Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-28 / 23. szám

1984. .január 28. NÉPÚJSÁG 3 Nagymányokon zárszámadás előtt Imponáló adatokat tárt K — Takács Zoltán, a nagymányaki Gábor Áron Tsz elnöke tíz mappái ezelőtt a szövetkezet pártvezetősége elé. Bár az éves mérleg még .nem készült el, az már bi­zonyos volt, hogy mind a ter­melési érték, mind a bruttó jövedelem, mind a nyereség a közismerten nehéz, aszá­lyos 1983-as évben sem keve­sebb, mint 1982-ben volt. Az adatok bizonyítják, hogy jó munkával, a technológiai fe­gyelem szigorú betartásával nagymértékben llehet ellen­súlyozni a kedvezőtlen idő­járás hatásait. Csak a kukorica hozott ke­vesebbet a tervezettnél éis az előző éviméi, ez a növény érezte meg a 'leginkább a csapadékhiányt — ami az év eleje óta a betakarításig a sokéves átlaghoz képest 200 milliméterre nőtt. Egyébként az 1981—82—83. év átlaga így is meghaladja a tíz ton­nát, Búzából — itt hat tonna fölötti a 'többéves átlag —, most hét mázsával termett több, mint 1982-ben. A te­henészetben a fejésd átlag hétszáz literrel magasabb, mint 1982Jben volt (akikor 800 liter volt az előző évihez képest a növekedés). Az 1982. évinél magasabb ter­mésátlagot takarítottak be szójából és .napraforgóból is. Kedvező a kép a költségek alakulásánál. A búza má- zsánkénti önköltsége 36 fo­rinttal csökkent, a kukoricáé mindössze 4 forinttal nőtt, a szójáé 84 forinttal volt ke­vesebb, ia .tej literjét 1982- ben 6 forintos költséggel állították élő, most ez 5 fo­rint 75 fillér. A költségek alakulásában igen lényeges volt a hozamok emelkedése, de nagymértékben befolyá­solta azokat a takarékos gaz­dálkodás is. A már említett pártveze- föségd ülésen a zárszámadás politikai előkészítését beszél­ték meg. Természetesen, mindenkit érdekeltek a ter­melés, a gazdálkodás fő ada­tai, mutatói, ám ezek nem Okoztak meglepetést. A pánt- vezetőség — és a négy alap- szervezet — egész éven át „pajta tartotta a szemét” a gazdálkodásom. Pártvezetősé­gi, alapszervi vezetőségi ülé­sen és taggyűlésen az év fo­lyamán összesen 34 esetben volt téma a szövetkezet gaz­dálkodása, annak egésze, vagy egy-egy részterülete. Számos esetben kapott a szö­vetkezet vezetése, de a kü­lönböző ágazatoké is figye­lemre méltó észrevételt, ja­vaslatot. Mint például az ál­lattenyésztési főágazatvezető beszámoltatásakor az alap- szervezet vezetősége javasol­ta többek közt a szénabeta- karításnál a bálázás gyorsí­tását, vagy a faipari részleg vezetőjének beszámoltatása­kor a kéfcműszakos termelés­re való átállást. Természete­sen az alapszervezetek moz­gósították tagságukat is ar­ra, hogy magyarázzák meg munkatársaiknak az intézke­dések fontosságát, azok ki­hatását a szövetkezet gaz­dálkodásának eredményessé­gére. Több éves hagyomány Nagymányokon, hogy a zár­számadás „rendezvénysoro­zata” nyugdíjas-nappal 'kez­dődik. Ezen tájékoztatja az elnök a szövetkezet nyugdí­jasait* az elmúlt évi gazdál­kodás eredményeiről. A nyugdíjas-napra a pártvezé- tőségi ülés után két nappal került sor. Mint mindig, most is nagy érdeklődéssel és megelégedéssel fogadták a . nyugdíjasok a tájékoztatót. A héten 'került sor a ------------------ munkahelyi ta­nácskozásokra. Az alapos fel­készülést biztosította, hogy az ágazat-, vagy ifőágaziat- vezető beszámolóját — amely értékelte, szinte „emberre menően” elemezte az elmúlt évi munkát — megtárgyalta az al a-pszer.vezet vezetősége is. Erre ilyen formában — a párt vezetőség határozata nyomán — most került első ízben-sor. Mind az öt mun­kahelyi tanácskozáson részt vett a szövetkezet elnöke, el­nökhelyettese, pártititkára, főmezőgazdásza és főkönyve­lője. Természetesen ezeken a tanácskozásokon az egész szövetkezetre ' vonatkozóan csak néhány fontosabb 'tény­ről, adatról volt szó, főként az ott dolgozók egyéni és kollektív .munkáját értékel­ték. Felmerült a felszólalá­sok során néhány, az egész szövetkezetre vonatkozó ész­revétel, javaslat is. A felszó­lalók választ kaptak az el­nöktől, de ha egy-egy problé­ma több tanácskozáson is fel­színre került, az azokra adandó választ ’az elnök a zárszámadó közgyűlésen is elmondja. K özben, a hét végére el­készült a mérleg, az elnök összeállította azt a beszámo­lót, amit majd a küldött-, il­letve a közgyűlés elé terjeszt. Előbb azonban megvitatja a szövetkezet vezetősége és a jövő hét szerdájára van ki­tűzve az az összevont párt- taggyűlés, amelynék fő napi­rendje: A szövetkezet 1983. évi gazdálkodása és 1984. évi terve. Ezután — az esetle­ges módosítások, 'kiegészíté­sek uitán liesokszarosítják és eljuttatják minden szövetke­zeti tagnak. Bevált módszer ez, hiszen itt lehet egész adat­sorokat leírni, egyre több szö­vetkezeti tag tanúit meg az utóbbi években a számokból olvasni. Viszont ha a köz­gyűlésen hangzanának el ezek a számadatok, jóformán sen­ki sem figyelme rájuk. Tavaly például a szövetkezet egyik idősebb tagja, Zimányi Pál úgy szólalt fel, hogy elővette az öt évvel előbb kapott zár- számadási papírokat és ösz­szehasonlíitotta az adatokat az 1982. éviekkel. Eredményes esztendőről számolhat be a szövetkezet vezetősége és 1984-ire vonat­kozóan is biztató kilátások­ról. El akarják érni 1984-ben az előző három esztendő nye­reségének átlagát. Ehhez, — amint az megfogalmazódott a pártvezetőség ülésén — nem többet kell dolgozni, mint 1983-ban, hanem job­ban. A termelési tanácskozá­sokon jónéhány olyan nehéz­ségre, vagy inkább hiányos­ságra mutattak rá a szövet­kezeti tagok, amelyek meg­szüntetése javíthatja az ered­ményt. De kellően meg is van alapozva a jövő évi gazdál­kodás. Elsősoriban abban, hogy kiváló szakembergár­dája alakult ki az utóbbi években a termelőszövetke­zetnek. Megvannak a korsze­rű, nagy teljesítményű gé­pek. Az ősszel 1600 vagon sziervesitrágyát szállítottak ki és dolgoztak be a talajba, annyit, amennyit még egyet­len esztendőben sem. Újkele­tű, pár éves gyakorlat: Az or­szágosan ajánlott kukorica- fajitáikat először kisparcellán próbálják ki — melyikek a iegalkatmasábbaik az itteni talaj- és időjárási adottsá­gokhoz — aztán a legjobbak - ból 'rendelnek. Most is 16 ilyen kísérleti parcellája volt a téesznek, öt fajtát vá­lasztottak ki az ez évi vetés­hez. Az őszi búza vetéséhez jó volt az időjárás, ám az őszi szárazság már komoly veszélyt jelenített. A mosta­ni, nagy havazás előtti ha­társzemlén azonban megálla­píthatták: „ha jön a csapa­dék, ebből a búzából még igen jó termés is lehet”. Jött a csapadék, eső, majd hó for­májában. Van még ,tartalék a tehenészetben, lehet — ha oly mértékben nem is, minit 1982-ben és 83-ban — növel­ni a fajési átlagot. Vannak még tartalékok — és ezt erő­sítették meg a termelési ta­nácskozások — a költségek további csökkentésében, reá­lis lehetőségnek tűnik a gép- munkák „normálhektár-költ- séígének” az 1982-es szint alá szorítása. Ugyancsak megva- lósíithiató cél a fafeldolgo­zás nyereségének fokozása. Mára múltfvben ls­----------------------Ionosén a be­takarítások idején-, mondhat­ná ismételten meggyőződhe­tett a szövetkezet tagsága, hoigy a korszerű -nagyüzemi technika és technológia -szak­szerű -alkalmazása, a pontos, fegyelmezett munka nagy­mértékben -képes ellensú­lyozni a kedvezőtlen időjárás ■hatásait. Nem tudni, milyen lesz ez az idén, de a szö­vetkezet tervei — amelyeket majd határozóvá emel a köz­gyűlés — „megcélozzák” a tavalyi nyereséget. Ami c-sa-k több lehet, ha nem ismétlő­dik meg a tavalyi aszály. J . J. jr Élelmiszeripari beruházások Az idén az élelmiszeripar a tavalyihoz hasonló nagy­ságrendben mintegy 6—7 milliárd forint értékben hajt végre beruházásokat, ame­lyek jelentős részben a vál­lalatok bővítését szolgálják. A szűkebb anyagi lehetősé­gek miatt a vállalatok gon­dosan "mérlegelik, mit, mire költenek. Az építéssel össze­függő fejlesztésekre keve­sebb jut, előtérbe kerül vi­szont a gépi rekonstrukció, a technológiai folyamatok korszerűsítése, valamint a takarékosságot szolgáló fej­lesztés. Mindez elsősorban a hazai ellátás javítását, to­vábbá az export fokozását, illetve a ráfordítási költsé­gek mérséklését szolgálja. A korábbi években vissza­térő gond volt az iparban — részben ma is az — a táro­lás. A feldolgozott árut nem­egyszer a raktárhiány miatt idő előtt és áron alul kellett a külpiacon értékesíteni Máskor a kényszertárolást a minőség sínylette meg; vég­sősoron növekedtek a ter­melési költségek. Ezen a helyzeten enyhítenek az idén több ágazatban is. Folytató­dik a gabonatárolók építésé­nek programja: ehhez — pá­lyázat útján — a vállalatok és a mezőgazdasági üzemek állami támogatást is kapnak. A törökszentmiklósi Barom­fifeldolgozó Vállalatnál be­fejezik a kétezerkétszáz ton­nás mélyhűtő tároló építését, ugyanakkor hozzákezdenek a 4800 tonnás hűtőraktár ala­pozásához. Hasonló beruhá­zást indít a Bácskai Húsipa­ri Közös Vállalat és a Szege­di Paprikafeldolgozó Válla­lat. Az új hűtőtárolókkal le­hetőség nyílik a rugalmasabb külkereskedelmi szállítások­ra, egy-egy cikknél jobban ki­várhatják a kedvezőbb érté­kesítési lehetőséget. A beruházások hozzájárul­nak a választék bővítéséhez. Nagy erőfeszítéseket tesznek az üzemek az olcsóbb kategó­riába tartozó készítmények kifejlesztésére, a gyártás fel­tételeinek megteremtésére. A Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalat baromfivirsli-, párizsi- és szárnyaskrém elő­állítására alkalmas berende­zések vásárlását tervezi. Más baromfiipari vállalatoknál különböző ízesítésű fasírtot és hamburger-fajtákat kísér­leteznek ki. A húsipar újfaj­ta kenőmájasokkal, felvá­gottakkal jelenik meg. Több helyen növelik az úgyneve­zett top-bélbe töltött készít­mények gyártási arányát. E termékek hosszabb ideig tarthatók el a hagyományo­saknál, és így a kereskede­lem hét elejei szerényebb kí­nálatát lehet ezekkel javíta­ni. A hűtőiparban tésztás mirelit-félék kidolgozásán munkálkodnak. A Debreceni Tejüzem. bolgár licenc alap­ján a különleges, salátákba, levesekbe, főzelékekbe is keverhető joghúrt gyártását máris megkezdte. HÉTRŐL I! I ■■■HÍRRE! Az eseményekről dióhéjban A BVK szekszárdi gyáregységében törőd­nek a munkaszervezéssel, a hulladékhasz­nosítással is Bármilyen munka elvégzéséhez kezdünk hozzá, bizony szükség van arra, hogy azt valamilyen formában megszervezzük. Még egy hólapát megszögelé'séhez is legalább szögre és kalapácsra van szükség. Itt, eb­ben az esetben a szaktudásnak, munka­módszer-választásnak még vajmi kevés szerep jut. De vannak ennél jóval bonyo­lultabb munkák is, melyeket valamilyen üzem, gyár, szövetkezet, munkahely által kívánt termék előállítása sorgn kell elvé­gezni. Példaképpen: lapunk tegnapi szá­mában a tejtermeléssel és a gazdaságos szarvasmarhatartással foglalkozó írás is keresi a választ, a megoldást, felteszi a kérdést. „Hol lehet legolcsóbban előállíta­ni a végterméket?” Ebben az esetben a tejet. Ha rájöttek a legjobb megoldásra?! Bízunk benne, hogy tovább is adják. Már ebben az esetben is szükség van a mun­kaszervezésre. Mégpedig a munka gazda­ságos elvégzésére, jó termék előállítására, önköltségcsökkentésre, és kiváló minőség­ben való gyártásra, termelésre, iparban fis mezőgazdaságban egyaránt. Nem mindegy, hogy a gyártásra szánt idő, az anyagnor­ma, a gépek kihasználtsága és a termék eladhatósága milyen szinten és színvona­lon áll. Ha ugyanazt a terméket képesek vagyunk rövidebb idő alatt, kevesebb anyag felhasználásával, a gépek kapaci­tásának megfelelően, jó minőségben elő­állítani, akkor ezzel a munkaadónknak, a társadalomnak és nem utolsósorban saját magunknak is jót teszünk. A főiskolák és egyetemek padjaiból a termelésbe álló gazdasági szakembereink már ezeket a ha­tékony, gazdaságos munkaszervezési for­mákat tanulták. És aki egyszer már meg­tanult valamit és azt a gyakorlatban si­kerrel alkalmazta, az már betartja és be­tartatja, ösztönzi önmagát és környezetét az ilyen módon való munkavégzésre. Jót tesz vele — mindannyiunknak. SzS ök az idén élvezhették először a tél örömeit igazán figyelmét arra, hogy az utak állapotának figyelembevételével — még ha a menet­idő rovására is megy — a biztonságos cél­ba érkezést tartsák elsődlegesnek. Igazuk van! Még késéssel is jobb eljutni a mun­kahelyre, mint sehogy! Síkos a pálya Még Stockholmban is, pedig kinevezték a „remény városává”. A harmincöt részt­vevő ország küldöttségvezetőjének felszó­lalása után, a szocialista országok javasla­ta alapján — miszerint Európát nyilvánít­sák vegyifegyvermentes övezetté — sem született döntés, mert a Nyugat a világ­méretű tilalom szükségességét kezdte hangúlyozni. Mintha erre már tettünk volna mi is javaslatot! Ha azok az em­berek, akik itt összeültek tanácskozni — remélve egy ésszerű megoldás szorgalma­zását — kétoldalúan szem előtt tartják az emberiség jövőjét és a másik serpenyőbe is beleteszik végre a megoldás kulcsát, ak­kor nyugalmasabb időszaknak nézhetünk, nézhetnénk elébe. Kép-esek vagyunk Nagyon sokan aggódtunk, rendőrségünk pedig cselekedett. Módszeres, pontos mun­kával, nemzetközi összefogással igen rö­vid idő alatt képes volt arra, hogy ráta­láljon műkincseinkre. Már haza is kerül­tek. Újra „képesek” vagyunk. Bízom ab­ban, hogy most már az őrzésükre is. Gazdaságos a munkaszervezés Fussuk át az elmúlt hét eseményeit és ragadjuk ki közülük az érdeklődésre szá­mot tartóakat a lapban történt megjele­nés időpontja szerint. Január 22., vasár­nap: Munkásőregység-gyűléseket tartottak Szekszárdon, Bonyhádon és Tamásiban, ahol kitüntetéseket adtak át és új mun­kásőröket vettek fel a testületbe. Leszerel­tek azok közül sokan, akik már hosszabb ideje látták el ezt az önként vállalt, hiva­tástudatot és hűséget követelő szolgálatot. Immár nyugodt körülmények között ol­vashattuk a képrablás felderített részlete­it. Bezárta kapuit Budapesten a „Közös célunk: az egyensúly” — című kiállítás, amelyen négy, megyénket képviselő ipari szövetkezet is szerepelt. Január 24., kedd: A nyugdíjkiegészítéseket (ami havi het­ven forint) már a januári folyósítás so­rán megkapták az érdekeltek. Megtudtuk, hogy az éjszakai villamos energia új árát mikortól, hogyan számítják. Úgy érzem, időszerű gazdálkodnunk az energiával magánháztartásunkban is, a szó igaz ér­telmében. A kamarazene hívei az Augusz- házban művész tahárok előadását hallgat­hatták meg. Kiállítás nyílt Fusz György kerámiáiból Szekszárdon. A sportkedve­lők NB I-es kosárlabda-mérkőzést nézhet­tek meg szezonnyitásként. Január 25., szer­da: Hetényi István pénzügyminiszter me­gyénkben tett látogatása során megismer­hette a VI. ötéves terv tanácsi területfej­lesztési eredményeinek első, hároméves időszakát. A nehéz gazdasági helyzet elle­nére sem kell lemondanunk megyei nagy- beruházásaink megoldásáról. Azt hiszem, ez országosan is a jelentős eredmények közé sorolható. Mezőgazdasági balesetek­ről írtunk, ahol az alkohol bizony vitte a prímet. Megszűntek a járási hivatalok, ami a tanácsi apparátus átszervezésével, a dolgozók munkahelyi, vagy munkaköri változásával járt. Várhatóan ez az egész közigazgatási munka színvonalának javu­lását is magával hozza — írtuk ezen a na­pon. Január 26., csütörtök: A paksi atom­erőmű munkatársai a kettes blokk üzem­be helyezési munkáinak revízióit végzik immár huszonhárom napja. Az Országos Vízügyi Hivatal egy feltételezett jeges ár­víz elleni védelmi gyakorlatot tartott. A megye egyes körzeteiben áramkimaradá­sok voltak, a DÉDÁSZ dolgozói az időjá­rás viszontagságainak ellenére is elhárítot­ták a hibát. A polgári védelem parancs­noksága Tengelicen, az oktatási központ­ban értékelő értekezletet tartott. Január 27., péntek: Az események élére kívánko­zik a KGST Végrehajtó Bizottságának ülése, melynek egyik célja a szerződéses fegyelem erősítése volt. A Tamási általá­nos iskola egyik osztálya a Nemzeti Szín­házért szervez előadást. Ugye, a jó példa is ragadós?! A Hazafias Népfront védnök­sége mellett tanácskoztak a kertbarátok. Hó, hó, hó! Vasárnap hajnaltól, most már közel egy hete ismét igazi tél van megyénkben. Hogy ennek ki mindenki örül, azt felesle­gesnek érzem sorolni — viszont az is a tények közé tartozik, hogy azok a gyere­kek, akik 1970. után születtek, még nem is nagyon láttak ekkora, ennyi, hirtelen leesett havat. Ki is használják! Elhűlve figyelem a kisfiámat, aki képtelen betelni a tél nyújtotta örömökkel, és kézzelfogha­tó közelségét minden mozdulatában kife­jezésre is juttatja. Esetleg ott van a kollé­gám kislánya, akinek beázik a csizmája. Felülről. A dolog másik oldala már nem ennyire szívderítő. A kórházak baleseti se­bészetén megsokasodott azok száma, akik a leesett hó óvatos, vagy éppen óvatlan áldozataivá válva lábukat, kezüket törték, esetleg ficamot szenvedtek. Közlekedjünk körültekintően! Ezt célozza a Volán Válla­lat intézkedése is. Felhívta dolgozóinak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents