Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-25 / 20. szám

1984. január 25. ^RriEPÜJSÄG 3 Mit kér az ország a mezőgazdaságtól? Növekvő igények A megszűnt járási hivatalok dolgozóiról A többség új helyen és szinte ugyanott Az aszály sok tekintetben még az idén is érezteti ha­tását. Drágábbak, gyengébb minőségűek a takarmányok, s ez rontja az állattenyésztés jövedelmezőségét; a bizton­ságos hazai ellátáson kívül kevesebb termék jut export­ra. Ezért az idei népgazda­sági terv hangsúlyozza, hogy a várható eredmények eny­hítsék, kedvező időjárás ese­tén ellensúlyozzák a tavalyi veszteségekből fakadó hi­ányt. Több és jobb élelmiszert A terv azzal számol, hogy a mezőgazdasági termelés értiéke a tavalyihoz képest 4 százalékkal növekszik, s mintegy 0,4 százalékkal meg­haladja az 1982-es szintet. Ennek teljesítése nehéz fel­adat elé állítja a gazdasá­gokban dolgozókat, hiszen két fesztendeje kedvezett az idő a mezőgazdasági terme­lésnek, kiemelkedő termésát­lagokat értek el az üzemek. A növénytermelésben 9,8 szá­zalékkal, a kiegészítő tevé­kenységben 6 százalékkal, az erdőgazdaságokban 3 száza­lékkal, az élelmiszeriparban 1,2 százalékkal kell növelni a termelést. Csak az állatte­nyésztés az az ágazat, ahol a termelés szerény mérsék­lését tervezzük. Most úgy tűnik, a növény- termesztők vannak a legne­hezebb helyzetben. A célok nehezen elérhetők, ugyanak­kor az időjárás idáig még nem kedvezett a növények­nek. Az aszály továbbra is tart, mintegy 150—200 mm csapadéknak megfelelő ned­vesség hiányzik a talajból. A terv teljesítésének pedig egyik kulcsa a gabonaterme­lés sikere. A szántóterület 62 százalékén, 2,9 millió hektá­ron termelünk gabonát. Az állattenyésztőket biza­kodással töltheti el, hogy az országnak soha nem volt ak­kora az állatállománya, mint napjainkban. A sertések szá­ma például egyetlen eszten­dő alatt 900 ezerrel gyarapo­dott, az elmúlt őszön megkö­zelítette a 11 milliót. A szarvasmarha-állomány va­lamelyest csökken, de a ter­melés színvonala javul. A tejtermelés megközelíti a 2,7 milliárd litert, vágómarhá­ból pedig 328 ezer tonnát ér­tékesítünk. A korábbiaktól eltérően viszont csökken a Az elmúlt évben a gyártó vállalatok és a kereskedelem jó színvonalú ellátást bizto­sított üdítő italból; még a forró nyári hónapokban is megfelelő mennyiségben le­hetett hozzájutni hűsítőkhöz, bár időnként a boltok válasz­téka nem tükrözte az ipar tényleges kínálatát — ez de­rül ki az üdítő ital gyűlésről a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumban el­készült összesítésből. A nemzetközi összehasonlí­tás szerint az egy főre jutó 55 liter fogyasztás jó köze­pes eredménynek számít. A hazai gyümölcsökből ké­szülő szénsavas és rostos ita­loknak, amelyek minőségük­kel, élvezeti értékükkel nem­csak állják a versenyt a kül­földi licenc alapján gyártott nagyhírű cola-félékkel, ha­rem némiképpen még ki is szorítják azokat a piacról. A fogyasztók mindinkább a ha­zai gyümölcsökből készülő italokat keresik, annál is in­kább, mert ezek cukortartal­ma gyakran jóval alacso­nyabb. mint a coláé, s keve­sebb fölösleges energia jut velük a szervezetbe. Az idén a fogyasztás évek óta tartó felfutása várhatóan mérséklődik. A kereslet-kí­nálat kiegyenlítődőben van, baromfihús-termelés. A vi­lágpiacon túlkínálat van eb­ből a termékből. Az