Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-10 / 7. szám
1!>84. január 10 2 tfÉPÜJSÁG Izraeli terrorakció Szidonban Valamennyi libanoni frontszakaszon heves harcok kísérték Abdel Halim Had- dan szíriai, Szaud al-Fejszal szaud-arábiai és Elie Sza- lem libanoni külügyminiszter vasárnap megnyílt ri.jadi találkozóját, amely azt a feladatot tűzte maga elé, hogy a fegyvernyugvás állandósítása révén megnyissa az utat a kilenc éves polgárháborús válság átfogó rendezése, a nemzeti megbékélési tárgyalások felújítása, a nemzeti egységkormány megalakítása előtt. Vasárnap a nyugat-bejrúti tengerparton ismeretlen fegyveresek megtámadták a négyhatalmi nyugati haderőhöz tartozó amerikai csaA Contadora-csoporthoz tartozó országok (Mexikó, Kolumbia, Venezuela és Panama) és Közép-Amerika öt állama (Nicaragua, Salvador, Costa Rica, Honduras és Guatemala) külügyminisztereinek Panamavárosban megtartott tanácskozása a közvetítő csoport béketervének csupán részleges elfogadásával ért véget vasárnap. Űjabb találkozó időpontjáról nem állapodtak meg. Hírügynökségek jelentései szerint az elfogadott tervezet ugyan tartalmazza a tavaly kidolgozott és elfogadott huszonegy pontos rendezési javaslat legtöbb elemét, de annak kulcsfontosságú részei hiányoznak belőle. Értesülések szerint így például nem szerepel az elfogadott okmányban az a javaslat, hogy a közép-amerikai országok február 29-től kezdve ne vásároljanak fegyvereket. patok egyik helikopterét és utasai közül megöltek egy tengerészgyalogost. A maga nemében egyedülálló támadást géppisztolyokkal és páncéltörő rakétákkal hajtották végre. Közben az Izraelbe utazott John Vessey tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke vasárnap biztosította Amin Dzsemajelt a Libanonban vállalt amerikai kötelezettségek tiszteletben tartásáról. Izrael — többszöri cáfolat után — kénytelen volt elismerni, hogy megszálló csapatai szombaton Szidonban harckocsikból ismételten tüzet nyitottak a város főútA tanácskozáson résztvevő külügyminiszterek mindazonáltal „gyümölcsözőnek” nevezték a találkozót. Fernando Andrade guatemalai külügyminiszter közölte, hogy megállapodás jött létre a béketerv „végrehajtási cáján parkoló gépkocsikra, a nyitott üzletekre, a védte- ln járókelőkre. A sebesültek között két újságíró is volt. Harminc gépkocsi megsemmisült, több üzlet kiégett. A bejrúti sajtó megfélemlítő terrortaktikának minősítette az izraeli eljárást. Nyugat-Bejrútban élénk felháborodást keltett, hogy a libanoni hadsereg a hét végén nagyszabású razziát tartott a Szabra palesztin menekülttábor környékén és több személyt letartóztatott. Szaeb Szalam, volt miniszterelnök a tiltakozó küldöttségek nyomására figyelmeztette a fő- parancsnokot: az effajta akciók elidegenítik a lakosságot a hadseregtől. irányelveiről". Az AFP értesülései szerint a miniszterek megállapodtak abban, hogy legkésőbb január 15-én „felügyelő bizottságot” állítanak fel a javaslatcsomag rendelkezései betartásának ellenőrzésére. PANORÁMA NÜRNBERG Grigorij Romanov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára hétfőn Nürnbergben megbeszélést folytatott Herbert Mies-szel, a Német Kommunista Párt elnökével. Romanov vezette azt a szovjet küldöttséget, amely részt- vett az NKP vasárnap végétért 7. kongresszusán. RÍJAD Hétfőn minden konkrét megállapodás nélkül ért véget Rijadban a szaúdi, libanoni és szíriai külügyminiszter megbeszélés-sorozata. A tanácskozásról közleményt nem adtak ki. AMMAN Hétfőn, csaknem tíz év után először, összeült Am- manban a jordániai parlament alsóháza. A több mint egy évtizede megválasztott 46 képviselő — köztük 23-an az izraeli megszállás alatt lévő Ciszjordániából — elfogadta a jordániai alkotmány módosítását. Az új szabályozás szerint ezentúl csak a mai jordániai államterületen rendeznek általános választásokat, a ciszjordániai képviselőket pedig a parlament fogja kinevezni, választás nélkül. SANTIAGO A chilei biztonsági erők és a rendőrség alakulatai nagy létszámmal nyomoznak San- tiagóban, miután hétfő hajnalban a chilei főváros különböző részeiben több pokolgép robbant. Az AFP francia hírügynökség helyszíni jelentése szerint hasonló nagyságú, összehangolt robbantássorozat még nem volt Chilében. Külügyminiszteri tanácskozás Panamában \ tanácskozás résztvevői A ma és a holnap világgazdasága írta: Bognár József akadémikus A magyar gazdaságpolitikának és az ország széles közvéleményének hozzá kell szoknia ahhoz a tényhez, hogy gazdasági tevékenységünk és népességünk igen kis részét képezi a világgazdaságnak és a világnépességnek, s hogy ez az arány a következő évtizedekben tovább fog csökkenni. Ennek következtében nyilvánvaló, hogy a kölcsönös és növekvő gazdasági függőségekkel jellemezhető világgazdaságban gazdasági fejlődésünket a külső tényezők döntő mér-1 fékben meghatározzák Ezért a világgazdasági folyamatok-t hoz nemcsak alkalmazkodj nunk kell, ami egy gyorsan változó világban tempóvesz1 teséget jelent, hanem előré kell azokat látnunk, hogy a szükséges lépéseket időben megtehessük. A félreértések elkerülése végett szeretném hangsúlyozni: a világgazdasági függőség nem azt jelenti, hogy belső társadalmi-gazdasági erőfeszítéseink elhanyagolható tényezőt jelentenek. Ellenkezőleg: amíg a világgazdaság nemzeti gazdaságokból tevődik össze, addig a nemzeti gazdaságok fejlődése saját cselekvési rendszerüktől függ, bár e cselekvési rendszer autonómiája csökkenőben van. Minden világgazdasági impulzusra lehet jól, vagy rosszul reagálni, lehet felkészülni, vagy elkésetten válaszolni, lehet kezdemé- nyezően lépni és lehet pasz- szív módon bizonytalankodni, vagy értelmetlenül kivárni. RÖVID VISSZATEKINTÉS Ebben a rövid elmefuttatásban csupán egy olyan nagy tényezőcsoporttal kívánok foglalkozni, amely a holnapi világgazdaság egyensúlyát és folyamatait meghatározó mértékben befolyásolja. E tényezőcsoport a fejlett tőkés, a szocialista és a fejlődő országokban megvalósuló műszaki-technikai forradalom és annak következményei a világgazdaság jövendő struktúrájára. A jelenlegi viliággazdaságban az ipari forradalom természete az elmúlt másfél évszázadhoz viszonyítva gyökeresen megváltozott. Korábban az ipari forradalom nemzeti gazdaságról (országról) nemzeti gazdaságra (országra) és régióról régióra terjedt. Természetesen, az ipari átalakulásnak különböző típusai és cselekvési rendszerei voltak; így köny- nyűipar-nehézipar (Anglia— Franciaország) nehéziparmezőgazdaság (USA) és tisztán nehézipari súlyponttal (Szovjetunió) is megvalósult. A kisebb országokban — nagyobb világpiaci függőségüknél fogva — a világpiaci körülmények lényeges mértékben befolyásolták az iparosítási folyamat cselekvési rendszerét. Ez a folyamat nemzeti gazdaságonként és régiónként 2—3 nemzedéket igényelt, azaz a fejlődés üteme viszonylag mérsékelt volt. VÁLTOZÁSOK — ORSZAGCSOPORTONKÉNT A mai és a holnapi világ- gazdaságban nemcsak felzárkózási folyamat zajlik, hanem egyidejűleg három különböző, de a világpiac útján egymástól kölcsönösen függő ipari forradalom megy végbe. A fejlett tőkés országokban ez a folyamat a mikroelektronikára, a biotechnikára és a haditechnikára összpontosul, az információs és távközlési technika forradalmasítása mellett. E folyamat egyik jellemzője, hogy az átalakulás nemcsak a termelést érinti, hanem az irányítási és vezetési rendszereket is (államapparátus, bankrendszer, biztosítás, vállalati adminisztráció, alsóbb közigazgatás stb.). Ez a folyamat nagy társadalompolitikai bizonytalanságokkal és kérdőjelekkel párosul (például munkanélküliséggel), de új külgazdasági kapcsolati formákat és együttműködési módszereket is kialakít. Az európai szocialista országokban is olyan strukturális váltásra van szükség, amely nemcsak új ipari szakmák és tevékenységek kialakítását foglalja magába, hanem az úgynevezett klasz- szikus ipari tevékenységek új alapokra helyezését is, az energia- és nyersanyagtakarékosság, a költségcsökkentés, a minőség és az export- képesség terén. Az export- képesség természetesen nemcsak azt jelenti, hogy a világpiaci kereslethez idomuljunk, hanem azt is, hogy a partnerekkel új kapcsolódási formák sokaságát alakítsuk ki. Természetesen súlyt kell helyezni arra is, hogy — megfelelő együttműködés útján — a gazdasági fejlődést leginkább előrevivő szakmákban (a mikroelektronikában és a biotechnikában) is előrehaladjunk. A fejlődő országoknak viszont olyan iparosítást kell megvalósítaniuk, hogy gyorsan exportképessé váljanak, mert a mezőgazdasági termékeket még évtizedeken át importálniuk kell. Ebből adódik, hogy az iparosításnak ezekben az országokban is eltérő típusai alakulnak ki (Indiában, Kínában, Brazíliában vagy a nehány millió lakossal rendelkező országokban), de a gyors ipari export szükségessége minden országban fennáll. Az iparosítás útja sem folyamatos- klasszikus (könnyűipar), sem nehéziparra koncentráló nem lehet, mert a kialakult helyzetben, amihez ma már a hatalmas méretű adósságok is hozzátartoznak, azonnal és biztos piacra kell exportálniuk. Ezért egyes országok az exportszakmákat gyorsan és gyakran a multinacionálisok segítségével a legfejlettebb színvonalra fejlesztik, ami ugyan sok társadalmi feszültséggel és egyenlőtlenséggel párosul, de gazdasági szükségszerűséget jelent. E törekvések már eddig is eredményeztek bizonyos sikereket, hiszen ismeretes, hogy a nyugat-európai piacon a fejlődő országok iparciikkex- portja lényegesen dinamikusabb, mint az európai szocialista országoké. NEHÉZ FELADATOK E cikk keretei nem adnak módot arra. hogy az új technikai-műszaki forradalom minden aspektusát elemezzük. Itt és most végezetül csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy milyen nehéz feladatokat kell az európai szocialista országok iparának megoldania, hogy a műszakitechnikai forradalom jelenlegi hullámának végén kedvezőbb helyzete legyen a világpiacon. mint jelenleg. Ellenkező esetben ugyanis nemcsak a fejlett tőkés országok piacairól szorulnánk ki. hanem a fejlődő országok iparcikkpiacairól is, hiszen ott a jövőben nemcsak a fejlett tőkés országok iparcikkei támasztanak versenyt, hanem a többi fejlődő ország gyorsan dinamizálódó árui és szolgáltatásai is. E néhány — a világ- helyzetből kiinduló — észrevétellel é.s utalással is azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy a magyar ipar megújulásának milyen nagy jelentősége van és lesz a magyar gazdaság jövője szempontjából. Kovács Béla a szónoki emelvényén és az elnökség A kambodzsai forradalom győzelmének ötödik évfordulója alkalmából a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási bizottság nagygyűlést rendezett hétfőn a Taurus Gumiipari Vállalat kultúrtermében. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Varga Péter, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetője, Garai Róbert külügyminiszter-helyettes és Réczei László, az Országos Béketanács alelnöke. Kovács Béla, a HNF Országos Tanácsának titkára beszédében emlékeztetett arra, hogy a kambodzsai forradalmi erők hű segítőikkel, a vietnamiakkal együtt döntő csapást mértek a polpot- istákra, megsemmisítették, illetve kiszorították kam- bodzsa területéről a vörös khmereket. A nép kezébe vette sorsának irányítását. A továbbiakban hangsúlyozta: az elmúlt években lezajlott kölcsönös magas szintű látogatások elmélyítették a magyar és a kambodzsai nép barátságát, erősítették a sokoldalú politikai, gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és egészségügyi együttműködést a két ország között. A szolidaritás szép példája a kambodzsai nép- köztársaság fővárosának szomszédságában létesített ezerszemélyes gyermekváros. Kao Samreth, a Kambodzsai Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője felszólalásában egyebek közt elmondotta: az 1979. január 7-i győzelem óta eltelt időben a kambodzsai nép forradalmi feladatokat valósított meg katonai, politikai, gazdasági, kulturális és szociális téren egyaránt. Ülést tartott a rendőr-főkapitánysági pártbizottság A Tolna megyei Rendőrfőkapitányság pártbizottsága ülést tartott, amelyen részt vett és felszólalt K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára. A munkaterv szerinti napirendet követően a párt- bizottság személyi kérdésekben döntött. Gahó Istvánt érdemei elsimerésével saját kérésére felmentette a párt- bizottság titkári funkciójából, majd kooptálta tagjai sorába és titkárrá választotta Bősz Endrét. Gahó Istvánt fontos szakmai beosztásba nevezték ki. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEV IZAARFOLYAMOK Érvényben 1984. január 10-tőI Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 378,20 6 384,58 6 390,96 Ausztrál dollár 4 086,64 4 090,73 4 094,82 Belga frank 79,37 79,45 79,53 Dán korona 446,91 447,36 447,81 Finn márka 764,75 765,52 766,29 Francia frank 530,55 531,08 531,61 Holland forint 1 440,97 1 442.41 1 443.85 Japán yen (1000) 194,69 194,88 195,07 Kanadai dollár 3 629,23 3 632.86 3 636,49 Kuvaiti dinár 15 481,80 15 497,30 15 512,80 Norvég korona 577,04 577.62 578,20 NSZK márka 1 616,02 1 617,64 I 619,26 Olasz líra (1000) 26,68 26,71 26,74 Osztrák schilling 229,10 229,33 229,56 Portugál escudo 33,53 33.56 33,59 Spanyol peseta 28,26 28,29 28,32 Svájci frank 2 034,15 2 036,19 2 038.23 Svéd korona 555,42 555,98 556,54 Tr. és cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 4 536,17 4 540,71 4 545,25 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az Í984. január 3-i közléseknek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben 1984. január 10-töl Devizanem Vételi árfolyam 100 egységre, Eladási forintban Angol font 6 193,04 6 576,12 Ausztrál dollár 3 968,01 4 213,45 Belga frank 77,07 81,83 Dán korona 433,94 460.78 Finn márka a) 742,55 780,49 Francia frank 515,15 547.01 Görög drachma b) 39.42 41,86 Holland forint ! 399.14 ! 485,68 Japán yen (1000) 189,03 200J3 Jugoszláv dinár a) 31,67 33,63 Kanadai dollár 3 523.87 3 741.85 Kuvaiti dinár 15 032.38 15 962.22 Norvég korona 560.29 549.95 NSZK márka 1 569,11 1 666,17 Olasz líra (1000) 25,91 27.51 Osztrák schilling 222,45 236.21 Portugál escudo 32,55 34,57 Spanyol peseta 27,44 29,14 Svájci frank 1 975,11) 2 097,28 Svéd korona a) 539,30 572,66 USA dollár 4 404,49 4 676,93 a) — vásárolható legmagasabb bankjegy-tfniict: 100-as b) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 500-as Nagygyűlés a kambodzsai forradalom évfordulóján
