Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-08 / 6. szám

XXXIV. évfolyam, 6. szám ÄRA: 1,40 Ft 1984. január 8., vasárnap EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN (2. old.) DOMBÖVAR KOLLÉGIUMI GONDJAI (3. old.) KINCSEK A KORCSMÁBAN (4. old.) ÉLETÜNK ÉS A DIÉTA (5. old.) HA MAS NEM SEGÍT, MAJD MI... (6. old.) 8 ■BBBaBI Az agrárértelmiség Mennyit keres és hogyan él az agrárértelmiség? Az elmúlt években több vizsgálat próbált választ ke­resni a kérdésre, jelezve a téma iránt megnyilvánuló érdeklődést. A fokozott kíváncsiság érthető. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tanárképző Intézetének fel­mérése szerint ugyanis, annak ellenére, hogy a 34—35 éves agrármérnökök magasabb havi jövedelmet, beosz­tást tudnak elérni, mint a népgazdaság más ágaiban dolgozó, hozzájuk hasonló korú diplomás fiatalembe­rek, az agrárértelmiség társadalmi presztízse még ma is viszonylag alacsony. A közvélemény szemében az orvos, a jogász, vagy a középiskolai tanár még ma is rangosabb, mint az agronómus. S mégis — ez egy újabb ellentmondás! — már évek óta többszörös túljelentke­zés tapasztalható az agráregyetemeken, s hovatovább több városi származású fiatalt vonz ez a pálya, mint falusit. Vajon mi rejlik emögött, milyen körülmények között él és dolgozik az agrárértelmiség? Még ha a falusi élet, a mezőgazdasági munka körül­ményei az elmúlt években mérhetően fejlődtek is, a mezőgazdasági termelésben pályát kezdők, vagy a pálya kezdeti szakaszán tartók életkörülményei eltér­nek az országos átlagtól. Lugossy Györgyinek, az Agrárgazdasági Kutató Intézet munkatársának vizsgá­latai szerint például az országos 67 százalékos aránnyal szemben, az azonos korú fiatal termelőszövetkezeti ve­zetők 99 százaléka házas. Ebben nagy szerepet játszik az is, hogy a kisebb településeken úgyszólván lehetetlen — szaknyelven szólva — a nem formalizált kapcsola­tokat fenntartani. A statisztikai adatok szerint a pályakezdő agrárdiplo­másoknak 3—4 ezer, az átlagos agrármérnököknek pedig 9—10 ezer forint a havi jövedelme. Ehhez járul még a téeszekben a prémium, a nyereségrészesedés, és persze, a háztáji gazdaság hozadéka is. Kétségtelen, hogy mindez észrevehetően magasabb juttatás, mint amennyit a népgazdaság más területein dolgozó értel­miségiek el tudnak érni. Az átlagósnál magasabb jöve­delem mérlegelésénél azonban figyelembe kell venni, hogy a mezőgazdaság olyan üzem, amelynek az égbolt a teteje. Vagyis az átlagosnál rosszabbak a munkafel­tételek, hosszabb a munkaidő, és így tovább. A falun élő agrárértelmiség jövedelmének az átla­gosnál kisebb hányadát költi szolgáltatásokra, a váro­siaknál kevesebbet ad ki kulturális célokra, és az alap­vető higiéniai igényeket meghaladó vásárlásokra. En­nek legfőbb oka: a keresett árucikk a legtöbbször nem kapható a lakóhelyén. A termelőszövetkezeti fiatal vezetők anyagi helyzetét az Agrárgazdasági Kutató Intézet a házastársi kerese­tek felmérésével pontosította. A 30 éven aluli vezetők házastársainak jövedelme — akik jobbára egyszerű irodai munkát végeznek — 1500—3000 forint között mozog. A házastársi jövedelem mellett a termelőszövetkezeti vezetők jövedelmét a háztájiból eredő mellékjövedelem egészíti ki. A háztáji gazdaságból származó bevétel egy esztendőben a vezetők többségénél minden korcso­portban 10 ezer forint alatt marad, vagyis hasonló mértékű a népgazdaság más területein dolgozók mel­lékjövedelméhez. Semmilyen mélységű jövedelemelemzés nem feled­tetheti azonban az életszínvonal egyéb összetevőit, a fogyasztásét, a lakáshelyzetét, az infrastrukturális el­látottságét, és így tovább. A 25 éven aluli pályakezdő tsz-vezetők háromnegyed része a szüleinél, illetve kisebb hányaduk albérletben, munkásszálláson lakik. A 25 éven felülieknél azonban ugrásszerűen megnő a szolgálati lakással rendelkezők aránya, és egyre többen rendelkeznek saját házzal is. A termelőszövetkezetek nagyobb része az egyetemek­ről érkezőt kedvezményes építőanyag-, fuvar- és egyéb juttatásokkal, szolgáltatásokkal, kölcsönökkel támogat­ja. Más megoldás úgyszólván nem létezik. A szövetke­zeti, netán tanácsi lakás úgyszólván ismeretlen foga­lom. Közismert, hogy a téeszekben a közös eredmény és a személyes érdekeltség szoros, közvetlen kapcsolatban van egymással. Ezért — mint ahogy Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese egy interjúban kifejtette — minden, a termelést növelő, vagy azt gazdaságosabbá változtató eljárás tárt kapukat talál. Mi több, a tanul­takhoz, vagy lehetőségekhez képest elmaradó termelési színvonal emelése kimondva-kimondatlanul az agrár- értelmiség munkaköri kötelessége. És ez nem szólam! Ha nagyobb a termelés, nagyobb a fizetés. Persze, ugyanilyen gyorsan el lehet veszteni a prémiumot is. Egy-egy fejlesztési elképzelés elfogadtatása, a végre­hajtásra való mozgósítás az, amit az agrárértelmiség önmegvalósításának nevezhet Persze, az agrárértelmiség már nem egyenlő az agrár­mérnökkel. Az ötödik ötéves terv időszakában évente csaknem kétezer agrármérnököt avattak. Nem is any- nyira belőlük van sok, mint inkább az agrárterületen dolgozó egyéb értelmiségből kevés. Például sok közép- végzettségű irányítóra lenne szükség, nem beszélve az olyan hiányszakmákról, mint az energetika, az áru- forgalmazás, az élelmiszerfeldolgozás, stb. Igaz, a falura települők életkörülményei sok esetben rosszabbak a városiakénál. Más kérdés azonban, hogy napjainkban messze túlértékelik a városok nyújtotta lehetőségeket. BONYHÁDI PÉTER m I A Lőrinci Pamutfonó legjobb leányvállalata Gerjenben minőségi munka folyik I _____________________A hétszáz négyzetméteres üzemcsarnok gépsorai HZI A gier jeni Rákóczi Téesz a hetvenes évek elején elhatá­rozta melléküzemág létre­hozását, amely a felszaba­dult munkaerő-kapacitást hi­vatott lekötni. A baromfi­tenyésztés nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket így az addig csirkenevelésre hasznán t épület mellé transz- formátorházat építettek, öl­tözőt és raktárai, amit a Pa­mutfonóipari Vállalattal való megegyezés után szövőipari gépekkel rendeztek be. Mindez 1972 tavaszán volt. Két helyen tanították be a dolgozókat. A szövőmunká­sok Kaposváron, a műszaki­ak Pesten sajátíthatták el az alapfogásokat. Ekkor indult a termelés. Jelenleg hatvanöt munkás dolgozik az üzemben, közü­lük kilenc a férfi. Tevé­kenységük a hozott alap­anyagokból (pamut és szin­tetikus keverék) arsózás, fo­nalegyesítés. Végtermékként félkész cérna kerül innen Lőrincre. Naponta átlagosan harmincezer kilométer cér­nát orsóznak. 7 millió 750 ezer forint termelési értéket várnak az idei évben. Ez 9670 millió kilométer hosz- szúságot tesz ki. A tizenkét év alatt mindig túlteljesítet­ték a tervet, a reklamációk nem érik öl a fél százalékot, és azok iis javíthatók voltak, így veszteség nem keletke­zett. Két orsózó, két fonal­egyesítő és tíz cérnázógép- pel dolgoznak. A gépek ugyan húsz-harminc évesek, de a felújítások során szinte minden alkatrész cserére ke­rült. A hétszáz négyzetmé­teres világos üzemcsarnok­ban a zajszínt viszont eléri a nyolcvan decibelt is, ami ellen füildugóval védik a dol­gozók hallását. A minőségi ellenőrzést itt az üzemen be­lül folyamatosan elvégzik. Az anyavállalat elégedett a végzett munkával. Sz. S. Fotó: Cz. S. Dzsumblatt mélyreható változásokat követel A politikai rendezés akadályozza a libanoni csapatszétválasztást A PFSZ levele az ENSZ Biztonsági Tanácsához Csao Ce-jang elindult Washingtonba Szombaton délelőtt hiva­talos látogatásra az Egyesült Államokba utazott Csao Ce- jang kínai miniszterelnök. Személyében első ízben lá­togat ét kínai kormányfő Washingtoniba. Az útiterv szerint Csao Oe-jang Hawaiin és a Virgi­nia állambeli Williamsburg- ban pihenéssel tölti el az el­ső napokat, látogatásának hivatalos része a jövő hét elején kezdődik. Az amerikai út középpont­jában Csao Ce-jang és Rea­gan elnölk tárgyalásai állnak majd. Ezeken várhatóan át­tekintik a világpolitika ösz- szes fontos kérdéseit és a kétoldalú kapcsolatokat is. Utazásának előestéjén Csao Ce-jang újságírók előtt je­lezte, hogy Kína és az Egyesült Államok számos fontos nemzetközi problé­mát egybecsengően ítél meg, ugyanakkor Kínai kritikusan szemléli Washington politi­káját a világ bizonyos térsé­geiben. Csao Ce-jang ezek közé sorolta Közép-Ameri- kát, különös tekintettel Gra­nadára, a Közel-Keletet, Dél- Afrikát, a Koreai-félszigetet. A kínai—amerikai viszony legfőbb bökkenője azonban a tajvani kérdés. Csao Ce- jang mindazonáltal azt is je­lezte, hogy Washingtonban nem fogja sürgetni Reagant a tajvani amerikai fegyver­szállítások azonnalli és teljes beszüntetésére. Megfigyelők szerint Csao Ce-jang egyesült államok­beli látogatását nem az el­lentétek kihangsúlyozása fogja jellemezni. Kína Egyesült Államok-politiká- jának továbbra is elsőrendű célja, hogy a politikai súrló­dások ne zavarják a kínai— amerikai kereskedelmi, ipa­ri, műszaki-tudományos együttműködés terebélyesedő hálózatát. Ki-kiújuló fegyveres ösz- szecsapások, tisztázatlan kérdések késleltetik a három hónapja vajúdó libanoni biz­tonsági, csapatszétválasztási terv véglegesítését. Bejrút­ban általános csalódást kel­tett, hogy Amin Dzsemajel elnök pénteken adós maradt a tartós fegyvernyugvást ígé­rő program bejelentésével, és most már leghamarabb csak a Szíriái, a szaúd-arábi- ai és a libanoni külügymi­niszter vasárnapra jelzett ri- jadi találkozójától remélhe­tő a megbékélési folyamat felújítása. Mint Valid Dzsumblatt drúz vezető, a Haladó Szo­cialista Párt elnöke rámuta­tott, a polgárháborús katonai konfliktus nem oldható meg politikai rendezés nélkül, a biztonsági terv megvalósítá­sa nem választható el a nem­zeti megbékélés előrehala­dásától. „Ne legyenek illú­zióink” — mondotta. „Alap­vető konfliktusban vagyunk a falangista párttal és a nem­zeti párbeszéd még semmit sem oldott meg. Mélyreható reformokat követelünk, nem érjük be kevesebbel.” A nézeteltérések lényege abban foglalható össze, hogy a Haladó Szocialista Párt és az Amal nevű siita szervezet egyfelől nem kapott meg­nyugtató biztosítékokat a Bejrut déli peremén és a Suf-hegységben lévő falan­gista erők kivonására, más­felől nem bízván a falangis- tákkal együttműködő kor­mányhadseregben, vonakod­nak feladni kulcsfontosságú állásaikat. Amin Dzsemajel kormá­nya a biztonsági, csapatszét­választási terv révén szeret­né kiterjeszteni fennhatósá­gát mindazokra a területek­re, amelyek nincsenek izrae­li megszállás, illetve szíriai ellenőrzés alatt. Damaszkuszban Abdel Ha­lim Haddam szíriai külügy­miniszter pénteken tanács­kozott Rafik Hariri szaúd- arábiai diplomatával, Valid Dzsumblattal, a drúz Haladó Szocialista Párt és Nabih Berri, az Amal siita szerve­zet vezérével, Bejrút és a libanoni fővárost környező hegyvidék biztonságának és békéjének megteremtéséről. Megegyezésre még nem ju­tottak, de szombaton újból találkoztak. A libanoni frontokon szombaton reggel feszültség­gel teli csend uralkodott, miután előző nap heves tü­zérségi párbaj zajlott le Bejrút déli külvárosaiban a keresztény és a siita milíci­ák között, a kissé távolabbi Harrub Hegyvidéken pedig a keresztények és a drúzok között. Abu Mussza ezredes, az Arafat vezetése ellen lázadó El-Fatah erők parancsnoka, akit a PFSZ legfelsőbb kato­nai tanácsa kizárt tagjai kö­zül, damaszkuszi nyilatkoza­tában törvénytelennek ne­vezte az El-Fatäh KB ülésé­nek tuniszi határozatait, va­lamint a PFSZ vb-üléseit is, és személyében is támadta Jasszer Arafatot. A Palesztinái Felszabadí­tás! szervezet azzal a kérés­sel fordult az ENSZ Bizton­sági Tanácsához, hogy nyil­vánítsa törvénytelennek az izraeli törvények hatályának kiterjesztését a megszállt, arab területekre. Zaid Tera- JZ.Í, a PFSZ állandó ENSZ- megfigyelője a BT soros el- . nőkéhez intézett levelében emlékeztet rá, hogy az izrae­li törvényhozás első olvasás­ban jóváhagyott egy törvény- tervezetet a megszállt terű-. leteken elrendelt rendkívüli állapot meghosszabbításáról és felhatalmazta az igazság­ügyi minisztériumot, hogy al­kalmazza ezeken a területe­ken az izraeli polgári és bün­tető törvénykezést. A PFSZ képviselőjének levele alá­húzza, hogy ezek az intézke­dések a megszállt területek „lopakodó” bekebelezésének folyamatába illeszkednek, a nemzetközi jog elveinek és a BT számtalan határozatá­nak semmibevételét mutat­ják. Az ENSZ-nek a palesztin menekülteket segélyező iro­dája (UNRWA) New York­ban bejelentette, hogy a Ke- let-Libanonban legutóbb végrehajtott izraeli légitáma­dások következtében egy pa­lesztin menekülttábor 13 la­kója is életét vesztette, 125 menekült pedig megsebesült.

Next

/
Thumbnails
Contents