Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-01 / 26. szám

2 NÉPÚJSÁG 1984. február 1. Javultak nemzetközi fizetési pozícióink A Magyar Nemzeti Bank elnökének sajtótájékoztatója Megjelent a madridi találkozó záródokumentuma Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ked­den sajtótájékoztatót tartott a bank múlt évi munkájáról és idei feladatairól. Elmondta, hogy a csere­arányok romlása és az aszálykár ellenére tavaly je­lentős eredményeket ért el a magyar népgazdaság, s ennek köszönhető, hogy nemzetközi fizetési pozíció­ink javultak. A konvertibi­lis elszámolású áruforgalom­ban az előző évinél lényege­sen nagyohb kiviteli többle­tet sikerült elérni, s jóllehet, ez az aktívum a tervezettet nem érte el, a nettó adós-, ság mérséklődött. Az ország nemzetközi hitelkapcsolata­it is a javulás jellemezte. Gazdaságpolitikai erőfeszí­téseink sikerei alapot te­remtettek arra, hogy az ENSZ két nemzetközi pénz­ügyi intézményétől, a Nem­zetközi Valutaalaptól (IMF- től) és a Nemzetközi Újjá­építési és Fejlesztési Bank­tól (Világbanktól) hiteleket kérjünk és^ kapjunk. Az 1982. decemberi hitelmegál­lapodás alapján 1983-ban a Nemzetközi Valutaalaptól lehívtunk mintegy 360 mil­lió dollárt. 1983. első felé­ben 200 millió dollár közép- lejáratú hitelt vettünk fel egy bankkonzorciumtól. Vi­lágbanki tagságunk révén a második félévben — úgyne­vezett társfinanszírozás for­májában — 270 millió dollár hosszú lejáratú hitelt tud­tunk felvenni két nemzet­közi bankkonzorciumtól. Különös jelentősége van an­nak, hogy ebben az ügylet­ben — hitelnyújtóként — maga a Világbank is részt vett. így 1983-ban — fizeté­si kötelezettségeink teljesí- • tése mellett — likviditási helyzetünket is javítani tud­tuk, hitelképességünk nem­zetközi megítélése javult. A népgazdasági terv fő célja az idén is a belső és a külső egyensúlyi helyzet ja- .vítása, nemzetközi fizetőké­pességünk további szilárdí­tása érdekében csökkenteni kívánjuk az adósságállo­mányt. Ez konvertibilis el­számolású viszonylatban 700 —800 millió dollár árufor­galmi aktívum elérését teszi szükségessé. Mégpedig olyan körülmények között, amikor a múlt évi aszály áthúzódó hatása még érezhető, s érté­kesítési lehetőségeink ér- . demleges javulására sem számíthatunk. Rubel elszá­molású viszonylatban az alapvető cél a kiegyenlített fizetési mérleg létrehozása. Tervezzük, hogy az idén is felveszünk kölcsönt a Vi­lágbanktól, ezúttal ez a köl­csön a konvertibilis export- árualapokat bővítő célokhoz és a szénhidrogén-program­hoz kapcsolódna. Szintén a Világbankban való részvé­telünkhöz kapcsolódik, hogy Bankinform néven a Ma­gyar Nemzeti Bank új szá­mítógépes szolgáltatást vezet be, amelynek keretében a vállalatok — szerény térítés mellett — megkapják a Vi­lágbank által finanszírozott létesítményekről beérkező mindazokat az információ­kat, amelyek a kölcsönnyúj­tás egyes fázisaihoz kapcso­lódnak, és hasznosak lehet­nek a rendszerben résztve­vő magyar vállalatok szá­mára a versenytárgyalások­ra való sikeres felkészülés­hez. Ezután arról szólt, hogy a kormány hitelpolitikájában az idén lényeges változások nem lesznek, a hitelezést változatlanul szigorú feltéte­lekhez kell kötni. A beruhá­zási hitelek elsősorban az export növelését, az import gazdaságos helyettesítését, valamint a népgazdaság anyag- és energiafelhaszná­lásának csökkentését segí­tik elő. A bank arra törek­szik, hogy elsősorban azok a kisebb, kiegészítő jellegű fejlesztések részesüljenek hitelben, ahol a várható jö­vedelmezőség magas, továb­bá a saját erő kellő aránya lehetővé teszi, hogy a hitelt a lehető legrövidebb időn belül visszafizessék. A vállalati beruházások céljára rendelkezésre álló hitelkeret — a múlt évihez hasonlóan — 22 milliárd fo­rint. Az igény ennél jóval magasabb. A keret bővítése érdekében a bank az eddigi gyakorlatot követve az év elején felülvizsgálja a már meglévő beruházási hitel- szerződéseket. Azoknál a beruházásoknál, ahol nem várható a szerződésben vál­lalt feladatok teljesítése, esetleg a bank visszavonja a folyósítási kötelezettségét, vagy azt átütemezi. Az MNB továbbra is szorgalmazza a gyorsabb hiteltörlesztéseket azoknál a vállalatoknál, me­lyeknek pénzügyi helyzete ezt lehetővé teszi. A forgóeszköz-hitelezések elvei sem módosulnak 1984- ben. A készletgazdálkodás javításának fokozott ösztön­zésére azonban azok a ter­melőeszköz-, illetve külke­reskedelmi vállalatok, ame­lyek felesleges készleteket hasznosítás, értékesítés cél­jára más vállalatoktól át­vesznek, középlejáratú, a fejlesztési alap felhasználá­sa nélkül (vagyis az árbevé­telből) törleszthető hitelt kaphatnak. A hitel szabályozó szere­pének növelése érdekében a bank az év folyamán kidol­gozza a kereskedelmihitel­nyújtás rendszerét, és ja­vaslatot tesz annak beveze­tésére. Ezután arról szólt, hogy a gazdaságirányítás intéz­ményrendszerének átalakí­tásával összefüggésben fel­vetődött a pénzügyi intéz­ményrendszer továbbfejlesz­tése is. Az elgondolások a központi beavatkozás csök­kentését, a vállalati önálló­ságot, a piac, illetve a ver­seny szerepének növelését célozzák. PANORÁMA BUDAPEST Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke táviratban üd­vözölte Karig Szong Szánt, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Közigazgatási Tanácsának elnökévé történt ^kinevezése alkalmából. * Keddien Budapestre érke­zett Janusz Obodowski, a Lengyel Népköztársaság mi­niszterelnök-helyettese, a bizottság lengyel tagozatá­nak elnöke. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Mar­jai József miniszterelnök-he­lyettes üdvözölte. A nap fo­lyamén a Parlamentben megkezdőditek a magyar— lengyel tárgyalások. ÚJ-DELHI Indiában megkezdődött a nagy magyar kelet-kutató, Körösi Csorna Sándor szüle­tése 200. évfordulójával kap­csolatos megemlékezésisoro- ziat. A delhi egyetemen, ahol már több éve folyik a ma­gyar nyelv oktatása, kedden ünnepélyesen megnyitották a Körösi Osama kulturális kört. BELGRAD Mika Spiljak, a jugoszláv óllamelnökség elnöke kedden négynapos, hivatalos látoga­tásra az Egyesült Államokba utazott. STOCKHOLM Qleg Grimyevszkij nagykö­vet, a szovjet delegáció veze­tője a stockholmi értekezle­ten keddi felszólalásában rá­mutatott : a NATO-tagálla- mok végeláthatatlan vitákat erőilitetnék lényegtelen tech­nikai kérdésekről. Ilyen az úgynevezett átlátszóság kér­dése; az Egyesült Államok és néhány NATO-szövetsége­se felderítési céllal bepillan­tást akar nyerni más euró­pai országok védelmi intéz­kedéseibe. Ha a konferenciát ilyen útra terelik, akkor Európában nagyobb lesz a bizalmatlanság és a gyanak­vás — mondatta. A napokban a Kossuth Könyvkiadó gondozásában füzet alakban megjelent a madridi találkozó záródoku­mentuma. A záróközlemény pontos címe: Az európai biz­tonsági és együttműködési értekezleten részt vevő álla­mok képviselői 1980. évi — a záróokmánynak az érte­kezletet követő intézkedé­sekről szóló rendelkezései alapján tartott — madridi találkozóján elfogadott záró- dokumentum. A kiadvány tartalmazza e dokumentu­Tegnap délután ülést tar­tott a Tolna nagyközségi pártbizottság. Részt vett a tanácskozáson Császár Jó­zsef, a megyei tanács elnöke, a megyei párt-végrehajtó­bizottság tagja. Első napirendként — Szabó Bélának, a gazdaság- és szö­vetkezetpolitikai munkabi­zottság vezetőjének előter­jesztése alapján — megvitatta és elfogadta a végrehajtó bi­zottság beszámolóját a község üzemeinek 1983. évi gazdál­kodása eredményeiről és a további feladatokról. Ezután Pintér János titkár értékelte a pártbizottság és a végrehajtó bizottság 1983. évi munkáját, majd javaslatot tett a pártbizottság 1984. évi munkatervére. A pártbizott­ság mindkét előterjesztést el­fogadta. Császár József a megyei pártbizottság üdvözletét adta át, majd szólt a Központi Bi­zottság október 12-i ülésén hozott határozatról, és az or­szággyűlés decemberi ülésén elfogadott alkotmány-módosí­mot, amely az európai biz­tonsággal összefüggő kérdé­sekkel; a gazdaság, a tudo­mány, a technika és a kör­nyezetvédelem területén va­ló együttműködéssel; a föld­közi-tengeri biztonsággal és együttműködéssel; a huma­nitárius és egyéb területeken lehetséges együttműködés­sel; valamint az értekezletet követő intézkedésekkel fog­lalkozik. A füzet közli Várkonyi Péter külügyminiszternek a találkozón elhangzott felszó­lalását is. (MTI) tásról, melyek végrehajtása során megszűntek a járások, tovább kell fejleszteni a he­lyi állami irányítást és a köz- igazgatást. Tolna egyike ama három nagyközségnek a me­gyében, amelyek nem városi, hanem megyei irányítás alá kerültek, ennek megfelelően nő a pártbizottság önállósága is, szélesedik feladatköre. A megyei pártbizottság úgy döntött, hogy a nagyközségi pártbizottság létszámát 37-ről 41-re kell emelni. A pártbizottság három tag­ja elköltözés, munkahelyvál­tozás, illetve egészségi álla­potának romlása miatt fel­mentését kérte testületi tag­sága alól. A felmentést a pártbizottság megadta, majd hét új tagot — köztük hat olyat, aki a járási pártbizott­ságnak volt tagja — kooptált sorai közé. Egyúttal — mivel az agitációs és propaganda munkabizottság két tagja is felmentését kérte —, két új tagot választott e munkabi­zottságba a pártbizottság. A Tolna nagyközségi pártbizottság ülése CtA-dosszié (ti.) A titkos hodmíiueleti osztály Penykovszkij az ítélethirdetésen A CIA tönténeténeik egyik meghatározó eseménye volt, hogy a hidegháború kitelje­sedésével a Trumann-elnök- ség utolsó évében létrehoz­ták a (titkos hadműveleti osztályt. Vezetésével Allen Dullest bízták meg, aki már ekkor uralta a szervezeteit, hoiloibt még hivatalosain nem nevezték kii főnökké. Ebben az időben alakult kii a CIA ma is érvényes struk­túrája. A Központi Hírszerző- Ügynökség öt részre oszlik. Az első: az igazgató és he­lyettese, valamint az őket közvetlenül tájékoztató szak­értők csoportja. Ez az úgyne­vezett nemzeti hírszerző tisz­tek tanácsa. A többi négy­rész az igazgatóság nevet vi­seli. Az egyik a titkos pénz­ügyi alapok elosztásával és kezelésével, a másik a hosz- szú .távú elemzéseikkel, a har­madik a szerzett értesülések gépesített feldolgozásával és értékelésével foglalkozik — míg a negyedik a már emlí­tett titkos hadműveleti osz­tály. A CIA történetének leg­jellemzőbb vonása, hagy a hidegháború egész időszaká­ban éppen a titkos hadmű­veleti osztály került előtér­be. A szervezet többi igazga­tóságának munkája (amely nagyjából megfelelt a hír­szerzés területein végzett nemzetközi tevékenységnek) háttérbe szorult. Allen Dulles rövidesen a CIA főnöke latit, s ezt a tiszt­ségét haláléiig, a hideghábo­rús korszak végéig betöltötte. Vezetése alatt a titkos had­műveletek osztályának irá­nyítását bizalmas tanácsadó­ja, Richard Biss ell vette át. Allen Dulles: a CIA meg­határozó figurája volt. Bissell dolgozta ki az úgyne­vezett titkos hadviselés el­méletét és gyakorlatát. A titkos háború elsőszámú célpontja a Szovjetunió és a -többi -szocialista orszó-g volt. Veliülk szemben a OIA a klasszikus hírszerzés eszkö­zeivel rendkívül keveset tu­dott elém-i. Ezt maga Bissell is beismerte: „A klasszikus kémkedés eredményed ebben a viszonylatban számunkra csalódást keltőek voltak. A szovjet tömb vagy más kifi­nomult, érett társadalmak esetében ez már nem lehet a hírszerzés információdnak el­sőrendű forrása”. Ezzel inr- dokolta a különleges felfor­gató -módszerek előtérbe ke­rülését. Ezt követően számos ilyen kísérlet (történt. A CIA szá­zával próbált ügynököket át­dobni a szovjet határon, minden ekalőtt Uknaj nába. Az ötvenes évek elején meg­kísérelte, hogy Lengyelor­szágban nagyszabású föld alatti szervezetet -hozzon lét­re és ezt több millió dolláros arany-átutalásokkal támo­gatta. 1953-ban a CIA ügy­nökei (föld alaltti alagutat ásattak az NDK határán, hogy ennek segítségével le­hallgassák az NDK-ban ál­lomásozó szovjet katonai egységek telefonbeszélgeté­seit. 1958-tól kezdve az U—2 nevű amerikai kámrepü-lőgép nagy magasságban felderítő repüléseket végzett sízovjet területek felett és a szovjet légtér szuverenitásának meg­sértésével -adatokat gyűjtött a CI-A számára. (Az U—2 rendszerbe állítása és fel- használása Bisisielil személyes ötlete volt.) 1960. -május 1- én szovjet légvédelmi raké­táikkal lelőtték a nagy ma­gasságban repülő kémgépet és pilótáját foglyul ejtették. Az incidens következtében kiéleződött a feszültség, -le­hetetlenné tette az éppen esedékes szovjet—amerikai csúcstalálkozó megtartását és így jelentősen késleltette az enyhülési időszak kibon­takozását. —~ Három évvel később, 1963 májusában megkezdődött Moszkváiban az akikor óriási feltűnést -keltő Penykovszkij- per. A vádlott, Oleg Peny- kovszkij hosszú ideig ezrede­si -rangban szovjet katonai intézményeknél dolgozott. Letartóztatása idején, 1962. Október végén a műszaki és tudományos állami bizottság nemzetközi osztályának volt a vezetője. Penykovszkijt a CIA sokáig, mint az intéz­mény egész történetének „legsikeresebb” sz-ovjete-lle- mes ügynökét tartotta." szá­mon. A Penykovszkij-per egyértelműen bizonyította, hogy a rejtett hadműveletek osztályán milyen kitartóan kísérlik mag a Szovjetunió elleni kémtevékenység erő­sítését. Ugyanakkor bizonyí­totta azt is, hagy a CIA szá­mára ebben a vonatkozásban aligha terem sok babér. Penykovszkij — a perben nyilvánosságra került adatok szerint — 1961. április 20-án írta alá egy londoni útja so­rán a maga „kémszerződé­sé, t”, s 1962 októberében már le is tartóztatták. Sőt: a vádirat utalt arra, hogy a szovjet elhárítás -már 1962. júniusától kezdve megfigye­lés álaitt tartotta a CI A tör­ténetének e „legértékesebb” figurájáit, aki ily módon ettől az időszaktól kezdve kémfel- adataiit már nem tudta vég­rehajtani. A CIA tevékenységének egyik fő célpontja természe­tesen napjainkban is a Szov­jetunió és a többi szocialista ország. A példákért felárait esetek — az átdobott hír­szerzők gyors letartóztatásá­tól a berlini kárnál ágút alig néhány hetes működése után történő felderítésén és az U—‘2 lelövésén ált egészen a Fen vkovszifcij-ügyig — arról tanúskodtak, hogy a rejtett hadműveletek osztálya nem büszkélkedhetett munkája eredményességével e téren. Fokozta a különleges had­műveletek osztályának ne­hézségeit a technológiai fej­lődés is. Az, hogy az elektro­nikai eszközök nemcsak a hírszerzésben, hanem az el­hárításban is mind nagyabb és kifinomultabb szerepet játszottak, s a Szovjetunió elhárító szolgálata magas szinten ltudta hasznosítani az elektronikáit. A dél-koreai gépnek 1983. szeptember 1- én — amerikai források sze­rint — az volt a feladata, hagy kipuhatolja a szovjet ■légvédelem elektronikus fel­derítő és elemző* ren dszeré - nek a működését. Űitját kez­dettől fogva figyelemmel kí­sérték az amerikai itdtikos- szolgálatök, ráadásul tőle mindössze 75 mérföld távol­ságra repült egy amerikai RS—135 kémrepülőgép is, mégsem figyelmeztették a pilótát, hogy „eltévedt”. (Folytatjuk) (-i -e.) Következik III. Irántól — a Watergate-boitránydg.

Next

/
Thumbnails
Contents