Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-21 / 17. szám
1984. január 21. NÉPÚJSÁG 9 Mongólia Dél-Góbi bemutatkozik Dél-Góbi ajmak 15" járásból áll. Területe nagyobb, mint Svájc, Belgium, Dánia és Hollandia együttvéve. Több mint 61 ezer fős lakosságát tekintve az ajmak a 18 mongol megye sorában a 10. helyet foglalja el. Az ajmak elsősorban az állattenyésztésben ér el kiemelkedő sikereket, de ipara is számottevő, s a színesfém- és szénlelőhelyek most folyó feltárásával a fejlődés további lehetőségeire nyílik kilátás. Az állattenyésztés eredményeit jól mutatják a számok: az ajmak a tevék számát illetően az első, a kecskék száma szerint pedig a harmadik helyen áll országos viszonylatban. Igen jelentős a szarvásmarha-állo- mányuk is. Tenyésztenek még karakült és csamari fajtájú húsjuhokat, továbbá egy új fajtát, a jól tejelő, finom gyapjat adó gurvan szajhan kecskét. A gazdaságok emellett sertést és baromfit is tartanak. Az egészségügyi intézkedéseknek köszönhetően évről évre gyarapszik az állat- állomány. Az ajmak legelőinek 74 százalékát öntözik. Több (gyógy- és takarmányellátó ' központot, állatorvosi rendelőt és fejőállomást létesítettek. Az utóbbi években megkülönböztetett figyelmet fordítanak a földművelés fejlesztésére. Ma a gabonafélék vetésterülete 16,5-szer, a burgonya és zöldségféléké 15,5-szer, a takarmányoké pedig 13,4-szer nagyobb, mint 25 évvel ezelőtt. Jelenleg 400 hektáron folytatnak öntözéses földművelést. Ezen a területen magas terméshozamokat érnek el a takarmányfélék termesztésében. A gazdaságok burgonya-, paradicsom-, uborka-, dinnye és almatermesztésre is berendezkedtek. 1985-re az ajmak önellátó lesz burgonyából és zöldségből, s az állattartáshoz szükséges takarmány 30—40 százalékát is saját termésből fedezik majd a gazdaságok. Erősödik az ajmak ipara is. Az ipari termelés növekedésének 80 százalékát a munka-termelékenység fokozásával érték el. Az utóbbi 15 évben a termelési alap csaknem a háromszorosára, a forgótőke majdnem a két és félszeresére növekedett. Évente 10 százalékkal növekszik a villamos energia, a szén és a só termelése, továbbá a textil-, a cipő- és az élelmiszergyártás. Dél-Góbiban manapság évente mintegy 15 millió tugrikot fordítanak bölcsődék, óvodák, iskolák, kórházak, rendelőintézetek, szolgáltató és kulturális létesítmények építésére. Jelenleg 430 lakosra jut egy kulturális intézmény. Egy-egy lakos évente 21 alkalommal fordul meg kulturális rendezvényen és 19-szer jut el moziba. Rádiója a családok 97 százalékának van, s egy-egy család 5—7 sajtótermékét járat. Gyarapodik a tájmúzeumok, könyvesboltok és a könyvtárak száma is. Dél- Góbi iskoláiban, iparvállalatainál, termelőszövetkezeteiben szép számmal működnek amatőr művészeti csoportok és tömegsportkörök. Növekedett az egészség- ügyi ellátás színvonala is. Minden járásban működik orvosi rendelő, egy orvos 400 lakost lát el. Kommunális és szociális juttatásokra 6,2 millió tugrikot fordítanak, a kiskereskedelmi forgalom pedig eléri a 70 milliót. Az életszínvonal emelése érdekében növelik egyes mezőgazdasági termékek felvásárlási árát. Ipar Csehszlovákia ipari termelése 1948—1982. között megközelítőleg 12-szeresére nőtt. A termelés e rohamos növekedése jelentős légszennyeződést okozott. Bár az utóbbi évtizedekben hatalmas összegeket fektettek a környezetvédelembe, évente 1,26 millió tonna szilárd anyag és több mint négymillió tonna gáz kerül a levegőbe. Az országban 102 millió tonnányi fűtőanyagot tüzelnek el évente. Mivel a földgáz- és nyersolaj készleteik elég szerények, a fűtést és az energiatermelés 63 százalékát a szénre, elsősorban az észak - és a nyugat-csehországi külszíni bányákból számazó barnaszénre alapozzák. Közben a hazai szén fűtőértéke csökkenő tendenciát mutat, tehát olyan fűtőanyagokat is fel kell használniok, amelyek nemkívánatos szénkeveréket tartalmaznak. A következmény: a levegő fokozott szennyeződése. A kormányzat ezért arra törekszik, hogy a szilárd fűtőanyagokat fokozatosan más energiaforrásokkal, elsősorban az atomenergiával helyettesítsék. Másrészt igyekeznek arról gondoskodni, hogy a gyárkéményekből a lehető legkevesebb égéstermék jusson a levegőbe. A hetvenes évek elején — a szovjet konstrukciójú köny. nyűvízű reaktorokkal — megkezdték a nukleáris erőművek építését. Azóta a csehszlovák gépipar már atomreaktorokat gyárt. E pillanatban három nukleáris erőmű épül az országban, mindegyik négy, — egységenként 440 megawattos — reaktorral. Közülük az első Pozsonytól nem messze, a nyugatszlovákiai Jaslovké Bohuni- ceben épül. Két blokkja már dolgozik, a harmadikat most próbálják, a negyediket szerelik. Ilyen teljesítményű erőmű épül a dél-morvaor- szági Dukovany községben: első blokkja 1984. végétől ad áramot. A dél-szlovákiai Mochovce faluban az atomerőmű alapozása most kezdődött meg. S már hozzáláttak a negyedik atomerőmű építésének előkészítéséhez a dél-csehországi Temelin községben. Az utóbbi négy, egységenként 1000 megawattos reaktorral működik majd. Az idén Csehszlovákia össz- áramtermelésében az atomenergia nyolc százalékkal réés környezetvédelem Csehszlovákia legnagyobb vegyipari létesítménye, a SLOVNAFT Vegyiművek szesül. 1985-ben 17—18 szá- forrásra is, azokra, amelyek zalék, a kilencvenes évek ele- nem károsítják a környeze- jére 30 százalék lesz az tét. A szovjet földgázt a kö- arány. zép- és nyugat-európai orKözben nagy figyelmet szágokba szállító tranzit fordítanak a többi energia- vezeték negyedik vonala réReaktort szerelnek a Skoda-Művekben vén ott, ahol szennyezett a légkör, földgázzal helyettesítik majd a szenet és az olajat. Sorban épülnek a vízi erőművek. E téren már sokat tettek, hála a sok hegyi fo- lyónak. A kisebb folyókon és a nagyobb patakokon törpe vízi erőműveket telepítenek. Több száz ilyenről van szó. Szorgalmazzák a napenergia kihasználását, főleg vízmelegítésre, a mezőgazdaságban. Mindennek ellenére még hosszú évtizedekig mint tüzelőanyag és energiaforrás a szén marad az első helyen. A kémények elavult pernyeelválasztó berendezéseit újabbra, jobbra cserélik ki. Nagy gondot okoznak a gázok. Ellenük elsősorban kéndioxid-felfogó berendezéseket építenek. Egy ilyen rendszert most szerelnek fel az Usti nad Labem-i gázgyárban. Az észak-csehországi tusemicei erőmű egyik 200 megawattos blokkjához olyan felszerelést terveznek, amelynek fel kell fognia az elszivárgó kénmonoxid zömét. A csehszlovák szakemberek kifejlesztették a Re- nox—604 típusú berendezést, amely a salétromsavgyártás vég-gázait fogja és dolgozza fel. Az észak-csehországi lo- vosicei vegyi üzemben, ahol felszerelték, a nitrogénoxid- szivárgás az eredetinek egy- tizedére csökkent. A kötélpályák városában Ruhagyűjtemény Leningrádban Valószínű, hogy még a legmagasabb termetű tisztiszolgák is lábujj hegyre álltak, ha segítettek I. Péternek felvenni a ruháit. A daliás, két métert is meghaladó növésű cár könnyen elképzelhető a leningrádi Menysikov-palotában rendezett kiállításon bemutatott kosztümjei alapján. Az I. Péter ruhatárából származó 14 öltözék, amelyeket orosz és nyugat-európai mesterek készítettek, fogalmat ad az Ermitázsban őrzött egyedülálló XVIII. századi ruhagyűjteményről. Láthatók itt annak az időszaknak más formájú felsőruhái is: a rossz idő ellen védelmet nyújtó köpenyek, a redingot, ez a sajátos formájú, hosszú, kétsoros kabát, francia és német szabású mellények és köntösök, amelyek egyszerű posztóból díszítés nélkül készültek — ezeket hétköznapokon hordták. Hatásos ünnepi öltözékek, berlini férfiöltöny arany hímzéssel, köntös. Nyugat-Grúzia egyik hegyvidéki kisvárosa: Csiatura. A város határát a völgyben húzódó Kvirila folyó jelenti. A környék egyik legfontosabb jellemzője a vegyiparban, a nyomdaiparban, az elektrotechnikában, az üveggyártásban, az orvostudományban és a mezőgazdaságban egyaránt használt mangánérc kitermelése. A Giaturmarge- nyec vállalat bányái és ércdúsítói a hegyekben találhatók. A szállításhoz szükséges vasútvonalak ezzel szemben lent, a völgyben fekvő város központján haladnak keresztül. A kitermelt ásványt a dúsítókig, majd a szállítást biztosító vasútállomásokig kizárólag kötélpályák segítségével lehet eljuttatni. Jelenleg a városban 23 teherszállító és 18 személyszállító kötélpálya működik. Teljes hosszuk 35 kilométer. Évente a kötélpályák ötmillió tonna ásványt szállítanak. A bányászvárosokból kialakult hagyományos elképzelések azonnal szertefoszlanák Csiaturába érkezve. Délszaki növényzettel borított domboldalak, a csillogó fényű víztárolókban úszkáló hattyúk képe fogadja az idelátogatót. A hegyre fel keskeny utcácskák vezetnek. A város felső emeleti épületei a Kvirila partjáról nézve játékházaknak tűnnek. Pontosan ide, a magashegyi településhez vezetnek a kötélpályák. A kötélpályák kötik össze a hegyi bányákat és bányásztelepüléseket a színházzal, a mozival, az áruházzal. Ha például Naguti lakóteleptől a kanyargós hegyi utakon autóbusszal akarunk a városba jutni, akkor erre az utazásra legalább huszonöt percet kell áldozni. Ugyanez a távolság a kötélpályán négy perc alatt megtehető. A téli időszakban — a hófödte utak járhatatlan- sága miatt — a kötélpálya biztosítja szinte az egyetlen közlekedési és szállítási lehetőséget. Csiatura több száz lakójának ad munkát a kötélpálya. Ki gépészként, ki műszerészként, ki szerelőként dolgozik. A személyszállító kötélpályákon minden fülkében kalauz is van, aki a jegyek ellenőrzése mellett segíti a ki- és beszállást, teA központi állomásról az utasok három irányba indulhatnak ■■■■■■■ Fémek - porból Kazahsztán egyik legrégibb, az M. I. Kaiinyinről elnevezett ólomüzemében megkezdte működését egy új porfeldolgozó üzem. Ma már a kohászati termelés hulladékai, amelyek korábban az atmoszférába kerültek, bekapcsolódtak a vállalat nyersanyag-mérlegébe. Az az első lépés a széles körű, komplex nyersanyagfelhasználási program megvalósítá. sa felé. Ez pedig lehetővé teszi, hogy évi sok millió rubellel növeljék a termékkibocsátást. Az új üzem visszakapcsol a termelési ciklusba olyan nagy mennyiségű fémtartalmú részecskéket, ami elegendő, hogy évente száz tonna ólmot olvasszanak ki belőle. A hatalmas szűrők óránként több, mint egymillió köbméter technológiai és szellőzési gázt fognak fel. Sóra vezető hegyikecskék A Tien-San köponti területein óriási sókészletekre bukkantak a hegyikecskék akaratlan segítésével. A régóta itt l'akók szerint a va- .dászsiker szinte minden esetben a növényzet nélküli sziklás vidéken kísérte őket. A legkíváncsibb természetű vadászok követni kezdték az állatok útját, ami több százméteres mély szakadékba vezetett. Kiderült, hogy sóért járnak ide a hegyikecskék. Kirgiz tudósok megállapították, hogy ebből az ősidők óta létező természetes sóbányákból már Dzsingisz kán hadai is vételeztek sót. A bányák újbóli üzembe helyezéséhez nem volt szükség különleges befektetésekre. iefonkapcsolatot tart a gépésszel. Durmishan Csacsamidze édesanyja — Ciala — is a kötélpályán dolgozik. A fiú gépész, az édesanyja jegykezelő. — A Perevisza mellett húzódó kötélpályát úgy 30 évvel ezelőtt építették meg — emlékezik Ciala. A falu életében ez rendkívüli eseménynek számított. Mindenki kijárt nézegetni a Kvirila partján fekvő parkhoz midössze néhány perc alatt eljuttató fülkéket. A kiváncsi nézelődők között volt Ciala is. Néhány oda-vissza utazást követően véglegesen ott maradt kalauzként. Sok víz folyt le azóta a Kvirila folyón, Ciala férjhez ment, gyermeket nevelt, megözvegyült... Kisfia gyakran látogatta meg édesanyját munka közben és szívesen utazott az élénk színű fülkében. Érdeklődését felkeltették a kötélpálya műszaki problémái, ezért a középiskola elvégzését követően a kötélpálya-gépész szakot választotta. Durmishan Csacsamidze a Tbiliszi Műszaki Egyetem csiaturai tagozatára kíván jelentkezni. Mérnök szeretne lenni, új, automatikus, számítástechnikai vezérlésű kötélpályákat építeni.
