Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-14 / 11. szám
1984. január 14. Képújság q ■■ Vidám mulatság a hóban Vidám orosz tői Régi orosz népszokás, hogy újévkor egy-egy vidám társaság befog a trojkába és nagyokat száguld, versenyez a havas mezőkön. Ez az ünnepi hagyomány él napjainkban is, de nemcsak január 1-én, hanem az úgynevezett Orosz tél hosszabb ünnepségsorozata alkalmából is. Csodálatosan szép a tél az Altáj hegységben (Szibéria déli részén). A szibériaiak szeretik a kemény telet. Vidám kirándulásokra indulnak trojkával, szánkóval, nagyokat énekelnek, táncolnak, síelnek. (APN—KS) Téli hintázás A trojka Lányok szamovárral Három évtizede énekelnek Műkedvelők a hivatásosok szintjén A szczecini műszaki egyetem énekkara a legjobbak közé tartozik Lengyelországban, s ki tudja, nem illeti-e meg az elsőség pálmája a műkedvelő főiskolai vegyes karok között. Az országban és külföldön egyaránt jól ismert kórus most már harmincéves, s kezdettől fogva ugyanaz a karnagy vezeti. Jan Szyrocki, aki az egyetemen végzett építészmérnökként, 1952-ben alapította az együttest, még tanulmányai idején. Ezzel párhuzamosan zenei oktatásban is részt vett a poznani zeneművészeti főiskolán, majd ösztöndíjas karnagyként tanult tovább Hollandiában és Ausztriában. Jóllehet, az énekkar tagjai cserélődtek, Szyrockinak rövid idő alatt nagyszerű eredményeket sikerült elérnie, s ezt az igen magas színvonalat — amely a hivatásos együttesek között is ritka — harminc év elteltével is tartja. Mi több: Szyrocki énekkara bizonyos vonatkozásban úttörő jelenség volt a lengyel zenei életben: első példája a műkedvelő és hivatásos kórusprodukció közötti minőségi különbség eltűnésének. Tegyük hozzá, hogy ezzel a jelenséggel manapság már mind gyakrabban találkozunk. A kórus világszerte átütő sikereket aratott. 1959-től máig számos országban vendégszerepeit, Kanadától a Fülöp-szigetekig, több ízbe« lépett fel Magyarországon, sok lemezfelvétele van, számos nemzetközi versenyen kapott díjakat. Több esztendeje együttműködik a szczecini Filharmónia Zenekarával. A műegyetemi énekkarról úgy beszélünk, mint valami állandó dologról, jóllehet, összetétele szinte évről évre változik. Így van-e? — kérdezem a kórus művészeti vezetőjét és karnagyát,' Jan Szyrockit. — Igen, ez így igaz. Kórusunkban az optimális tagság 4—5 év, azaz az egyetemi tanulmányok időtartama. Vannak azonban kivételek is. Akadnak lelkes kórustagjaink, akik 7—10, sőt 15 éven át voltak, illetve vannak közöttünk. Az énekkar jubileumi .programja igen változatos és gazdag. A műsoron kantáták, oratóriumok, capelila kórusművek szerepelnek, Jengyei és külföldi zeneszerzők alkotásai. Különösen exponált helyet foglalnak el közöttük a mai lengyel komponisták. Varsóban az énekkar a Filharmónia Narodowa pódiumán lépett feL „Ezen az estén — írta a kritikus —, amit a szczecini műszaki egyetem énekkarával töltöttünk, csodálhattuk az átlagosat messze fölülmúló interpretációt, a magas érzelmi fűtöttséget, az összefogott, fegyelmezett és nemes hangzást, mindazt, ami ennek a nagyszerű kórusnak a hivatásosokkal egyenrangú helyet biztosít.” NDK A lausitzi hőerőmű kéményei 300 méter magasak. Ez a vidék az orszák energia- központja. Az erőmű működtetéséhez szükséges szenet a jelképnek is beillő kémények szomszédságában elterülő külszíni fejtés szolgáltatja, Az NDK erőműveinek összteljesítménye jelenleg mintegy 20 ezer megawatt. Ennek az energiamennyiségnek 80 százalékát olyan hőerőművek adják, amelyek barnaszenet tüzelnek el. Az országban 34 külszíni fejtésen bányásznak barnaszenet. A napi kitermelés egyharmadát az erőművekben hasznosítják. Egyedüli a lausitzi erőmű mintegy 100 ezer tonna szenet igényel naponta. A Déli-Kárpátok lábánál, 450 méter magasan a tengerszint felett, tölgyesesek és bükkerdők rejtekében húzódik meg Olanesti, a messze földön híres, régi gyógyüdülőhely. A fürdő nevét már 1760- ban említik dokumentumok, az első üdülőt pedig 1830-ban építették fel. Egy 1873-ból származó feljegyzés arról tanúskodik, hogy egy bécsi nemzetközi orvosi tanácskozáson aranyéremmel tüntették ki az olanesti gyógyvizet. Az itteni jótékony csend, a tiszta .levegő, és az ásványokban gazdag gyógyvíz évente 35 ezer embernek ad Hagyományosak, de nem nélkülözhetők A hatvanas években általában 50—100 megawattos turbógenerátorokkal szerelték fel az erőműveket, majd a hetvenes években előbb 210, később pedig az 500 megawattos turbógenerátorok jelentek meg. Ez utóbbiak kategóriájába tartozik — többek között — a janschwal- dei erőmű. A barnaszénnel működő hőerőművekben a nyers- anyagfelhasználás olyan gazdaságos, hogy tavaly már 2,2 millió tonna szenet takarítottak meg. A jövő természetesen az atomerőműveké, de amíg ezek hálózata kiépül, a hazai nyersanyagot hasznosító hőerőművek nélkülözhetetlenek maradnak. enyhülést. Olanestiben 35 forrásból bugyog a ként, sót, kalciumot, magnéziumot, jódot és brómot tartalmazó gyógyvíz. A vizet anyagcserezavarok, mozgásszervi, periférikus idegrendszeri, emésztőszervi és vesebetegségek ellen használják. Alkalmaznak hagyományos ivókúrákat, kádfürdőket, valamint korszerű hidro- és elektroterápiát, foto- és termote- rápiát, továbbá aeroszolos belélegeztetést. Az elmúlt esztendő végén a fürdőhely új, 425 ágyas gyógyszállóval gyarapodott, míg az idén a szakszervezeti üdülő kap korszerű, 600 ágyas pavilont. Bulgária Élelmiszeripari gépek és üzemek a világpiacon Bulgária a KGST-országok gazdasági együttműködésének keretében különféle élelmi- szeripari gépek és technológiai sorok gyártására szakosodott. A nyolcvanas években a szocialista közösség országai közötti szakosítási és kooperációs egyezmények alapján Bulgária a 144 fajta élelmiszeripari gépből 60-at állít elő nagy sorozatokban. Az ország a többi között gyümölcslevek, befőttek, joghurt, húskonzervek, aszalt gyümölcsök és. szárított zöldségek gyártását szolgáló gépiek előállítására és exportjára szakosodott. Ezenkívül gyártanak tojásosztályozó és italpalackozó berendezéseket is. Ezzel párhuzamosan növekszik a bolgár gyártmányú pasztőrizáló berendezések, gyümölcstisztító gépek és borászati, dohánygyári technológiai sorok termelése. Jelenleg a KGST-államok közül csak Bulgária és Csehszlovákia exportál dohánygyári berendezéseket. Az élelmiszeripari gépek és berendezések gyártását a Hranmas-kombinát fogja össze, a kereskedelmi ügyleteket a Technoexport külkereskedelmi vállalat intézi. A bolgár élemiszergép- exportból több mint 80 százalékkal részesednek a komplett, kulcsrakész üzemek. Legfőbb vásárlóik a Szovjetunió és Kuba. A Szovjetunióban bolgár szakemberek segítségével épülnek dohánygyárak, konzervüzemek, borfeldolgozók és zöldségfagyasztók. Kubába hűtőházakat, ásványvíz-palackozókat szállítanak. Épülnek üzemek más KGST-országokban is. Az NDK-beli Werderben például gyümölcsleveket és -sűrítményeket előállító gyárat szereltek fel. Pakisztánban és Irakban glukóz- és keményítőgyár építése folyik, Nicaraguában gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, Iránban juhsajtüzem létesül bolgár közreműködéssel. Francia és NSZK-beli cégekkel közösen Irakban épít üdítőital-gyárat Bulgária. Ennek óránkénti teljesítménye 36 ezer palack lesz. Bulgária az utóbbi tíz évben több mint száz élelmi- szeripari vállalat üzembe helyezéséhez nyújtott kisebb- nagyobb segítséget. Vulkánt fedeztek fel A Krím-félszigeten lévő Szimferopol városban működő, az ásványi erőforrásokkal, tartalékokkal foglalkozó intézet és a donyecki műegyetem munkatársai Donyecktól 40 kilométernyire délre felfedezték egy nagyon régi vulkán nyomait. A 300—350 millió esztendővel ezelőtti eseményeket tanulmányozva a tudósok felidézték a kataklizma képét. Ez a kataklizma jól kivehető nyomokat hagyott hátra a földfelszínen. A vulkán elmosódott körvonalú kráterének akkoriban néhány százméteres átmérője volt. Ezt hét patakmeder veszi körül, amelyeket az idők folyamán a mélységi mozgások hatására a Föld felszínére törő bazaltláva vájt ki. Érdekes a láva kémiai összetétele. Ugyanannyi titánt tartalmaz, mint amennyit a Hold felszínén találtak. Románia Olanesti gyógyforrásai
