Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-11 / 8. szám

2 tfÉPÜJSÁG 1984. január 11. PANORÁMA A Varsói Szerződés javaslata Európa vegyifegyver-mentesítésére (Folytatás az 1. oldalról) együtt lehetséges és szüksé­ges meghatározott párhuza­mos lépéseket tenni az euró­pai kontinensen. Ez .jelentős mértékben csökkenthetné a vegyi háború kockázatát Európában, és következés­képpen az egész világon; megkezdődhetne a vegyifegy- verkészletek csökkentése, íllyen lépések elengedhetetle­nül szükségesek az európai vegyifegyverek felhalmozása lehetőségének megelőzésére, a vegyifegyverkezési hajsza ve­szélyes fordulójának elkerü­lésére. Mivel a vegyi eszközök korlátozását, csökkentését és megsemmisítését szolgáló regionális részintézkedések — a globális intézkedé­siekhez képest — keve­sebb államot érintenének, egyszerűbben lehetne egyez­tetni és életbe léptetni azokat. Ugyanakkor azok a regionális intézkedések, amelyek e tömegpusztító íegyverifajta teljes felszámo­lásához vezetnének, kétség­telenül megszilárdítanák az európai biztonságot, hozzá­járulnának a háborús veszély csökkentéséhez, a kölcsönös bizalom erősítéséhez, az ál­talános politikai légkör ja­vulásához. Sőt e irészintézke- dések életbe léptetése hozzá­járulnia a vegyifegyverek be­tiltásáról szóló viliágméretű megáll apó dás m egkötésé nek meggyorsításához, amely a Varsói Szerződés tagálamai- nak továbbra is fő célja, és ösztönözné hasonló intézke­dések elfogadását más föld­részeken is. Az Európa ve- gyifegyver-mentesítésére vo­natkozó elgondolás maradék­talan valórawáltása a Varsói Szerződés összes tagállamá­nak területét érintené, s elő kell irányoznia, hogy a jövő­beni intézkedéseket a NATO- tagországok területének meg­felelő részeire is kiterjesz- szék. A Varsói Szerződés tagál­lamainak Európa vegyifegy­ver-mentesítésére irányuló gyakorlati kezdeményezéseit következetesen — az összes tényező és körülmény figye- * lembe vételével — lépésről lépésre célszerű megvalósíta­ni. Az államok kötelezettségei a megállapodásban előirány­zott európai vegyifegyver- mentes területtel kapcsolat­ban például tartalmazhatnák annak közlését, hogy ezen a területen van-e vagy nincs vegyifegyver; annak megtil­tását, hogy vegyifegyvert he­lyezzenek el ott, ahol most nincs; e fegyverek befagyasz­tását; a meglévő vegyifegy- ver-készletek kivonását vagy megsemmisítését; a lemon­dást e fegyverek létrehozá­sáról, gyártásáról, behozata­láról, továbbá az e területen lévő államoknak való átadá­sáról. A vállalt kötelezettség­nek hatékonyan biztosítani kell, hogy a megállapodás­ban meghatározott területen ne legyen vegyifegyver. Az Európa vegyifegyver - mentesítésével kapcsolatos gyakorlati kérdések vizsgá­lata során hasznosak lehet­nek azok a tapasztalatok, amelyek a genfi leszerelési bizottságban a vegyifegyve­rek általános és teljes betil­tásáról folyó tárgyalásokon halmozódott fel. Ugyanak­kor nem kívánatos érinteni az e tárgyalások témáját ké­pező bonyolult technikai kér­déseket. Az Európa* vegyifegyver- mentesítésére vonatkozó megállapodás kidolgozása so­rán az érdekelt államok szükség szerint egyeztethetik Közvetítők részsikere Kedd esti kommentárunk: Ha a megoldás nem is kecsegtet teljes sikerrel, azt nem le­het elvitatni, hogy a közép-amerikai válság enyhítésére je­lentős lépést tettek az érdekeltek. A Contadora-csoport — Mexikó, Panama, Venezuela és Kolumbia — részleges béke­tervét Panama városban vitatták meg az imént említett álla­mok diplomáciájának vezetői Nicaragua, Salvador, Costa Ri­ca, Honduras és Guatemala külügyminisztereivel. A leglé­nyegesebb pontja a megállapodásnak: csökkentik a térség­ben a katonai tanácsadók számát, majd — idővel — vala­mennyit kivonják az érintett országokból. Ami a Contadora- csoport eredeti tervét illeti, az jóval messzebbre ment a vé­gül is elfogadott programnál. Sajnos, nem sikerült elfogad­tatni azt a rendkívül lényeges pontot, hogy 1984. február 29. után a térség államai ne vásároljanak fegyvert. Megfigyelők azonban emlékeztetnek rá, hogy az okmány így is tartalmazza a múlt évben kidolgozott 21 pontos ren­dezési elképzelés leglényegesebb elemeit. Bizonyára a fe­szültség mérséklődése irányában hat a közép-amerikai álla­mok fegyveres erőinek csökkentése, a térség országai között a katonai egyensúly megteremtése, amit a dokumentum nyo­matékkai előír. Nemkülönben lényeges javaslat, hogy ezentúl nem szabad tá­mogatni vagy eltűrni olyan irreguláris csoportokat, amelyek más államok törvényes kormánya ellen harcolnak. Ezzel ösz- szefüggésben Nicaragua külügyminisztere, Miguel D’Escoto pozitívan értékelte a Panama városi megállapodást. És ez érthető, hiszen országa ellen Hondurasból és Costa Rica te­rületéről rendszeresen folytatják az ellenforradalmi erők a hadüzenet nélküli háborút. Igaz, Nicaragua szeretett volna többet is elérni: például azt, hogy a dokumentum intézked­jék a külföldi katonai támaszpontok fölszámolásáról, az ide­gen fegyveres erők kivonásáról. Ezeket a javaslatokat azon­ban a többi közép-amerikai ország elvetette. Márpedig, amig az Egyesült Államok haditengerészete, lé­giereje és tengerészgyalogsága nagyszabású hadgyakorlato­kat folytat Nicaragua közvetlen szomszédságában, s amíg a térségben nem csökken, ellenkezőleg, nőttőn nő az amerikai katonai jelenlét, addig' Nicaragua nem érezheti magát biz­tonságban. Éppen az elmúlt napok szolgáltattak példát arra, miként vélekedik Washington a közép-amerikai térség bé­kéjéről és biztonságáról. Nicaragua Potosi nevű kikötőjét hat alkalommal támadták az elilenforradalmárok. Roham- csónakjaikkal a közelben hbrgonyzó ajnerikai hadihajókról közelítették meg a kikötőt, s akciójuk után a cirkálókra tér­tek vissza. A minap érkezett a hir arról is, hogy az USA öt év alatt nyolc milliárd dollárral kívánja támogatni a Was- hington-barát közép-amerikai rezsimeket, ami a Nicaragua elleni titkos háború folytatását, az úgynevezett kontrák, va­gyis az ellenforradalmárok változatlan segítését jelenti. A közép-amerikai válság politikai rendezésének esélyeit ez az amerikai magatartás erőteljesen befolyásolja. Mégis, a Contadora-csoport közvetítő szerepét nem szabad alábecsül­ni, mint ahogy a Panama városi megállapodást sem lehet túlbecsülni. Kiindulópontként rendkívül hasznos lehet a ki­bontakozás felé vezető úton, s megteremtheti egy regionális békeszerződés megkötéséhez a legszükségesebb feltételeket. GYAPAY DÉNES II Talbot-konffliktus „Kemencébe az afrikaiak­kal!”, „El kellene égetni őket!” — üvöltötték a Tal- ibot-gyár „vasmarkű” rendé­szetének és a konszern „házi szakszervezetének”, a CSL- nek vasdorongokkal felfegy­verzett tagjai, amikor rátá­madtak a gyár egyik részle­gét megszállva tartó, elbo­csátásuk ellen tilt akozó, túl­nyomórészt dél-afrikai mun­kásokra. A -véres incidensek során 55-en megsebesültek, egyet közülük kórházba kel­lett szállítani. A Talbot-gyárban azóta szünetel a munka, a gyár 17 ezer dolgozójának nem fizet­nek bért. A konszern igazga­tósága nem hajlandó elfogad­ni a szakszervezetek tárgya­lási javaslatát, sőt jogilag el­különítette a konszerntől a gyárat, s azzal fenyegetőzik, -hogy az ekként „önállóvá” vált To/llbat csődöt jelenthet be, és teljesen felszámolják az üzemet. A -Párizs környéki Poissy- ban lezajlott események pil­lanatnyilag a francia politika -középpontjába kerültek, -nemcsak azért, mert vér folyt egy gyár területén, ha­nem főleg azért, mert sokan jelképesnek tartják e konf­liktus kimenetelét abból a szempontból, -hogy az ipar korszerűsítése, az automatika és robotika fokozott -beveze­tése milyen következmények­kel fog járni, sikerül-e — mint azt az FKP és a szo­cialista párt a decemberi csúcstalálkozón elhatározta — a dolgozók érdekeinek fi­gyelembe vételével zökfoenés­az ellenőrzés adekvát, köl­csönösen elfogadható formáit. Ezek biztosítanák a vállalt kötelezettségek tényleges tel­jesítését az övezet létrehozá­sáról szóló megállapodás minden résztvevője által. A vegyifegyverektöl men­tes övezet státusát megfele­lő módon tiszteletben kell tartani. Célszerű előirányoz­ni, hogy azok az államok, amelyek területére a megál­lapodás vonatkozik, megfele­lő biztosítékokat kapjanak a fojtó, mérges, vagy egyéb, hasonló gázok és bakterioló­giai eszközök háborúban tör­ténő alkalmazásának tilal­máról szóló 1925. évi genfi jegyzőkönyvvel, valamint más, elfogadásra kerülő nem­zetközi jogi dokumentumok­kal összhangban. A megállapodás testet ölt- hetne egy kötelező jogi érvé­nyű okmány — például egyezmény, szerződés, kon­venció, vagy megfelelő több­oldalú nyilatkozat, illetve több, egyoldalú nyilatkozat — formájában. Természete­sen a megállapodás formáját meghatározná annak tartal­ma. A politikai nyilatkozat lehetővé tenné néhány bo­nyolult technikai kérdés meg­kerülését. A Varsói Szerződés tagál­lamai célszerűnek vélik, hogy az Európa vegyifegyver-men- tesítéséről a NATO-tagor- szágokkal és más érdekelt európai államokkal folyta­tandó előzetes véleménycse­re céljából a meghatalmazott képvsielők 1984-ben találko­zót tartsanak. A találkozón egyeztetni le­hetné a különböző gyakorla­ti kérdéseket, beleértve a jö­vőbeni tárgyalások megfele­lő fórumának kérdését is. (MTI) mentesen végrehajtom a kor­szerűsítéseket, vagy pedig egymást követik majd a Tal- bot-gyárihoz hasonló súlyos incidensek. A Talbot-gyár mindeneset­re elrettentő példa arra, ho­gyan nem szabad végrehaj­tani a szükségessé váló kor­szerűsítést, s azt is példáz­za, hogy a gyártulajdonosok egy része kizárólag a dolgo­zók terhére és azok megfé­lemlítésével akarja azt meg­valósítani. Ugyanakkor azon­ban a Talbot-gyár esetében olyan specifikus körülmények is játszottak közre, amelyek általában nem jellemzőek az egész francia iparra. Poissy-ban, ahol ma a Tal- bot-kocsikat gyártják, koráb­ban Simea kocsikat készítet­tek, a gyár az amerikai BUDAPEST 1985-ben lesz Lukács György, a kommunista tudós és forradalmár születésének 100. évfordulója. Az évfordu­lóról való méltó megemléke­zés előkészítésére Aczél Györgynek, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának elnökletével emlékbizottság alakult. Az emlékbizottság alelnökei Kö- peczi Béla művelődési mi­niszter és Szentágothai Já­nos, az MTA elnöke; titkára Sziklai László, a Lukács- archívum vezetője MOSZKVA A szovjet kormány dönté­se értelmében ezentúl rend­szeresen írendeznek majd a Szovjetunióban szezonvégi kiárusításokat. Az árleszál­lítások célja az, hogy gyor­sabb termékváltásra, általá­ban rugalmasabb reagálásra ösztönözze a fogyasztási cik­keket termelő iparvállalato­kat és a kereskedelmet. ÜJ-DELHI A Béke-vdlágtanács felhí­vásban szorgalmazta, hogy nyilvánítsák március első he­tét az el nem kötelezettek mozgalma hetének. A testület kezdeményezésének célja: tá­mogatni az el nem kötele­zettek indítványait, amelye­ket a béke megőrzése, a le­szerelés és a társadalmi-gaz­dasági haladás érdekében tettek. KABUL A Pakisztánban működő afgán ellenforradalmárok há­rom csoportja, összesen két­száz személy átállt a kor­mányerőkhöz a Kabul tarto­mányi Karabagban — közöl­te a Bah tar afgán hírügy­nökség. Az ellenforradalmá­rok átadták fegyvereiket a helyi hatóságoknak és kije­lentették: készek a kormány­erők oldalán harcolni. Chrysler korszern tulajdona volt A Peugeot-konszern 1969-ben megvásárolta a Chryslertől a gyárat, s ott Tallbot márkanéven gyártják a kocsikat. Ezek a kocsik azonban igazán soha sem váltak népszerűvé, s a kon­szern elhanyagolta az üzem idejében való korszerűsítését. Ehelyett olcsó munkaerővel igyekezett csökkenteni a ter­melési költségeket, Észak- Afrtkábam, főleg Marokkó­ban toborzott vendégmunká­sokat. A toborzó ügynökök előszeretettel válogatták ki az analfabétákat, hogy enge­delmes munkaerőt biztosítsa­nak a gyárnak. A Talbot-gyár 17 000 dol­gozójának a fele vendég- munkás. Egyetlen más fran­cia üzemiben sem ilyen ma­gas a vendégmunkások ará­nya. Ezenkívül a konszern „házi szakszervezete”, a CSL gon­doskodott arról, hogy a kül­földi vendégmunkások enge­delmesen alávessék magukat a ikizsákmányolásnak. Kez­detben be is vált ez a recept, s a baloldali szakszervezetek sokáig nem tudtak gyökeret verni a gyárban. De a ven­dégmunkásokat nem lehetett teljesen elszigetelni a francia dolgozóktól, s a legutóbbi szakszervezeti választáson a CGT már megelőzte a tőké­seket kiszolgáló házi szak­szervezetet, a CSL-t. A beruházások elhanyago­lása miatt a gyár helyzete megromlott. 1979-ben 400 000 Talbot kocsit gyártottak, 1983-ban már csak 190 000-et. A konszern igazgatósága a modernizálás jelszavával nagyarányú munkáselbocsá­tást határozott el — 2900 munkásról volt szó. A kor­mány közbelépett, s az igaz­gatósággal megegyeztek ab­ban, hogy csak 1900 munkást bocsátanak el, de ezek sem kerülnek az utcára, hanem átképezik őket, s igyekeznek más munkahelyet találni számukra. A CGT azt köve­telte, hogy az igazgatóság tárgyaljon a szakszervezetek­kel, hogy az elbocsátásokat megfelelő szociális intézke­dések kísérjék, s egyénenként vizsgálják meg az elbocsá- tandók helyzetét. Az igazga­tóság azonban nyomban pos­tára adta az elbocsátó leve­let, s mereven visszautasított minden tárgyalást, mondván, hogy az átképzés és az el­bocsátottak elhelyezése nem az ő gondja. Az elkeseredett munkásak tiltakozásként megszállták a gyár egyik kulcsüzemét, s ezzel teljesen megbénították a termelést. Az igazgatóság erre az üzem teljes bezárá­sával és likvidálásával fe­nyegetőzött, hogy a többi dol­gozó között ellenséges hangu­latot keltsen az elbocsátott munkásokkal szemben, Sú­lyosbította a helyzetet, hogy a baloldali szakszervezetek nem egységesen léptek fel, A CGT erélyesen síkraszállt az elbocsátottak érdekében, és a kormány újabb közbelépé­sét sürgette, de ellenezte a termelés megbénítását, mert ez csak ürügyet ad az igaz­gatóságnak a Talbot likvidá­lására. A OFDT viszont ma­ximalista követelésekkel állt elő, és a gyár megszállására biztatott. Így került sor a múlt heti véres incidensekre, s még nem lehet tudni, mi lesz a gyár sorsa. A kormány szó­vivője azt mondta, hogy az elbocsátások elkerülhetetle­nek, de .szükség van további tárgyalásokra, s arra is cél­zott, hogy anyagi segítséget adhatnak azoknak a vendég­munkásoknak, akik vissza akarnak térni hazájukba. A OGT nem utasítja el ezt a gondolatot, de csak kivételes eljárásnak tekinti, s ellenzi, hogy a vendégmunkások tö­meges hazatérésre való fel­szólítása követendő példává váljon a francia gyáriparban. DOBSA JÁNOS Kongresszusra készül az El-Fatah Az Egyesült Nemzetek Szervezete megfelelő keretet tud biztosítani a palesztin probléma megöldására irá­nyuló itárgyalásaklhoz — je­lentette ki Javier Pérez de Ouellar, a világszervezet fő­titkára, hétfői nyilatkozatá­ban. Az • ENSZ fórumot biz­tosíthat a tárgyalásokhoz és lehetővé teszi, hogy minden érdekelt fél, beleértve a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezetet, ugyanahhoz az asz­talhoz üljön és megállapodás­ra jusson a vitás kérdések­ben. Jiasszer Arafat, a PFSZ és az El-Fatah vezetője hétfőn Tuniszban részt vett az El- Fatah forradalmi tanácsának megnyitó ülésén. Tájékozott palesztin források szerint a központi bizottság és a kong­resszus közötti közbülső tes­tület 65 tagja (múlt év no­vemberében a lázadókat kép­viselő tíz tagot kizárták) elő­készíti a következő kong­resszust és megvitatja a pa­lesztin mozgalom jelenlegi, a Tripoliiból való kivonulás utáni helyzetét. Jasszer Arafat részf vesz a marokkói Casablancában január 16—17-én tartandó iszlám csúcskonferencián — közölték hivatalos palesztin forrásokból. A PFSZ — e források szerint — fontos je­lentésit terjeszt a tanácsko­zás elé. A csütörtökön Ra- batban tartandó külügymi­niszteri szintű előkészítő ta­nácskozáson a többi között Faruk Kaddumi, a PFSZ po­litikai osztályának a vezetője is jelen lesz. Hétfőn a szaúd-arábiai fő­városban véget ért az Arab­öböl menti együttműködési tanács hat tagországának külügyminiszteri szintű ta­nácskozása. A Talbot-gyári konfliktus egyik epizódja: a dolgozók ott vannak ugyan a futószalag mellett, de csak vitatkoznak, nem dolgoznak. (Telefotó)

Next

/
Thumbnails
Contents