Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-25 / 20. szám

A^ríÉPÜJSÁG 1984. január 25. Megújul a zene háza A Várnegyedben a zene házának rekonstrukciója befeje­zéséhez közeledik. A Táncsics Mihály utca 7. számú ház­ba, az egykori Erdődy-palota épületébe március 1-én köl­tözik az MTA Zenetudományi Intézete, a Zenetörténeti Múzeum és a Bartók-archívum. A főváros új, 93 szemé­lyes hangversenyteremmel is gazdagodik a zene házában. Az Állami Népi Együttes Philadelphiában O írjvntf 1 _yj\v_/j 1 1 LyAvo) j Negyedszer lépett fel hét­főn az Egyesült Államokban a Magyar Állami Népi Együttes. Az újabb nagysike­rű előadás színhelye Phila­delphia volt. Az Atlantic City-ben meg­jelenő The Press „Egy ma­gyar együttes beviharzik az üdülőzónába” címmel szá­mol be az Egyesült Államok észak-keleti partvidékének szórakoztatóipari központjá­ban megtartott bemutatkozó műsorról. A beszámoló az előadást „erőteljes, színpompás és né­ha káprázatos” bemutatóként Hazánk egyik védett táji­természeti nevezetességéről, a Kis-Balatonról jelent meg nemrégiben érdekes, szép könyv, Csupor Tibor tollából, Gyertyás László sok kitűnő, színes és fekete-fehér fény- képfelvételével, a Gondolat kiadó gondozásában. A híres gyomai Kner Nyomdában előállított 200 oldalas, na­gyobb formátumú könyv szerzője számunkra azért is figyelmet érdemel, mivel Tolna megyében, közelebbről Máj oson, fiatal pedagógus­ként, majd Szekszárdon, a Népújság munkatársaként kezdte életpályáját, mintegy másfél évtizeddel ezelőtt, in­nen ment át Kaposvárra, a Somogy megyei Néplaphoz. Üj könyvéről szólva, Csu­por Tibor nemcsak ismeret- terjesztő, jó krónikás újság­író, hanem sokrétű, témájá­ban avatott szakértő is, aki vonzó, olvasmányos stílusban tárja olvasói elé a napjaink­ban zárt, csak engedéllyel megtekinthető Kis-Balatont, annak történetétől kezdve, élővilágán át mai jelentősé­géig. Mint a mű borítójának széljegyzetén olvasható: „A szerző komplex módon mu­tatja be a Kis-Balatont. Tör­téneti — kultúrtörténeti do­kumentumok felhasználásá­val dolgozza fel a táj múlt­ját, a természetvédelem gondjait. Hangulatos képek­ben mutatja be a vidék ar­culatát. Ismerteti földrajzi, biológiai adottságait, a vízi­világ tarka életét, a ma is gazdag madárkolóniákat. Vé­gül szól a terrriészet- és kör­nyezetvédelmi feladatokról. Megragadta képzeletét a különleges táj, s könyvéhez éveken át gyűjtötte az él­mény- és forrásanyagot; több tudományág — köztük jellemzi, és különösen a mű­sor rendkívüli mozgalmassá­gát dicséri. Nagy elismerés­sel méltatja az együttes ze­nekarának teljesítményét is. „Az est első felének csúcs­pontja a Tímár Sándor mű­vészeti vezető koreográfiájá­ra előadott falusi lakodalmas volt” — állapítja meg a The Press, a műsor második ré­széből pedig az eredeti hagyo­mányokhoz hű cigánytáncok és a magyar Alföld hagyo­mányait megelevenítő, de a közel-keleti fegyvertáncokra emlékeztető pásztortáncokat emeli ki. földrajzi, földtani, víziélet-, állat- és növénytani, régé­szeti, történeti, néprajzi, műszaki, térképészeti, üzem- gazdasági — ismeretanyagá­ban búvárkodott, amit az Or­szágos Vízügyi Hivatal, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem és a Somogy megyei Könyvtár is elősegített. Néhány érdekesség a gaz­dagon illusztrált könyvből: „A víz tisztításában jóval nagyobb szerep jutott a ber­kek változatos, gazdag élővi­lágának. Ezt nem ismerték fel, s így kerülhetett ' sor időközben a Kis-Balaton le- csapolására...” — írja egy- helyütt. Másutt: — A mosta­ni Balaton jóval szegénye­sebb a berki vízivilágnál. A mai tó a nagyobb alkalmaz­kodóképességű, de értékte­lenebb halaké, s az újonnan betelepített ragadozó és nö­vényevő fajok helyenként sú­lyos zavarokat okoznak a táplálékláncban és a vízmi­nőség alakulásában. A víz­szabályozás előtt virágzott a vízimalomipar, s valószínű­leg a molnároknak is jelen­tős befolyásuk volt a Balaton lecsapolásának meghiúsításá­ban. Ugyanis 1776-ban hiva­talos terv készült nagy ta­vunk kiszárítására. Szeren­csére ebből semmi sem lett. Megtudjuk azt is, hogy a Balaton vízgyűjtő területé­nek több mint háromnegyed része erdő borította volt ter­mészetes állapotában, még II. József idején is, de nap­jainkban — a növekvő erdő­sítések ellenére — ez az arány egynegyedére csök­kent. A 18. századi ipari fej­lődés idején nagyra nőtt az erdők értéke, nemcsak há­zak, hanem zsindelyek, bú­torok, bárkák, hajók, kocsik, szekerek, hordók, kádak, ház körüli eszközök stb. készül­tek fából, s az erdőpusztítást betetőzte a káliumkarbonátot tartalmazó fahamuzsír-ex- port. Aki gyűjti a hazánk érde­kes tájait, természetvilágát feltáró ismereteket, annak különösen értékes ez a mű, de a csupán kíváncsiaknak is érdekes a könyv, amely bibliográfiát is közöl a Kis- Balatonról szóló eddigi köny­vekről, folyóiratokról, kéz­iratokról és dokumentumok­ról, újságcikkekről és közle­ményekről. BALLABÁS LÁSZLÓ Beregszászi színházi előadás A Magyar Tanácsköztár­saság történelmének lapjai elevenednek meg a kárpátal­jai Beregszász (Beregovo) művelődési házának szín­padán. A Bállá László „Nyugtalan napok” című műve nyomán készült szín­darabot magyar nyelven szó­laltatják meg a helyi amatőr népszínház előadói. A mű szerzője a Vörös Új­ságot lapozgatva talált rá színdarabjának témájára. A Kárpátalján szolgálatot telje­sítő mintegy 120 katona a magyar tanácshatalom meg­döntése után hű maradt a forradalom eszméihez, és át­vágva a Kárpátokon, csatla­kozott az 1918—20-as orosz- országi polgárháború hősé­nek, Nyikolaj Scsorsznak csapatához, majd Ukrajná­ban fegyverrel védelmezte a Szovjethatalmat. Keszthely- barátok köre Megszervezik a város bará­tainak körét Keszthelyen. Megalakítását a nagy múltú település fejlődése, társadal­mi és kultúrális életének fellendítése, megerősítése, céljával kezdeményezte a he­lyi tanács. Terveik szerint a kör több szekcióban — így városszépítési, kulturális, helytörténeti csoportban — tevékenykedik majd. Az ala­kuló ülésre január 27-én, pénteken 15 órakor kerül sor a keszthelyi színházban. Szervezik a város volt lakói­nak, s nem utolsó sorban nagy hírű egyeteme hajdani hallgatóinak jelentkezését (cím: Goldmark Károly Mű­velődési Központ, 8360 Keszthely, Kossuth u. 28.), megjelenését is várják. Bécsbe utazott a rádió énekkara Az osztrák fővárosba uta­zott kedden a Magyar Rádió és Televízió énekkara. Az országhatárainkon túl is népszerű együttes szerdán a bécsi Konzerthausban lép fel; itt mutatja be reperto­árjának legújabb darabját, Francis Burt kortárs angol zeneszerző Így szólt az Úris­ten című oratóriumát. A kompozíció német szö­vege Luther Márton Biblia fordítása. A magyar változat alapjául a Szent István Tár­sulat 1973-as kiadású ószö­vetségi szentírása szolgált. Az ősbemutatón az ének­kart az osztrák rádió szim- fónikus zenekara kíséri, ve­zényel Ötvös Gábor. A kar- igazgató Sapszon Ferenc. Szólistaként közreműködik Wolfgang Schoene, Walter Berry, Mira Zakai osztrák, valamint Moldvay József, Orbán László, Blazsó Sándor, Kovács László és Kovács Péter magyar énekművész. Az együttes immár har­madik alkalommal vendég­szerepei a szomszédos or­szágban. Legutóbb 1982. de­cemberében a Magyar Rádió és Televízió zenekarával kö­zösen koncerteztek nagy si­kerrel Bécsben és Linzben. SOMOG/I^ Somogybán a nagybaj orm­aikon kívül a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csurgói üzeme készít fából ajtókat és ablakokat. Ahogy Geleta Ferenc, az üzem igaz­gatója mondotta, tavaly öt­vennégyezer, az idén hatvan­ezer darabbal segítenek eny­híteni a gondokon. Többre aligha futja a lehetőségeik­ből. Esztendeje hiányzott az alapanyag, mármint a fa, kül­földről hozták be a szüksé­ges mennyiségét. Ez ugyan furcsán hangzik, hisz erdő­ben és vadban gazdag ország hírében vagyunk. A csurgó­iak azért egyaránt szállíta­nak Kecskemétre, Győrbe vagy Budapestre, illetve ter­mészetesen Kaposvárra is. A szériagyártás feltételei persze nem engedik meg, hogy az egyedi igényeknek is eleget tehessenek. Tegyük fel, hogy valakinek egy kör­ablak kell. Ehhez vagy a gyártósort kellene átalakíta­ni, vagy olyan mesterembert kellene fogadni, amilyet aligha találni. Vagyis ráfize­téses lenne az egész dolog. Marad tehát a széria, mellyel viszont -nekünk, fogyasztók­nak van problémánk. Csurgón úgy mondják, hogy ők selejtet nem adnak iki a kezükből. A minőség el­lenőrzésére -nagy gondot for­dítanak — ez persze az ő véleményük. A valóság: -be­zárt! a táti ain ok az ablakok, no meg az ajtók. Hói akkor a hiba? Geleta Ferenc úgy mond­ja, hogy a szállításnál s a tá­rolásnál is előfordulhatnak olyan hibák, amelyek tönk­retehetik a munkájukat, vagyis nem szabadna fedet­lenül tárolni a nyílászárókat a szabadban. Emellett a fő gond, -hogy hiánycikk az ajtó meg az ablak. Csurgón úgy tartják, ennek az a fő oka, hogy egyre többen szánják el magukat családi ház épí­tésére. Jóval többen vannak az építkezők, miint korábban a lakásra várók, erre pedig az ipar nem készült -fel kel­lőképpen. A helyzetfelisme­rés már önmagában egy lé­pés -a gond megszüntetésé­hez. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Sikeres esztendőt zártak tavaly Fejér mágye ipari szövetkezetei, az összárbevé­tel meghaladja az egymilli- -árd forintot, fejlődésük pe­dig az országos átlagnál di­Állandóan visszatérő prob­léma, amellyel újságcikkek, kerekasztal beszélgetések gyakran foglalkoznak: ke­vés a gyermek- és ifjúsági film. S mivel ez világjelen­ségnek látszik, nincs könnyű dolga a moziforgalmazás­nak, amikor bemutatási ter­vét összeállítja. Nehezíti a megoldást az is, hogy nem csupán mennyiségi problé­máról van szó. Mert egyálta­lán nem mindegy, hogy