élélmiiszetiiparnaik vál­tozatlanul fontos feladata a hazai fogyasztók jó ellátása és az export növelése. A ha­zai piacon tovább kell bőví­teni az olcsó termékek vá­lasztékát, alkalmazkodniuk kell a különböző jövedelmű vásárlók igényeihez. Költségtakarékos gazdálkodást Hogyan közvetíti a köz- gazdasági szabályozás a terv­ben előírt népgazdasági ér­dekeket? A gazdasági veze­tők vélekedése szerint is jól érzékelihétők a ^(hangsúlyo­sabb feladatok, a szabályo­zás változása egyértelmű út­mutatást .adott az idei gaz­dasági tervek összeállításá­hoz. Leginkább a termelési költségek és felvásárlási árak viszonya befolyásolja a gazdasági döntéseket. A ga­bonatermelés növelése érde­kében áll az országnak, ezért a gabona felvásárlási ára az átlagot meghaladó mérték­ben emelkedik. A kenyérga­bonákért például 7 százalék­kal többet fizetnek, mint az elmúlt évben. Ennyivel per­sze nem javul a termelés jö­vedelmezősége, de a felvá­sárlási ár ellensúlyozza a termelési költségek növeke­dését, így a korábbi gazda­ságosság megtartható. Más ágazatokban, példáiul a ba- romíibús-ter.meLésben ezt sem érhetik el a mezőgazda- sági nagyüzemek. A íehérje- takarmányioik, tápok ára ugyanis nagyobb mértékben emelkedett, mint a baromfi­hús felvásárlási ára. A jö­vedelmezőség romlása vár­hatóan mérsékli a termelést, ami egyben célja is a nép- gazdasági tervnek. . Az ösztönzésen kívül per­sze számos feltétele van a terv teljesítésének. Közülük is az elsők (közé sorolható az anyagi-műszaki ellátás. A kereskedelmi vállalatok elő­rejelzése szerint elegendő igép, (műtrágya, növényvédő szer lesz az idén is. Ezzel jó­részt egyetértenek a terme­lőszövetkezeti, állami gazda­sági vezetők, de például a műtrágyák, növényvédő sze­rék választékát hiányolják. Szakmai érveik is vannak emellett, hiszen a költségta­karékos gazdálkodásnak el­engedhetetlen feltétele, hogy a kellő időben a kívánt, s az üdítőgyártók elegendő nyersanyaghoz juthatnak, s — ha netán lesz rá igény — főként meggy, alma és ri­bizli alapú hűsítőkből akár fokozhatják is a termelést. Az üzemek a hazai ellátás biztosítása mellett igyekez­nek üdítő italkoncentrátu- mokat exportálni. Csehszlo­vákia rendszeresen vásárol Márka, szőlő, alma és ribiz­li üdítő italsűrítményeket. Jelenleg az NDK-ból érdek­lődnek a magyar üdítők iránt. A Hungarofrucht a tő­kés piacokra is megpróbál­kozik, elsősorban meggyalap­anyagú koncentrátumok el­adásával. Bővül a választék, több vállalat is új termékek for­galmazását ígéri. A Fertődi Állami Nádfeldolgozó Gazda­ság gesztorságával — több vállalat összefogásával — kö­zös üzem épül Bükfürdőn, ahol a görög Olympos cég töltőgépsorait állítják fel. A megállapodás szerint a gé­pek ellenértékeként külön­féle termékekkel fizet a ma­gyar fél. Az üzemben órán­ként 6000 liter büki ásvány­vízből készül kalóriaszegény citrom- és narancsízű üdí­tőt palackoznak majd. Előre­láthatóan áprilisban indul a termelés. leghatásosabb növényvédő szert használhassák. Az aszálykárt szenvedett gazda- íságokban szűkösek a fejlesz­tési lehetőségek, egyes he­lyeken a termelési alapokat sem képesek megújítani. Versenyképes exportot Valamennyi népgazdasági ágazattal szemben követel­mény, hogy járuljon hozzá a fizetőképesség megtartá­sához, a népgazdasági egyensúly javulásához. A mezőgazdaságban ez azt je­lenti, hogy a külkereskedel­mi forgalmat úgy (kell bőví­teni, hogy még a .közismer­ten kedvező 1982. évi szintet is meghaladja 7 százalékkal. A forgalom egyenlegét 5,1 százalékkal kell javítani. Rendkívüli erőfeszítéseket, a korábbiaknál nagyobb tel­jesítményeket követel .mind­ez. A fizetőképes piacokon ugyanis tovább bővül a kí­nálat, éleződik a verseny. Egyes termékeket csak ala­csony árakon lehet értékesí­teni, így tötbb árut kell ad­nunk azért, hogy a korábbi bevételeket elérjük. A világpiacon kialakult helyzet újabb feladatokat ad (a termelőknek és a külke­reskedőknek egyaránt. Az értékesítésnek egyre inkább feltétele a kiváló minőség, s ezt elsősorban a termelők és feldolgozók szavatolhatják. A külkereskedők pedig újabb piacok felderítésével segíthe­tik az értékesítést. A nem rubel elszámolású piacokon .nem is az áru mennyiségé­inek növelésével, hanem jobb piacszervező munkával, az export gazdaságosságának javításával kéll nagyobb be­vételeket elérni. Ugyancsak fontos feladat, hogy a kivitel üteme egyenletes legyen. A terv és teljesítésének feltételrendszere ismert a gazdaságokban. Ezekben a napokban veszik számba a saját lehetőségeiket, és mun­kálják ki elképzeléseiket. Minthogy az idei év is ne­héznek ígérkezik, nagyon sok múlik az élkövetkező hete­ken. A siker egyik nélkülöz­hetetlen feltétele, hogy a tsz- vezetőségek tárjanak meg­alapozott tervet a tagság elé és a végrehajtáshoz szerez­zék meg a tsz-közvélemény .támogatását. FARKAS JÓZSEF Cukorcirokból üzemanyag Több éves kutató munkával kísérleteztek ki egy energia­takarékosságot szolgáló el­járást a Debreceni Agrártu­dományi egyetem karcagi kutatóintézetében. Az állat­tartó telepeken nagy meny- nyiségben keletkező hígtrá­gya hasznosítása volt az el­sődleges cél, amikor a szer­vesanyaggal öntözhető ipari növény, a cukorcirok ter­mesztésével kísérletezni kezdtek. A jól termő takar­mánynövény cukortartal­mából alkohol is nyerhető, s ez — mint a MÉM műsza­ki főosztálya által is támoga­tott kísérletek során bebizo­nyosodott — desztillált víz hozzáadásával a gázolaj ada­lékaként használható fel, a keverési arány: 75 százalék t gázolaj, 10 százalék cirokból nyert alkohol és 15 százalék desztillált víz. Az ilyen ke­verékkel üzemeltetett dízel­motorok teljesítménye nem csökkent, az üzemanyag­megtakarítás viszont jelentős. A számítások szerint száz hektár cukorcirok termésé­ből százhúsz tonna alkohol nyerhető. Ezzel a mennyiség­gel évente 312 tonna gázolaj helyettesíthető. Az erjesztett cukorcirok visszamaradó szárazanyaga értékes takar­mány; az új eljárás haszna tehát többszörös. „A Magyar Népköztársa­ság elnöki tanácsa elren­delte a járások mint te­rületi, közigazgatási egy­ségek 1984. január 1-i ha­tállyal történő megszün­tetését.” (Részlet egy tanácsi kiad­ványból.) Szinger Ádámmal legutóbb is ugyanebben az irodában találkoztunk. Azért most lé­nyegében mégis más helyen vagyunk, és az egykori paksi járási hivatal általános igaz­gatási osztályának főelőadó­ja sem a régi munkaasztala mögött ül. Hgoy egy kicsit bonyolult a helyzet? A megszűnt hivatali épü­letben a Paksi Városi Ta­nács irodái vannak már. Szinger Ádám most a váro­si tanács főelőadója. Csak a munkaköre új. — Hogyan érintette önt a járási hivatalok megszűnése? — Tudtam, tudtuk, hogy tervezik az államigazgatás korszerűsítését — válaszolja a negyvenéves fejjel az ál­lamigazgatási főiskolán nem­régiben diplomázott szakem­ber —, és azt is, hogy szük­ség van rá. Csak azt nem tudta senki, én sem, hogy személy szerint minket ho­gyan érint. Maradunk vagy elkerülünk valahová. Ez ide­gesítő volt, senki sem volt nyugodt. Több mint termé­szetes, hogy minden járási hivatali dolgozót élénken foglalkoztatott, hogyan ala­kul tovább a sorsa. Gyakorla­tilag a múlt év decemberé­nek közepén tudtuk meg, hogy továbbra hol lesz a he­lyünk. Ez későn volt. Az elő­zetes beszélgetés után néme­lyik dolgozónál változott is a munkakör. — Mindenkivel beszéltek? — Barátságosan... Az új munkahely vezetői, a foga­dók és a megyei tanács személyzetise. Engem igaz­gatási területre szántak. Most pedig a titkárságon vagyok. A járási hivatalok meg­szűnése a közigazgatás de­mokratizmusának előrelépé­sét szolgálja, azonban egy­ben egyfajta létszámcsökke­nés is. A régi apparátusi dol­gozókat más-más módon érintette ez az új intézkedés. Volt aki előbbre lépett. Volt dr. Grosch Józsefné Üj, variálható fémzsalu- rendszert fejlesztettek ki a Dunai Vasműben; a gyárt­mány házipróbán, a vállalat konverteres acélművének építésénél bizonyított elő­ször: a fazsaluzat helyetti al­kalmazásával 60 százalékkal csökkentek a munka költsé­gei. Egy-egy zsaluelem mi­nimálisan kétszázszor hasz­nálható fel, zártprofil-kerete igen jól bírja az igénybevé­telt, nem deformálódik. aki szinte ugyanazaon fela­datokat végez az új helyén, és voltak akik más, nem ta­nácsi munkakörbe kerültek. Színtér Ádám egy a hely­zet adta előrejutással nem kívánt élni. Ugyanis vissza­utasított egy községi vb-tit- kári állást. — Az emberek nagy ré­szének természetes igénye, hogy előbbre lépjen, vezető legyen, ön nem tette ezt. — Megkeresett a madocsai tanácselnök-asszony, hogy elmennék-e hozzájuk vb- titkárnak. Tőzsgyökeres pak­si vagyok, szeretem ezt a munkát, amit a tanácsnál végzek. Nyugodt vagyok itt. Az utazásra sem áll már rá a lábam. Szinger Ádám tizennyolca­dik éve dolgozik a tanács­nál. Az új helyszín sem új neki, a városi tanács mun­katársait ismeri. — Még alig telt el egy hó­nap, tehát sok tapasztalatról nem lehet beszélni. Ismerke­dünk. Az már tény, hogy a városi tanács apparátusának dolgozói segítőkészek. Dr. Fülöp Lajos, a megyei tanács vb. személyzeti osz­tályának vezetője először azt mondja, hogy bizony nem örült a járási hivatalok meg­szűnésében érintett 118 ta­nácsi dolgozó. Elbizonytala­nodtak. Nagyon foglalkoztat­ta őket, hogy mi lesz a sor­suk. Emellett még azt is meg kell jegyeznünk, hogy már 1982. őszétől 83 őszéig a járási hivatalok dolgozói­nak tíz százaléka elment máshova dolgozni. — A személyes beszélge­tések után nyugodtak meg, amikor már megtudták, hogy a többség egzisztenciája to­vábbra is biztosítva lesz. Az összlétszám hatvan százalé­ka került át a városi tanácsok­hoz, az új feladatok elvégzé­sére. Tanácsi irányítás, ta­nácsi felügyelet alá tartozó szervekhez, intézményekhez, iskolákhoz, óvodákhoz, szoci­ális otthonokhoz tíz százalé­kuk került. Úgyszintén tíz százalékuk ment nyugdíjba. Nem tanácsi területen húsz százalékuk helyezkedett el. A létszámcsökkentésnek meg kellett valósulnia. Lényeges törekvésünk volt, hogy jól képzett tanácsi embereket községekbe is elhelyezzünk. Érdekes, hogy községi ta­nácsnál összesen egy volt já­rási hivatali dolgozó helyez­kedett el. Nézzük Paksot! Az ottani hivatal a három megyebéli közül a legkisebb létszámú volt, hiszen az egykori paksi járás is kicsi volt. Innen mentek el legtöbben — ha­tan — nyugdíjba. Egyik dol­gozójuk a megyei tanács pénzügyi osztályára került, a legtöbben a paksi Városi Ta­nács apparátusába. Es egy közülük nem fogadta el a felkínált állást. O panasszal élt a munkaügyi döntőbizott­sághoz. Az ügy még tart. Dr. Fülöp Lajos kétszer is mondja, hogy ez az eset a száztizennyolc közül az egyetlen, amelyik eredmény­telenül zárult. — Tisztában voltunk az­Mivel hazai gyártmány és táblarendszere sokoldalúan variálható, s mert a külföldi elemrendszereknél, kevesebb alkatrészből áll, az utóbbiak­nak csupán harmadába ke­rül. Alkalmazásához nem kell ács, szakképzett lakatos irányítása mellett betanított munkások is képesek egy­máshoz rögzíteni az eleme­ket. Előnye még, hogy spe­ciális felületek képzéséhez a zártprofil-keretre mintázott Szinger Ádám zal, hogy nem fog zökkenő- mentesen lejátszódni ez a fo­lyamat — mondja a személy­zeti osztályvezető. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. A városi tanácshoz átkerültek szinte ugyanazt a munkát végzik, mint előtte. De itt van egy különbség: módsze­rében és tartalmában más­ként! Nincs szó még arról, hogy már teljesen összeko- vácsolódtak az apparátusok. Felszínre kerülhetnek gon­dok, néhányról már most is tudunk. Az információt fo­lyamatosan gyűjtjük, ele­mezzük, ha sükséges lépünk. Dr. Grosch Józsefné, a volt paksi Járási hivatal titkársá­gi osztályvezetője, a hivatal elnökhelyettese március 1- ével ügyvédként dolgozik to­vább Pakson. — Végleg szakított a taná-, esi munkával, nem szerette? — Szó sincs az utóbbiról — válaszolja dr. Grosch Jó­zsefné. — Érdekes volt a munkám, és megtaláltam benne a fantáziát. Lehetett jól dolgozni, mert a kollek­tíva is ilyen volt. Azért dön­töttem mégis így, mert Paks esetében bizonytalanabb volt az új felállás, a hatáskörök elhelyezése, a kisvárosi mo­dell felállítása. Sokáig bi­zonytalan volt, hogy a régi apparátusból kit vesznek át. Ez csak decemberben dőlt el. — Ha nem így, ha koráb­ban tisztázódik minden? — Akkor fontolóra veszem a további lehetőséget. — Talán nem haragszik meg, ön elnökhelyettes volt, vezető... — Az egzisztenciára akar kilyukadni? — kérdez vissza. — Igen. Dr. Grosch Józsefné mé­lyet szív a cigarettájából: — Semmiképp nem visz- szalépés. Egy jó ügyvéd van olyan, mint egy hivatali osz­tályvezető. Ha tanácsi terü­leten maradtam volna, ak­kor bizonyára tovább él ben­nem, hogy egzisztenciálisan hasonló munkaterületen dol­gozzam. Volt lehetőségem, kerülhettem volna a megyei tanácsra is. Ezt az utazás napi tortúrája miatt nem vállaltam, inkább a helybéli munkalehetőséget ragadtam meg. SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS Fotó: Czakó Sándor fém -vagy műanyaglemez szerelhető fel. A hagyományos és az új zsaluzat együttesen is alkal­mazható, ha speciális mun­kák ezt igénylik. Az alaptáb­la mérete 50-szer 200 centi­méter, súlya 27 kilogramm, tehát kézzel mozgatható. Több tábla előszerelés után daruval emelhető be a helyé­re. Keresettek a hazai gyümölcsökből készült üdítők Uj fémzsalu-rendszer a Dunai Vasműben

Next

/
Thumbnails
Contents