Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-20 / 16. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 16. szám ARA: 1,40 Ft 1984. január 20., péntek Mai számunkból MÜLT ÉVI TAPASZTALATOK, IDEI FELADATOK (3. old.) TOLNAIVL: HARMADSZOR A DÖNTŐBEN (4. old.) A MÜLTAT IDÉZTÉK (4. old.) „A GYEREKEKTŐL CSAK SZÉPET KAPTAM” OLVASÓSZOLGALAT (4. old.) Várkonyi Péter beszéde Stockholmban Ülést tartott A bizalom- és biztonságerősítő intézkedések hozzájárulhatnak a fegyverkezés megállításához Tegnap folytatta munkáját a stockholmi konferencia. A délutáni plenáris ülésen szólalt fel Várkonyi Péter, ha­zánk külügyminisztere. Beszédét az alábbiakban ismer­tetjük. Elnök úr! Tisztelettel köszöntőm önt, valamint az európai bi­zalom- és biztonságerősítő intézkedésetekéi és a leszere­léssel foglalkozó stockholmi konferencia valamennyi résztvevőjét. Megelégedé­sünket fejezem ki, hogy a madridi találkozón létrejött megállapodásnak megfelelő­en a konferencia első szaka­sza megkezdi munkáját. Vé­leményünk szerint e tanács­kozás jelentőségét, egyben felelősségét is növeli, hogy külügyminiszteri részvétellel kerül sor a megnyitására. Kormányom kezdettől fog­va támogatta e konferencia összehívását. Remélem, hogy a stockholmi konferencia eredményes llesz, s a svéd főváros neve fontos állomás­ként kerül majd be az euró­pai biztonság és együttmű­ködés történetébe. Tisztában vagyunk azzal is, hogy tanácskozásunk nem elefántcsonttoronyban zaj­lik, nincs elszigetelve a kül­világtól. Ennek leszögezése mellett is az a véleményünk, hogy a stockholmi tanácsko­zás a kedvezőtlen nemzetkö­zi feltételek mellett is ered­ményes munkát végezhet. Valljuk, a jelenlegi helyzet­ben is van rá lehetőség, és megnőtt annak a jelentősége, hogy Stodkholm példát mu­tasson, konstruktív ered­ményre vezessen. A stockholmi konferencia új dimenzióval bővíti az összeurópai folyamatot az­által, hogy első ízben teszi lehetővé érdemi tárgyalások folytatását az európai biz­tonság katonai összefüggé­seiről a 35 részt vevő állam közreműködésével. Noha ez a fórum nem helyettesíthet más két- és többoldalú fegy­verzetkorlátozási tárgyalá­sokat, lehetőségei mégis új- szerűek és fontosak. A biza­lom- és biztomságarősítő in­tézkedések nem jelentenek leszerelést, de jelentősen hozzájárulhatnak a fegyver­kezési hajsza megállításához a tényleges leszerelésről folytatandó tárgyalások elő­mozdításához, a kölcsönös bizalom erősítéséhez. Alapvető követelmény, hogy ezek az intézkedések érdemiek és hatékonyak le­gyenek, valóban erősítsék a bizalmat és a biztonságot, és idővel járuljanak hozzá a fegyverzetikorláitozási és le­szerelési megállapodások eléréséhez. A Magyar Népköztársaság­nak az a szilárd meggyőző­dése, hogy a helsinki folya­Várkonyi Péter külügyminiszter és Varga István nagy­követ a stockholmi tanácskozáson (Telefotó) mat megfelel az európai né­pek alapvető érdekeinek. Kormányom mindig cselek­vőén támogatta a záróok­mány elveit és ajánlásainak megvalósítását, s ennek meg­felelően jár el mind hazai gyakorlatában, mind nemzet­közi kapcsolataiban. A mad­ridi találkozó eredményes befejezését fontos tanulság­nak tartjuk a tekintetben, hogy még nehéz nemzetközi körülmények között is lehet­séges a közös érdekeknek megfelelő célok megfogalma­zása és megállapodások el­érése. Ezért a imái feszültebb helyzetben is azt valljuk, hogy a helsinki folyamat le­hetőségei még távolról sem merülitek ki, s hogy minden részt vevő állam együttes erőfeszítéseivel ez a konfe­rencia — mandátuma szerint és rendeltetésének megfele­lően — fontos szerepet tölt­het ‘be. Az európai helyzet megromlásának okai Ugyanakkor sajnálattal ta­pasztaljuk, hogy az enyhü­lési folyamat előrehaladásá­ban' megtorpanás állít elő, mivel egyes aláíró államok a hetvenes évek végétől olyan lépéseket tettek, amelyek (Folytatás a 2. oldalon.) a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Miniszter- tanács csütörtöki ülésén át­tekintette az idegenforgalom múlt évi tapasztalatait, és megerősítette az idei teen­dőkre kidolgozott programot. Megállapitotta, hogy a köz­ponti, a tanácsi és a vállalati intézkedések nyomán — a szálláshelyek számának nö­vekedésével együtt — érzé­kelhetően javult az ellátás minősége, a szolgáltatások színvonala. A kormány az idegenforgalom fejlesztésére teendő további intézkedések mellett fontos feladatként je­lölte meg a belföldi turizmus feltételeinek javítását. A Minisztertanács jelen­tést kapott a petrolkémiai és az alumíniumipari központi fejlesztési program végrehaj­tásáról. Megállapította, hogy e programok fontos szerepet töltöttek be az ipar fejleszté­sében és hozzájárultak a nép­gazdaság egyensúlyának javí­tásához. A kormány úgy ha­tározott, hogy 1983. december 31-ével mindkét programot befejezettnek nyilvánítja. A fejlesztés további feladatait az éves és a középtávú ter­vekben kell meghatározni*. (MTI) Sarlós István befejezte lengyelországi látogatását Január 16—19. között Sar­lós Istvánnak, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének vezetésével magyar küldöttség tett , látogatást Lengyelországban. Sarlós Ist­vánt fogadta Wojciech Jaru­zelski hadseregtábornok, a LEMP KB első titkára. A tárgyalások során,-ame­lyeken a lengyel küldöttséget Mieczyslaw Rakowski mi­niszterelnök-helyettes vezet­te, a felek tapasztalatcserét folytattak a tudománypoliti­ka, a közoktatás, a kultúra, az egyházpolitika és az ifjú­ságpolitika kérdéseiről, vala­mint megvitatták a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között e terü­leteken folyó együttműködés további szélesítésének lehető­ségeit. A küldöttség látogatást tett Krakkóban, ahol találkozott a város párt- és állami veze­tőivel, továbbá felkereste a krakkói Jagelló Egyetemet. A megbeszéléseken részt vett Garamvölgyi József, a Magyar Népköztársaság var­sói nagykövete. Sarlós István csütörtökön hazaérkezett. MunkásgyOlós a zománcárugyárban Exportnövekedés, jobb hatékonyság, új edénycsalád Tegnap délután tartotta évkezdő munkásgyűlését a Bonyhádi Zománcárugyár kollektívája, ahol dr. Vasas István, a vállalat igazgatója ismertette az 1983-as ered­ményeket, majd tájékoztatta a dolgozókat az idei tervek­ről. A bonyhádiak 1983-mal, az -önálló vállalati élet és a VI. ötéves terv harmadik évét zárták. Termelési értékük meghaladta a 405 millió fo­rintot, ami hét százalékkal több, mint az előző évi, de nem érte el, pontosabban 2,4 százalékkal kevesebb a ter­vezettnél. A vállalat nyere­sége a 26 millió forintot meg­haladta, ami 10 százalékkal több, mint a bázis évben volt, de ez is 21 százalékkal elmarad az eredeti tervektől. A vállalat exportbevételét 58 1,4 millió dollárnak felel meg. Ezen a téren ért el a vállalat kiemelkedő teljesít­ményt, mivel exportbevéte­lük 74 százalékkal haladta meg az 1982. évit, de a ter­vezettnél is 37 százalékkal többet exportáltak. Pedig a múlt évben a vál­lalat anyagellátása nem volt megfelelő. Anyaghiányok és ütemtelen szállítások akadá­lyozták a tervszerű, folya­matos termelést. Ez a meg­állapítás szinte minden alap­anyagra és a kooperációs termékekre érvényes. A vállalat termelékenysé­ge összehasonlító áron 5,2 százalékkal emelkedett. A műszaki fejlesztésből, szer­vezési és normakarbantartá­si intézkedésekből eredő megtakarítás, mintegy 70 ezer normaóra. Tavaly vezették be és kezdték el az Universal edénycsalád szériagyártását. Ez az a termék, amely nagy­mértékben eredményessé tet­te az exportot. A vállalat igazgatója be­számolójában a gondokra is kitért. A zománcedénygyár- tásban több termelészavaró tényezőnek és a munkafe­gyelmi problémáknak együt­tesen az lett a következmé­nye, hogy az I/A minőséig három százalékkal csökkent. Ez a minőségi mélypont jú­niusban volt, amikor a ter­melés 72 százaléka volt csak első osztályú minőségű. Beszámolt az igazgató ar­ról js, hogy sikeres volt az exportfejlesztést segítő be­ruházás. Megkezdték a mű­anyag szerelvények gyártá­sát, ami importot váltott ki. A vállalat 1984-ben mint­egy 380 millió forintos ter­melési tervet teljesit, ami kevesebb, mint az 1983-as termelés. Ez abból adódik, hogy mintegy 50 millió fo­rint értékben a Lampart Vegyipari Gépgyár részére végzett munka megszűnt. Ezt ellensúlyozzák azzal, hogy 35 millió forint érték­kel több zománcedényt gyár­tanak, de a kiesést ez sem szünteti meg. Az exportot tovább növe­lik tíz százalékkal és megkö­zelítően 70 millió forint ér­tékben gyártanak külpiacra.' Partnereik közül a francia piacon csökkent az igény, de más területeken érdeklődés mutatkozik a bonyhádi ter- kek iránt. így közel 500 ezer dolláros exportszerződést kötöttek, ez az áru az USA piacain talál gazdára. Dr. Vasas István Nagy hangsúlyt fektetnek a gyártmányfejlesztésre 1984-ben is Bonyhádon. Megkezdik az energiataka­rékos, falvékonyított edények sorozatgyártását. Egy új edénycsaláddal, a Super Uni- versállal is piacra lépnek, amit exportra szánnak. Fog­lalkoznak a rozsdamentes edények kifejlesztésével. A gyártásfejlesztésben a szín­égetés nélküli edénydekorá­ció bevezetését kezdik meg és folytatják a dekorálás to­vábbi gépesítését. A bonyhádi vállalat ösz- szességében 1984-et 20 millió forintos nyereséggel kívánja zárni, úgy, hogy év közben 3,5 százalék bérfejlesztést hajtanak végre. H. }.—B. J, A munkásgyűlés résztvevői

Next

/
Thumbnails
Contents