Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-14 / 11. szám

/ 1984. január 14. ”ríÉPÜJSÁG3 Párttaggá nevelés a simontornyai KISZ-szervezetekben Tizenkilenc tagfelvétel---------------------- volt 1983­b an a simontornyai pártszer­vezetekben. Az új párttagok közel kétharmada — tizen­kettő — harminc éven aluli. Valamennyiüknek egyik ajánlóaj KISZ-alapszervezete volt, tehát ott készültek fel a párttagságra. A simontornyai pártszer­vezetekben ez elsőízben kö­vetkezett be. A megelőző négy év alatt ugyanis 48 fia­tal lett a párt tagja Simon- tornyán, közülük 36-nak volt egyik ajánlója a KISZ. Természetesen nemcsak a KISZ-ben nevelődhet egy faital kommunistává, a párt­ba jutást ki lehet érdemelni a példamutatóan végzett munka mellett a szakszerve­zetben, vagy más tömegszer­vezetben folytatott mozgalmi tevékenységgel is. Ám az 1983. évi adat mindenképp azt mutatja — és ezt állapí­totta meg a nagyközségi párt­végrehajtóbizottság is leg­utóbbi ülésén, ahol a KISZ párttagá nevelő munkáját tárgyalta a testület —, hogy ez a tevékenység nagy mér­tékben javult az utóbbi idő­ben. A simontornyai KISZ-bi- zottság és az alapszervezetek egyre jobban tesznek eleget az fijúsági szervezet felada­tának, hogy kommunista szellemben nevelje tagjait és legjobbjait felkészítse és al­kalmassá tegye a párttagság­ra, ami megfogalmazódott a XII. pártkongresszus hatá­rozatában is. Szerves része a KISZ ne­velő munkájának a fiatalok felkészítése és mozgósítása a közéletben való aktív rész­vételre a párt-, állami, tár­sadalmi és a tömegszerve­zetekben végzendő tevékeny­ségre. Olyan megbízásokat adnak — és kérnek számon —, amelyek elvégzésével a faitalok legjobbjai alkalmas­sá válhatnak a párttagságra. Ezt a nevelési célt szolgálja az alapszervezetek politikai képzési rendszere és a tö­megpolitikai rendzevények is. Az alapszervezetek 1982-ig nem készítettek nevelési- párttagajánlási tervet, azóta azonban — a nagyközségi KISZ-bizottság kezdeménye­zésére — számbaveszik azo­kat a tagjaikat, akikkel e célból foglalkozni akarnak. Ez többnyire a pártalapszer- vezettel egyetértésben készül. A pártalapszervezet titkárá­val, vezetőségével közösen alakítják ki, hogy a nevelési tervekben szereplő fiatalok­nak milyen megbízatásokat adnak. Ez a munka azonban nem mindenütt folyik a követel­ményeknek megfelelően. Fel­tűnő a különbség azon KISZ- alapszervezetek közt, ahol a KISZ-titkár párttag és azok között, ahol nem. A KISZ- alapszervezetek felénél párt­tag a KISZ-titkár. Ezekben az alapszervezet kezdemé­nyező, javaslatot tesz a párt- szervezet vezetőségének, hogy kikre lehet tagjai közül számítani a párttagfelvétel­nél, kikkel kell foglalkozni A többinél a kezdeményezés rendszerint a pártszervezet vezetőségétől, titkárától in­dul. A végrehajtó bizottsági ülés vitájában az is felszínre került, hogy a KISZ-tagok közül elsősorban azokkal foglalkoznak, azokat veszik számba a párttaggá nevelés­nél, akik középiskolát vé­geztek, csoportvezetői beosz­tásban dolgoznak, kevesebb figyelmet fordítanak a mun­kás KISZ-tagokra. A fiata­lokkal szemben támasztott követelmények tehát nem „testre szabottak”. Ezen vál­toztatni szükséges, hiszen nem lehet azonos mércét ál­lítani. Nem minden területen--------------------------- tervszerű é s folyamatos az alapszerve­zetekben a párttagnak alkal­mas, vagy alkalmassá nevel­hető fiatalokkal való foglal­kozás. Néhány helyen előfor­dul, hogy a fiatalok nem kapnak feladatot, illetve újat nem kapnak, amikor szóba kerül, hogy idővel párttag­nak szándékozik ajánlani őket az alapszervezet. A KISZ-alapszerVezeti tag­gyűlések — ahol egy-egy fiatal párttagfelvételre való ajánlásáról döntenek — ál­talában kritikusak, éles viták alakulnak ki, elmondják az illetőnek az érdemeit, hibáit, „útravalót” kap, hogy ho­gyan kell majd dolgoznia, ha párttag lesz. Ám volt egy­két olyan eset is, amikor a vezetőség által tett ajánlási javaslatot minden vita nélkül megszavazták. Szükséges megszüntetni azl a helyenként előforduló hiá­nyosságot, miszerint a felvé­tel után a KISZ-vezetőség nem tájékoztatja az alapszer­vezet tagságát, hogy az aján­lott KISZ-tagot felvették a pártba, ilyen és ilyen párt­megbízatást kapott. Bár ez rendszerint arra irányul, hogy az illető továbbra is dolgozzék a KISZ-ben, segít­se az alapszervezet munká­ját, de előfordulhat más­irányú pártmegbízatás is. Az alapszervezetek többségében azonban az utóbbi időben az értékelő taggyűlésen már szóbakerül az is, hogy a párt­ba felvett fiatal hogyan tel­jesíti pártmegbízatását. Előfordult — néhány eset­ben —, hogy a párttagnak felvett KISZ-es fiatal egy­másfél évi KISZ-munka után „kimaradt” a KISZ-ből, nem vállalta az ifjúsági szövet­ségben végzendő munkát. Néha ez természetes, hiszen akit huszonkilenc éves korá­ban felvesznek párttagnak, előbb-utóbb „kinő” a KISZ- ből. Ezért jelölte meg a párt­végrehajtóbizottság a tenni­valók között azt, hogy na­gyobb figyelmet kell fordí­tani a fiatalabbakra a párt­taggá nevelésben. A simontornyai KlSZ-szer- vezetekben a taglétszám 18 százaléka párttag, ez maga­sabb a járási átlagnál. A párttaggá nevelésben első­sorban rájuk kell támasz­kodni. Mint a végrehajtó bi­zottság vitájában szóba ke­rült, a párt-alapszervezetek tagságának átlagéletkora év­ről évre nő, szükség van a folyamatos fiatalításra Az idősebb párttitkárok nem­csak szívesen fogadják a fia­talok aktivizálódását, hanem kezdeményezik azt, serkentik is őket a közéleti munkára, mindent megtesznek, hogy fiatalodjék az alapszervezet. Ám az idős párttagok egy részénél le kell küzdeni azt a nézetet, ami helyenként megnyilvánul, hogy „mit akarnak ezek a gyerekek?” A végrehajtó bizottság fel­adatként jelölte meg, hogy a KISZ-ben dolgozó fiatal párt­tagok tekintsék kötelességük­nek a környezetükben élő, dolgozó, tanuló fiatalok leg­jobbjainak nevelését, meg­győzését, a velük való sze­mélyes foglalkozást. Megfe­lelő felkészítésük után kez­deményezzék párttagfelvéte­lüket, illetve vállalják, aján­lásukat. Hogy a pártba fel­vételre kerülők többsége húsz év körüli legyen, az az alapszervezeteknek azt a fel­adatot adja, hogy nevelési terveik készítésénél már fog­lalkoznak kell a 17—18 éves szakmunkástanulók előkészí­tésével is. Összességében javult-------------------—----------- a si­montornyai KlSZ-szerveze- tek párttaggá nevelő tevé­kenysége, J. J. Tanteremépítési gondok és eredmények Idén mintegy ezer általá­nos iskolai osztályterem épí­tését, illetve átadását terve­zik a tanácsok — tájékoz­tatták a Művelődési Minisz­tériumban az MTI munka­társát. Az építtetők és a kivitele­zők az idei átadásra terve­zett iskolák jelentős részé­re a