Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-07 / 5. szám

1984. január 7. / TOLNA \ tíÉPÜJSÁG 9 Magyar-vietnami barátság kivvalo iskola A magyar KISZ-fiatalok támogatásával épült szak­munkásképző intézetet hat esztendeje avatták lel a Hanoi körzetéhez tartozó Són Tayban. Az iskola gé­pekkel jól felszerelt műhelyeiben jelenleg 100 diák ta­nulja a lakatos, az esztergályos, a marós, a gépköszö­rűs, a kovács, a hegesztő, a villanyszerelő és az autó­szerelő szakmákat. Az intézet tanműhelyeiben készült alkatrészek, kisgépek a környék 50 üzemének mun­káját segítik. A jól képzett ifjú szakmunkások kereset­tek az egész Vietnam üzemeiben, gyáraiban. Az in­tézmény a múlt évben elnyerte a „Kiváló iskola" cí­met. Gyakorlat a gépköszörűs műhelyben Óra az elektronikai laboratóriumban Diákok az iskola előtt Bulgária Külgazdasági kapcsolatok Lengyelország Növekvő szolgáltatási export Képregény a sivatagban NDK Környezetkímélő ipari eljárások Füstgázok kéntelenítésére dolgoztak ki energiatakaré­kos, olcsó és környezetkíme lő eljárást a Lipcsei Energe tikai Kutatóintézet munka­társai. A módszer lényege: a fűtésre használt barna­szénhez porrá őrölt mészkö­vet adagolnak, amely az égéstérben — 1000—1100 Cel- sius-fokos hőmérsékleten — kalcinálódik. A szabaddá vá­ló kalciumoxid megköti a kéndioxidot. Gipsz keletke zik, amit a szűrőberendezés hamujával együtt különvá­lasztanak. Ezzel az eljárás­sal nemcsak a kéndioxid, hanem a kéntrioxid is meg­köthető. A próbaüzem során az új módszer kitűnően vizsgázott. Kiterjedt alkalmazása révén a fűtőművekben ezentúl azo­nos energiateljesítményhez mintegy 6 százalékkal keve­sebb barnaszénre lesz szük­ség. ♦ Elektronikus számítógép jelzi az olvasztás hőmérsék­letét és elemzi az anyag ké­miai összetételét az unter- wellerborni kohóban. Eddig a kohómesternek minderről nem voltak pontos ismeretei, csupán hosszú évek tapasz­talata tanította meg, hogy mikor kell befejeznie az ol­vasztás bonyolult műveletét. A mesternek a döntést per­cek alatt kellett meghoznia. Ettől az ítélettől függött egy- egy öntet — mintegy 25 ton­na — acél minősége és hasz­nálhatósága. Most a mester megoszthatja felelősségét se­gítőtársával, a számítógép­pel. amely képernyőre kive­títve „közli javaslatait”. A .kohóműben idestova egy éve alkalmazzák a számítógépet. Azóta kevesebb a repedés, az úgynevezett salakzárvány az acélban. A minőség javulása egyben azt jelenti, hogy ke­vesebb anyagráfordítással érik el ugyanazt a termelési értéket. A számítások szerint így évente J 0 ezer tonna érc­cel és 9400 tonna koksszal kevesebbet használnak fel. Az új módszert az Ilmenaui Műszaki Főiskola hallgatói feilesztették ki. A számító­gépes tanácsadórendszerhez hasonlót az orvosi diagnosz­tikában és az árvizek előre­jelzésénél alkalmaznak. * Titánnal ötvözött, zsugorí­tott acélötvözetet. kísérletez­tek ki a Drezdai Műszaki Egyetem hallgatói. A titán­nal dúsított különleges anvagnak magas a szakító­szilárdsága és a korróziónak is négyszerié jobban ellenáll, mint bármely más acél. A Szovjetunióban 1983- ban összesen 619 millió ton­na kőolajat és földgázt ter­meltek ki. ami két és félsze­rese az 1965-ös mennyiség­nek. A tervidőszak utolsó évében a termelés a tervek szerint 630 millió tonna lesz. A hagyományos kitermelési módszerekkel a kőolaj meg­lehetős veszteséggel kerül felszínre. A Szovjetunióban például a kihozatali arány 43 százalékos, (összehason- líásul: az Egyesült Államok­ban a hagyományos kiterme­lési eljárásokkal a nyers­anyag 33,3 százalékát tudják a felszínre hozni.) A szovjet olajmezőkön bevezetett új technológiai eljárásokkal — például a vízzel történő el­árasztással, forró gőzzel való kinyomatással, föld alatti égetéssel, továbbá vegyszerek alkalmazásával — viszont már 55—60 százalékra lehet növelni a kihozatali arányt, azaz a régebbi, technikai szempontból kimerültnek te­A bolgár könnyűipar je­lenleg mintegy 90 országgal tart fenn export-import kap­csolatot. Az ágazat termelésé­nek több mint a 30 százalé­kát exportálják. Ennek két­harmadát a szocialista pia­con, • egyharmadát pedig a fejlett tőkés országokban és a fejlődő államokban érté­kesítik. Az utóbbi két évben az exporttermékek 37 százaléka férfi és női konfekció, 25 százaléka textil- és kötött­áru, 20 százaléka bőr és szőrme, 10 százaléka üveg és finomkerérnia, 8 százaléka sportszer,' gyermekjáték és egyéb könnyűipari kiviteli cikk volt. Főként a bőr- és szőrmeáru iránt nagy az ér­deklődés és a kereslet kül­földön. A külhoni piacokon értékesített bőr- és szőrme- áru 35 százaléka ruházati cikk, 32,5 százaléka' divat­áru, 29,4 százaléka lábbeli, 3,1 százaléka kesztyű. kintett olajmezők újra hasz- nosíthatóvá válnak. Az új eljárásokkal 1975- ben 1,4 millió, 1980-ban 2,7 millió, 1981—82-ben pedig 6 millió tonna olajtöbbletet hoztak felszínre. Csupán 1982-ben 15 új gőzgenerátort. 15 hevítőberendezést és más korszerű olajkitermelő gépet helyeztek üzembe a lelőhe­lyeken. Különösen jó ered­ményeket értek el egyes nyu­gat-ukrajnai lelőhelyeken, ahol a vízelárasztással kom­binált gőznyomásos eljárás­sal 73 százalékosra emelke­dett a kihozatali arány. A legutóbbi tíz év alatt több mint kétszeresére nőtt a Szovjetunió földgázterme­lése. 1970-ben 198 milliárd köbméter földgázt jövesztet- tek. 1975-ben 298 milliárd, 1980-ban pedig már 435 mil­liárd köbméter volt a kiter­melt földgáz mennyisége. A jelenlegi ötéves tervben to­vábbi 47 százalékos emelke­dést irányoztak elő. Így A könnyűipar további fej­lődése szempontjából igen nagy jelentősége van a KGST keretén belül folyó együttműködésnek. Jelenleg jó néhány két- és többoldalú könnyűipari együttműködési szerződés köti Bulgáriát a Szovjetunióhoz, az NDK-hoz. Csehszlovákiához, Magyar- országhoz és Komáméhoz. A KGST-n belül például Bul­gária koordinálja » a tagor­szágok könnyűipari gépgyár­tási kooperációjára és spe- cializációjára vonatkozó ter­veit. Eredményes a kapcso­lat a könnyűipari nyers­anyagok, kész- és félkészter­mékek cseréjében is. Sikeres a bolgár könnyű­ipar együttműködése a tőkés országokkal, így Fraciaor- szággal, ,az NSZK-vai. Ang­liával, Japánnal, Olaszor­szággal, Kanadával és Indi­ával is. 1985-ben el kell érni a 640 milliárd köbméteres kiterme­lési szintet. Ennek a meny- nyiségnek több mint a felét a nyugat-szibériai gázmezők adják, a kitermelés üteme is ezen a területen növekszik a leggy orsaban. Az egységes gázellátó rend­szer vezetékeinek hossza a most folyó tervidőszakban további 50 ezer kilométerrel bővül, s 1985-ben már 180 ezer kilométer lesz. A jelen­leg épülő vezetékek az uren- goji földgázt a Szovjetunió európai területének északi és déli körzeteibe fogják szállí­tani. Az Ural, a Volga-vidék, az Észak-Kaukázus és Közép- Ázsia energiaellátásának ja­vítására további gázvezeté­keket létesítenek. Ezzel pár­huzamosan folyamatosan ja­vul az újabb vezetékek és a kompresszorállomások mű­szaki színvonala és teljesít­ménye. A kétezer kilométe­res távolságot meghaladó fő­vezetékeket — a 4451 kilomé­Lengyelország az utóbbi időben intenzíven fejleszti szolgáltatási exportját. Ezen belül is elsősorban a szocia­lista államokba és a fejlődő országokba irányuló tevé­kenység bővül. 1982-ben pél­dául a szolgáltatási export­ból származó bevétel — be­leértve az építési és szere­lési munkákat is — elérte a 118 milliárd zlotyt, azaz kö­rülbelül az 1,7 milliárd ru­belt, s ez 20 százalékai több. mint volt 1981-ben. A lengyel építő- és szere­lővállalatok a Szovjetunió­ban olaj- és gázvezetékek építésén, Csehszlovákiában erőművek, vegyiüzemek, utak és hidak szerelésén, az NDK-ban ipari létesítmények átadásán és a fejlődő orszá­gokban, például Líbiában, Irakban és Algériában kü­lönböző építkezéseken dol­teres Urengoj-Uzsgorod ex­port-gázvezetékhez hasonlóan — 1420 milliméteres csövek­ből építik, amelyek évente több mint 30 milliárd köb­méter földgáz szállítására al­kalmasak. A gázvezetékek építését meggyprsítja, hogy a csövek szigetelését már a kohászati üzemekben elvég­zik. A fogyasztási körzetek­ben tovább bővítik a föld alatti gáztárolók kapacitá­sát. Az előző tervidőszak vé­gén 30 ilyen gáztároló műkö­dött, s ezekben 20 milliárd köbméter gázt tárolhattak. Nagy jövő előtt áll a szi­bériai szénvagyon sokoldalú hasznosítása is. Az itteni szénmedencék között az egyik legjelentősebb a Kanszk- Acsinszki Tüzelőanyag-Ener­getikai Komplexum, ahol 1982-ben még csak két bá­nyában és egy kísérleti fej­tőrétegben folyt a kitermelés, de a hozam már elérte a 37 millió tonnát. Ez a mennyiség az idén 40, 1985-ben pedig 49 millió tonnára emelkedik. Az évszázad vége felé 70, 2000-ben viszont már 170— 200 millió tonnás évi szén­mennyiség felszínre hozásá­val számolnak ebben a szén­medencében. goznak. Fejlődik a műszaki és orvosi szolgáltatások ex­portja is. Figyelmet érdemel­nek a geológiai, geodéziai és térképészeti dokumentációs munkák, a városépítészeti és rnűemlék-restaurálási ter­vek. A KGST-országok közül ezeket a lengyel szolgáltatá­sokat elsősorban Magyaror­szág veszi igénybe. Tavaly egyedül a Polservice külke­reskedelmi vállalat 77 szol­gáltatási szerződésnek tett eleget Magyarországon. Kar­bantartási, rekonstrukciós és szerelési munkákat végzett, s ez a vállalat újítja fel a többi között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem műemléképületét. Az NDK-ban is dolgoznak mű­emlékek restaurálásán, Bul­gáriában pedig szállodák épí­tésén vesznek részt. Kanszk-Acsinszkban rend­kívül kedvezőek a feltételek a külszíni fejtőberendezések alkalmazásához, ami különö­sen olcsóvá teszi a kiterme­lést. Az itteni szén egyaránt alkalmas energiatermelésre és folyékony üzemanyagok szintetikus gyártására. A kí­sérleti tapasztalatok szerint két és fél tonna kanszk- acsinszki szénből egy tonna energetikai nehézolaj és egy tonna benzin nyerhető. A számítások szerint a helyi szénből gyártott üzemanyag körülbelül 34 százalékkal ol­csóbb, mint az amelyet a kedvezőtlen geológiai felté­telek között kitermelt kőolaj­ból nyernek. A szénből nyert üzemanyagok minősége a vizsgálatok szerint nem ma­rad el a kőolajtermékektől. A szénmedencében olyan külszíni bányák létesítéséi tervezik, amelyek évi terme­lése eléri az 50—60 millió tonnát. A XI, és XII. ötéves tervben itt két, egyenként 6400 megawatt teljesítményű széntüzelésű erőművet építe­nek, amelyek — összesen 800 megawatt teljesítményű — első két blokkját mái- 1985-ben üzembe helyezik. A világ legszebb képregé­nyének nevezik azokat a raj­zokat, amelyeket a Góbi-siva­tagban a Dunhuang oázisban készítettek, Kína és Mongó­lia határán, a IV. és XIV. század között. Akkor évszá­zadokon át arra vezetett a selyemkereskedők karaván­jainak útja. A legenda szerint egy al­kalommal egy szerzetes, aki karavánjával odaérkezve egy ki ideig az oázisban tar­tózkodott, a hely szépségé­től elbűvölve elhatározta, ott fog letelepedni a közeli bar­langban, Idővel mások is kö­vették példáját, és az ottani természetes, majd a sziklák­ba vájt újabb, mesterséges barlangokban szentély, ko­lostor és könyvtár keletke­zett. A hely filozófiai és val­lási elmélkedések központja lett. A több száz barlangot a megjelölt évezred folyamán sok szép festménnyel és szo­borral díszítették fel. A bar­langok falain máig is meg­maradtak képek a legkülön­bözőbb hiedelmeket, míto­szokat. történelmi eseménye­ket ábrázolják. Jól megkü­lönböztethetők rajtuk a buddhizmus, a taoizmus és a hinduizmus motívumai és szimbólumai. A leghosszabb (86 jelenetet ábrázoló) „kép­regény" Buddha életét mu­tatja be. Némelyik freskón a kínai mitológia ősi istenségei láthatók. Jó állapotban ma­radt az a falfestmény is, amely az „500 rabló csodá­latos visszatérését" ábrázolja. A XVI. században az euró­paiak a tengeren át kezdtek Kínába közlekedni. így a Dunghuang oázis feledésbe ment. A régészek találtak rá a XX. század elején. Szeren­csére a barlangok nem pusz­tultak el. mert annak idején befalazták őket. A festmé­nyek szinte teljesek, mint ahogy a IX. században ala­pított könyvtár is, amely 45000 versből, vallási szöveg­ből és okiratból áll. Századunk negyvenes évei­ben született meg az a dön­tés, hogy megmentik ezt a rendkívüli műemléket, a 496 barlangot, amelyek falait kb. 2000 négyzetméternyi fest­mény borítja. Néhány évvel ezelőtt a párizsi Guimet Múzeum szakértői vállalták azt a nehéz feladatot, hogy a falakról épségben eltávolít­ják a képeket. Ez a munka sikerült is. és így jöhetett léi­re Párizsban egy egyedülál­ló kiállítás, ahol az érdeklő­dők eredetiben láthatnak barlangfestményeket, anél­kül, hogy el kellene menni­ük azok keletkezési helyére. Múzeumi mézeskalácsok Hetven esztendeje gyűjti a mézeskalácsokat Nyikolaj Dmitrijevics Vinogradov. A kétezer darabból álló gyűjte­ménye mellett megőrzött fi­gurákkal kifaragot.t mézes­kalács sütőformákat is. Nemrégiben egész gyűjte­ményét a Szovjetunió Álla­mi Néprajzi Múzeumának ajándékozta. Energetika ma és holnap A kőolaj kitermelésének új módszerei

Next

/
Thumbnails
Contents