Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-28 / 23. szám

1984. január 28. TOLNA \ — KÉPÚJSÁG 5 A TESZÖV elnöksége tárgyalta A gazdasági együttműködésekről A* «'múlt másfél szervezete, gazdálkodási színvonala, a ráfordítások szer­kezete, bonyolultabbá váltak a szövetkezetek egymás kö­zötti és más gazdálkodó szervezetekkel valló kapcsolatai. A korszerűsödő, iparosodó mezőgazdaságra a termelés erő­teljesebb koncentrációja, szakosodása és kooperációja jel­lemző. Ezzel együtt elkerülhetetlen a kapcsolatok bővü- ilése, szorosabbra fonódása, a téeszek és állami vállailajtok közötti társulások, kooperációk és integrációk létrehozá­sa. A megyében az elmúlt év végén három közös vállalat­nak, két vízitársulatnak, nyolc növénytermesztési és sző­lőtermesztési, hót állattanyés atési rendszernek voltak tag­jai a megye termelőszövetkezetei. Ezen kívül 19 megye­beli gesztorral szerveződött gazdasági társaság, egy a me­gyén kívüli közös vállalathoz és öt gazdasági .társuláshoz csatlakoztak a szövetkezetek. Jelentősek az eseti vagy tantósatob együttműködések ;is, amielyéket legtöbb esetben ' nem rögzített írott megállapodásokban. A gazdasági társulások termelő és szolgáltató tevékeny­ségükkel jelentősen elősegítették — és elősegítik — az alapítók, a társgazdaságak és vállalatok, az adott térség, illetve a megyebeli mezőgazdasági üzemek igényeinek ki- élégíítését, közvetve, vagy közvetlenül hozzájárulnak a ter­melési eredmények növeléséhez. Számos olyan feladat megoldására vállalkoztak — így a műtrágyák,ezelés és -tá­rolás, a repülőgépes növényvédelem, a berendezések szer­vize, kiskereskedelem, sütőüzem — amely működésük nél­kül nem lett volna biztosítható. Az anyagi és szellemi erők koncentrálása lehetővé tette az eszközök és a szakmunka erő j obb kihasználását, ezen keresztül a költségek mérsékeltebb emelkedését, az élel­miszer- és kereskedelmi tevékenységben pedig minimá­lis nyereség visszaosztását. Az új társulási törvény, mely 1978-ban lépett életbe, lehetővé tette, hogy nőjön a tár­sulások vállalkozási lehetősége, a szerződés hatáskörébe utalt kérdések köre, megváltozott a törvényességi fel­ügyeletük és oldódott a pénzgazdálkodási megkötöttség is. Folyamatosan javult a társulások testületi szerveinek munkája, működésük tervszerűsége és demokratizmusa, a tulajdonosi ellenőrzés. A kedvező tapasztalatok ellenére a társulási formában rejlő előnyök kihasználása még elmarad a követelmé­nyektől és a lehetőségektől. Mert a horizontális együtt­működések kedvező tapasztalataira alapozva nem alakul­tak ki a vertikális integráci ók — ezt döntő mértékben az ipar és a kereskedelem érdekeltsége idézte elő. Nem dolgoztak ki oIyan koncepciókat, ja vasi at o­° kát, amelyek a termelőerők tervszerű területi elhelyezésével összhangban a szükségle- j tek és a lehetőségek alapján irányt mutattak volna ia ter­melőüzemek a horizontális és vertikális integrációk ki- ■ alákitíására — ilyen póldáuL a gépjavítás, a raktártér fej­lesztése vagy a marhahizlalás. Nem sikerült .továbbá .az egyre jobban szélesedő ipari tevékenység területén kiala­kítani azt az ösztönző formát, amely mindegyik fél szá­mára egyformán előnyökét nyújtana. Az eddigi .tapasztalatok bizonyítják, hogy a társulás, mint forrna, az együttműködésben megvalósítani kívánt feladatok alkalmas üzemi kerete. A gazdasági társulás azonban a szocialista gazdálkodó szervezetek közötti együttműködés egyik, de nem kizárólagos formája. Je­lentőségét akár üzemi tevékenység kereteként, akár in­tegrációs formaként, akár eszközátcsoportosítási lehető­ségként ugyanúgy hi-ba lenne túlértékelni, mint lebecsül­Várható az elkövetkező években i,s, hogy mezőgazda­ságunk dinamikusain növeli termékelőállítását és ehhez egyre több és nagyobb értékű holt munkát használnak fel. Az iparszerű mezőgazdaságban mind ,a beszerzés, mind az értékesítés oldalát tekintve megsokszorozódnak ,az áru­kapcsolatok, fokozódik az agrártermelés függősége a be­szerzési és az értékesítési piactól. Az egymásrautaltság következtében egyre nagyobb jelentősége lesz ,a korszerű­södő, egyenlő partneri elveken alapuló termelési és érté­kesítési szerződéseknek, együttműködéseknek, és integ­rációknak. Még ebben az ötéves tervben indokolt, hogy előrelépés következzen be az együttműködésekben. Tamási térség­ben például felújíthatok az agrokémiai társulások létre­hozásának 5 évvel ezelőtt abbahagyott előkészületei. Vár­ható, hogy rövid időn belül a tamási vasútállomás to­vábbi üzemeltetésére végleges döntés születik. A .folyé­kony műtrágya-fel,használással iszerzatt kedvező tapaszta­laitok indokolják, hogy az agrokémiai telepökre alapozot­tan, ennek feji esz tési koncepcióját kidolgozzák. A VI. öt­éves terv nagyarányú szőlőtelepítése szükségessé"" teszi, hogy a történelmi borvidéken kívüli területeken telepített szőlők termésének feldolgozására és tárolására is indul­jon be fejlesztés. A termelési rendszerek kezdeményezé­seit is figyelembe véve egységes fejlesztési program el­készítése szükséges. A folyamatosan változó külső és belső feltételek-------—■*.......... egyre inkább szükségessé teszik a z ökonomiikusabb gondolkodást, a közgazdasági eszkö­zökkel való irányítást, ami a gazdálkodás gyakorlatában együtt jár az önálló döntések körének kiszélesítésé vei. A gazdasági döntések, azok egyes szakaszai a tények és a lehetőségek alapos ismeretét feltételezik, és nem nélkü­lözhetik a sokoldalú, gyors és biztos alapokon nyugvó in­formációkat. A döntési folyamatoknak tehát részévé, a helyes és időben történő döntéseknek pedig feltételévé vált a korszerű elemzési, tervezési, gazdaságmatematikai, statisztikai módszerek alkalmazása. Éppen ezért jó lenne az egész megyét átfogó számítástechnikai program mi- eüőbbi kidolgozása. D. VARGA MARTA Fizetőparkoló A TÁÉV aszfaltozóbrigádja IT IE Im Hóeltakarítás Postás a hózáporban Varjúcsapat Kutyatánc Hangulat Sirály a Duna felett Kamionsors a hatoson Hóeke a bátaszékl téeszben Fotó: Bakó Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents