Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-14 / 11. szám

Mai számunkból

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXXIV. évfolyam, 11. szám

ARA: 1,80 Ft

1984. január 14., szombat

Havasi Ferenc és Kapolyi László az ászári zárszámadáson

Pénteken megkezdődtek a termelőszövetkezetek zárszámadó közgyűlései. Elsőként, mint az már hagyomány, ezúttal is az Ászári Aranykalász Termelőszövetkezetben számolt be a vezetőség a tagságnak a múlt év

eredményeiről, gondjairól. Az ünnepi közgyűlésen részt vett és felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Kapolyi László ipari miniszter is.

NEHÉZ lesz ÚJRAKEZDENI!

(7. old.)

JÖN a DlZELES ZSIGULI (8. old.)

VÁLTOZNAK az idők — VÁLTOZNAK A CSALADOK

(8. old.)

BOLVÄRI KATALIN ÉS SÁRKÖZI GYULA 1983. LEGJOBB MEGYEI SPORTOLÓI (14. old.)

Ülést tartott a paksi városi-járási pártbizottság

Tegnap délután ülést tartott a paksi városi-járási pártbizottság. Részt vett a tanácskozáson Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára is.

Első napirendként tárgyalta meg a testület a városi KISZ-bizottság beszámolóját a KISZ X. kongresszusa óta végzett munkáról. A vitában felszólalt Kiss Magdolna, a megyei KISZ- bizottság első titkára. Ri- góczky Istvánnak, a párt- bizottság első titkárának összefoglalója után elfogadták a beszámolót. Ezután a pártbizottság elfogadta a végrehajtó bizottság javaslatát az 1984. évi munkatervre.

A következőkben Péter Szigfrid tájékoztatta a párt- bizottságot a Központi Bizottság 1983. október 12-i határozatáról a járások megszüntetéséről, valamint a helyi párt-, állami- és társadalmi irányítás továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokról, az alkotmány módosításáról, amiben az országgyűlés decemberi ülésszaka döntött. Szólt többek között a járások szerepéről, megszüntetésük indokairól, azokról a történelmi változásokról és eredményekről, amelyek a felszabadulás óta a paksi járásban is bekövetkeztek és amelyekben nagy szerepe volt a járás párt-, állami és társadalmi szerveinek, elsősorban az azokban dolgozó kommunistáknak. Mostantól kezdve a pártbizottság járási funkcióit a városi és a közvetlen megyei irányítás alá kerülő duna- földvári pártbizottság veszi át. Köszönetét mondott eddigi munkájukért azoknak a — dunaföldvári — pártbizottsági tagoknak, akiknek itteni funkciója megszűnik.

Ez után a — most már városi — pártbizottság hat új tagot kooptált soraiba, kiegészítette a végrehajtó bizottságot és a pártbizottság munkabizottságait.

HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS

(6. old.)

HARMAN A START UTÁN (7. old.)

SZOVJET ATOMERŐMÜVEK (8. old.)

MŰKEDVELŐK — A HIVATÁSOSOK SZINTJÉN (9. old.)

SÜMEGI SÉTÁK (11. Old.)

A CÉHLEGÉNYEK VÁNDORLÁSA (11. old.)

ÖRMÉNY SZŐNYEGEK (11. old.)

A LEGDRÁGÁBB

Árucikk

AZ EGÉSZSÉG (12. old.)

GONDOLJUNK AZ ÉHEZŐ MADARAKRA (13. old.)

A STOCKHOLMI FÓRUM (2. old.)

PÁRTTAGGÁ nevelés A SIMONTORNYAI KISZ-SZERVEZETEKBEN (3. old.)

KÉT TÄVIRAT (4. old.)

MIVEL VARJAK A VEVŐKET?

(4. old.)

TÉLI PIHENŐ (5. old.)

vidám orosz tél

(9. old.)

EGY IGAZI PROLETÁR (10. old.)

TETTÉNEK OKA: ISMERETLEN (10. old.)

A jövő útja: vállalati munkaerő-csere

A múlt év végén lejárt a még 1967-ben megkötött magyar—(NDK államközi munkaerő-együttműködési egyezmény, a kint dolgozó magyar fiatalok uitolsó csoportja 1983 októberében hazatért Magyarországra. A zárás két okitól is értékelésre, mérlegkészítésre késztette az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalt. Egyfelől azért, mert sóik emberit érintett a megállapodás, hiszen a jelzett 17 év alatt 40 ezer magyar fiaital vállalt munkát a demokratikus Németországban; ,s — 1974—80 között — ezer NDK-beli fiatal dolgozott hazánkban. Másfelől el keiilett dönteni, hogy mi legyen a jövő útja. Az előbbihez hasonló munkaerő-együttműködési egyezmény-e, vagy pedig itt is változtatásra van szükség az új idők új követelményeinek szellemében.

A summázatnál kiderült, hogy a 40 ezer magyar fiatal közül csak mintegy 21 ezren dolgozták végig az NDK-ban a vállalt időszakot, mert a többiek különböző okokból (váratlan családi esemény itthon, nyelvi nehézségek, honvágy stb.) előbb visszatértek. A 21 ezer fiatal férfit és nőt (a továbbiakban már csak róluk lesz szó) 160—170 kombinátban és vállalatnál foglalkoztatták. Ezek közé tartozott például a Drezdai Robotron Elektronikai és Finommechanikai Kombinát, a Neu- stadti Mezőgazdasági Gépgyár, a Jénai Optikai Művek, az Erfurti Híradástechnikai Vállalat, a Rostocki, illet—

I

ve a Warnemündei Hajógyár, a Hallei Buna Vegyiművek stb.

| A német vállalatok lelkiismeretesen gondoskodtak

I fiataljaink elhelyezéséről és ellátásáról. A külföldi munkavállalás fiataljaink részére több szempontból is haszonnal járt. Valamennyien szakmát tanultaik (gyakorlatilag csupa szakképzetlen utazott ki), sóit, sokan második szakmára is szert tettek, amikor képesítést Szereztek például darukezelésre, villástargonca vezetésére és másra. Szép számmal vettek részt a különleges igények kielégítésére hivatott hegesztő-tanfolyamokon, s alkalmassá váltak például az épülő hajók, atomerőművek hegesztésére is. Számunkra ez azért értékes, mert az NDK hegesztési technológiája fejlettebb, mint a miénk.

Mind a 21 ezer fiatal megtanult többé-kevésbé németül, sőt, 307-en közülük a Budapesti Külkereskedelmi Főiskola NDK-ba kihelyezett tagozatánál is jelentkeztek, felsőfokú képesítés (megszerzése céljából. Ezek egy része sikerrel birkózott meg a növekvő szellemi követelményeikkel, s a főiskolai tanulmányok befejezését követően a hazai külkereskedelmi vállalatok német nyelven kitűnően tudó üzletkötőivé váltak.

Az előnyök közé tartozik az is, hogy a — nagyobbrészt a hazai közép- és kisvárosokból, sőt falvakból kiI utazó — magyar fiatalok először töltöttek huzamos időt külföldön, bővült a (látókörük. Jelenlétük — amiként az iitt dolgozó NDK-beli ifjak jelenléte is — erősítette a

I

két ország, a két nép barátságát. Ezt dokumentálja az a tény is, hogy mintegy háromezer magyar fiatal az INDK-ban telepedett le (házasságot kötöttek odakint), mint ahogy a Magyarországon dolgozó ezer német fiatal közül is ittmaradtak háromszázan, ment magyar lánynak vagy fiúnak esküdtek örök hűséget.

A magyar—NDK államközi munkaerő-együttműködési egyezmény tapasztalatait itthon is kamatoztatni tudtuk, amikor hazánk hasonló megállapodást kötött a szocialista Kubával. Ennek keretében csaknem ezer 8 kubai fiatal dolgozik napjainkban is Magyarországon, mindenekelőtt a textiliparban.

Bár a felsorolt előhyök kétségbevonhatatlanok, a szerződés lejárta után a magyar fél nem szorgalmazta az NDK hatóságainál annak megújítását. Ennek több oka van. Az egyik iaz, hogy — a még 1967 ellőtt készült, derűlátó munkaerő-prognózisokkal ellentétben — nálunk is sokkal nagyobb lett a munkáskéz-hiány, mint ahogy számítottuk. Nem bizonyul ésszerűnek tízezerszám külföldi munkavállalásra buzdítani a hazai fiatalokat, amikor számos magyar vállalat is a szomszédos szocialista országok segítségével szeretné enyhíteni munkaerőgondjait.

Minthogy a nemzetközi munkaerőcsere világjelenség, mégsem a hazai munkaerőhiány a legfőbb ok, hanem az, hogy időközben népgazdaságunk az extenzív fejlődési szakaszból az intenzív fejlődési szakaszba tért.

A gazdaságirányítás reformjának továbbfejlesztése, a

I növekvő vállalati önállóság amellett szól, hogy a nemzetközi munkaerőcsere is váljék alapvetően vállalati kategóriává. Más szavakkal: a hazai cégek azokkal a külföldi, szocialista p»artner-vállalatÖkkal szerződjenek munkaerő kiküldésére, vagy fogadására, akikkel a saját gazdasági érdekükből szükségesnek tartják, hiszen csak a vállalatok tudják egymás között megítélni, hogy konkrétan kinek mi az igénye, j Ilyen újitípusú szerződést kötött például a Miskolci Textilgyár eberswaldi 'testvérüzemével, vagy az Állami Gazdaságok Országos Központja a már említett Neu- stádti Mezőgazdasági Gépgyárral. Nem kétséges, hogy e kétoldalú szerződések sokkal inkább célravezetőbbek, s ezekből nemcsak az érintett vállalatoknak, hanem a két országnak is nagyobb lesz a haszna.

(KS)

j ■ I

■———I—ii— !■ ■ ii mim i—p—wi^——J

A tárgyak sok mindent kifejezhetnek. Utalhatnak alkotójukra, használóikra, jellemezhetik a kort, amelyben keletkeztek és szemléltethetik egy helység történelmét is... Képes összeállításunk az 5. oldalon.