Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-28 / 23. szám

mm

M

ai számunkból

proletárjai, egyesüljetek!

Világ

. :

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Igazgatás a falvakban

Néhány hete, hogy hivatalosan is megszűntek a járások, újfajta rendet tanul a közigazgatás. A legtöbb változás talán az igazgatási körzetközpontokat, valamint a községeket érinti. Több új hatáskörrel kell megbarátkozniuk a községi tanácsok ügyintézőinek, s ezekbe úgy illik beletanulni, hogy közben a különféle akták intézése egy pillanatnyi késedelmet se szenvedjen.

Hogyan tudnak megbirkózni új feladataikkal a községi ügyintézők? A kérdésre válaszolni tapasztalatok híján még korai lenne, de az máris bizonyos, hogy a tanácsi igazgatás ismét közelebb került a lakossághoz. Gondoljunk csak arra, hogy január 1. óta már helyben intézik például a magánkisiparral és magánkereskedelemmel kapcsolatos ügyek többségét, ame- í ■ lyek miatt az állampolgároknak korábban a járási székhelyre kellett utazniuk. Hasonló a helyzet az építési ügyek területéji: a megye most már az engedélyek kiadását is községi hatáskörbe adhatja.

Feltéve persze, ha a helyi apparátus felkészült arra, hogy az ilyen és hasonló — megfelelő szakértelmet igénylő — hatósági eljárásokat határidőre és törvényesen lebonyolítsa. S éppen ez az a pont, amelyen megfordul a hatáskörök decentralizációjának helyessége vagy helytelensége. Hiszen ha olyan emberek kapnak a falvakban érdemi intézkedési jogköröket, akik nem értenek eléggé az adott szakterülethez, az semmit nem javít a helyzeten, hiszen az eljárások elhúzódását, a fellebbezések számának növekedését eredményezheti. Ha viszont közmegelégedésre — s tegyük hozzá: törvényesen — egyre több hatósági aktát tudnak helyben,

I

a községi tanácsoknál, lezárni, ez egyszerre gyorsítja az ügyintézést, s teszi könnyebbé, egyszerűbbé az állampolgárok dolgát is.

Nyilvánvaló, hogy egy-egy községi tanács képtelen akkora apparátust fenntartani, amelyben minden szakterületnek. megvan a maga embere. Olyan univerzális ügyintézőkre van szükségük, akik nem jönnek zavarba, ha valamilyen gyámügyi határozatot kell hozni, ha szociális segélyezésről kell dönteni, vagy épI

pen egy hatósági bizonyítvány kiadására van szükség. De az már aligha várható el egyetlen ügyintézőtől, hogy ugyanúgy értsen a szabálysértések elbírálásához,

I

mint az árellenőrzéshez vagy az adóügyi kérdésekhez. Elkerülhetetlenül szükség van tehát bizonyos szakosodásra is, csak így követhetők nyomon az újabb meg újabb jogszabályok, intézhetők megalapozottan, törvényesen az államigazgatási ügyek.

Igen ám, de hol a határ, hogyan oldható meg, hogy a viszonylag kis létszámú községi apparátusok lehetőleg minél több hatósági ügyet intézzenek helyben, s döntéseik ugyanakkor szakszerűek is legyenek. Nyilvánvalóan nagy segítséget nyújthat ebben az úgynevezett igazgatási társulások létrehozása. Ilyenek már korábban is 18 megyében alakultak, főleg az építésügyi, a szabálysértési, a magánkisipari, árellenőrzési és adóhatósági feladatok ellátására. Több helyen a tanácsok még úgynevezett komplex igazgatási társulásokat is szerveztek, amelyek egyszerre többféle hatósági feladatot teljesítenek.

Az igazgatási társulások lényege, hogy a lakosságnak még a különleges szakértelmet igénylő ügyekben se kelljen rögtön a városhoz, a megyéhez fordulnia, utazgatnia. Az nagy luxus lenne, ha valamennyi községi tanács alkalmazna, fizetne külön szakembereket az összes, általuk gyakorolható hatáskörre, hiszen előfordulhat például, hogy a faluban szabálysértési ügy egy évben csak kettő-három fordul elő. Ezért is észszerű dolog az egymáshoz közel eső falvak együttműködése, annak elhatározása, hogy egyesült erővel, közösen oldják meg az egyes igazgatási feladatok szakszerű intézését. Így a tanácsok is olcsóbban jönnek ki, s az ügyintézők optimális munkamegosztása is jobban biztosítható.

Az igazsághoz tartozik, hogy sokan ellenzik az igazgatási társulások létrehozását, bármennyire is ésszerűnek tűnik ez a megoldás. S nem teljesen alaptalanul. Köztudott ugyanis, hogy a tanácsi apparátusok szakembereinek munkája a helyi népképviseleti szervek,

E tehát a választott tanácstagok ellenőrzése alatt áll. De ki ellenőrzi azt az igazgatási szervezetet, amely egyidejűleg több község lakosságára terjeszti ki fennhatóságát? Elvileg valamennyi érintett tanács, de ennek a gyakorlati kivitelezése bizony nem is olyan egyszerű. Reálisan megvan tehát a veszélye annak, hogy a kör- zetesített apparátusok kikerülnek a tényleges népképviseleti ellenőrzés alól. Az igazgatási társulások túl- szervezése emellett olyan veszélyt is rejt magában,

I

hogy ismét eltávolodik az ügyintézés a lakosságtól, hiszen a szakosodásnak, az együttműködésnek megfelelően egy sor ügyet nem helyben, hanem valamelyik szomszédos faluban fognak intézni.

Az említett veszélyek lebecsülése éppen úgy hiba lenne, mint azok túlértékelése. Azt ma már senki nem vitatja, hogy a megnövekedett községi hatáskörökkel párhuzamosan bizonyos igazgatási feladatok körzetesítésére feltétlenül szükség van. Rendkívül fontos azonban hangsúlyozni azt is: a lakosság jogos igénye, hogy az ügyek döntő többségét helyben intézzék, az akták zömének gazdája a helyi tanács maradjon. Mert a hatáskörök decentralizálása a községek számára nemcsak jogot — kötelességeket is jelent.

DEÁK ANDRÁS

XXXIV. évfolyam, 23. szám.

ARA: 1,80 Ft

1984. január 28., szombat

AKIT MAR HATSZOR MEGVÁLASZTOTTAK (4. old.)

0 * %

TÉL (5. old.)

A TESZÖV ELNÖKSÉGE TÁRGYALTA (5. old.)

MÚLTUNKBÓL (6. old.)

AZ ARANY SÍNSZEG BEVERÉSE ELŐTT (8. old.)

KOHÓK VETÉLKEDŐJE (8. old.)

AZ A BIZONYOS Q-JEL (9. old.)

IDEÁLIS KAROSSZÉRIÁK (12. old.)

A BORZALMAK ERŐDJE (12. old.)

mese a főbejáratról

(13. old.)

HÁROM MENET KÄLMÄN JÁNOSSAL (14. old.)

■HflBnÉBnMMBBn

A BT elítélte Izrael lépését

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa nyilatkozatban szólította fel Izraelt, hogy tartózkodjék minden olyan lépéstől a megszállt területeken — azaz a Jordán folyó nyugati partján és a Gaza övezetben —,

amely a térségben tapasztalható feszültség további növekedéséhez vezet.

A nyilatkozatot Jehuda Bílum, Izrael ENSZ-nagykö- vete azonnal visszautasította.

A falpanelek vázszerkezete

NAGYMÄNYOKON— ZÁRSZÁMADÁS ELŐTT (3. old.)

HETVENÖT ÉVES A SAVARIA MÚZEUM (11. old.)

ROMVARAK országa

(11. old.)

ÜVEG NINCSEN FÉNY NÉLKÜL (11. old.)

Betonelemek Paksról

Még épül az üzemcsarnok,

FIATALOK — NAGY ÉPÍTKEZÉSEKEN (9. old.)

MIT REJT A PALÄNK? (7. old.)

LÁTOGATÓBAN FARKAS PÁL SZOBRÁSZMŰVÉSZNÉL (7. old.)

RÉSZVÉTELÜNK A NEMZETKÖZI MÜSZAKI-TUDOMANYOS EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN (8. old.)

de már termel

175 ÉVE SZÜLETETT EDGAR ALLAN POE (10. old.)

LEVELESLÁDÁM (10. old.)

A Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezetben, a termelési érték több mint ötven százalékát — a nyereség döntő hányadát is — a betonelemeket gyártó részleg biztosítja. A termékek technológiai igénye is védettséget követel. A mostoha körülmények javítására 1982-ben kezdték el egy új üzemcsarnok építését. Még nem fejeződött be ez a 12 millió forintos beruházás, de képeink tanúsága szerint is már termel a részleg, pontosabban folyamatosan üzemel. Klinkertéglás falpanelek, beépített pirogránitos homlokzati elemek, mezőgazdasági célokat szolgáló betontermékek, állami nagyberuházások egyedi betonelemei készülnek itt, amelyeket az ország legkülönbözőbb pontjairól rendelnek meg. Így például a Budapesti Műszaki Egyetem homlokzatát, Szolnok, Székesfehérvár, Veszprém, de a megyénkben városok közül például Bonyhád épületeit is díszítik paksi falpanelek.

A PT—2-es csatornaelemek is sorozatban készülnek

Az épülő csarnok lámpáit szerelik fel

Az Elnöki Tanács ülése

Pénteken ülé9t tartott az Elnöki Tanács.

A testület a Minisztertanács előterjesztése alapján, a vízügyi ‘környezetvédelmi eszközök tervszerű fejlesztése érdekében módosította a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény egyes rendelkezéseit, és a csatornabírságot a törvény részévé tette.

Megtárgyalta az Elnöki Tanács az 1983-ban elintézett kegyelmi ügyek tapasztalatait. A kegyelmezési gyakorlat a korábbi évekéhez hasonlóan az elmúlt esztendőben is kiegyensúlyozott volt. A kegyelmezési jog gyakorlására csak rendkívüli méltánylást érdemlő, humánus okból került sor.

Az elmúlt évben elintézett álLampolgársági ügyek tapasztalatait is értékelte az Elnöki Tanács. A megelőző évihez viszonyítva némileg több állampolgársági kérelmet bíráltak el, s ez össze1 függ a jelentős idegenforgalommal, a magyar állampolgárok külföldi utazásaival és más országok állampolgáraival kötött házasságával. Az állampolgársági ügyek gyors elintézéséhez hozzájárult a Belügyminisztérium előkészítő munkája, a tanácsok és a külképviseleti szervek tevékenysége is.

Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára tájékoztatta a testületet dr. Raul Alfonsín- nak, az Argentin Köztársaság elnökének beiktatása alkalmából 1983. december 9—11- én Argentínában tett látogatásáról. Az Elnöki Tanács egyetértéssel tudomásul vette a tájékoztatót.

Az Elnöki Tanács az alkotmány módosításáról szóló 1983. évi II. törvény 2. paragrafusa alapján a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, Szakali Józsefet megválasztotta a Minisztertanács tagjává.

A továbbiakban bírákat mentett fel és választott, valamint kegyelmi ügyekben döntött az Elnöki Tanács.

(MTI)