Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-22 / 18. szám

2 ^íépCijság 1984. január 22. Emelik több termék és szolgáltatás árát Kiegészítés az alacsony nyugdíjakhoz és egyes juttatásokhoz A Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatala közli: A ik ormány felhatalmazása alapján az Országos Anyag- és Ár hivatal, illetve a Pénz­ügyminisztérium az alábbi intézkedéseket hozta. Az 1984. évi népgazdasági terv előirányzataival össz­hangban 1984. január 23-tól több termék és szolgáltatás fogyasztói ára, illetve díja emelkedik. A hús és húskészítmények átlag 21 százalékkal drágul­nak. Ezen belül a sertéshús ára az átlaghoz közeli, a marhahúsé az átlagot meg­haladó mértékben, a barom­fihúsé és a halé pedig átla­gosan 10 százalékkal emel­kedik. Például a sertéscomb és a rövidkaraj kilogram­monkénti ára 90 forintról 110 forintra, a marti arosté- lyosé 62 forintról 78 forintra, a sertésmáj 72 forintról 76 forintra emelkedik. A pári­zsi ára kilogrammonként 60 forint helyett 70 forint, a gyulai kolbász 136 forint he­lyett 170 forint lesz. A negy­ven dekagirommos sertéshús­konzerv ára 29 forintról 36 forintra emelkedik. A növényi alapú /tartósító­ipari termékek átlagosan 20 százalékkal drágulnak. Pél­dául a 24 forintos (5/4 üve- gas) őszibaraokíz ára 30 fo­rintra, a zöldborsókonzervá (5 4 üveges) 15,20 forintról 17,20 forintra, a 0,5 literes, palackos, rostos gyümölcsita­lé 5,80 forintról 7,40 forint­ra emelkedik. 1984. január 23-tól emelke­dik valamennyi, étkeztetést nyújtó egészségügyi, oktatá­si, szociális intézmény élel­mezési költségnormája (átla­gosan mintegy 10 százalék­kal), valamint a munkahe­lyi étkeztetés költségnormá­ja. A költségnormák növeke­désével azonos mértékben emelkednek a lakosság által fizetett térítési díjaik is. Az ingyenes ellátást nyújtó in­tézményekben (például kór­házak) a kiadási többletet az állami költségvetés viseli. A munkahelyi étkeztetésben a vállalatok a költségemelke­dést, vagy annak egy részét, ha saját forrással rendelkez­nek, átvállalhatják. A sör fogyasztói ára átla­gosan 15 százalékkal nő. Ezen belül például a 0,5 literes Kőbányai világos ára 7,50-ről 9-re, a 0,5 literes Ki­nizsié 9,50-ről 10 forintra emelkedik. A háztartási tüzelőolaj ára 20 százalékkal, a literenkén­ti 4 forintról 4,80 forintra, az éjszakai áram tarifája 50 százalékkal, kilowattórán­ként 40 fillérről 60 fillérre emelkedik. Az építőanyagok közül át­lagosan 20 százalékkal emel­kedik a téglafélák, 30 száza­lékkal a cement és a cserép, 11 százalékkal egyes cement alapú termékek fogyasztói ára. A személygépkocsi fo­gyasztói ára — a beszerzési árak növekedése miatt — át­lagosan 6—7 százalékkal emelkedik. Az áramelás az egyes típusokat differenci­áltan érinti. Például a Lada 1200 S típusú személygép­kocsi ára 125 ezerről 134 ezerre, a Trabant Limousi­ne 69 ezerről 75 ezerre. A víz- és csatornadíjak differenciáltan emelkednek. Ez átlagosan családonként havi 10—15 forint többletki­adást jelent. (Az áremelés az állami bérlakás óikban lakó­kat nem érinti.) A szabadáras élelmiszerek, iparcikkek és szolgáltatások árai vállalati döntések alap­ján, központi ellenőrzés mel­lett, a piaci viszonyok függ­vényében, az előző évek gya­korlatának megfelelően vál­toznak a továbbiakban is. ♦ Az 1984. évi népgazdasági terv előirányzatai szerint a lakosság pénz jövedelmei 8 százalékkal, ezen belül a bé­rek és keresetek 4,8—5,0 szá­zalékkal, a pénzbeni társa­dalmi juttatások mintegy 12 százalékkal emelkednek. A fogyasztói árintézkedésekkel összehangolva központi szo­ciális juttatást növelő intéz­kedésekre is sor ikerül. 1984. január 1-től havi 70 forint kiegészítést kapnak azok a nyugdíjasok, nyugdíj- szerű szociális ellátásban ré­szesülők, akiknek a nyugdi­ja, juttatása 1983. decemberé­ben a havi 2800 forintot nem haladta meg. A kiegészí­tést azok is megkapják, akik­nek a nyugdíját, juttatását 1984. január 1. után állapít­ják meg, és annak összege nem éri el a havi 2800 fo­rintot. Egyidejűleg 1984. január 1-től havi 70 forinttal ma­gasabb leisz a nyugdíjak leg­kisebb összege, a házastársi pótlék, valamint a pótlékra jogosító összeghatár, a meg­határozott összegű szociális ellátás; ez utóbbinál az el­tartott hozzátartozóra járó ellátások összege is, továbbá a sorkatonák hozzátartozói­nak járó családi segély. Január Intői gyermeken­ként havi 70 forinttal emel­kedik a családi pótlék és a gyermek után járó jövede­lempótlék is. A gyermekgondozási se­gély összegét — a -gyermekek számától függetlenül — ugyancsak 70 forinttal egé­szítik ki. A kiegészítés ugyanazon személy részére csak egy jogcímen jár. Ezt az érintet­tek i— külön kérelem nélkül — már az 1984. január hó­napra járó ellátásukhoz meg­kapják. A felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozatos hall­gatóinak juttatása havi 70 forinttal emelkedik. Az alapvető építőanyag- árak emakedése miatt az 1984. január 1. után megkö­tött lakásépítési (vásárlási) kölcsön (adásvételi) szerző­déseknél az eltartott gyerme­kenkénti szociálpolitikai kedvezmény összege 30 ezer forintról 40 ezer forintra, a más eltartott családtagok utáni szociálpolitikai ked­vezmény pediig 20 ezerről 30 ezer forintra emelkedik. 0 0 0 Az év elején természetszerűleg sok szó esik a munkáról, a termelésről, és a megtermelt javak elosztásáról. A gaz­dálkodó egységek és a családok számba veszik, mi az, amire az esztendő során szükségük van, mi az, amire telik. A számvetés, a tervezés esztendők őta nagy fejtörést okoz a munkahelyeken, de otthon is. Így van ez az idén is. Már az elmúlt esztendő végén látszott, hogy bár egyre szervezettebb, céltudatosabb a gazdasági termelőmunka, ám az előre nem látható események, a tőlünk független dolgok erősen korlátozzák e munka gyümölcsének élveze­tét. A nemzetközi piacon, sajnos, folytatódott a magyar munka leértékelődése, más szóval, a mi szemszögünkből megítélve tovább romlott a cserearány. Növelnünk kellett a kivitelt ahhoz, hogy a korábbival azonos értékű bevétel­hez jussunk, és így olyan, számunkra nélkülözhetetlen termékeket vásárolhassunk, amelyeket a nemzetközi mun­kamegosztásban mások állítanak elő.- A kivitel növelését azonban gátolta, hogy a külpiacon tovább tart a fizetésképtelenség, tehát változatlanul nehéz bármit is eladni. Ugyanakkor a tőkés piacon tovább tart a termékeinkkel szembeni diszkrimináció. Mindezek tete­jébe jött az aszály miatti kiesés, pontosan azokból a ter­mékekből, amelyeket most jó pénzért adhatnánk el. A gondok azonban nem mentesítenek bennünket az alól a kötelezettség alól, hogy a korábban felvett hiteleket, azok kamatait törlesztenünk kell. Röviden szólva: nehéz a helyzetünk, de ezen rajtunk kívül senki nem segíthet. Nekünk, magunknak kell úrrá lenni a bajokon. És bár senkinek nem jó az az intézkedés, amire az élet rákény- szerített bennünket, meg kell tenni. A korábban bejelen­tett árintézkedéseket végre kell hajtani. Nem a véletlen, vagy ötletszerűség alapján választották ki azokat az árukat, amelyeket most az intézkedések érin­tenek, hanem gondos elemzéseket követően kerültek kije­lölésre. Az intézkedések hátterében a pillanatnyi helyzeten túl, távlati meggondolások is megfogalmazódnak. Neve­zetesen az, hogy egyes cikkek fogyasztását célszerű korlá­tozni, mások felé terelni fogyasztói szokásainkat. Vagy az, hogy csökkentsük azokat az állami dotációkat, amelyek fenntartása már nem indokolt, és amelyeket régen szeret­nénk megszüntetni. Lássuk ezt egy példán. Hazánkban az 1980. decemberi állapot szerint minden magyar állampolgár átlagosan 74 kilogramm húst fogyasztott. Ez megegyezett az 1979-es áremeléskor mérttel, ám, az egy évi stagnálás után ismét nőtt a húsfogyasztásunk: 1983-ra már 76 kilogrammot tett ki. Most az egyik cél a jelenlegi fogyasztás stabilizálása, ugyanis ez a 76 kilogrammos mennyiség a táplálkozási szokásainknak bőségesen megfelel, míg a növekedés meg­állításából származó többlet a külpiacon kerülhet értéke­sítésre. A másik ok, hogy 1983 végén a húsárakon még 30—40 százalékos állami dotáció volt. Ez abból fakadt, hogy a termelési költségek növekedése miatt indokolt volt a felvásárlási ár emelése, és a különbözeiét valakinek viselnie kellett. Ennek viselése vagy az államra, vagy a fogyasztóra hárulhat. A 30—40 százalék túlságosan terhelte az állami költségvetést, ugyanis ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy egy kilogramm sertéskarajhoz az állam harminc forintot adott. A most felemelt ár szerint is ma­rad még állami támogatás a húsféleségeken, a friss húso­kon fajtától függően 11—22 százalék. A támogatás összege a mirelit árukon a korábbi 66 százalékról 30 százalékra csökken. A tartósított árukon 17-ről 6 százalékra csökken az állami támogatás mértéke. Közelebb kerül tehát egymáshoz a termelési érték és a fogyasztói ár, ennél az árucsoportnál éppen úgy, mint például az építőanyagoknál, ahol a múlt esztendőben 3 milliárd forint volt az ártámogatás. Az árintézkedések kapcsán ez most a felére csökken. A számítások szerint ez azt jelenti, hogy egy átlagos alapterületű lakásnál 230 forinttal növekszik az egy négyzetméterre jutó építési költség, amit viszont a most tízezer forinttal megemelt szociálpolitikai kedvezménnyel nyújtott összeg még kom­penzál. Nem titkoltan a fogyasztás csökkentését várják az olajár emelésétől, hiszen a háztartási fűtőolaj révén is számot­tevő importmegtakarítás lenne elérhető. Ugyanis az olajért konvertibilis valutával kell fizetnünk . . . A kapacitás kimerülése az oka az éjszakai áramdíj meg­emelésének. Az utóbbi időben az éjszakai áram fogyasztása megugrott. Addig, amíg korábban az éjszakára szükséges áram még olcsó energiából is előállítható volt, ez nem okozott gondot. A megnövekedett fogyasztás fedezésére viszont már drága üzemeltetésű berendezéseket is működ­tetni kell, ennek a költségeit azonban a fogyasztónak kell viselnie. A megnövekedő terhek elviselhetőbbé tételére, a szo­ciális szempontok és az ország teherbíró képességének figyelembevételével hozott szociálpolitikai intézkedések a kormányzati jószándékot világosan mutatják. A szükséges mértéket meghaladó áremelések megaka­dályozására a Minisztertanács olyan intézkedéseket hozott, hogy a jövőben bővítik az árellenőrzéseket, szigorúbban lépnek fel az indokolatlan áremelések ellen. Ma úgy ítélhető meg, hogy javuló teljesítménnyel, vál­tozatlan külgazdasági helyzet esetén a további áremelke­dés elkerülhető, s meg tudjuk őrizni a vásárlóerő és az árualap összhangját. De egyelőre nincs más, mint az, hogy tudomásul kell vennünk: hétfőtől új árcédulákkal élünk együtt. Magyar-osztrák vízügyi tárgyalások Szombaton elutazott Buda­pestről Günter Haiden, osztrák mező- és erdőgaz­dasági miniszter, aki január 19. és 21. között tárgyaláso­kat folytatott Kovács Antal államtitkárral, az Országos Vízügyi Hivatal elnökével. Áttekintették a magyar— osztrák vízügyi kapcsolatok időszerű kérdéseit és az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. Példamutatónak értékelték az immár 28 éves magyar—osztrák határvízi együttműködést, amelynek hagyományos vízgazdálkodási témáit az utóbbi években kiegészítették a víz minősé­gének védelmével is. Most megállapodtak abban, hogy a kétoldalú műszaki-tudomá­nyos együttműködés kereté­ben geofizikai és geokémiai módszerekkel közös kutatá­sokat végeznek a Fertő-tavon; Az osztrák miniszter az Országos Vízügyi Hivatalban tájékozódott a magyar árvíz- védelmi szervezetről, és a vízgazdálkodási tudományos kutató központban tett láto­gatásakor az intézet tudomá­nyos munkájáról. Százhalom­battán megtekintette a tem­perált vizű halszaporító gaz­daságot, s Agárdon a szenny­víztisztító telepet. Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese fo­gadta Günter Haident. Az osztrák vendég megbeszélé­seket folytatott Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterrel is. (MTI) Lengyel nyilatkozat A lengyel korfnány nem tartja jelentősnek azt a washingtoni döntést, hogy enyhítenek két lengyelellenes szankción — jelentette ki a lengyel kormány szóvivője. Jerzy Urban hivatalos nyi­latkozatában, amelyet szom­baton közölt a központi len­gyel sajtó, bíráló hangon szólt arról, hogy több lényeges amerikai szankció továbbra is életben marad. Teljesítik pártmegbízatásu kát (Folytatás az 1. oldalról) testület tagjainak 70—75 százaléka vesz részt jelenleg valamilyen formában politi­kai oktatáson. A kiképzési, a szolgálati feladatokat példa­mutatóan hajtották végre — az egységek közt folyó szo­cialista versenyben második lett az Alpári Gyula egy­ség —, a társ fegyveres tes­tületekkel igen jó az együtt­működés. A rendőrséggel való együttműködést az is kifejezi, hogy Bonyhádon és környékén az országos át­lagnál kedvezőbb a bűnelkö­vetések száma, aránya. Az idei kiképzési felada­tokról elmondotta az egység parancsnoka, hogy azokat a korábbi évek gyakorlatától eltérően összevontan, tábori körülmények között hajtják végre Váralján. Tamás Ádám, a városi pártbizottság első titkára a megyei pártbizottság, a vá­rosi pártbizottság elismeré­sét tolmácsolta. A városi pártbizottság első titkárának felszólalása után Rózsa István honvéd őrnagy, a táris fegyveres testületek nevében köszöntötte az egy­ség munkásőreit. Ez után Tamás Ádám és Tatár Lajos ad/ta át a kitün­tetéseket, a szocialista ver­seny eredményeinek elisme­réseit. A Szolgálati Érdem­érem huszonöt éves fokoza­tát kapta Tréber Tibor, Bo- dony Béla és Donáth Dénes. A 20 éves fokozatot négyen kapták, a 15 éves fokozatot ketten, a tízévest nyolcán, az ötéves Emlékjelvényt kilen­cen. Nyolc leszerelő, tarta­lékba menő kapott Emlékjel­vényt és oklevelet. Kiváló parancsnok jel­vényt négyen kaptak, kiváló munlkásőrjelvényt tizen­egyen. Az alegységek közt első tett a III. szakasz, a hír­adóraj második tett a me­gyei szak alegységek verse­nyében. A kitüntetések átadását az új imunkásőrök eskütétele követte. A csapatzászló előtt tizenegyen tettek esküt, utá­na a 20 éves tényleges szol­gálat után tartalékba menő Gyergyói József adta át fegy­verét az újonnan esíküt tett KoLeszár Ferencnek. A hivatalos ünnepség be­fejezése után a bogyiszlói népi együttes szórakoztatta a bonyhádi munkásőröket és családtagjaikat. Tamási, Gőgös Ignác egység Az ünnepi alkalomra fel­díszített tamási művelődési központban rendezték meg tegnap délután a Gőgös Ig­nác munkásőregység évzáró­évnyitó egységgyűlését. A tamási úttörőzenekar köszöntötte az egységgyűlést, majd pontosan három óra­kor Cserép Imre, a városi pártbizottság első titkára fo­gadta Balogh Béla egységpa­rancsnok-helyettes jelenté­sét. A gyűlés elnöke Balázsi István, a városi párt-vb tag­ja, a gyönki Spirál Ipari Szövetkezet elnöke köszön­tötte a megjelenteket, köztük Kálmán Gyulát, a MÉSZÖV elnökét, a megyei párt-vb tagját, Szöllösi Lászlóné dr-it, a munkásőrség orszá­gos parancsnokának képvi­selőjét, Csapó Jánosné és Szászi Gábor országgyűlési képviselőket, valamint Kiircz Lászlót, a munkásőrség me­gyei parancsnokának helyet­tesét. Köszöntő szavai után Ri- góczki Zoltán, a Gőgös Ignác munkásőregység parancsno­ka tartatta meg beszámoló­ját. Mint elmondotta, a tes­tület életében mindig nagy esemény az évente megren­dezett egységgyűlés, ahol számot adnak a végzett mun­káról, meghatározzák a kö­vetkező időszak feladatait. Az egység tagjairól szólva elmondta, hogy a munkás­őrök szakmai, politikai fel- készültsége, kiképzsttsége, hadrafoghatósága az elvárá­soknak megfelelő. A mun­kásőrök környezetükben el­ismert emberek, megbecsülés övezi őket. Utánpótlásuk az irányító pártszervek által meghatározott bázishelyekről történik, ahol nem egyszer tapasztalható, hogy sorbaál­lás van a munkásőr-felvóte- lekért. Szólt a munkásőrök családi hátterének fontossá­gáról, arról, hogy ezt az ösz- szetett feladatot csak a családtagok aktív támogatá­sával tudják a munkásőrök ellátni, végezetül, az 1984-es kiképzési év fő feladatait vá­zolta. Beszámolója után Kálmán Gyula emelkedett szólásra, aki a megyei párt-végrehaj­tó bizottság üdvözletét tol­mácsolta az egység tagjai­nak, majd jelenlegi gazda­sági helyzetünkről, az előt­tünk álló feladatokról adott rövid összefoglalót. Cserép Imre, a tamási vá­rosi pártbizottság első titká­ra ugyancsak köszöntötte a munkásőröket. Megállapította, hogy az egység teljesítette kiképzési, nevelési és állományépítési feladatait, a munkásőrök helytálltak a munkában és munkásőrfeladataik ellátásá­ban egyaránt, mindezekért a végrehajtó bizottság köszö­netét és jókívánságait adta át az egység minden tagjá­nak. Ezt követően kitüntetés- átadásokra kerüLt sor. A me­gye legjobb ellátó szakaszá­nak járó vándorzászlót Csá­ki Tibor, a tamási ellátósza­kasz parancsnoka vette át. A tamási egység kiváló szaka­sza kitüntető zászlót az ozo­rai nehézfegyver-szakasz pa­rancsnoka, Tóth Gyula vet­te át. Az egység két rajaiéit kiváló raj: az első szakasz második raja és a második szakasz második raja. Ki­váló parancsnok kitüntetést öten, Kiváló Murtkásőr jel­vényt pedig tizenketten kap­tak. Negyedszázados szolgála­tuk elismeréséül a Szolgálati Érdemérem 25 éves fokoza­tát kapták; Csömör Ferenc, a simorttornyai III. szakasz rajparancsnoka, Katona Ist­ván, a pincehelyi szakasz lö­vész munkásőre és Trubacs József, az ozorai nehézfegy­ver-szakasz lövész munkás­őre. A húszéves szolgálatért érdemérmet egy murtkásőr, a tizenöt évesért öt, a tízéve­sért 9 kapott. Az ötéves szol­gálatot elismerő jelvényt és oklevelet huszonkét munkás­őr vette át. Munkásőr Em­lékérmet hét itartalékba vo­nuló munkásőr, emléklapot négy, emléklapot és emlék­érmet pedig három munkás- őr kapott. A szünet után az új mun­kásőrök ünnepélyes esküté-* telére került sor, majd az egységgyűlés legszebb pilla­natai következtek, az ünne­pélyes fégyverátadás percei. A leszerelő munkásőrök ne­vében Szili János II. a regö- lyi .szakasz munkásőre adta át a fegyvert az utódokat képviselő, az egységgyűlésen esküt tett Móricz Attila gyönki munkásőrnek. Az egységgyűlés befejezé­seként a pári német nemze­tiségi népi együttes és a ta­mási Pro Cultura Humana kórus adott műsort a mun­kásőröknek.

Next

/
Thumbnails
Contents