Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-12 / 9. szám

uKépújság 1984. január 12. FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Új választási forma Beszámolt és vezetőségválasztó taggyűlések a KISZ-ben Feladatok a kongresszusig A KISZ-ben hagyomány, hogy az alapszervezetek éven­te, nemcsak értékelik az elmúlt év munkáját, és az egyé­ni vállalások, illetve megbízatások teljesítését, hanem évente újítják meg a KISZ-tagságot, és ezzel együtt új­raválasztják az alapszervezeti vezetőséget is, természete­sen értékelve annak munkáját. Az idén, mivel lejárt a ciklus, újraválasztották a te­rületi és a megyei KISZ-bi- zottságokat is. Tolna me­gyében az elmúlt évben azért volt választás, mert kime­rült a KISZ-bizottság koop- tációs lehetősége. A munkát lényegében a korábbi hagyományok sze­rint kell lefolytatni, ennek elveiről, illetve néhány kér­désben a módosításról a KISZ KB határozott, majd ennek szellemében a megyei KISZ-bizottság intézkedett. A szükséges dokumentumo­kat eljuttatják az alapszerve­zetekhez. A KISZ KB úgy döntött, hogy az alapszerve­zeti taggyűléseket április 30-ig, a- városi nagyközségi kerületi és ilyen jogú kül­döttgyűléseket május 20-ig, a megyei, budapesti és az ilyen jogi küldöttgyűléseket június 10-ig kell megtartani. Változás, de nem a KISZ- en belül, hanem a közigazga­tási átszervezésekhez igazod­va, hogy a járási KISZ-bi- zottságok helyett több önálló területi, azaz nagyközségi KISZ-bizottság alakul, a köz­beeső időszakban a járások és nagyközségek együttmű­ködve tevékenykednek. A KISZ KB a napirendet kötelezően előírta, ezek meg­felelnek a korábbi rendszer­nek is, változatlanul válasz­tani lehet, hogy az alapszer­vezetek a tennivalókat egy vagy két taggyűlésen vég- zik-e el. Nyilvánvaló, hogy kis alapszervezetekben szük­ségtelen két taggyűlést tar­tani, másutt meg nem lehet elvégezni a munkát egy al­kalommal. Abban is szaba­don dönthetnek az illeté­kes KISZ-bizottságok, hogy a munkahelyen, illetve isko­lákban összevont taggyű­lést rendeznek-e, vagy kül­döttgyűlés formájában vi­tatják meg a beszámolót. Az iskolákban természetesen nem most kell elfogadni az új akcióprokramot, hiszen a korábbi a tanév végéig szól. Korszerűsítették a válasz­tási rendszert annak érdeké­ben, hogy erősödjék a válasz­tás demokratizmusa, nőjön a tagság szerepe a testületek és a tisztségviselők megvá­lasztásában. Az új, közvetlen választási formában nő a je­lölés nyilvánossága, azok a fiatalok kapnak vezetői meg­bízatást, akik élvezik a tag­ság bizalmát, készek és ké­pesek az önzetlen munkára, társaik érdekeinek képvise­letére. Az új forma a koráb­binál jobban biztosítja a tes­tületek és a tisztségviselők munkájának ellenőrzését, jobban tartalmazza a tiszt­ségükre alkalmatlanná vagy méltatlanná vált vezetők visszahívásának garanciáit. E törekvések megvalósítá­sa érdekében kísérletek foly­tak a közvetlen választás ki­próbálására, a KISZ KB és a megyei KISZ-bizottság en­nek alapján javasolja a for­ma széleskörű elterjesztését. A munkahelyi, tanintézeti, intézményi, valamint az ága­zati KISZ-bizottságok meg­választása a következő for­mák szerint történhet. A KISZ-bizottság titkárát a szervezet tagsága közvetle­nül vagy küldöttgyűlésen vá­laszthatja meg. A KISZ-bi- zottság megválasztása négy­féle módon történhet: 1. a szervezet tagsága közvetlenül választja meg, 2. a közvetle­nül irányított szervezeti egy­ségek taggyűlései vagy kül­döttgyűlései delegálják a bi­zottságba a tagokat, 3. a tes­tületi tagok egy részét a tel­jes tagság vagy a küldöttgyű­lés választja, egy részét pe­dig a közvetlenül irányított szervezeti egységek delegál­ják, 4. változatlanul lehet­séges az is, hogy a küldött­gyűlés választja meg a testü­letet. A kísérlet az országban to­vább folytatódik az alapszer­vezetek után a területi testü­letek megválasztásában is. Megyénkben Tolna vesz részt ebben a munkában, amennyiben a titkárt a kül­döttgyűlés közvetlenül vá­lasztja meg, a testület tagjai­nak egy részét a küldöttgyű­lés választja meg, a többie­ket pedig a közvetlenül irá­nyított szervezeti egységek delegálják. A KISZ Tolna megyei Bizottságának határozata alapján a megyei küldött- gyűlés időpontja május 25— 26, a küldöttek száma 160, — beleértve a jelenlegi bizott­ság és PEB tagjait —, a vá­lasztandó bizottság 17 tagú lesz, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság létszámát 15 ta­gúnak határozták meg. A megyei küldöttgyűlésen a je­lenlegi bizottság és PEB tagjai küldötti joggal vesz­nek részt, így őket nem kell választani. A városi és ön­álló nagyközségi bizottságok úgy szervezik a munkát, hogy ezer főnél nagyobb lét­számú KISZ-szervezetek és a KISZ KB Vörös Vándor­zászlaját az idén elnyerő KISZ-szervezetek közvetle­nül delegálhassanak küldöt­tet. Cél, hogy a küldöttek összetétele tükrözze az adott terület KISZ-tagságának ösz- szetételét. —i— rr •• r r r %% Gogose a „Gunar Gulyás Enikő szerkesz tő az első számmal ■December közepén megje­lent a Gúnár első száma, a dombóvári Gőgös Ignác Gim­názium iKISZ-szervezetének lapja. „Hosszú időbe telit, míg végre megjelenhettem” — vettem ki ezit a fél mon­datat a beköszöntőből. Azt hiszem, hogy nemcsak a ta­nárnak, diáknak okozott örö­met az újság, hanem a gyer­meke után érdeklődő szülők­nek is. Az írásokat olvasva, kivé­tel nélkül mindegyikben meg­található az a tömör mag, melyből következtetni lehet a diákokat foglalkoztató min­dennapi gondokra, problé­mákra, még akkor is, ha ke­retül, színezékként egy kis történet szolgál. Érdemes megfigyelni, hogy mit súlypomitoznak. Az em­ber—ember kapcsolat torzu­lásaira sajnos a felnőtt-tár­sadalom is egyre több példát produkál. A kollégiumban szokásos avatás szertartása eltolódik a szadizmustól a normális diák—diák viszony, az emberség felé. Egy érde­kes vitacikket is felfedezhet az olvasó. Az írója egy je­lenséget, az osztályon belüli rétegeződéit, az elkülönülést, az elitek és lenézettek, kikö­zösítettek kasztjának kiala­kulását figyelte meg. A saját véleménye mellé tanár- és diákérveket is hoz. A ‘követ­kező oldalon téma a szépség, aminek írója szerint legalább annyi hátránya van, mint elő­nye. S hogy van-e, létezhet-é barátság fiú és ilány között, ezt a mindmáig eldöntetlen témát boncolgatja egy másik írás. ■Egy riport bemutatja a gimnázium- egyik ,tanárát, dr. Szőke Sándort, a dombóvárit vá lett patriótát, aki melles­leg a város díszpolgára, a város történetének és fejlő­désének írója. Sportrovat, „históriás” éhek, rejtvény és a szakköri tagok rajzai teszik teljessé a Gúnár első számát. Színvonalas a címlap gra­fikai rajza, de a belső, sten- cilezett lapok sorvégei gya­korta olvashatatlanok. KONRÁD LÁSZLÓ Fotó: Konrád Zsoli w Evbúcsúztató Csehszlovákiában Jó évet zárt az Express Ifjúsági és Di­ákutazási Iroda Tolna megyei irodája. Ta­valy 80 csoportban 3 ezer fiatalt utaztat­tak Európa különböző országaiba. Már ha­gyományosan szerveztek utakat szilvesz­terkor is, három csoport búcsúztatta az évet Berlinben, Prágában es Besztercebá­nyán. A javarészt dombóváriakból álló utazókkal tartottam én is. A négynapos programban megnéztük a zólyomi várat, melyben ma múzeum és értékes képző- művészeti kiállítás látható. Megismerked­tünk Besztercebányával, Szlovákia leg­szebb fekvésű városával, ahol — o Junior Szállóban — hangulatos szilveszter éjsza­kán búcsúztattuk az évet. Kirándultunk a Magas-Tátrában is. Gottvald Károly képriportja 1567-ben épült várostorony Besztercebányán Hangulatos szilveszter-éjszaka a Junior Szállóban A zólyomi vár udvarán Dombóvári lányok a besztercei utcán A Magas-Tátra ötátrafürednél

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents