Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-11 / 8. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 8. szám. ARA: 1,40 Ft 1984. január 11., szerda. Mai számunkból A CSILLEBÉRCI REAKTORTOL PAKSIG (3. old.) SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) TEGYÜK A HELYÉRE (4. old.) GYORSAN, RUGALMASAN AZ ÉN SZAKMÁM: INTÉZKEDNEK MINŐSÍTETT HEGESZTŐ (5. old.) (3. old.) Bizalom a bizalminak Nem vagyok híve a te- ■ kintélyek előtt való hajbó- s kolásnak, klasszikusainktól i leginkább a mindenben va- I ló kételkedés szándéka ivó- 5 dott belém. Vagyis hogy | csak akkor higgy ek egyér- I telműen valamiben, ami- I kor az fehéren-tfeketén : egyértelmű, mondja, vagy I csinálja azt párttitkár, I vagy segédmunkás, iminiSz- I S iter, vagy (utcaseprő. Ha viszont figaz valami, j azt elfogadni jól felfogott I érdekem. Ezért hivatko- i zom most — egy esemény i kapcsán — két .tekintély­re, amikor idézek tőlük. ! Gál László főtitkárhelyet- i ites mondta a SZOT de- (cember 16hí ülésén: „A ; vállalati szakszervezeti ;tes- : tületek alapvető kötelessé- , ge, és a dolgozók érdeke is, hogy olyan tervek összeál- ; I 1 tiltását segítsék elő, ame- ; lyak megfelelnek az igé­nyeknek, a népgazdasági céloknak. Nagy felelősség hárul tehát a bizaimitestü- letekre akkor, amlikor részt vesznek a munkahelyi cé­lok kialakításában, a ter­vezésben, a vállalaton be­lüli érdekegyeztetésben.” Ugyanott és ugyanakkor i Faluvégi Lajos miniszter- elnök-helyattes ezt mond­ta: ,,A kormányzati mun­ka számára nagy segítség, hogy a szakszervezetek ál­láspontja mindig világos és következetes. Ennek azért is nagy a jelentősége, mert a társadalom életében egy­szerre jelentkeznek külön­féle részérdekek, a szak- szervezetek alkalmasak ar­I ra, hogy ezeket egymással és az össztársadalmi érdek­kel egyeztessék, és ennek j alapján képviseljék a dol- j gozók érdekeit.” Egyszer s mindenkorra I tudomásul kell venni „lenn és fenn”, hogy nélküle- nélkülük semminemű olyan döntés nem szület­het, amely a dolgozókat valamilyen formában érinti. Hadd ne soroljam, mifé­le kérdésékről van is szó, legyen elég az, hogy sem­minemű kérdés eldöntésé­ből se lehet kizárni a bizal­mit, ha az adott munkate­rületről közvetlenül van : szó — ugyanez érvényes a í testületre az átfogó egészet \ illetően. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy ahol ez a kap­csolat jó, ott az üzemi lég­kör is jó — hadd hivatkoz­zam itt a teljesség igénye nélkül a Simontornyai Bőr­gyárra, a Bonyhádi Cipő­gyárra, a TÁÉV-re, a Bonyhádi Zománcárugyár- ra. Lehet, lesz aki furcsának találja az ilyetén fogalma­zást, mégis azt mondom, mivel végül is a szakszer­vezetnek ez a mindenek­előtt való hivatása: ez nemcsak a dolgozóknak jó. Ugyanennyire jó a vezetés­nek is, az üzemnek, egyál­talán az egész gazdaság­nak. Tehát akkor oda-vissza | érdek. Hibát vét az a bizal- ‘ > mi, aki nem képes komp- | romisszumra, ha arra van í szükség, de botor az a gaz- '• dasági vezető, aki nem j igényli a bizalmitestület; .támogatását. L. Gy. A szekszárdi járási és városi pártbizottság ülése A Varsói Szerződés javaslata Európa vegyifegyver-mentesítésére A Varsói Szerződés tagálla­mainak megállapodása alap­ján 1984. január 10-én a Szovjetunió külügyminiszté­riuma emlékeztetőt juttatott el Anglia, Belgium, az NSZK, Görögország, Dánia, Izland, Spanyolország, Olaszország, Kanada, Luxemburg, Hollan­dia, Norvégia, Portugália, az USA, Törökország és Fran­ciaország moszkvai nagykö­vetségéhez. Az emlékeztető­höz mellékelték a Varsói Szerződés tagállamainak ja­vaslatát a NATO tagállamai­hoz Európa vegyifegyver- mentesítésére. A Varsói Szerződés tagál­lamai javasolták a NATO tag­államainak, hogy meghatal­mazott képviselőik 1984-ben találkozón cseréljék ki véle­ményüket Európa vegyifegy- ver-mentesítésének kérdésé­ről. Ha Európában elhárulna a vegyifegyverek fenyegető ve­szélye, akkor jelentős mér­tékben csökkenne egy vegyi­háború kockázata mind a kontinensen, mind az egész vliágon. Lehetővé válna, hogy megkezdődjék a vegyifegy- ver-készletek csökkentése; megszilárdulhatna az euró­pai biztonság, csökkenhetne a háborús veszély, erősödhetne a kölcsönös bizalom. A regionális részintézke­dések megvalósítása hozzájá­rulna a vegyifegyverek álta­lános betiltásával kapcsola­tos egyezmény megkötésének meggyorsításához. Egy ilyen egyezmény elérése továbbra is végső célja a Varsói Szer­ződés tagállamainak. A Varsói Szerződés tagál­lamai bíznak abban, hogy a NATO-országok kormányai teljes figyelemmel és az ügy­höz méltóan foglalkoznak a javaslattal. A javaslat szövege a követ­kező: A Varsói Szerződés tagál­lamai úgy vélik, hogy a ve­gyifegyverek Európa sűrűn lakott területén nagy ve­szélyt jelentenek minden eu­rópai állam és nép számára. A mérgező anyagok európai felhasználása rendkívül sú­lyos következményekkel jár­na a békés lakosságra, nagy területek megfertőzéséhez vezetne. Egyes értékelések szerint olyan konfliktus ese­tén, melynek során vegyi­fegyvert alkalmaznának, a katonai és a polgári áldoza­tok számának aránya egy a húszhoz lenne. A nemzetközi helyzet mos­tani, éleződő körülményei közepette elsősorban Euró­pában fokozódik a vegyifegy­verek alkalmazásának veszé­lye. A vegyi fegyverek által az európai népeket és államo­kat, valamint a világ más térségeit fenyegető veszély maradéktalan elhárítása csak úgy biztosítható, ha sor ke­rül a vegyifegyverek világ­méretű betiltására és a ve- gyifegyver-készletek megsem­misítésére. A szocialista or­szágoknak a genfi leszerelé­si bizottságban előterjesztett konkrét, reális javaslatai e fő cél elérését szolgálják, csak­úgy mint állhatatos és követ­kezetes erőfeszítéseik a meg­felelő nemzetközi megállapo­dás kidolgozására. Ezzel (Folytatás a 2. oldalon) Megduplázzák a bársony gyártását Hímzett áru a tengerentúlra Tolnáról Tegnap délután fél kettő­kor megkezdődött Szekszár- don, a megyei pártszékház II. emeleti tanácstermében a szekszárdi járási pártbizott­ság utolsó ülése. A Központi Bizottság ugyanis 1983. ok­tóber 12-i ülésén —, melyen megtárgyalta és elfogadta a járások megszüntetésére tett javaslatot és állást foglalt a helyi párt-, állami és társa­dalmi irányítás továbbfej­lesztésének kérdéseiben —, úgy döntött, hogy a helyi ál­lami irányítás és közigazga­tás továbbfejlesztésével egy időben megszünteti a járási pártbizottságokat. Funkciói­kat és hatáskörüket a városi és az erre kijelölt nagyköz­ségi pártbizottságokra ruház­za. Szajki László, a járási pártbizottság titkára köszön­tötte a pártbizottsági tagokat, a meghívottakat és Király Ernőt, a megyei pártbizottság titkárát, majd előterjesztette az 1983. évi gazdasági mun­káról, az 1984. évi népgaz­dasági tervből adódó fel­adatokról szóló beszámolót. A pártbizottság a beszámolót elfogadta. A napirend máso­dik pontjaként elfogadta a pártbizottság az ugyancsak Szajki László által előterjesz­tett értékelést a járási párt­testületek és az apparátus 1965 óta végzett munkájáról. Bővíti termelését a PATEX tolnai gyára. Olyan termé­kekkel lépnek piacra, ame­lyek a múlt évben sikert arattak. Tavaly, 1983-ban futott fel először nagyüzemi gyártásban a hazai bársony szövése. A piacon keresett áru lett a tolnaiak terméke, Ezután Király Ernő a me­gyei pártbizottság nevében köszöntötte a pártbizottság tagjait, szólt a járások meg­szüntetésének, a közigazga­tás korszerűsítésének jelen­tőségéről, méltatta azt a sze­repet, amelyet a történelmi­leg, évszázadokkal ezelőtt ki­alakult járások — megválto­zott tartalommal — a fejsza­badulás után, de különösen a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének, megerősítésé­nek időszakában betöltötték. Mint mondta, elismerés ille­ti a járási pártbizottságokat, köztük a szekszárdit is azért a munkáért, amit évtizede­ken keresztül a párt politi­kájának megvalósítása érde­kében végeztek. Megköszön­te a pártbizottság tagjainak, az apparátus dolgozóinak munkáját, példás helytállását és további jó munkát kívánt nekik. * Fél háromkor kezdődött meg a szekszárdi városi párt- bizottság ülése. Mátyás Ist­ván első titkár előterjesztése alapján megvitatta és elfo­gadta az 1983. évi gazdálko­dás tapasztalatairól szóló be­számolót és az 1984. évi mun­kára tett javaslatokat. Ez­után került sor a szekszárdi járás megszűnésével össze­függő testületi és személyi kérdések megvitatására és eldöntésére. Király Ernő, a Központi Bizottság októberi így 1984-ben megduplázzák termelésüket és mintegy 600 ezer négyzetméter bársonyt gyártanak. Szinte azonos fel­futás jelentkezik a frottír­anyagoknál, mintegy 200 ezer négyzetméterrel növelik ter­melésüket és így elérik éves szinten az 500 ezer négyzet­és a megyei pártbizottság ezt követő határozatát ismertet­te, amely szerint a járások megszüntetésével bővül a vá­rosi pártbizottság tevékeny­ségi köre. A megyei pártbi­zottság úgy döntött, hogy a városi pártbizottságot 67 ta­gúra kell — kooptálással — kiegészíteni, egy első titkárt, három titkárt és 13 tagú vég­rehajtó bizottságot választa­ni. Szólt többek közt az át­szervezés jelentőségéről és a városi pártbizottság megnö­vekedett feladatairól. Ezután a pártbizottság — titkos szavazással — 18 párt­tagot — egy kivételével tag­jai voltak a megszűnt járá­si pártbizottságnak — koop­tált tagjai sorába, majd meg­választotta első titkárnak Mátyás Istvánt, titkárnak Lipovszky Gyulát, Varjas Já­nost és Szajki Lászlót. Li­povszky Gyulát egyben a gazdaságpolitikai, Varjas Já­nost a propaganda és műve­lődési, Szajki Lászlót a párt­építési munkabizottság veze­tőjének. Megválasztotta a pártbizottság a végrehajtó bi­zottságot és 4—4 új tagot vá­lasztott a fegyelmi bizottság­ba, a propaganda és műve­lődési, valamint a gazdaság- politikai munkabizottságba és ötöt a pártépítési munka- bizottságba. A napirend utolsó pontja­ként fogadta el a pártbizott­ság 1984. évi munkatervét. métert. Az 1982-ben kezdő­dött frottírprogram gépesíté­se is befejeződött, 22 darab szovjet ATN szövőgépet állítottak üzembe, ame­lyekből kettő különleges mintázat szövésére is alkal­mas. Ugyancsak a bársony gyártásának érdekében át­szervezték az üzemet és meg­duplázták azoknak a gépek­nek a számát, amelyeken bársonyt gyártanak, így tud­nak megfelelni 1984-ben a kereskedelem igényeinek. A PATEX tóinai gyárában az export is várhatóan 10 százalékkal lesz több, mint az elmúlt évben. Az év első napjaiban USA-megrende- lésre elkezdték gyártani há­rom színben és három min­tában — szilva, eper és mál­na — jacquard típusú törlők gyártását, ezek háztartási törlőruhák. Megkezdték szin­tén USA-megrendelésre 32 ezer hímzett törlő gyártását is. Svájcba 350 ezer, az NSZK-ba 130,ezer, Francia- országba pedig 100 ezer tör­lő gyártására van megrende­lésük, amely még nem vég­leges szám, mivel több szer­ződéskötés még folyamatban van. Ez azért is biztató mert 1983. december végén már feladtak az USA-megrendelő részére 120 ezer darab hím­zett törlőt és várhatóan a 32 ezer darabos idei előszállítás után ismételten nagy meny- nyiséget kér ebből a termék­ből a megrendelő. A tolnai gyár éves terme­lése 10 millió négyzetméter, amelyből 1983-ban 2,5 mil­lió négyzetmétert exportál­tak, ezt 1984-ben 10 száza­lékkal kívánják növelni, ami az előzetes szerződéskötések szerint teljesíthető. H. J.—G. K. A SZOT főtitkárhelyettese Szekszárdon Tegnap megyénkben tar­tózkodott Gál László, a Szak- szervezetek Országos Taná­csának főtitkárhelyettese. Délelőtt Szekszárdon, a 11. sz. Volán Vállalat párt-, gazdasági- és szakszervezeti vezetőivel folytatott eszme­cserét a munkahelyi demo­krácia időszerű kérdéseiről. Délután találkozott a me­gyei szakszervezeti mozga­lom választott tisztségviselői­vel, akiktől az 1984. év gaz­dasági indításának tapaszta­latairól tájékozódott. Az SZYSZ nyilatkozata Az UNESCO-nak az a tö­rekvése vonta magára a Rea- gan-kormányzat haragját, hogy egy új nemzetközi tá­jékoztatási rendszert teremt­sen — hangzik a Szakszer­vezeti Világszövetség Prágá­ban nyilvánosságra hozott nyilatkozata, amely felszólít­ja a világ dolgozóit és szak- szervezeteit, hogy ítéljék el az amerikai kormányzatnak az UNESCO-val szembeni- zsarolását és durva nyomá­sát. — Az UNESCO ellen he­vesen felléptek azok a nem­zetközi monopóliumok, ame­lyek a világ tömegtájékozta­tási eszközeinek jelentős ré­szét tartják kezükben. Az USA-ba kerül a mintás törlő I

Next

/
Thumbnails
Contents