szerződéseket már megkötötték. Gondot okoz az azonban, hogy a legtöbb is­kola befejezésére csak au­gusztusi határidőt vállaltak az építők. Emiatt előfordul­hat, hogy néhány napos, vagy néhány hetes kivitelezési ha­táridő-túllépés is jelentős za­varokat okoz a tanévkezdés­ben. A fővárosban 1984-ben 215 általános iskolai tanterem befejezését tervezik; 132 te­rem kivitelezését a Fővárosi Tanács, nyolcvanháromét pe­dig a kerületi tanácsok irá­nyítják. Az iskolák döntő többségét az EVM felügye­letébe tartozó kivitelező vállalatok építik, korszerű technológiával. Az építők­kel kötött szerződések szerin­ti befejezési határidő 40 tan­teremnél június és július, 60 tanteremnél augusztus, 24 tanteremnél december 20. A kerületi tanácsok beruházá­sában készülő 83 általános is­kolai tanteremből hatvan­kettőt augusztusi befejezési határidővel vállaltak az épí­tők. A Fővárosi Tanács az idei iskolaépítési feladatok teljesítése érdekében tovább­ra is szükségesnek tartja a folyamatos szigorú ellenőr­zést, a havonkénti vezetői szemléket. Vidéken, Pest megyében épül a legtöbb iskola. A me­gyei tanács az idén 88 általá­nos iskolai tanteremmel szá­mol, és — az isaszegi, illetve a taksonyi iskolák kivételé­vel — valamennyinek a be­fejezési határideje lehetővé teszi az üzembehelyezést a tanévkezdésig. A kivitelezők nagy részben az EVM válla­latai, amelyek mind több korszerű, viszonylag olcsó szerkezetet, például az úgy­nevezett borsodi vázpanelt alkalmazzák. A Komárom megyei Ta­nács az idén 26 osztályterem befejezését tervezi. Az új is­kolák az úgynevezett győri váz- és a BVM-tip techno­lógiával, míg a bővítések ha­gyományos módon épülnek Az elmúlt években a mű­velődési, valamint az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium megvizsgálta, hogy a típus- vagy sorozat- tervek alapján, korszerű épí­tési technológiával készült iskolák funkcionális, építé­szeti és műszaki szempont­ból miként felelnek meg a követelményeknek. Az ada­tok feldolgozásán most dol­goznak, s a tapasztalatok fel- használásával — a megválto­zott nevelési-oktatási felté­teleket is figyelembe véve — az eddig alkalmazott műsza­ki-technológiai megoldások korszerűsítését tervezik Több megyei tanács is in­tézkedett: meggyorsítják az iskolafejlesztéseket, előre hoznak későbbre tervezett beruházásokat. A Művelődési Minisztéri­um megállapítása szerint a gondok ellenére a beruházá­sok általában tervszerűen haladnak, a felújítások hely­zete azonban korántsem ked­vező. Ennek legfőbb oka az anyagi fedezet hiánya, de számos helyen — különösen a kisebb felújításoknál — gondot okoz az építőipari kapacitás elégtelensége. A problémát súlyosbítja, hogy az új iskolák készítése­kor — pénzszűke miatt, vagy az átadás meggyorsítása ér­dekében — tornatermek, ét­termek, konyhák építése el­marad, illetve ezeket a mun­kákat későbbre halasztják. HÉTRŐL Az 1984-es esztendő második munkahetét ltudjuk magunk mögött. Ez a hét, amely már gazdag volt eseményekben, legfeljebb annyiban különbözik az előzőtől, hogy a karácsonyi—szilveszteri beiglit már régen elfelejtettük. Noha megérkezett a farsang, nagy mulatozásaink időszaka — „ ... a munka azért készül”. Nem is akárhogyan! Becsülettel, szorgalommal, úgy, ahogy az joggal elvárható mindenkitől. Mert alkot­ni, építeni, teremteni a legszebb. Ebből vesszük ki mindnyájan a részünket, nap mint nap, ki-ki a maga posztján, képessé­gének, tudásának megfelelően. Év eleji hajrá van most és az lenne a jó, ha ez iá lendület egész évben tartana, egész évben megmaradnia. Ily módon tudunk csak előrelépni, így tudunk igazán cselek­vő részesei ilenini országépítő munkánk­nak ... És keli ennél nagyobb, iszentebb feladat? Ott folytatjuk... A TOTÉY szakemberei a szekszárdi SZÜV melletti lakásokat alapozzák Igen, ott folytatjuk, ahol abbahagytuk az előző évben (héten, napon), és közben gya­rapodunk, gazdagodunk is. Ezen állításo­mat igazolják a lapunkban megjelent hí­rek, tudósítások. Településeink fejlődése, a lakosság életkörülményeinek javulását vonja maga után. A bonyhádi, dunaföld- vári és megyénk más településein szapo­rodó OTP-, tanácsi, szövetkezeti, valamint a magánerővel épülő és épített lakások száma is az előző állításomat bizonyítja. Épülnek, szépülnek városaink, falvaink. Ügy látszik, sóik helyütt szeretik a szépet és tesznek érte. Egyéniek, brigádok társa­dalmi munkálja is szolgálja ezt a „szépít­kezést”. De feladat marad továbbra is, hogy megőrizzük, óvjuk környezetünk esz­tétikumát. Folytatódnak a megkezdett be­ruházások, ipari és mezőgazdasági üzeme­inkben egyaránt. . . Felújítanak szociális otthont, jobb életfeltételeket teremtenek ezzel a gondozottaknak, át(ki)ailiakíitanak sütőipari (tanműhelyt, tésztaüzemet. A Tol­na megyei Sütőipari Vállalat e két beru­házásával részben helybeni munkalehető­séget teremtett a bogyiszlóiaknak, részben pedig a leendő szakmunkások számára biz­tosított megfelelő gyakorlóhelyet. Mi, ol­vasók és fagyasztók mos/t ;már csak a jó gyufatésztát várjuk a. halászléhez, no és még valamit: a jó pékárut a — „szalonna mellé...”. „A munka azért készül.” Nem is akár­hogyan! — mondottam elöljáróban. Erről győz meg néhány hírünk bennünket. Ah­hoz, hogy a gerjemi Rákóczi Tsz mellék­üzemága a Lőrinci Pamutfonó legjobb le­ányvállalata legyen, a Patex Tolnai Gyára a tengerentúlra, a Szekszárdi Bútoripari Vállalat pedig Lengyelországba szállítsa ■termékeit, nem kell más, mint nagy szak­értelemmel, lelikiismeretesen végzett mun­ka. Ez pedig nem ritka más vállalatnál, üzemben sem. Kijár érte az elismerés. Meg is kapják a kollektívák. Természetesen az ilyen eredményekről szívesen írunk, mert ezzel példát, példákat állítunk önmagunk és mindnyájunk ölé. De legyen ez a példa ragadós! Serkentsen a többre, szebbre, jobbra! HÉTRE hírre Nem közvetlenül a munkához, de annak „végtermékéhez” is kapcsolódtak hírek. A hosszú téli esték egyik programja — gya­nítom, nemcsak Szekszárdon és Kocsolán — a borverseny. Ez a „szédítő” rendezvény elsősorban „borivóknak való”, de olyanok is részt vesznek, akik nem isszák, csak termelik a hegy levét. Azt hiszem, teljes a siker, az öröm és jólesik az elismerés an­nak, akinek vörös vagy fehér nedűje első helyet szerez. Ez a díj is az eredményes munkát, a szakértelmet jutalmazza. A győ­zelemre pedig illik (?) inni egy-két pohár­ral. Kultúrakínálat A közművelődési intézményekben most van az igazi szezon. Gazdag programkíná­lat van majd mindenütt. Színházi előadá­sokon, hangversenyeken bővíthetjük irodal­mi, illetve zenei ismereteinket. Szórakozva ' művelődhetünk, úgy, hogy közben önma­gunk, személyiségünk is változik, alakul. Természetesen pozitív irányban. A különböző tematikájú ismeretterjesztő előadásokon a mindennapok munkájához kapunk segítséget, hasznos, illetve haszno­sítható ismereteket. Gsak élni ikell a fel­kínált lehetőségekkel. A választék nagy, mindenki megtalálhatja az őt legjobban érdeklő témát, örvendetes, hogy a felnőt­tek, a szülők számára szervezett előadások mellett a gyerekekre, ia fiatalokra is gon­dolnak a szervezők. A szekszárdi 7—8. osz­tályosok a világ hét csodájával ismerked­hettek meg, a megyeszékhely szakmunkás­tanulód pedig aktuális belpolitikai tájékoz­tatón vettek részt. Úgy látszik, érdekli a fiatalokat az ilyen és hasonló jellegű té­ma, melynek haszna úgy jelentkezik, hogy segíti a tájékozódást, az eligazodást az dn- formációözönben. Ennek szükségességét érzik a diákok, tanárok és a közművelő­dést segítő és szolgáló szakemberek is. Ezért minősíthetjük hasznos, jó kezdemé­nyezéseknek azokat az előadásokat, ame­lyek egyes oktatási intézményekben már előadássorozattá váltak. » Tanfolyamokról is hírt adtunk a héten. A dombóvári üzemek igényét elégítette ki a városi művelődési központ akkor, amikor a jelenleg betanított munkásként dolgozók­nak hegesztőtanfolyamat szervezett. Ez csak egy példa arra, hogy egyre több a munka melletti képesítést, szakmát szerző 'emberek száma. Követendő dolog, hisz a hasznát nemcsak egy-egy személy, hanem valaihányan látjuk majd. ífHAK f-arr.Aiei:­tkm* ok ama t >■ 1.14 f' K014Y At Ara r.K {mietete és látonjtÁnoir, KA, t ft l fitt' fi / vetem• fhm Ct4fPo<i or, ka /fV**yr*W / {ftArd/ufvuSoPm, un wn / fttea / ilrK.AIAI.it > KÍMM(*4fÍ lAiWkkvfwV U41ÁA4A / Kecs termét t CAUAatJti.ii ’ tfír ePANkifi'At Vtt. JA! ttr / / rntNA JfVltV.K t ■-> ■ fítímc&tfXoiejf un Kl 11 /KtAfrroiA*Á»f ‘t.NAK / ■ XriCíotyv-, .s i nr-tii / Ke*fO*• •. troí, / zfY.ll.ÁaYi- CUSHMAN M €h m t* toisöcQÓni fitttr* tnujÁirtc /1| AHK.AIIAM Mf. ­Káé a datroyban. Kuni on ki , t / fxrrrjj,**f i »m m MAIM A ./i.UCy.K I ’J i HtNpoaiMaq őrt kí i, / xf/'lkú r. ­A kWftf tVIWMM /KtMfarrstfoír/ MOKtMÁtf #• ÚhtAÜM Ál fK / jVcjí / i’tt,4Kt< A ftfif rtiAjü a Á'őt*h<ik}tMr\ itfAfiüKOMi oia Itfaa/fat-rm/ filV.HT I ((JfffVIM, ttriuA / Wen / st ah 7. trii.jÁtJV /SrotffiJ HUN A -.IV-VtCAKIM ■ ár, kí ti t iirtii'inote,/ rtfOKONA I IVtSrrjy KutMAiQtme turnusAi / / it*. A k vitti i’trrri rv. C4oii4n^k(»f'ék> i HA t ry, K A I Mána pcihadnayi t u, i,/iff rtfra/ A Szekszárdi Bútoripari Vállalatnál serény munka folyik Hsai bertHek. megajc/hatót srepf. 19-79- cq, Új béhédeJr, ráeinalót-. ■ otept- 76-79-cg Naponta ■ « i:c M - Itt ’> írj Kínálat... Kérdés, hogy mennyire veszik? Rádió-, tv-hiba Ne a készülék(ek) meghibásodására gon­doljanak e cím elolvasása után, ugyanis a hiba nem az „Önök készülékében” volt ja- • nuár 11-én, amikor azt hallatták a déli kró­nikában, hogy városavató ünnepi tanács­ülést tartottak a Somogy megyei Tamási­ban. A hibát aztán korrigálták, visszatá- joltak Tolnába. Arról nincs még informá­ciónk, hogy mit szóltak mindehhez So­mogyiban, de lehet, hogy örültek új váro­suknak ... A televízió este megyénk ne­gyedik városáról beszélt, helyesbítés nél­kül. Vajon Szekszárd, Dombóvár, Paks, Bonyhád közül melyik településünk nem város, vagy a 4+1 miért nem öttel egyenlő? Ügy látszik, nemcsak a Népújságban for­dulnak elő sajtóhibák ... —él—

Next

/
Thumbnails
Contents