hiba csúszott az előzetes forgatókönyvbe. A kormányhad- sereg soraiból tömegesen dezertáltak, a legénységi állomány ugyanis többségében a síiták közül kerül ki, akik nem akartak társaikra lőni. A drúz katonák már korábban megtagadták a közösségük ölteni tűzparanos végrehajtását. A négyhatalmiak- nak tehát nehéz tett volna a bomlás jegyeit mutató kormányhadsereg támogatását írni zászlajukra, közben állandó fenyegetésként újra meg újra feltűnt az öngyilkos merénylők által végrehajtott robbantási akciók rémképe. (Az amerikai tengerész gyalogosak veszteség- listáján máris 260 név szereped.) Nőtt tehát az amerikai dilemmák sora, hiszen az Egyesült Államok volt az, amely a tartás rendezés lehetőségei helyett a katonai jelenlét veszélyes módját erőszakolta az országra. Az amerikai kormánykörök komolyan fontolgatni kezdték az egész Dzsemaj el -rendszer összeomlásának közeid eshetőségét, s azit a tényt, hogy a romok maguk alá temethetnék a közél-keletd, illetve a libanoni amerikai politikát is. Eszkalálni, vagyis erőteljesen kiterjeszteni a háborút, illetve időben visz- szavonulni — így hangzott a kérdés, amit a világpolitikai és regionális tényezők mellett az amerikai belpolitikai szempont is árnyalhat: az elnökválasztási évben mind több a kritika a vietnami emlékeket ébresztő „libanoni imgovánnyal” kapcsolatban. BIZTOS KIINDULÓ PONT Washington végül is ellentmondásos játékba bonyolódott. Hozzálátott a szárazföldi jelenlét felszámolásához, a tengerészgyalogosokat visszavonják a hatodik flotta hajóira, amelyek néhány kilométernyire a bejrúti portoktól állomásoznak. (Megint eltérő hírek: egy és öt hónap közé teszik a visz- szavonulás időtartamát.) Am úgy mennek, hogy jönnek és maradnák: a Pentagon szabadkezet adott az amerikai flottának és légierőnek Libanon egész területén a harci cselekményeikre. Bombáznak és lőnek, s miközben magukat ^békefenntartónak” tekintik, célponttá és lőtérré változtatják a közel-keleti országot. De vajon ezekkel a módszerekkel konzerválni tud- ják-e Dszemajel hatalmát és saját helyzetüket Libanonban ? Néhány figyelmeztetés máris eljuthatott Washingtonba. Megtört a libanoni jobboldal „lopakodó államcsínye”, a falam gistákat viszszaszorítatták. Azzal, hogy Nyiugat-iBejrút ismét a mohamedán fegyveres osztagok ellenőrzése alá került, a fővárosban visszaállít az 1982 júniusa előtti állapot. Az arab világnak a centrumtól jobbra elhelyezkedő része is hírálja az Egyesült Államokat, különösképpen Szaúd- Airábiia. Izrael az új helyzetben Libanon területének mintegy negyedrészét szeretné leszakítani egy dóid sza- kadár állam, egyfajta Had- dadisztán formájában (Haddad ugyan január köziepén elhunyt, de magánhadereje fennmaradt), ez viszont megint nem egyszerűsítené a kép»at. Szíriával kiéleződhet a viszony. S végül, de nem utolsósorban, vissza is lőhetnek, az amerikaiak újabb veszteségeket szenvedhetnek. A zavaros libanoni helyzetben egy biztos kiinduló pont lehet, vissza kell vonni az idegen csapatokat és biztosítani az ország belső békéjét. Ezek nélkül csak folytatódik az „élőadás” a háborúról — egyre több halálos áldozattal... Síita fegyveresek a kormányerőktől zsákmányolt harckocsin Bejrút belvárosában Libanoni dilemmák Válság, egyenes adásban... tcrtták a keresztények javá(r.)
