Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-22 / 18. szám
2 ^íépCijság 1984. január 22. Emelik több termék és szolgáltatás árát Kiegészítés az alacsony nyugdíjakhoz és egyes juttatásokhoz A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: A ik ormány felhatalmazása alapján az Országos Anyag- és Ár hivatal, illetve a Pénzügyminisztérium az alábbi intézkedéseket hozta. Az 1984. évi népgazdasági terv előirányzataival összhangban 1984. január 23-tól több termék és szolgáltatás fogyasztói ára, illetve díja emelkedik. A hús és húskészítmények átlag 21 százalékkal drágulnak. Ezen belül a sertéshús ára az átlaghoz közeli, a marhahúsé az átlagot meghaladó mértékben, a baromfihúsé és a halé pedig átlagosan 10 százalékkal emelkedik. Például a sertéscomb és a rövidkaraj kilogrammonkénti ára 90 forintról 110 forintra, a marti arosté- lyosé 62 forintról 78 forintra, a sertésmáj 72 forintról 76 forintra emelkedik. A párizsi ára kilogrammonként 60 forint helyett 70 forint, a gyulai kolbász 136 forint helyett 170 forint lesz. A negyven dekagirommos sertéshúskonzerv ára 29 forintról 36 forintra emelkedik. A növényi alapú /tartósítóipari termékek átlagosan 20 százalékkal drágulnak. Például a 24 forintos (5/4 üve- gas) őszibaraokíz ára 30 forintra, a zöldborsókonzervá (5 4 üveges) 15,20 forintról 17,20 forintra, a 0,5 literes, palackos, rostos gyümölcsitalé 5,80 forintról 7,40 forintra emelkedik. 1984. január 23-tól emelkedik valamennyi, étkeztetést nyújtó egészségügyi, oktatási, szociális intézmény élelmezési költségnormája (átlagosan mintegy 10 százalékkal), valamint a munkahelyi étkeztetés költségnormája. A költségnormák növekedésével azonos mértékben emelkednek a lakosság által fizetett térítési díjaik is. Az ingyenes ellátást nyújtó intézményekben (például kórházak) a kiadási többletet az állami költségvetés viseli. A munkahelyi étkeztetésben a vállalatok a költségemelkedést, vagy annak egy részét, ha saját forrással rendelkeznek, átvállalhatják. A sör fogyasztói ára átlagosan 15 százalékkal nő. Ezen belül például a 0,5 literes Kőbányai világos ára 7,50-ről 9-re, a 0,5 literes Kinizsié 9,50-ről 10 forintra emelkedik. A háztartási tüzelőolaj ára 20 százalékkal, a literenkénti 4 forintról 4,80 forintra, az éjszakai áram tarifája 50 százalékkal, kilowattóránként 40 fillérről 60 fillérre emelkedik. Az építőanyagok közül átlagosan 20 százalékkal emelkedik a téglafélák, 30 százalékkal a cement és a cserép, 11 százalékkal egyes cement alapú termékek fogyasztói ára. A személygépkocsi fogyasztói ára — a beszerzési árak növekedése miatt — átlagosan 6—7 százalékkal emelkedik. Az áramelás az egyes típusokat differenciáltan érinti. Például a Lada 1200 S típusú személygépkocsi ára 125 ezerről 134 ezerre, a Trabant Limousine 69 ezerről 75 ezerre. A víz- és csatornadíjak differenciáltan emelkednek. Ez átlagosan családonként havi 10—15 forint többletkiadást jelent. (Az áremelés az állami bérlakás óikban lakókat nem érinti.) A szabadáras élelmiszerek, iparcikkek és szolgáltatások árai vállalati döntések alapján, központi ellenőrzés mellett, a piaci viszonyok függvényében, az előző évek gyakorlatának megfelelően változnak a továbbiakban is. ♦ Az 1984. évi népgazdasági terv előirányzatai szerint a lakosság pénz jövedelmei 8 százalékkal, ezen belül a bérek és keresetek 4,8—5,0 százalékkal, a pénzbeni társadalmi juttatások mintegy 12 százalékkal emelkednek. A fogyasztói árintézkedésekkel összehangolva központi szociális juttatást növelő intézkedésekre is sor ikerül. 1984. január 1-től havi 70 forint kiegészítést kapnak azok a nyugdíjasok, nyugdíj- szerű szociális ellátásban részesülők, akiknek a nyugdija, juttatása 1983. decemberében a havi 2800 forintot nem haladta meg. A kiegészítést azok is megkapják, akiknek a nyugdíját, juttatását 1984. január 1. után állapítják meg, és annak összege nem éri el a havi 2800 forintot. Egyidejűleg 1984. január 1-től havi 70 forinttal magasabb leisz a nyugdíjak legkisebb összege, a házastársi pótlék, valamint a pótlékra jogosító összeghatár, a meghatározott összegű szociális ellátás; ez utóbbinál az eltartott hozzátartozóra járó ellátások összege is, továbbá a sorkatonák hozzátartozóinak járó családi segély. Január Intői gyermekenként havi 70 forinttal emelkedik a családi pótlék és a gyermek után járó jövedelempótlék is. A gyermekgondozási segély összegét — a -gyermekek számától függetlenül — ugyancsak 70 forinttal egészítik ki. A kiegészítés ugyanazon személy részére csak egy jogcímen jár. Ezt az érintettek i— külön kérelem nélkül — már az 1984. január hónapra járó ellátásukhoz megkapják. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinak juttatása havi 70 forinttal emelkedik. Az alapvető építőanyag- árak emakedése miatt az 1984. január 1. után megkötött lakásépítési (vásárlási) kölcsön (adásvételi) szerződéseknél az eltartott gyermekenkénti szociálpolitikai kedvezmény összege 30 ezer forintról 40 ezer forintra, a más eltartott családtagok utáni szociálpolitikai kedvezmény pediig 20 ezerről 30 ezer forintra emelkedik. 0 0 0 Az év elején természetszerűleg sok szó esik a munkáról, a termelésről, és a megtermelt javak elosztásáról. A gazdálkodó egységek és a családok számba veszik, mi az, amire az esztendő során szükségük van, mi az, amire telik. A számvetés, a tervezés esztendők őta nagy fejtörést okoz a munkahelyeken, de otthon is. Így van ez az idén is. Már az elmúlt esztendő végén látszott, hogy bár egyre szervezettebb, céltudatosabb a gazdasági termelőmunka, ám az előre nem látható események, a tőlünk független dolgok erősen korlátozzák e munka gyümölcsének élvezetét. A nemzetközi piacon, sajnos, folytatódott a magyar munka leértékelődése, más szóval, a mi szemszögünkből megítélve tovább romlott a cserearány. Növelnünk kellett a kivitelt ahhoz, hogy a korábbival azonos értékű bevételhez jussunk, és így olyan, számunkra nélkülözhetetlen termékeket vásárolhassunk, amelyeket a nemzetközi munkamegosztásban mások állítanak elő.- A kivitel növelését azonban gátolta, hogy a külpiacon tovább tart a fizetésképtelenség, tehát változatlanul nehéz bármit is eladni. Ugyanakkor a tőkés piacon tovább tart a termékeinkkel szembeni diszkrimináció. Mindezek tetejébe jött az aszály miatti kiesés, pontosan azokból a termékekből, amelyeket most jó pénzért adhatnánk el. A gondok azonban nem mentesítenek bennünket az alól a kötelezettség alól, hogy a korábban felvett hiteleket, azok kamatait törlesztenünk kell. Röviden szólva: nehéz a helyzetünk, de ezen rajtunk kívül senki nem segíthet. Nekünk, magunknak kell úrrá lenni a bajokon. És bár senkinek nem jó az az intézkedés, amire az élet rákény- szerített bennünket, meg kell tenni. A korábban bejelentett árintézkedéseket végre kell hajtani. Nem a véletlen, vagy ötletszerűség alapján választották ki azokat az árukat, amelyeket most az intézkedések érintenek, hanem gondos elemzéseket követően kerültek kijelölésre. Az intézkedések hátterében a pillanatnyi helyzeten túl, távlati meggondolások is megfogalmazódnak. Nevezetesen az, hogy egyes cikkek fogyasztását célszerű korlátozni, mások felé terelni fogyasztói szokásainkat. Vagy az, hogy csökkentsük azokat az állami dotációkat, amelyek fenntartása már nem indokolt, és amelyeket régen szeretnénk megszüntetni. Lássuk ezt egy példán. Hazánkban az 1980. decemberi állapot szerint minden magyar állampolgár átlagosan 74 kilogramm húst fogyasztott. Ez megegyezett az 1979-es áremeléskor mérttel, ám, az egy évi stagnálás után ismét nőtt a húsfogyasztásunk: 1983-ra már 76 kilogrammot tett ki. Most az egyik cél a jelenlegi fogyasztás stabilizálása, ugyanis ez a 76 kilogrammos mennyiség a táplálkozási szokásainknak bőségesen megfelel, míg a növekedés megállításából származó többlet a külpiacon kerülhet értékesítésre. A másik ok, hogy 1983 végén a húsárakon még 30—40 százalékos állami dotáció volt. Ez abból fakadt, hogy a termelési költségek növekedése miatt indokolt volt a felvásárlási ár emelése, és a különbözeiét valakinek viselnie kellett. Ennek viselése vagy az államra, vagy a fogyasztóra hárulhat. A 30—40 százalék túlságosan terhelte az állami költségvetést, ugyanis ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy egy kilogramm sertéskarajhoz az állam harminc forintot adott. A most felemelt ár szerint is marad még állami támogatás a húsféleségeken, a friss húsokon fajtától függően 11—22 százalék. A támogatás összege a mirelit árukon a korábbi 66 százalékról 30 százalékra csökken. A tartósított árukon 17-ről 6 százalékra csökken az állami támogatás mértéke. Közelebb kerül tehát egymáshoz a termelési érték és a fogyasztói ár, ennél az árucsoportnál éppen úgy, mint például az építőanyagoknál, ahol a múlt esztendőben 3 milliárd forint volt az ártámogatás. Az árintézkedések kapcsán ez most a felére csökken. A számítások szerint ez azt jelenti, hogy egy átlagos alapterületű lakásnál 230 forinttal növekszik az egy négyzetméterre jutó építési költség, amit viszont a most tízezer forinttal megemelt szociálpolitikai kedvezménnyel nyújtott összeg még kompenzál. Nem titkoltan a fogyasztás csökkentését várják az olajár emelésétől, hiszen a háztartási fűtőolaj révén is számottevő importmegtakarítás lenne elérhető. Ugyanis az olajért konvertibilis valutával kell fizetnünk . . . A kapacitás kimerülése az oka az éjszakai áramdíj megemelésének. Az utóbbi időben az éjszakai áram fogyasztása megugrott. Addig, amíg korábban az éjszakára szükséges áram még olcsó energiából is előállítható volt, ez nem okozott gondot. A megnövekedett fogyasztás fedezésére viszont már drága üzemeltetésű berendezéseket is működtetni kell, ennek a költségeit azonban a fogyasztónak kell viselnie. A megnövekedő terhek elviselhetőbbé tételére, a szociális szempontok és az ország teherbíró képességének figyelembevételével hozott szociálpolitikai intézkedések a kormányzati jószándékot világosan mutatják. A szükséges mértéket meghaladó áremelések megakadályozására a Minisztertanács olyan intézkedéseket hozott, hogy a jövőben bővítik az árellenőrzéseket, szigorúbban lépnek fel az indokolatlan áremelések ellen. Ma úgy ítélhető meg, hogy javuló teljesítménnyel, változatlan külgazdasági helyzet esetén a további áremelkedés elkerülhető, s meg tudjuk őrizni a vásárlóerő és az árualap összhangját. De egyelőre nincs más, mint az, hogy tudomásul kell vennünk: hétfőtől új árcédulákkal élünk együtt. Magyar-osztrák vízügyi tárgyalások Szombaton elutazott Budapestről Günter Haiden, osztrák mező- és erdőgazdasági miniszter, aki január 19. és 21. között tárgyalásokat folytatott Kovács Antal államtitkárral, az Országos Vízügyi Hivatal elnökével. Áttekintették a magyar— osztrák vízügyi kapcsolatok időszerű kérdéseit és az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. Példamutatónak értékelték az immár 28 éves magyar—osztrák határvízi együttműködést, amelynek hagyományos vízgazdálkodási témáit az utóbbi években kiegészítették a víz minőségének védelmével is. Most megállapodtak abban, hogy a kétoldalú műszaki-tudományos együttműködés keretében geofizikai és geokémiai módszerekkel közös kutatásokat végeznek a Fertő-tavon; Az osztrák miniszter az Országos Vízügyi Hivatalban tájékozódott a magyar árvíz- védelmi szervezetről, és a vízgazdálkodási tudományos kutató központban tett látogatásakor az intézet tudományos munkájáról. Százhalombattán megtekintette a temperált vizű halszaporító gazdaságot, s Agárdon a szennyvíztisztító telepet. Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese fogadta Günter Haident. Az osztrák vendég megbeszéléseket folytatott Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterrel is. (MTI) Lengyel nyilatkozat A lengyel korfnány nem tartja jelentősnek azt a washingtoni döntést, hogy enyhítenek két lengyelellenes szankción — jelentette ki a lengyel kormány szóvivője. Jerzy Urban hivatalos nyilatkozatában, amelyet szombaton közölt a központi lengyel sajtó, bíráló hangon szólt arról, hogy több lényeges amerikai szankció továbbra is életben marad. Teljesítik pártmegbízatásu kát (Folytatás az 1. oldalról) testület tagjainak 70—75 százaléka vesz részt jelenleg valamilyen formában politikai oktatáson. A kiképzési, a szolgálati feladatokat példamutatóan hajtották végre — az egységek közt folyó szocialista versenyben második lett az Alpári Gyula egység —, a társ fegyveres testületekkel igen jó az együttműködés. A rendőrséggel való együttműködést az is kifejezi, hogy Bonyhádon és környékén az országos átlagnál kedvezőbb a bűnelkövetések száma, aránya. Az idei kiképzési feladatokról elmondotta az egység parancsnoka, hogy azokat a korábbi évek gyakorlatától eltérően összevontan, tábori körülmények között hajtják végre Váralján. Tamás Ádám, a városi pártbizottság első titkára a megyei pártbizottság, a városi pártbizottság elismerését tolmácsolta. A városi pártbizottság első titkárának felszólalása után Rózsa István honvéd őrnagy, a táris fegyveres testületek nevében köszöntötte az egység munkásőreit. Ez után Tamás Ádám és Tatár Lajos ad/ta át a kitüntetéseket, a szocialista verseny eredményeinek elismeréseit. A Szolgálati Érdemérem huszonöt éves fokozatát kapta Tréber Tibor, Bo- dony Béla és Donáth Dénes. A 20 éves fokozatot négyen kapták, a 15 éves fokozatot ketten, a tízévest nyolcán, az ötéves Emlékjelvényt kilencen. Nyolc leszerelő, tartalékba menő kapott Emlékjelvényt és oklevelet. Kiváló parancsnok jelvényt négyen kaptak, kiváló munlkásőrjelvényt tizenegyen. Az alegységek közt első tett a III. szakasz, a híradóraj második tett a megyei szak alegységek versenyében. A kitüntetések átadását az új imunkásőrök eskütétele követte. A csapatzászló előtt tizenegyen tettek esküt, utána a 20 éves tényleges szolgálat után tartalékba menő Gyergyói József adta át fegyverét az újonnan esíküt tett KoLeszár Ferencnek. A hivatalos ünnepség befejezése után a bogyiszlói népi együttes szórakoztatta a bonyhádi munkásőröket és családtagjaikat. Tamási, Gőgös Ignác egység Az ünnepi alkalomra feldíszített tamási művelődési központban rendezték meg tegnap délután a Gőgös Ignác munkásőregység évzáróévnyitó egységgyűlését. A tamási úttörőzenekar köszöntötte az egységgyűlést, majd pontosan három órakor Cserép Imre, a városi pártbizottság első titkára fogadta Balogh Béla egységparancsnok-helyettes jelentését. A gyűlés elnöke Balázsi István, a városi párt-vb tagja, a gyönki Spirál Ipari Szövetkezet elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük Kálmán Gyulát, a MÉSZÖV elnökét, a megyei párt-vb tagját, Szöllösi Lászlóné dr-it, a munkásőrség országos parancsnokának képviselőjét, Csapó Jánosné és Szászi Gábor országgyűlési képviselőket, valamint Kiircz Lászlót, a munkásőrség megyei parancsnokának helyettesét. Köszöntő szavai után Ri- góczki Zoltán, a Gőgös Ignác munkásőregység parancsnoka tartatta meg beszámolóját. Mint elmondotta, a testület életében mindig nagy esemény az évente megrendezett egységgyűlés, ahol számot adnak a végzett munkáról, meghatározzák a következő időszak feladatait. Az egység tagjairól szólva elmondta, hogy a munkásőrök szakmai, politikai fel- készültsége, kiképzsttsége, hadrafoghatósága az elvárásoknak megfelelő. A munkásőrök környezetükben elismert emberek, megbecsülés övezi őket. Utánpótlásuk az irányító pártszervek által meghatározott bázishelyekről történik, ahol nem egyszer tapasztalható, hogy sorbaállás van a munkásőr-felvóte- lekért. Szólt a munkásőrök családi hátterének fontosságáról, arról, hogy ezt az ösz- szetett feladatot csak a családtagok aktív támogatásával tudják a munkásőrök ellátni, végezetül, az 1984-es kiképzési év fő feladatait vázolta. Beszámolója után Kálmán Gyula emelkedett szólásra, aki a megyei párt-végrehajtó bizottság üdvözletét tolmácsolta az egység tagjainak, majd jelenlegi gazdasági helyzetünkről, az előttünk álló feladatokról adott rövid összefoglalót. Cserép Imre, a tamási városi pártbizottság első titkára ugyancsak köszöntötte a munkásőröket. Megállapította, hogy az egység teljesítette kiképzési, nevelési és állományépítési feladatait, a munkásőrök helytálltak a munkában és munkásőrfeladataik ellátásában egyaránt, mindezekért a végrehajtó bizottság köszönetét és jókívánságait adta át az egység minden tagjának. Ezt követően kitüntetés- átadásokra kerüLt sor. A megye legjobb ellátó szakaszának járó vándorzászlót Csáki Tibor, a tamási ellátószakasz parancsnoka vette át. A tamási egység kiváló szakasza kitüntető zászlót az ozorai nehézfegyver-szakasz parancsnoka, Tóth Gyula vette át. Az egység két rajaiéit kiváló raj: az első szakasz második raja és a második szakasz második raja. Kiváló parancsnok kitüntetést öten, Kiváló Murtkásőr jelvényt pedig tizenketten kaptak. Negyedszázados szolgálatuk elismeréséül a Szolgálati Érdemérem 25 éves fokozatát kapták; Csömör Ferenc, a simorttornyai III. szakasz rajparancsnoka, Katona István, a pincehelyi szakasz lövész munkásőre és Trubacs József, az ozorai nehézfegyver-szakasz lövész munkásőre. A húszéves szolgálatért érdemérmet egy murtkásőr, a tizenöt évesért öt, a tízévesért 9 kapott. Az ötéves szolgálatot elismerő jelvényt és oklevelet huszonkét munkásőr vette át. Munkásőr Emlékérmet hét itartalékba vonuló munkásőr, emléklapot négy, emléklapot és emlékérmet pedig három munkás- őr kapott. A szünet után az új munkásőrök ünnepélyes esküté-* telére került sor, majd az egységgyűlés legszebb pillanatai következtek, az ünnepélyes fégyverátadás percei. A leszerelő munkásőrök nevében Szili János II. a regö- lyi .szakasz munkásőre adta át a fegyvert az utódokat képviselő, az egységgyűlésen esküt tett Móricz Attila gyönki munkásőrnek. Az egységgyűlés befejezéseként a pári német nemzetiségi népi együttes és a tamási Pro Cultura Humana kórus adott műsort a munkásőröknek.
