Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-14 / 11. szám
1984. január 14. ( TOLNÁN 2írtÉPÜJSÁG A stockholmi fórum A jövő kedden ebben az épületben kezdi mee: munkáját az európai bizalom- és biztonságerösítő és leszerelési konferencia a svéd fővárosban. (Telefotó) Január 17-ón nyílik meg a stockholmi konferencia. Varga István nagykövet, a magyar küldöttség kijelölt vezetője ebből az alkalomból interjút adoitt a Központi Sajtószolgálat részére. Először a konferencia céljairól és feladatairól kérdeztük. — A bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencián a helsinki záróokmányt aláíró 33 európai ország, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada képviselői vesznek részt. A konferencia összehívására vonatkozó döntés a tavaly szeptemberben befejeződött madridi találkozón, s annak egyik legfontosabb eredményeként született meg. A madridi záródokumentumban meghatározott feladatok, más szóval mandátum szerint az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő államok célul tűzték ki, hogy a konferencia dolgozzon ki, fogadjon el és léptessen is életbe olyan intézkedéseket, amelyek új, hatékony és konkrét módon mozdítják elő az előrehaladást a bizalom és biztonság erősítésében és a leszerelés érdekében. A konferenciával kezdődő tárgyalási folyamatnak az a rendeltetése, hogy kifejezze és érvényesítse az államok kötelességét, hogy egymás ■közti kapcsolataikban tartózkodnak az erőszaktól és az erőszakkal való fenyegetéstől. A tárgyalások első szakasza arra hivatott, hogy a bizalom- és bdztonságerősítő megállapodások kidolgozásával csökkentse a katonai konfrontáció veszélyeit Európában. Erre az első szakaszra kerül sor Stockholmban január 17,-éval kezdődően. Az a körülmény, hogy a konferencia megnyitó ülésein a részt vevő államokat külügy- minszterek fogják képviselni, jelzi az alkalom kiemelt fontosságát. — Mi jellemzi a bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket, s mi a rendeltetésük? — A bizalom- és biztonság- erősítő intézkedések nem jelentenek leszerelést vagy tényleges fegyverzetkorláto- zést. Olyan intézkedésekről van szó, amelyek például a békeidőben folytatott rútin katonai tevékenységekről való előzetes tájékoztatással, a nagyobb hadgyakorlatok, katonai mozgások előrejelzésével csökkentik a bizalmatlanságot, a 'szándékok félreértésének veszélyét, s ezzel a tényleges fegyverzetkorlátozás számára is kedvezőbb politikai légkört teremthetnek. A 'kidolgozandó intézkedések kiterjednek majd Európa területére és a földrészhez csatlakozó óceáni térségre. A konferencia elnevezésének részei: a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések, valamint a leszerelés a tárgyalások folyamatossága mellett annak szakaszaira is utalnak. Az első szakasz így még nem a leszerelés, hanem csak az imént jelzett és körülírt, viszonylag szűk témakörökkel foglalkozik. A Madridban létrejött megállapodás úgy szól, hogy az első szakasz feladatai teljesítésének mérlegelése alapján a részt vevő államok kiegészítik a .tárgyalások témakörét és megbízatását. Ennek az desz* a célja, hogy a konferencia következő szakaszában kezdje majd meg az európai biztonság és leszerelés kérdéseinek tárgyalását, amelyek megoldása fontos feltétele a tartós békének földrészünkön. — A mai feszült nemzetközi és közelebbről európai helyzetben miben áll a most kezdődő stockholmi tárgyalások jelentősége? — A nemzetközi helyzet rosszabbodásét, a feszültség fokozódását a NATO tagállamainak az a .több éve tartó törekvése idézte elő, hogy megbontsák és a saját javukra változtassák meg a történelmileg kialakult katonai erőviszonyokat és egyensúlyt. Ezért szítják a fegyverkezési versenyt és kezdték meg a iköaéphatósugarú amerikai nukleáris rakéták telepítését is több nyugat-európai országban. Ez növeli a háború kockázatát és súlyos politikai és biztonsági kérdéseket vet fel az európai országok számára. E helyzetiben a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállamai kénytelenek voltak a katonai erő- egyensúly fenntartása és saját biztonságuk érdekében megtenni a szükséges válasz- intézkedéseket. Az amerikai rakétatelepíités értelmetlenné .tette a közép-hatótávolságú nukleáris rakéták korlátozásával foglalkozó genfi tárgyalások folytatását. Negatívan hatott a .többi fegy- verzetkorlátozási tárgyalási fórumra is. Ezért, amint erre a magyar országgyűlés állásfoglalása is -rámutatott legutóbbi ülésszakán, a megszakadt tárgyalások újrafel- vóteléhez azoknak az országoknak kell megteremteniük az érdemi előrehaladással biztató feltételeket, amelyek a telepítéssel a felelősség részesei lettek a tárgyalások megszakadásában. A magyar kormány támogatja a Szovjetuniónak azt az álláspontját, hogyha a N.ATO-országok hajlandók visszatérni az amerikai raké- tatelepítés előtti helyzethez, akkor a Szovjetunió is kész ugyanezt megtenni. Ez az álláspont közvetett módon azt a követelményt is magában foglalja, hogy a tárgyalások tényét a nyugati partnerek ne használhassák fel a fegyverkezés leplezésére. Ennek az érvénye kézenfekvő a stockholmi tárgyalásokra is. A stockholmi konferencia sajátos módon nemcsak az összeurópai folyamat fontos része, hanem a kelet—nyugati párbeszéd fóruma lesz, amelyen a 35 ország képviselői .először vesznek részt az európai biztonság katonai vonatkozásaival összefüggő problémák megtárgyalásában.. Bár Stockholm nem veheti át -más tárgyalási keretek témáit, de ha sikeres lesz, pozitív módon kisugározhat és jól egészítheti ki majd azokat, javíthatja az európai politikai légkört. A stockholmi fórum hozzájárulhat a Helsinkiben elindult összeurópai folyamat belső egyensúlyának fenntartásához és példázhatja, erősítheti azt a realista felfogást, hogy a kelet—nyugati vitás kérdéseket politikai úton, érdemi tárgyalásokkal lehet csak megoldani. A mai nemzetközi problémák sokrétűségét is figyelembe véve megállapítható, hogy az európai és a világhelyzet alakulása nagyban függ attól, sikerül-e megállítani a bizalmatlanság fokozódását és csökkenteni a szembenállás szintjét a két nagy katonai- politikai szövetség, a Varsói Szerződés és a NATO között. Erre a választ majd csak a konferencia munkájának mérlege fogja megadni rövi- débb és hosszabb távon egyaránt. — Milyen szándékkal készül a magyar küldöttség a stockholmi tárgyalásokra? — Hazánk a Varsói Szerződés itöbbi tagállamával együtt számos nagy horderejű javaslatot tett az európai biztonság megszilárdítására. Következetesen sí kraszal l ünk az enyhülés eredményeinek védelméért, a különböző társadalmi .rendszerű országok együttműködésének erősítéséért és az ehhez szükséges párbeszéd folytatásáért minden olyan tényezővel, amely érdekelt és kész közreműködni a békés viszonyok fenntartásában, a bizalom és biztonság erősítésében. Kezdettől fogva támogattuk a stockholmi konferencia ösz- szehívását is. A szocialista közösség országainak kezdeményezései közül kiemelkedő jelentőségű az a javaslat, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagországai kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Széles körű és átfogó együttes javaslataink célja a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a fegyverkezési hajsza megfékezése és a leszerelés, amely a tartós béke alapja és érdeke minden európai országnak. Itt említhető az az érdekeltségünk is, hogy Európa legyen mentes a nukleáris és a vegyi fegyverektől egyaránt, valamint az az álláspontunk, hogy az egyenlő biztonságot, s a katonai erőegyensúlyt a fegyverzetek lehető legalacsonyabb szintjén kell megteremteni. Ezek és más javaslataink ismertek a nyugati partnerek előtt. Konstruktív válaszaik, amelyek még sajnos eddig várattak magukra, nagyban elő- segíithétnék a konferencia számára is elengedhetetlen kedvezőbb nemzetközi körülmények létrejöttét. A konferencia első szakaszának tevékenységét közvetlenül érintik azok a szocialista javas- iátok, amelyek a helsinki záróokmányban rögzített bizalomerősítő intézkedések első nemzedékének bővítésére és továbbfejlesztésére vonatkoznak.-Amikor szövetségeseinkkel együtt a kiegyensúlyozott és kölcsönös érdekeken nyugvó megállapodásokat szorgalmazzuk, készek vagyunk tekintetbe venni nyugati partnereink érdekeit és álláspontjait az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve szerint. Minden résztvevő állam komoly erőfeszítése szükséges ahhoz, hogy az összeurópai fórum a földrészünkön ,tapasztalható feszültség enyhítésének, «a katonai szembenállás veszélye csökkentésének és az európai leszerelés elérésének fontos tényezőjévé váljék. Arra ’törekszünk Stockholmban, hogy az erőfeszítések megegyezésekhez, ésszerű megállapodásokhoz vezessenek. A magyar küldöttség tevékenyen és építő szellemben kíván ehhez hozzájárulni a tárgyalásokon. (KS) PANORÁMA BUDAPEST Pénteken Budapestre érkezett Miroslav Novak, a csehszlovák népi milícia törzsparancsnoka, aki a munkásőrség országos parancsnokának meghívására tesz látogatást hazánkban. Miroslav Novak találkozott és elvtársi, baráti megbeszélést folytatott Borbély Sándorral, a munkásőrség országos parancsnokával, valamint vezető munkatársaival. A csehszlovák népi milícia törzsparancsnokát fogadta Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt Borbély Sándor és Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Budapesti nagykövete. PÁSZTÓ, zirc Városavató ünnepi tanácsülést tartottak pénteken Pásztón és Zircen. Pásztó új vezető testületének ülésén, a Lovász József Művelődési Központban részt vett Ben- ke Valéria, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő- bizottságának elnöke. A Veszprém megyei Zirc lakóinak, vezetőinek Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Közpon- tj Bizottság titkára adta át a település várossá nyilvánítását dokumentáló oklevelet. BECS Pénteken délután Bécsben megkezdte munkáját az Osztrák Kommunista Párt 25. kongresszusa. Erwin Scharf, a központi bizottság titkára köszöntötte a tanácskozás több mint 400 küldöttét és a külföldi testvérpártok képviselőit. A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttségét Nyikolaj Ivanovics Rizs- kov, a KB titkára vezeti. Az MSZMP delegációja Aczél Györgynek, a PB tagjának, a KB titkárának vezetésével vesz részt a tanácskozáson. A kongresszus vezető szerveinek megválasztása után Franz Muhrl, az OKP elnöke mondotta el a központi bizottság beszámolóját, a legutóbbi, 1980 decemberében tartott kongresszus óta végzett munkáról. Harcok Libanonban Asszad brit diplomatát Péntek reggel összeomlott az előző este kötött tűzszünet, és valamennyi frontszakaszon kiújultak a harcok egyfelől a libanoni kormány- hadsereg és a falangista milíciák, másfelől a drúz-szo- cialista és a síita fegyveres erők között. A hivatalos jelentések csupán arról számolnak be, hogy a túlnyomó- részt kereszténylakta Kelet- Bejrútban csütörtökön és pénteken három halottja, harminc sebesültje volt a heves ágyúzásnak, de elhallgatták, hogy a drúz ellenőrzés alatt álló területeken 29 falut lőtt a kormánypárti tüzérség. A harcok fellángolása egybeesik Donald Rumsfeld amerikai elnöki megbízott damaszkuszi látogatásával. A libanoni köztársasági elnöki hivatalból származó értesülések szerint Rumsfeld azt a hivatalos libanoni álláspontot támogatja a szíriai fővárosban, hogy a libanoni tűzszünet állandósítását célzó biztonsági terv végrehajtását el kell különíteni a politikai rendezés útjában álló izraeli —libanoni megállapodás sorsától. és amerikai fogadott Hafez Asszad szíriai elnök ismételten elvetette a kapi- tulációs megállapodást és követelte a Libanonba behatolt izraeli megszálló csapatok feltétel nélküli, a szíriai csapatok távozásától független kivonását. A négyhatalmi erők kötelékében Libanonban állomásozó amerikai katonák részesei az összecsapásoknak. A térség népei az amerikaiakat nem tekintik semleges, béke- fenntartó erőnek — mutatott rá Hafez Asszad szíriai elnök Geoffrey Howe brit külügyminiszterrel folytatott csütörtöki megbeszélésén. A szíriai elnök követelte az izraeli erők azonnali és feltétel nélküli kivonását Libanonból, és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az izraeli távozás után problémamentes lesz Szíria és Libanon kapcsolata. Az El-Fatah központi bizottsága kérte, hogy februárban üljön össze a parlament szerepét betöltő Palesztinái Nemzeti Tanács — jelentette be Jasszer Arafat, a Palesztina Hangja rádiónak adott nyilatkozatban. Hafez Asszad Damaszkuszban fogadta Sir Geoffrey Howe brit külügyminisztert. (Telefotó) A IV. iszlám csúcs Ma a föld lakóinak egyha- toda az iszlám híve. Sokuk számára az iszlám már nem elsősorban vallást, hanem életmódot, életszemléletet jelent. A magukat muzulmánoknak nevezők főleg a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Dél-kelet-Ázsiában élnek, számuk eléri az egymilliár- dot. Ezeknek a térségeknek a problémáiról kezdenek tanácskozást január 16-án a marokkói Casablancában az iszlám konferencia állam- és kormányfői, a szervezet megalakulása óta negyedszer. Az iszlám konferencia létrejötte Fejszál szaúdi uralkodó 1965. szeptember 15-i kezdeményezéséhez fűződik: csúcsértekezlet összehívását javasolta valamennyi iszlám ország részvételével. Fej szál elképzelései szerint a találkozó célja az lett volna, hogy a nyugat-barát országokat tömörítse a nasszerizmus ellensúlyozására. Próbálkozása nem járt sikerrel, a csúcsértekezletet nem sikerült megrendezni. A jeruzsálemi A1 Aksza mecset 1969. augusztus 21-én történt felgyújtása hozta ösz- sze az iszlám állam- és kormányfőket; első csúcsértekezletüket Rabatban tartották meg 1969. szeptember 22. és 25. között. A nézeteltérések már akkor sí nagyok voltak, hogy a meghívott 36 állam közül csak 25 képviseltette magát. Ezen a tanácskozáson alapították meg az iszlám konferencia szervezetét, amelynek alapokmányát a 3. külügyminiszteri konferencián, 1972-ben hagyták jóvá. Célkitűzéseik között az iszlám szolidaritás elősegítése, a tagállamok közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok erősítése, a faji megkülönböztetés elleni harc és a szent helyek védelme szerepel. A szervezet ideiglenes székhelye- Dzsidda, „mindaddig, amíg Jeruzsálem fel nem szabadul”. A második csúcsértekezlet a negyedik arab—izraeli háború és az olajár-robbanás utáni évben a pakisztáni Lahoreban volt. 1974. február 22—25-én a résztvevők már hangsúlyosabbá tették a közös politikai és gazdasági érdekeiket, amelyeket a „lahori nyilatkozat” is jól tükrözött. Közösen sürgették a gazdasági fejlődés problémáival foglalkozó rendkívüli ENSZ-ülésszak összehívását. Harmadik alkalommal 1981. január 25—28-án tanácskoztak Szaúd-Arábiában. Az értekezlet Mekkában kezdődött, majd Taifban folytatódott. Itt kapcsolódhatott be a munkába Eliász Szárkisz libanoni elnök, aki maronita keresztény hite miatt nem léphetett Mekka szent földjére. A harmadik csúcsértekezleten nem volt jelen Egyiptom és Afganisztán, mert tagságukat a Camp Da- vid-i különalku, illetve az 1979. december 27-i fordulat miatt felfüggesztették. Irán Irak jelenléte miatt maradt távol, Líbia pedig azért, mert a vendéglátó országgal nem állt diplomáciai kapcsolatban. A tanácskozás központi témája a palesztin állam megteremtése volt ,s a résztvevők elvetettek mindenfajta különutas megoldást. Legutóbb külügyminiszteri szinten tanácskoztak az iszlám országok képviselői. 1983. december 6. és 11. között Dakkában megtartott ülésükön döntöttek arról, hogy az 1980. szeptember 22. óta folyó iraki—iráni háború kérdését a csúcsértekezlet elé utalják. A PFSZ-en belüli viszályt a külügyminiszterek teljesen figyelmen kívül hagyták. A kiadott közlemény nem tett említést az 1983. november 25-én kikiáltott, Észak-ciprusi Török Köztársaságról sem, bár már 1976-ban megfigyelői státust kaptak a szervezetben a ciprusi törökök. A külügyminiszteri tanácskozáson vették fel 43. tagként Benint. A január 16-án Casablancában megnyíló 4. cscúsérte- kezlet feladata nem kisebb, mint — az egység megőrzése érdekében — közös nevezőre jutni néhány nagy horderejű kérdésben. A találkozó napirendjét a külügyminiszterek most készítik elő. Minden bizonnyal elsőbbséget élvez majd a palesztin mozgalom helyzete, az Izrael által megszállt Dél-Libanon, illetve a Jordán folyó nyugati partvidék lakosságának a sorsa, Irak és Irán háborúskodása. Megfigyelők arra is számítanak, hogy napirendre kerül Egyiptom és az arab világ kapcsolatának kérdése is. E témák közül néhányat már korábban is megvitattak hasonló fórumon, s az sem kétséges, hogy több kérdésben a tagországok továbbra is eltérő nézeteket vallanak. ERDOS VERA
