Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-21 / 17. szám

Hölgyek a targoncán

Mai számunkból

' • - - .5

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

IGERAGOZÁS (10. old.)

GÁBOR ANDOR ARCAI

(10. old.)

HÉTRŐL HÉTRE,

hírről hírre

(3. old.)

XXXIV. évfolyam, 11- szám

ÁRA: 1,80 Ft

1984. január 21., szombat

Idegenforgalom

Az elmúlt években kedvező irányzatok bontakoztak ki az idegenforgalomban: a köziponti, a tanácsi és a vállalati intézkedések nyomán előtérbe került a minőségi fejlesztés, aminek hatása elsősorban a devizabevételek növekedésében mutatkozik meg — állapította meg a Gazdasági Bizottság, s ezzel a Minisztertanács is egyetértett csütörtöki ülésén.

A Gazdasági Bizottság előterjesztéséből kitűnt: tavaly a rubel-elszámolású országokból 6,7 milliónyian érkeztek hazánkba, 14 százalékkal többen, mint az előző évben. A növekedés lényegében a csehszlovák és a lengyel forgalom élénküléséből származik (e két országból a beutazók száma meghaladta a négymilliót); a Szovjetunióból, Bulgáriából és Romániából körülbelül ugyanannyian érkeztek, mint tavaly, az NDK-ból azonban 25 százalékkal kevesebben. A KGST-országokba kiutazó magyarok száma — az 1982-es visszaesés után — dinamikusan növekedett, elérte a 3,7 milliót (ez 24—25 százalékkal haladja meg az előző évit). Elsősorban a csehszlovákiai úticélok és a bolgár tengerpart iránt nőtt meg az érdeklődés. Rubelbevételünk lényegesen nőtt, és elérte a 270 millió transzferábilis rubelt. A kiadások a forgalommal arányosan növekedtek: körülbelül százmillió transzferábilis rubelt tesznek ki, tehát aktívumunk mintegy 170 millió rubelre tehető.

Tovább nőtt — 9 százalékkal — a tőkés országokból beutazók száma. A növekedés döntően az osztrák forgalom erősödésének az eredménye. Ausztriából összesen több mint egymillió-hatszázezer turista érkezett, de 3 százalékkal többen (703 ezren) jöttek az NSZK-ból is. Kanadából és az USA-ból 16—17 százalékkal nagyobb számban érkezett vendég: e két országból együttvéve százezerre tehető a hozzánk látogatók száma.

Magyarországon is érezhető volt a tőkés idegenforgalmi recesszió hatása, mégpedig abban, hogy a nagyobb beutazó forgalom ellenére alig növekedett a tartózkodási idő, és a fokozottabb takarékoskodás miatt csökkent az átlagos pénzköltés. Így a tőkés országokból származó, dollárban számolt bevétel is az előző évi szinten maradt. A tőkés országokba kiutazók száma 14—15 százalékkal nagyobb volt, mint az előző évben — körülbelül 550 ezer —, az érdeklődés elsősorban Ausztria és Olaszország iránt nőtt. A dollárban számolt kiadások 8—10 százalékkal növekedtek az előző évihez képest. A jugoszláv forgalmat is figyelembe véve, ösz- szes dollárbevételünk meghaladja a 250 milliót, dollárban számolt kiadásaink pedig körülbelül 88 millióra tehetők, tehát konvertibilis elszámolású idegenforgalmunk 1983-ban több mint 160 millió dollárral járult hozzá a külgazdasági egyensúly javításához.

A belföldi idegenforgalom kissé mérséklődött — ez elsősorban a kirándulóforgalomnál volt érzékelhető. Ugyanakkor azonban kismértékben növekedett az utazási irodák forgalma: főleg a belföldi üdülőprogramok iránt mutatkozott érdeklődés. A belföldi turizmusban továbbra is kiemelkedő szerepet játszott a szociálturiz- mus. 1983-ban 1,4 milliónyian üdültek a SZOT- és a vállalati üdülőkben, és körülbelül félmillió fiatal vett részt táborozásokban.

Tavaly 10 százalékkal növekedett a kereskedelmi szállások száma: elérte a 300 ezret. A bővülés elsősorban a fizetővendéglátásban történt. Egyebek között felépült a bajai, a szentendrei, a ráckevei, a cserkeszőlői motel, s megnyílt a velencei és a debreceni új kemping is. Emellett 49 magánpanzió, 15 magánkemping nyílt, s 15 idegenforgalmi gazdasági munkaközösség alakult. A kereskedelmi szállásokon 4—5 százalékkal nőtt az eltöltött éjszakák száma, s megfelelően alakult a magyar—osztrák gazdasági konstrukcióban létesült új szállodák kihasználtsága is. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint javult a magasabb kategóriájú szállodákban és vendéglátóhelyeken a szolgáltatások színvonala. Kedvezőek a tapasztalatok a Balatonnal kapcsolatban is: csökkent a zsúfoltság, a vártnál gyorsabban javult a víz minősége, s nőtt a programkínálat.

Az elmúlt évi eredmények mellett a Minisztertanács számba vette az idei feladatokat is. A Gazdasági Bizottság állásfoglalásával egyetértve leszögezte, hogy 1984-ben is folytatni kell az utóbbi években bevált idegenforgalmi politikát. Szükséges azonban, hogy az idegenforgalmi vállalatok még jobban, gyorsabban alkalmazkodjanak a változó körülményekhez. Mindenekelőtt a különféle programkínálatokat, a vonzó szórakoztató programokat, és az egyéb bevételnövelési lehetőségeket kell bővíteni, illetve a meglévőket szükséges jobban kihasználni. A rubel- és dollárelszámolású forgalomban egyaránt növelni kell a devizabevételeket.

Idegenforgalmunk túlzott területi és szezonális koncentráltságának csökkentésére és a meglévő tartalékok feltárására országos üdülőterület-fejlesztési tervet dolgozták ki, továbbá a belföldi turizmus elősegítése érdekében az Országos Idegenforgalmi Tanács átfogó fejlesztési programot hirdetett meg a falusi turizmus és a városkörnyéki szabadidő-központok kialakítására. Intézkedéseket tettek a Balaton tehermentesítésére, (elsősorban más üdülőterületek fejlesztésének elősegítésével). valamint kidolgozták a Duna melletti vízi turizmus fejlesztési programját. (MTI)

Lázár György látogatása a nunkásőriknól

Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke ma a Munkásőrség Országos Parancsnokságára látogatott, ahol Borbély Sándor országos parancsnok fogadta. A kormány elnöke tájékoztatót haillgatoitt meg a munkásőrség helyzetéről, tevékenységéiről.

Borbély Sándor egyebek között rámutatott, hogy a muinkásőirségnek ma is — akárcsak a megalakulásakor — a legfontosabb feliadata a párt politikájának elkötelezett szolgálata. -Beszámolt a testület -politikai nevelőimunkájáról, a szolgálati feladatok teljesítéséről.

IA tájékoztató után Lázár György a MOP székiházában megtekintette a testület haditechnikai és hadfelszerelési anyagaiból, eszközeiből rendezett kiállítást. Ezt követően a Minisztertanács elnöke a munkásőr parancsnoki iskoláiba látogatott, ahol harcászati, llőkiképzési és híradó-foglalkozásokkal ismerkedett.

Délután a XIII. kerületi Fáy utcai Vasas Sportcsarnokban Lázár György részt vett a Killián György Munkásőregység gyűlésén. A Vörös Csillag Érdemrend után most a „Munkásőrség Kiváló Egysége” címet, a vele járó vándorzászlót kapták meg, amelyeket Borbély Sándor adott át. Az angyalföldi munkásőrök ötödször nyerték el az „Élenjáró Munkás- őregység” kitüntető cimet, s a vele járó serleget is.

Ezt követően Lázár György mondott beszédet. Köszöntötte a kitüntetetteket, tolmácsolta a Központi Bizottság, a kormány és személy szerint Kádár János üdvözletét, jókívánságait. Csaknem három évtized tapasztalatai bizonyítják — mondotta —, hogy a munkásőrség a szocialista ember formálásának nagyszerű iskolája. A mun- kásőr-szolgálat kifejező példája a nép és a szocializmus, a haza ügye iránti elkötelezettségnek, azokat az emberi tulajdonságokat fejleszti és erősíti, amelyek nélkülözhetetlenek voltak és maradnak céljaink eléréséhez — hangoztatta Lázár György. Ezt követően a miniszterelnök szólt az elmúlt évi gazdasági építőmunka eredményeiről, nehézségeiről, s vázolta az idei legfontosabb tennivalókat.

B0RGYÁRI LAKODALOM — FARSANGKOR (4. old.)

MENNYIT ÉR AZ ADOTT SZÓ? (5. old.)

HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.)

MÚLTUNKBÓL (6. old.)

KIÁLLÍTÁS

MOSZKVÁBAN

(11. old.)

A ZEBEGÉNYI FESTŐ

(11. old.)

MOZISZÉKEK MINDEN MENNYISÉGBEN (7. old.)

HOL TART A GÁZPROGRAM? (7. old.)

A LAOSZI NÉPGAZDASÁG TERVEI (8. old.)

GAZDASÁGOS AUTÖ (12. old.)

TENGERI TÜZEK (13. old.)

IPAR- ÉS KÖRNYEZET - VÉDELEM (9. old.)

NÉPES MEZŐNY A VILLÁMVERSENYEN

(14. old.)

NB I-BEN A DÓZSA SÚLYEMELŐI

(14. old.)

A Paksi Konzervgyárban a targoncákon dolgozó nőkről szól a képriport lapunk 5. oldalán