Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-28 / 23. szám

2 NÉPÚJSÁG 1984. január 28. Újabb támadástól tart a libanoni baloldal Megyei irányítású nagyközség Pártbizottsági ülés Simontornyán A szaúd-arábiai közvetítés felújításának valódi célja im­már nem annyira a hónapok óta vajúdó libanoni csapat­szétválasztási terv végrehaj­tása, a nemzeti megbékélési tárgyalások újjáélesztése, mint inkább az elkerülhe­tetlennek vélt általános ka­tonai összecsapás elhárítása. Az álamhatalommal szövet­séges jobboldali vezetők to­vábbra is azt szorgalmaz­zák, hogy a kormányhadse­reg az amerikai flotta tá­mogatásával erőszakos úton terjessze ki hatalmát az el­lenzék ellenőrzése alatt álló területekre. A jobboldali fa- langista-liberális pártszövet­ség főtitkára nyilvánosan bí­rálta azt az amerikai „taná­csot”, hogy Amin Dzsemajel Hivatalos látogatásának második napján, pénteken délelőtt Claude Cheysson francia külügyminiszter befe­jezte tárgyalásait vendéglá­tójával, Oskar Fischer kül­ügyminiszterrel, majd az NDK vezetőivel, Willi Stoph miniszterelnökkel és Erich Honecker államfővel talál­kozott." A külügyminiszteri szintű tárgyalások jó légkörben kez­dődtek meg csütörtökön este. A két politikus áttekintette az NDK és Franciaország kapcsolatainak alakulását és a nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseit. Az esti vacsorán pohárkö- szöntőjében Fischer méltat­ta a stockholmi bizalomerő­sítő konferencia jelentősé­gét. Megállapította, hogy elnök vonja be kormányába a szíriai támogatást élvező ellenzék képviselőit. „így kí­ván gátat vetni Washington a szovjet előretörésnek. Ezért jöttek Libanonba a tenge­részgyalogosok?” — tette fel a kérdést Edouard Honéin. — A katonai megoldás ter­ve nem holmi rémhír, hanem megalapozott kormánypoli­tika — mutatott rá pénteki számában a Libanoni KP lapja, az An-Nida. A da­maszkuszi rádió viszont fi­gyelmeztetett: Szíria nem nézné tétlenül a falangista tervek kivitelezését, Bejrut déli külvárosának lerohaná- sát. A helyzet súlyosságára jel­lemző, hogy Rafik Hariri szaúd-arábiai közvetítő vá­csak akkor szavatolható a a nemzetközi biztonság, ha elismerik valamennyi részt­vevő jogos biztonsági érdekeit. Egyik félnek sem szabad ka­tonai fölény kivívására töre­kednie, hanem arra, hogy a politikai enyhülés kiegészül­jön a katonai enyhüléssel. Az amerikai rakétatelepí­tésről szólva Fischer elkerül­hetetlennek nevezte a szoci­alista országok ellenintézke­déseit a katonai-hadászati egyensúly megóvására. Egy­úttal kijelentette: „Az egyen­lőség és az egyenlő bizton­ság alapján készek vagyunk nyomban a legradikálisabb leszerelési lépések megtéte­lére mind nukleáris, mind hagyományos vonatkozás­ban”. ratlan damaszkuszi és bejrú­ti látogatása nem enyhítette a kiélezett feszültséget. Ha­riri Damaszkuszban Abdel Halim Haddam szíriai kül­ügyminiszterrel és a Libano­ni Haladó Szocialista Párt képviselőivel, Bejrútban pe­dig Safik el-Vazzan libanoni miniszterelnökkel és Nabih Berrivel, a siita amal moz­galom vezetőjével tárgyalt. Míg Vazzan úgy nyilatkozott, hogy Hariri „nem hozott semmi újat” más források szerint a szaúdi közvetítő egyszerre próbál megoldást találni a csapatszétválasztási terv elfogadtatására és a megegyezést akadályozó iz­raeli-libanoni megállapodás problémájára. tárgyalásait Claude Cheysson válaszá­ban kifejtette: azt reméli, hogy a stockholmi konferen­cia új ösztönzéseket ad a résztvevő államoknak kap­csolataik alkotó jellegű fej­lesztésére. Rámutatott, hogy a fegyverkezési hajsza okai­ról vallott eltérő vélemények sem akadályozhatják meg a résztvevőket abban, hogy a fegyverzetek szintjének csök­kentésére . törekedjenek. Franciaország híve a genfi tárgyalások felújításának, a Szovjetunió és az Egyesült Államok megegyezésének. Ami a Kelet és Nyugat kap­csolatait illeti, bírálta a Wa­shington által szorgalmazott szankciópolitikát. „Francia- ország ellenez mindenféle bojkottot és szankciót” — mondotta. PANORÁMA BUDAPEST Az MSZMP Központi Bi­zottsága táviratban üdvözöl­te a Srí Lanka-íi Kommunis­ta Párt pénteken megnyílt XII. kongresszusát. * A Minisztertanács Czipper Gyulát ipari miniszterhe­lyettessé kinevezte. PHENJAN Űj kormányfőt választot­tak pénteken Phenjanban, a Koreai Legfelsőbb Népi Gyűlés ülésén. A Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság közigazgatási tanácsá­nak (kormány) elnöke Kang Szong Szán, a Koreai Mun­kapárt KB Politikai Bizott­ságának tagja lett. PEKING Egy ideje már nem áru­sítják a kínai könyvesbol­tokban és a könyvtárakból is bevonták Mao Ce-tung válogatott műveinek 5. köte­tét. Várható a kötet átdolgo­zott kiadása, közölték meg­bízható források. Az említett kötetet még 1977-ben, a KKP akkori elnökének, Hua Kuo-fengnek az irányításá­val adták ki. Értesülések szerint a revízióra azért van szükség, mert a kötetben he­lyet kaptak olyan írások, amelyek a balos hibák el­méleti táptalajaként értéke- lendők. ISZTAMBUL Isztambulban „felforgató tevékenység” vádjával 8— 12 évi börtönre ítélték a Tö­rök Munkáspárt vezetőinek és aktivistáinak egy csoport­ját. A török munkások jo­gaiért következetesen harco­ló szervezeteit il980-toan a többi politikai párttal és tömegszervezettel együtt be­tiltották. Tegnap délután ülést tar­tott a simontornyai nagyköz­ségi pártbizottság. Részt vett a tanácskozáson Hohmann József, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője. Beidek László titkár, elő­terjesztése és szóbeli kiegé­szítője alapján megvitatták és elfogadták a végrehajtó bizottság beszámolóját az 1983. évi gazdasági munka tapasztalatairól és az 1984. évi feladatokról. Ezután Hohmann József tájékoztatta a testületet a járások megszüntetésével és a helyi állami és pártirányí­tás korszerűsítésével kapcso­latban hozott október 12-i KB-határozatról. Mint mon­dotta többek között, a meg­szüntetett járási pártbizott­ságok feladatkörét a városi pártbizottságok és egyes ki­emelt nagyközségeknél a nagyközségi pártbizottságok veszik át. Ezek közé tarto­zik három Tolna megyei te­lepülés, köztük Simontor- nya is. A nagyközséget je­Csütörtökön New York­ban, bensőséges ünnepség keretében felavatták a vá­ros első Bartók-szobrát. A nagy magyar zeneszerző 1940. és 1945. között ebben az amerikai városban élte le életének termékeny, utolsó éveit. A szoborportrét, Benedek György szobrászművész al­kotását, a világhírű Juilliard Zeneművészeti Főiskola épü­letében helyezték el. A szobor a Magyar Nép- köztársaság ajándéka a Ju­illiard iskolának, márvány talapzatát pedig az iskola készíttette. Felállításában kezdeményező szerepe volt lentős ipara, a felszabadulás óta bekövetkezett nagyará­nyú fejlődése és perspektí­vái teszik alkalmassá arra, hogy közvetlen megyei irá­nyítás alá kerüljön. Bejelen­tette, hogy a megyei pártbi­zottság döntése alapján 29- ről 33-ra kell emelni a párt­bizottsági tagok számát, ti­zenegyről tizenkettőre a munkabizottságok taglétszá­mát. Egy új, politikai mun­katársi státust is kap a párt­bizottság. Bővül káderhatás­köre, megkapta a tagköny­vek kiállításának jogát és ezentúl joga lesz a munkás­őrök felvételének megerősí­tésére is. Ezután a pártbizottság, titkos szavazással új tagokat — közülük kettő korábban a tamási járási pártbizott­ság tagja volt — kooptált sorai közé és megválasztott egy-egy új tagot a gazda­ságpolitikai, az agitációs és propaganda, valamint a pártépítési munkabizottság­ba. Sándor Györgynek, a világ­hírű magyar származású amerikai zongoraművésznek, aki egyszersmind az iskola tanára is. Kocziha Miklós, a Magyar Népköztársaság New York-i főkonzulja mondott szobor- avató beszédet. Az iskola vezetői nevében Gideon Waldrop, a Juilliard megbízott elnöke és dékán­ja szólt az egybegyűltekhez, kifejezve köszönetét a Ma­gyar Népköztársaságnak. Az ünnepségen jelen volt ifjabb Bartók Béla, valamint a New York-i zenei és kultu­rális közélet számos ismert képviselője. Cheysson befejezte berlini Bartók-szobor New Yorkban A vegyi háború éllovasai A Varsói Szerződés tagál­lamai a közelmúltban azzal a javaslattal fordultak a NATO-országok kormányai­hoz, hogy még az idén kezd­jenek véleménycserét Euró­pa vegyifegyver-mentesi'tésé- ről. Az erről szóló konvenció vagy egyezmény megkötése nemcsak kontinensünkön já­rulna hozzá a biztonság, a kölcsönös 'bizalom erősítésé­hez, hanem világméretekben is lehetővé tehetné a vegyi háború kockázatának csök­kentését. Sokakban joggal merül fél a kérdés, miért éppen most és ilyen hangsúlyosan ke­rült 'napirendre ez a prob­léma ? Énre az egyeztetett in­dítvány maga adja meg a választ: „A nemzetközi hely­zet mostani éleződő körül­ményei 'közepette elsősorban Európában fokozódik a vegyi fegyverek alkalmazásának veszélye.” Hogy ez a meg­állapítás minden szempont­ból helytálló, arra az utóbbi idők fejleményei szolgáltat­nak meggyőző bizonyítókot. MINTER NYILATKOZATA A tények tanúsága szerint az Egyesült Államok — a Pershing—2 rakéták és a ro- botrepülőgépek nyugat-euró­pai telepítése mellett — elő­készületeket tesz a vegyi hadviselés feltételeinek ki­alakítására is. Erre világo­san és félreérik atetilsnül utalt Billy Minter amerikai tábornak, a NATO közép- európai egyesített légierői­nek főparancsnoka az Armed Forces Journal című katonai szaklapnak adott nyilatko­zatában. Azt mondta, a NATO-nak „meghízható, tá­madó jellegű vegyi fegyver- potenciálra van szüksége”, s ezért „feszített ütemű mun­ka folyik” e harceszközök el­helyezésére földrészünkön. Az ismert adatok szerint az Egyesült Államokban ed­Amerikai katona — gáz­álarcban és védőöltözék­ben — egy vegyi harcásza­ti gyakorlaton diig felhalmozott különféle mérgező harcanyagok meny- ínyisége mintegy 150 ezer tonnára tehető. Ez a hatal­mas készlet több millió tü­zérségi gránát, akna, légi- bomba és más, speciális cél­ba juttató eszköz feltöltésé­hez elegendő. Megjegyzendő, az NSZK területén titkos amerikai raktárakban máris ott vannak a hozzávetőlege­sen négymillió literre be­csülhető toxikus idegbénító anyagok. Várható, hogy * Nagy-Britanmában ugyan­csak meggyorsítják az ott ál­lomásozó F—111-es bombá­zók személyzetének kiképzé­sét a tervezett vegyi' csapá­sok végrehajtásához. AGENT ORANGE De hát végül is milyen jel­legű és hatású fegyverekről van szó? Hogy erről némi fo­galmat alkothassunk ma­gunknak, elég emlékeztet­nünk az első világháború em­berveszteségeire. A háború alatt a hadviselő felék ösz­szesen 100 ezer tonna, job­bára fojtó vegyi harcanyagot használtak fel. A sérült ál­dozatok száma elérte az 1,3 milliót — a halottaké a 100 ezret. Pedig akkoriban még nem tudtak előállítani a mai értelemben vett szuperhatá­sú kémiai vegyületeket. A foszgén, difoszgén után meg­jelenő idegmérgek — .példá­ul a tabun, majd pedié a szarin — már sokszorosan felülmúlták elődeiket. És a fejlődés itt korántsem állt meg. A kutatók egyre újabb és újabb vegyi harcanyago­kat kísérleteztek ki és ebben a második világháború után kétségtelenül az amerikaiak jártak az élen. Annakidején Roosevelt el­nök az embertelen fegyve­rekről a következőképpen vé­lekedett: „Az ilyen eszközök bevetését a civilizált embe­riség minden bizonnyal a nemzetközi jogba ütköző leg­súlyosabb cselekménynek minősítené.” A Pentagonban azonban ha­mar elfelejtették az egykori elnök elítélő szavait, mert Koreában, még inkább Vi­etnamban széleskörűen al­kalmazták a békés lakosak egészségét és a természeti környezetet károsító külön­féle vegyszereket. Az „Agent Orange” nevű méreggel pél­dául legalább 1,3 millió hek­tárnyi mezőgazdasági műve­lésű területet, körülbelül 2,5 millió hektárnyi erdőséget és legkevesebb 1,3—1.6 millió embert fertőztek meg Dél- Vletnamban. Ennek geneti­kai következményei — aho­gyan ez utóbb ki derűit — akár több nemzedéken át is kóros elváltozásokat idézhet­nek elő az utódokban. A NA- TO-itagálilamak — sajátos módon — 'az itt leírt anya­gokat mégsem tekintik ve­gyi fegyvernek, gyártásukat minden erkölcsi gátlás nél­kül megengedhetőnek tart­ják. Az őserdőt vegyszerrel permetező amerikai gépek Dél-Vietnamban . . . AMERIKAI CINIZMUS Ami a ■Reagan-kormányza- itot illeti, az elkövetkező öt évben 6—10 milliárd dollárt költ vegyi fegyverekre. Cas­par Weinberger hadügymi­niszter állítása szerint az 1969-et megelőzően előállí­tott vegyi harcanyagok nagy része már elavult, szükség van a régieknél korszerűbb fegyverek rendszerbe állítá­sára. Emögött nyilván üzleti érdekek is meghúzódnák, hi­szen már ;a jelenleg rendel­kezésre álló készletek több százmillió ember életének kioltására elegendőek lenné­nek. A szakirodalomban mosta­nában mind több szó esik a bináris vegyi harceszközök­ről. Amint, az elnevezésből kitűnik, ezek 'két komponen- sűek, ami azt jelenti, hogy két — külön-kü'l ön nem, vagy viszonylag kis mérték­ben veszélyes — anyagot töl­tenek a megfelelő tartályok­ba. Ezek a vegyi gránát, vagy a ibomba repülésekor, illetve célba éréskor összekevered­nek, kémiai reakcióba lép­nek egymással és így már .rendkívül mérgező hatásúak. A ilégutakon és a testfelületen át a szervezetbe jutva, né­hány perc alatt végeznek ál­dozataikkal. A halálos dózis nem .több, mint 0,6 milli­gramm! A bináris GB—2 és a VX—2 típusjelzésű ideg­mérgek tömeges alkalmazá­sa esetén — és erre a légi­erőn kívül a inagy űrméretű tüzérségi lövegek, sorozatve- itők és harcászati rakéták egyaránt felhasználhatók — szinte felbecsülhetetlen lenne a polgári lakosság vesztesé­ge. Megfelelő védőeszközök hiányában a „civilek” közül minimálisan 20-szor, 30-szor 'többen halnának meg, mint a fegyveres erők soraiban. Az amerikai katonai ter­vezők, akiket a legkevésbé sem izgat a nagy népsűrűsé­gű Európa fokozott fenyege­tettsége, azt számolgatják, hogy egy 'kilogramm VX- anyag gyártása csupán 5—6 'dollárba kerül, pusztító ké­pessége viszont annál na­gyobb. Amorstta Hoeber, a had ügymi niszter tanácsadó- helyettese egy ízben határta­lan cinizmussal ezit mondta: „Egy esetleges európai hábo­rúban a polgári lakosság fel­tétlenül elpusztulna, függet­lenül attól, milyen fegyvere­ket vetnek be. A vegyi harc­eszközök talán félelmeteseb­bek, de valószínűleg nem rosszabbak a nukleárisök- nál.” Mindezek után aligha kall különösebb magyarázat a szocialista országok közös javaslatának j elentőségére, időszerűségére. SERFÖZÖ LÁSZLÓ alezredes ... és az erdő a defoliáns anyag alkalmazása után

Next

/
Thumbnails
Contents