mit mutatunk a gyerekeknek, a fiataloknak. Olyan szellemi táplálékra — könyvre, filmre — van szükségük, amely szórakoz­tat, de nem igénytelenül; ta­nít, de nem didaktikusán. S mivel a gyermeknézőből lesz a felnőtt néző, s mivel a gyerek tévét akar nézni, mo­ziba akar menni, szükség van a neki való filmekre. Nézzük meg ezek után, mit nyújt a legfiatalabbaknak és a serdülőknek a mostani moziprogram! namikusabb volt, a bázisesz- tandőhöz viszonyítva megkö­zelítette a tíz százalékot. Az ipart szövetkezetek az 1984-es esztendőre nem ki­sebb célt tűztek ki, mint a tavalyi fejlődési ütem meg­tartását, ami elsősorban a termelés bővítésével, -illetve kisszövetkezetek munkába állásával és ésszerűen vég­rehajtott kapacitásnövelő és műszakiszínvonal-javí-tó fej­lesztésekkel lehetséges. Az idei év tervei és elkép­zelései ainmál is inkább reá- l-isnak mondhatók, mert -már az elmúlt év. végére, illetve az idei esztendő elejére sike­rült -az ipari szövetkezetek kapacitását megbízható meg­rendelésekkel lekötni. A ko­rábbi évek során kialakult jó partnerkapcsolatok nagyobb iparvállalatokkal garanciát adnak az ipari szövetkeze­teknek a folyamatosan vé­gezhető háttéripari tevékeny­ségre, de hasonlóan jónak -mondható a helyzet az idei év tőkés exportmegrendelé­seivel. Nem titkolt terv a -megye nyugati országokba szállító ipari szövetkezetei­nél, -hogy erre az esztendőre megduplázzák az 1983-as év­ben teljesített -tőkés expor­tot. Ebből a szempontból ta­lán a bicskei Floriana Ipari Szövetkezet van a legelőnyö­sebb helyzetben, mert nem csökkent kisméretű szoba- szaunái és bútorgar-ni-túrái iránt az osztrák Vulkan cég érdeklődése, sőt, a korábban a Ganz-MÁVAG luxusmo­torvonataihoz készített luxus­ülések tránt érdeklődik az osztrák államvasutak is. Ha­sonlóan jó helyzetben van a -móri Vértes Ipari Szövetke­zet, svájci és NSZK-,beli part­nereik ebben az évben is várják a festékszóró kocsi­kat, illetve a Wagner és a Magna festékszóró pisztolyok alkatrészeit. Az előzetes tár­gyalások alapján jó üzletnek ígérkezik a Fejér megyei Műszerészipari Szövetkezet műanyag ital-nyitó exportja is. Dunántúlt napló Emberöltők távolságába vesző hagyománya van Mo­hács környékén a Vince-na- pi köszöntőknek. A borisszák védőszentjéről történő meg­emlékezést apáról fiúra hagyták a Duna-parti elődök, s -ment alma valóban nem esik messze a fájától, ügyelő gonddal táplálják, éltetik késői utódaik. Telik a pince, ha fénylik Vince — állítja a közmondás, s hagyományként Vi-nce-napkor valóban bené­pesülnek a mohácshegyi Három-hatéves kicsinyek­nek szól a Bqrátom az eser­nyő című színes mesefilm- összeállítás, amelyben szov­jet, bolgár, lengyel, csehszlo­vák és román rajz- és báb­filmek szerepelnek. Kedves figurák, történetek egerek­ről, cicákról, elefántról, hangyákról, Lolkáról és Bolkáról. A jó legtöbbször legyőzi a rosszat; segítenek a rászorulókon — a kisfilmek tehát játékosan nevelik kis nézőiket. A nagyobbacskák is jól szórakoznak majd a Tersán- szky Józsi Jenő meséjéből készült bábfilmen, a Misi mókus kalandjain. Ezek a kalandok távoli világokba vezetik el a kis nézőket, és a szereplők olyan művészek hangján szólalnak meg, mint Gálvölgyi János, Haumann Péter, Horváth Gyula, Sza­bó Gyula, Tábori Nóra, Kút­völgyi Erzsébet, Kelemen Éva, Képessy József és Zen- the Ferenc. mit is magára adó gazda füstölgő kéménnyel adja a köszöntők tudtára, -hogy vár­ja őket egy-egy pohár borra, no és az elmaradhatatlan da­l-olásra. Mohács környékén ugyan­is immár vagy évtizede a ze­nés köszöntő járja. „Pince elé áll-t a banda, hogy csorogjon az ereszal­ja ...” énekelte reggeltől es­tig a harmonika, furulya, bő­gő, prímtambura és köcsög- dudával felálló zenekar, jó termést kívánva. S ha már meg az eresz a sakacoknál, a napsugártól nem is csordult egy vödör bort eresztettek a pince tetejére, -hogy kifogja­nak a természeten. Persze ahány ház, annyi volt a szo­kás is, mivel volt gazda, aki kancsóból csorgatott bort a tőkék tövére, olyan ős terme­lő is akadt, aki a közelmúlt­ban vágott hízó svártliját hordozta körbe a szőlőben a nagyobb termés reményében. Mi tagadás — a sikeres ta­valyi boridézés -következmé­nyeként —, nem kellett sok­szor elénekelni a zömében sokac, ám magyarul daloló együttesnek a bort -követelő indulójukat, miszerint „Ad­dig, addig játsszuk már e dalt / Tessék -megrendelni az italt / A szomjúságtól alig- alig állunk / Jaj de nagyon szomjasak vagyunk ...” PETŐFI NÉPE A romantikus Bugac-pusz- tát, az Alföld egyik legláto­gatottabb idegenforgalmi központját évről évre -többen keresik fel. A vonzerőt a vi­dék ritka faunája, a homok­buckás borókás -táj adja. A természetvédők a korábban fel-hasított ősgyepat vissza­csatolták a pusztához, kivág­ták a korábban telepített szórvány facsoportokat, meg­hagyták ugyanakkor a -mezőt övező nádasokat, írekettyése- -kat, amelyek átmenetet ké­peznek a sík terület és a ho­mokdomborulat között. A puszta télen is él: a sárga­ménest nagy gonddal készí­tik a tavaszra. Naponta já­ratják, s -törik be a lovaglás­ra szánt állatokat. Az idén már harminc hátaslovat ve­hetnek igénybe a itiurtsték. Gyarapszik a puszta élő ál­latvilága is. Borjak kísérik a magyar szürke -teheneket és február végére várják a fekete, illetve a fehér racka- utódokat. A „villásszarvúak” családja több mint száz új­szülöttel nő. A puszta ébredésével már­cius elején kezdődik az ide­genforgalom s akkorra fel­újítják a szabadtéri pásztor- múzeumot és a mostani két tanya-szálló helyett négy vár­A moszkvai Gorkij Film­stúdióban készült A barátod akarok lenni, neves felnőtt- és tehetséges gyermekszerep­lőkkel. Ez a film már vala­mivel nagyobbakhoz szól egy kisfiúról, aki családi körül­ményei -miatt keserű dolgo­kat él át. Mai, valós törté­net iszákos apáról, beteg anyáról, a felnőttek értet­lenségéről, a barátság erejé­ről. Az aranyrablók üldözője című NDK-produkció hősei tizenegy éves kisfiúk. Témá­ja érdekes, hisz gyakran elő­fordul, hogy élénk fantáziá­jú gyerekek a szürkének ta­lált hétköznapokból a kép­zelet színes világába kirán­dulnak. Így lesz a kerékpár­ból tüzes musztáng, az isko­laigazgatóból seriff, a torna­tanárból Vörös Milán (a köz­kedvelt Gojko Mitic játsza). A film kellemes szórakozást ígér a serdülő ifjúságnak. ERDOS MARTA Csupor Tibor: Kis-Balaton pincék, mivel minden vada- ja a turistákat. w Uj gyermek* és ifjúsági filmek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents