Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-14 / 11. szám
‘Képújság 1984. január 14. m KGST-összefogással Elektrotechnikai kísérleti telep WWW A közeljövőben létesítendő moszkvai kísérleti telepen a Szovjetunió és a KGST tagországainak negyven tudományos-kísérleti intézete egyesített erővel dolgozik majd szupravezető energetikai berendezés és szupravezető elektromos távvezeték létrehozásán. A kísérleti telepet a résztvevő országok közösen építik fel a Moszkva folyó partján. A szupravezetés alkalmazásával lehetőség nyílik új típusú elektromos gépek és távvezetékek létrehozására. A krioturbógenerátorok súlya és mérete a régi berendezésekhez viszonyítva a felére csökkenhet. Ez azzal az előnnyel is jár, hogy csökkennek az erőművek gépházainak felépítésére fordított összegek. Még jelentősebb előnyök várhatók a szupravezető elektromos távvezetékek alkalmazásától. Egyetlen szupravezető kábel annyi energiát továbbíthat, amennyi egy Moszkva nagyságú, óriási város szükséglete. Van még egy berendezés, amely — bár ma még csak mérnöki képzelet szülötte — az alacsony hőmérsékletek alkalmazásával megvalósítható. Ez a kriogén energiatároló. Ezeknek a „szupraakkumulá- toroknak” az alkalmazásával megoldható lenne napjaink egyik legégetőbb problémája: az elektromos energia tárolása az éjszakai órákban, amikor a fogyasztás kisebb. Az így tárolt energiát aztán felhasználhatnánk a hálózatot igen megterhelő csúcsfogyasztás idején. (APN—KS) Változnak változnak „A családmodell változásai Európában” címet viseli az a könyv, amelyben angol, francia, NSZK-beli, svájci, norvég, dán és szovjet szociológusok összegezik kutatásaik tapasztalatait. A téma az volt, hogy a tudományos-technikai forradalomnak milyen hatása van a családokra Európa különböző országaiban. Az APN tudósítója Maja Pankrátova szovjet szociológust kérte meg a kutatási eredmények összegezésére. Európában a különböző életforma és társadalmi viszonyok mellett is találhatók bizonyos hasonló vonások a családok helyzetében. Így például a tudományos-műszaki forradalom egyik hatása, hogy Nyugat-Európában a nők 45 százaléka dolgozik. A szocialista államokban ez az arány jóval magasabb: a Szovjetunióban például gyakorlatilag valamennyi keresőképes korban lévő nő munkát vállal. r A sok ezer felmérés bizonyítja, hogy a munkavállalás élő téma a családokon belül is, hiszen új helyzetet teremt és jelentősen megváltoztatja a családok életét. Az egyik következmény, hogy kevesebb gyerek születik a családokban, s növekszik a válások száma. Egy szóval a folyamatban újabb és újabb társadalmi és pszichológiai problémák keletkeznek. Ez önmagában természetes, hiszen a dolgozó nő más elbírálást, státust igényel magának, mint a háztartásbeli. — Ez tehát általános probléma Európában. Bizonyára vannak azonban tények, amelyek csak az adott országra jellemzőek? — A szocialista országok lányai és asszonyai például nem ismerik a munkanélküliség fogalmát, amely viszont aggasztó gond Nyugat-Európában. A szocialista életforma egyik értéke, hogy tág teret nyit a nők érvényesülésének a gazdaságban, a tudományban, a kultúrában. Azonkívül, Nyugat-Európában a közvélemény, a társadalom nem minden esetben hajlandó támogatni és elfogadni a nőnek azt az elhatározását, hogy dolgozni akar. — Hogyan vélekednek a családban a dolgozó nőről? — A szociológusok adatai szerint Európa valamennyi országában növekszik a férfiak részvétele a háztartási munkákban. Egyidejűleg tanúi lehetünk a férfiak morális tudatváltozásának is, amennyiben már elfogadják az adott felelősséget a családban, tehát nem törekednek egyeduralomra. Persze, alapjában továbbra is a nők válaz idők a családok Ián marad a legtöbb családi teher. S ez még a Szovjetunióban is így van, pedig nálunk a nőknek a férfiakéval azonos lehetőségei vannak a sikeres pályafutásban. A Szovjetunióban folytatott kutatások során kitűnt: a férfiak 70 százaléka szerint a nők munkája nélkülözhetetlen. A nőknek a munkában való részvétele azt is lehetővé teszi, hogy a háziasszonyi teendők mellett igazi barátja legyen férjének, a szó szoros értelmében a társa Jegyen az életben. A dolgozó nőnek nagyobb befolyása van gyermekeire, például azok pályaválasztása esetén. Ilyen esetben a családanya véleménye minden 3 esetből kétszer meghatározó. Arra a kérdésre, hogy dolgozna-e ön abban az esetben, ha a család nem szorulna rá a keresetére? — szinte valamennyi szovjet nő egyöntetű igennel válaszolt. Az elhatározás fő motívumai: nagyobb tekintély a családban, igény arra, hogy hasznosítsa megszerzett tudását, szakképzettségét és hasznos tagja legyen a társadalomnak. Megjegyzem, hogy e kérdéssel kapcsolatban a nőknél a kutatók más orientációs értékeket tapasztaltak. Így például a megkérdezettek nem tekintették munkájukat olyan kötelezettségnek, amellyel országukat kell szolgálniuk, mivel az állam képzettséget és szakmát adott a kezükbe. A diploma számukra olyan, mint a „hozomány”. — Tény, hogy a nők gazdasági függetlensége oda vezetett, hogy nem félnek a válástól, s amennyiben a házasságuk valamilyen ok miatt nem elégíti ki őket, könnyen mennek a bíróságra. .. — Valóban, a válások száma Európa-szerte növekvő tendenciát mutat. A problémával kapcsolatos vélemény, viszony azonban más és más a különböző államokban. A Német Szövetségi Köztársaságban például ezt a család belső ügyének tekintik, s véleményük szerint abba nem szabad beleavatkozni. A Szovjetunióban — ahogy ezt az Alkotmány is rögzítette — a családok az állam védelme alatt állnak. Különleges figyelmet fordítanak a Szovjetunióban a fiatal családokra. A fiatal házasoknak előjoguk van az állami lakások kiutalásakor, valamint az önálló ház- és lakásépítésben. Hosszú lejáratú, kamatmentes kölcsönt kapnak az első gyermek megszületése után. Ez elérheti az 1500 rubelt, amelyet nyolc esztendő alatt kell visszafizetniük. A második gyermek megszületésekor 200, a harmadik után pedig újabb 300 rubellel csökkentik a visszafizetési kötelezettséget. NATALJA PAVLOVA APN-KS Könyvek jiddis nyelven Nagy érdeklődéssel fogadták Moszkvában azt a «jiddis nyelven megjelent könyvet, mely húsz zsidó író elbeszéléseit, karcola- tait tartalmazza. A Szovjetunióban évente több tucat jiddis nyelvű könyv és ezek orosz, illetve más nyelvű fordítása jelenik meg. Az elmúlt három esztendőben csak a Szovjetsz- kij Piszatyel kiadó 40 mai zsidó író könyveit jelentette meg, összesen több, mint 800 ezer példányban. (APN—KS) L Jön a dízeles Zsiguli A szovjet autó- és autómotor-kutatóintézetben (NA- MI) befejezték a Zsiguli kocsikhoz készülő dízelmotorok kísérleti példányai közúti próbáinak újabb szakaszát. F. Hamhajev bejárató gépkocsivezető kinyitja egy zöld színű Zsiguli ajtaját. Szemre a kocsi mit sem különbözik testvéreinek százezreitől. A belsejében azonban nem hiába van annyi műszer: elektronikus üzemanyag-fogyasztásmérő blokk, nyomásmérők, kilométermérők. A vezető bekapcsolja a motort, s még a nem túlságosan tapasztalt autós is tüstént észreveszi, hogy ennek a Zsigulinak kissé más ritmusban dobog a szíve. Egyébként a felmelegedés arányában az ismeretlen hangok fokozatosan megszűnnek, a motor egyre simábban működik. BONYOLULTABB MEGMUNKÁLÁS A városi közlekedés próbaciklusára az intézetben összeállított útvonal hossza 44 kilométer, 112 jelzőlámpás kereszteződéssel. Ezen haladnak. — Az energiaválsággal kapcsolatban a hetvenes években Nyugat-Európában kialakult dízelkonjunktúra érezhető fellendülést hozott a személygépkocsik ilyen típusú motorokkal való felszerelésében is — mondja B. Fi- tyerman, a műszaki tudományok doktora, a NAMI laboratóriumának vezetője. — Ez a lendület azonban hamarosan alábbhagyott: a személygépkocsik nagymérvű dízele- sítésével kapcsolatos prognózisok nem váltak be. A dízelmotornak ugyanis nagyon bonyolult és drága üzemanyag-berendezésre van szüksége, a hozzávaló alkatrészek megmunkálásának klasszisa jóval magasabb, mint a benzinmotoré. A dízel a vezető nyugati cégeknél is húsz-huszonöt százalékkal többe kerül. Ennek megfelelően alakult a fogyasztók viszonya is hozzá, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a benzin és a dízel-üzemanyag ára — az NSZK-ban — csaknem azonos. VAROSBAN GAZDASÁGOS A dízel érzékelhető megtakarítást elsősorban közepes megterheléseknél és mérsékelt sebességek esetén hoz. Ez a városi feltételek jellemzője. Itt az autók gyakran üresjáratban működő motorokkal állnak az útkereszteződésekben. A dízel éppen ebben az üzemmódban különösen gazdaságos. A városban a motorral fékezésnél ugyancsak megtakarít üzemanyagot. Ezért logikusabb az újdonság bevezetését elsősorban a taxiknál megkezdeni, valamint az intézmények autóit átállítani. — A kísérleti példányok megjelenése egyáltalán nem azt jelenti, hogy a Zsigulik nagy részét a közeli jövőben új motorokkal fogják felszerelni — magyarázza Sz. Csisztozvonov állami díjas, a NAMI motorokkal foglalkozó főkonstruktőre. — Speciális üzemet kell létrehozni, el kell sajátítani a rendkívül bonyolult üzemanyag-berendezés gyártását. Ehhez nemcsak valóban ékszerészeti finomságú megmunkálásra van szükség, hanem különleges anyagokra is. A fő problémához kísérő problémák is járulnak: a dízelnek jóval erősebb indító — a jelenleg használatos akkumulátorhoz képest kb. másfélszerte nagyobb térfogatú — akkumulátor kell. Mindehhez még hozzá kell tennünk, hogy a mi dízelünk olyan ország számára készült, ahol a terület 60 százaléka a hideg éghajlatú övezetbe tartozik. A motor üzemeltetésének hő- mérsékleti skálája +40 Cel- sius-foktól —40 fokig terjed, ami egyáltalán nem egyszerűsíti le a konstrukciót. EGYSÉGESÍTETT MOTOR A Lenini Komszomol Autógyár konstruktőrei is számolnak azzal a lehetőséggel, hoy dízelmotorokat használjanak autóikban. A közép- osztályba tartozó kocsik gyártásának bevezetésére készülődve (méreteit tekintve ez a Moszkvics és a Volga között foglal helyet) megterveztek olyan egységesített motort, amelyben maximális számban használtak fel benzinmotor és dízelmotor összeszerelésére alkoholos univerzális alkatrészeket. A. BLOHNYIN APN—KS .Jugoszlávia Az ISKRA, a modern elektronika otthona A 30 ezer dolgozót foglalkoztató Iskra termelési egyesülés Szovénia egyik legnagyobb munkaszervezete. Székhelye Ljubljana, 13 nagyüzeme és 6 közös érdekeltségű szolgálata behálózza egész Szlovéniát. A vállalat a tervszerű ipartelepítés példája, újabb létesítményeit ugyanis a köztársaság kevésbé fejlett területein építették. A fejlesztési részlegekben több mint 2 ezer mérnök és más szakember dolgozik. A vállalatnál a szabadalmak vásárlása helyett inkább a saját kutatási eredményekre alapozzák a termelés fejlesztését és növelését. Elsősorban a mikroelektronika, a számítógépek, az optikai elektronika, az automatizáci- ós rendszerek, a telekommunikáció, továbbá az elektronika és az elektromechanika fejlesztésére fordítanak nagy gondot. Arra törekednek, hogy a kutatási eredményeket minél előbb alkalmazhassák a termelésben. Emellett az Iskra évente átlag 18—20 százalékkal növeli kivitelét. Várhatóan az idei év sem lesz rosszabb az export szempontjából. A kivitel több mint 30 százaléka a fejlett országokba irányul. Ezt az eredményt csak a folyamatos fejlesztéssel érhetik éli A fejlett országok igényes piacára ugyanis csak a legkorszerűbb, jó minőségű áruval lehet betörni. Az Iskrának ma már van olyan gyára, amely termékeinek 90 százalékát exportálja. A termelési programban a legnagyob helyet a legkülönbözőbb típusú hírközlési berendezések foglalják el. Az elektronikus, számítógépes telefonközpontoktól kezdve a legújabb digitális technikára alapozott berendezésékig minden megtalálható itt. 1975 óta folyik a kutatás az optikai kommunikáció területén. Ezt a módszert a holnap hírközlésének tartják. A rendszer „leikével”, az úgynevezett optikai fonal segítségével az adatok, információk hatalmas tömegét lehet gyorsan szállítani és közölni. Az Iskra már előállította azokat a készülékeket, amelyek az elektromos impulzusokat fényimpulzusokká alakítják át. * Biztonságos energiatermelő üzemek Szovjet atomerőművek A Szovjetunióban a jelenlegi ötéves tervben az atomerőművek kapacitása mintegy 20 millió kilowattal növekszik, részesedésük a villamos energia össztermelésében 1985-ben mintegy 14 százalék lesz. A szovjet atomerőművek hatékony, megbízható és biztonságos energiatermelő üzemeknek bizonyultak. Erről beszól Gennagyij Veretyennyikov, a Szojuzatomenergo ossz-szövetségi ipari atomenergetikai egyesülés vezetője. Jelenleg az atomerőművek kb. 8 százalékát termelik a világon előállított villamos energia mennyiségének. Az előrejelzések szeriint azonban az atomerőművek villamos energia termelése az évszázad végére eléri a 25 százalékot. Egyes nyugati országokban vitáik folynak arról, hogy az atomerőművek veszélyesek a környezetre, az ember egészségére nézve. Szerintem ezeket a vitákat nem annyira a radioaktív szennyeződés reális veszélye, mint inkább konjunkturális jellegű elképzelések váltották ki. Az atomerőművekkel- szemben az elfogultság gyakran szubjektív értékeléseken alapul. A termelés bármely területe hatással van a környezetre és az atomenergia sem kivétel. Míg azonban sok ágazatban a védelmi intézkedéseket csak akkor foganatosították, amikor azok következményei immár elviselhetetlenekké váltak, addig az atomenergetikában ezek az intézkedéseik mindig megelőző jellegűek voltak. FELTEVÉSEK ÉS TÉNYEK No®, hát mennyire veszélyesek az atomerőművek? Konkrét következtetések levonása végett hasonlítsuk össze a hő- és atomerőművek működését. A nagy hőerőművek, különösen azok, amelyek hamutartalmú szilárd fűtőanyaggal és nagy kéntartalmú mazuttal üzemelnek, nagyobb mértékben befolyásolják a légtér állapotéit, minit az atomerőművek. Ugyanis ez utóbbiak nem szennyezik a kén- és nitrogénvegyületekkel az atmoszférát, nem használnak fel oxigént. Az atomerőművek még a radioaktív hatás szemszögéből nézve is tisztábbak, mint a hőerőművek. A szerves tüzelőanyag is tartalmaz ugyanis a földkéregben eloszlott radioaktív anyagokat. Ezek a szerves tüzelő égéstermékeivel együtt az atmoszférába kerülnek. Sőt, a hőerőművek nagyobb mennyiségben lökik ki ezeket az anyagokat a légtérbe, mint az atomerőművek. Ami a szovjet atomerőművekből kikerülő szeny- nyezőanyagofcat illeti, azok csak néhány század-, néhány ezredrészét teszik ki a megengedhető értéknek. Az atomerőművek környékén a háttérsugárzás mát sem különbözik a természetes háttérsugárzástól. SZIGORÚ KÖVETELMÉNYEK A biztonságot elsősorban a berendezés minőségi legyártása és szerelése, állapotának időszakonkénti ellenőrzése és a helyes üzemeltetés, a hatékony védő- berendezések révén érik el. Egyébként a berendezés minősége, üzemeltetései a védő- berendezések iránti követelmények egyre szigorúbbakká válnak. A Szovjetunióban központi állami ellenőrzést gyakorolnak egyebek közt az atomerőművek tervezése, építése és üzemeltetése során a megfelelő normák megtartása, a biztonsági berendezések állapota, az egészségügyi szabályok és sugárbiztonsági normák betartása felett az atomerőmű területén és azonkívül, egészen 40 km-ig terjedő távolságban. A radioaktív szennyeződés-produktumok környezetbe való kikerülésének útjába egy sor akadályt állítanak, amelyeknek mindegyike megfelel a legmagasabb biztonsági és minőségi követelményeknek. Az atomerőműveket ellátják különleges biztonsági rendszerekkel, amelyeket maximális üzemzavar-eshetőséggel terveztek. A biztonsági rendszerek egyebek közt magukban foglalják a reaktor1 üzemzavar esetén való leállítását, az aktív zóna lehűtésekor meglévő hőfejlesztők eltávolítását, üzemzavar esetén a reaktor-berendezésben keletkező radioaktív produktumok lokalizálását. Ily módon gondoskodnak arról, hogy a radioaktív szennyezések szintje ne haladja meg a megszabott egészségügyi normát. APN—KS «
