Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-19 / 15. szám
A NÉPÚJSÁG 1984. január 19. FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Hazaszeretetre nevelés a KISZ-ben A Szekszárd városi KISZ- bizottság közel hat és fél ezer fiatal mozgalmi életét irányítja és a maga sajátos eszközeivel segíti a különböző nevelési feladatok megoldását is. Knopf Attilát, a KISZ-bi- zottság első titkárát arról kérdeztük, milyen módon, hogyan segítik az alapszervezetek tagjainak hazaszeretetre nevelését. — A hazához való kötődés nem más, mint szocializmust építő hazánk gazdasági, politikai és társadalmi rendjének szeretete, hűség hozzá, aktív részvétel erősítésében, fejlesztésében és készség a megvédésére. A KISZ-nek, mint a párt ifjúsági szervezetének a hazafiságra nevelés az egyik célja. Ez megköveteli, hogy az ifjúság sokoldalúan ismerje meg hazánk gazdasági, politikai és társadalmi rendjét, szocialista építésünk, gazdasági és kulturális fejlődésünk eredményeit. Ennek érdekében nagyon sokat teszünk. Rendezvényeink közül elsőként a forradalmi ifjúsági napokat emelném ki, ami mindig azonosulni tudó, nagy tömegeket mozgat, meg. Év közben az akcióprogramok segítik a folyamatos nevelést, az érzelmi ráhangolást. Itt a különböző témájú politikai vitakörökre — amelyek sok érdeklődőt vonzanak — és az Ifjú Gárda tevékenységére gondolok elsősorban. De meg kell említenem a két évvel ezelőtt beindított marxista diákakadémiát is. Az alapszervezetek fórumokat szerveznek, ahol aktuális bel-, kül- és katona- politikai kérdésekkel foglalkoznak ... és még sorolhatnám. Szükségesek ezek, hisz fiataljaink többségénél hiányzik a múlt valós ismerete. Lényeges előrelépés azonban az, hogy erre már egyre több az igény, van érdeklődés. — A nemzetköziség is ide tartozó fogalom. — Igen. Szocialista hazafinak és internacionalistának lenni egy és ugyanaz. Nem szabad különválasztani a kettőt. Az a feladatunk, hogy az iskolákkal együtt megtanítsuk: nép és nép között nincs értékkülönbség, mindenki méltó a szabadságra. Ennek a célnak az elérését is szolgálják az előbb említett fórumok, tájékoztatók, rendezvények. Eredményeinket példázza az elmúlt év végén megtartott békehét, amiről úgy tudjuk, hogy megyénkben írták alá legtöbben a békefelhívást. Hiányoznak a rétegfórumok Nagyobb {jgyeimet kell fordítani a meggyőzésre Nemcsak a vitakörben lehet politizálni! A fiatalság kérdéseire — különösen ebben a bonyolult, sőt kiélezett nemzetközi helyzetben csak jól felkészült propagandisták tudnak válaszolni. Éppen ezért a legfontosabb kérdés, hogy a KISZ, pontosabban annak szervei, rendelkezzenek ilyen gárdával Éppen ezért határoztael a megyei KISZ-bizottság, hogy szervez egy, a fiatalokat érdeklő témák feldolgozására alkalmas, széles körű ismeretekkel rendelkező előadói gárdát. Ezit (természetesen nem kell „elölről” kezdeni, hiszen propagandisták eddig is működtek, a munkabizottságokban is feltűntek olyan fiatalok, akik a feladat elvégzésére alkalmasak, vagy azok lehetnek. A megyei KISZ-bizottság rendszeresen áttekinti a propagandamunka eredményeit és meghatározza a soron lévő feladatokat. Rendszeresen elemzi és a helyzetinek megfelelően módosítja elképzeléseit a megyei KISZ- bizottság mellett működő politikai képzési munkabizottság is. Legutóbb a megyei KISZ- bizottság decemberben tekintette át a témát, hozzávéve még a vezetőképzés témakörét is, annál Is inkább, mivel a kettő szorosan ösz- szefügg. Az elmúlt évi propagandamunka legfőbb tartalmi célja az volt — az idén sincs másként —, hogy az ifjúság valamennyi rétege körében erősödjék a dialektikus történelemszemlélet. Énnek fényében aztán már sokkal könnyebb megérteni a nemzetközi ideológiai harc problémáit. Az elkötelezett ember nyilván kiáll a párt politikája mellett, tehát újabb és újabb fiatal meggyőzését segíti alő. így lényegesen könnyebb az ifjúság mozgósítása a gazdasági feladatokra is. Az elmúlt évben főként a gazdaságpolitikai agitáció erősödött a KISZ-ben is. A két egymással szemben álló társadalmi rendszer harcáról, társadalmi, politikai céljainkról elsősorban az iskolákban beszéltek. Az MSZMP állásfoglalásáról a nemzetközi helyzetet, a 'békét illetően már nem mindenütt volt szó. A második félévben a bókeakció kapcsán aztán már előtérbe került a téma. A itömegpropaganda-mun- kában — sajnos még mindig a vitakör-eenfrikusság a jellemző, pedig nemcsak ezen a fórumon lőhet, vagyis inkább lehetne politizálni, hatni a KISZ-en kívüli fiatalokra. A vitakörök tematikája rétegek szerint különféle, tehát igazodik helyi sajátosságokhoz, mindenütt azok a témák kerülnek napirendre, amelyek a fiatalokat ott és akkor érdekelhetik. Hogy valóban ér- deklik-e, az már megint azon múlik, hogy mennyire sikerül a módszereket érdekessé tenni és ez ismét a propagandisták felelősségére utal. Könnyebb a feladat ott, ahol nagyjából hasonló korú és érdeklődésű fiatalok vannak együtt a vitakörben. A politikai rendezvények, ifjúsági fórumok lehetőségeit az alapszervezetek többsége nem használja 'ki. Az igényéknél és lehetőségeknél is kisebb az egyes rétegek, csoportok problémáinak feldolgozását célul tűző kiscsoportos beszélgetés. Ennék a rendszerét célszerű lenne kidolgozni. A vezetőképzést a hiányos beiskolázáson ikívül a dom- bori KISZ-tábor felszerelésednek javítása és egyéb karbantartási, felújítási munkák elhúzódása is zavarja. Ettől függetlenül, mindent összevetve a vezetőképzést sikeresnek nevezhetjük. Az 1984—85-ös képzési évre a bevezetőben említetteken kívül az alábbi fő irányokat határozta meg a megyei KIS Z -bizottság. Törekedni keld arra, hagy valamennyi KISZ-szervezet munkájában súlyának megfelelő helyet kapjon a propaganda- munka. Továbbra is feladat, hogy az egyes rétegekben felmerülő problémákra, kérdéseikre az ifjúsági szervezet gyorsan tudjon reagálni. Az irányító KISZ-bizottságok feladata, hogy folyamatos helyszíni munkával segítsék a választott témakörök feldolgozását. Szorgalmazzák az érdekes helyi fórumok kiterjesztését, városi, esetenként megyei szintre. Az ifjúsági mozgalomban is át kell tekinteni, hogy a közigazgatási átszervezések, illetve a járási KISZ-bizottságok megszűnése után milyen változtatások indokoltak a módszerekben. — i — Szintetizátor-varázs A hagyományos rock, de a kemény rock képviselői is kezdetben idegenkedtek az új hangzást elővarázsoló szintetizátoroktól. Aztán a hetvenes évek elején csatát nyert alkalmazásuk a billentyűsöknél, a zongora és az orgona mellett. Hazai apostolnak még mindig az egyik legnépszerűbb rockformációnk, az Omega tekinthető. Támadták is őket eléggé szakmai berkekben a szintetizátorokkal kikevert sajátos, úgynevezett „omegás hangzás” miatt. Ez nem megújulás, hanem zenéjük üzleties eleganciája — olvashattuk egyik hetilapunk poprovatában. Az idő a külvilág ingereire fogékony hazai zenekart igazolta. Egy érzékletes példa: Liszt-díjas rockzenészünk, Presser Gábor — aki hajdanán e hangszer esküdt ellensége volt — olyannyira megbarátkozott az elektronika új csodájával, hogy a hazai úttörőket megelőzve, szólólemezt készített Electromantic címmel, amely nagy sikert aratott. Az Omega házistúdiójának elkészülte már sejtette, hogy a szintetizátor nyújtotta lehetőség még nincs kiaknázva a megjelent LP-ken, annak ellenére, hogy a zenei irányvonal, az új stílus meghatározója a szintetizátor, és az azóta már elterjedt zenei komputer. Hamarosan jelentkezett az új hangszer bűvöletében élő billentyűs zenekarvezető, Benkö László, a Lexikon című- lemez első részével, amely minden túlzás nélkül lehet mondani — az 1982-es karácsony nagy slágere volt — és természetesen az Omega-koncertek lemaradhatatlan, amolyan pihentető része. Tavaly Pécsett, az együttes nevét viselő klubban valaki feltette a kérdést: „A Lexikon második részén kívül lesz-e folytatás?” Ekkor még nem árulta el a basszusgitáros Mihály Tamás, hogy foglalkoztatja a gondolat. A nyári turnén, koncertbevezetőként Ben kő díszkíséretében adott jelt magáról. A komolyzenei múltját soha nem tagadó, és azt a rockzenében kitűnően kamatoztató Mihály Tamás témaválasztása egyéniségéből következik. Közismert Liszt- és Wagner-műveket írt át a zene nyelvén — szintetizátorokkal, komputerekkel. Nem, nem a klasszikus művek lejáratásáról van szó. Mihály, mint szakember jól tudja, hogy a zenei élvezet érdekében mit használhat fel a könnyű műfaj tárházából. Kísérlete áttételesen még ma is a mindig fellelhető komoly és könnyűzene közötti ellentét oldását szolgálja. Ügye elhiszik nekem, hogy Mihály Tamás Szintetizátor-varázsa után kíváncsi vagyok az eredeti és a nem rockosított Liszt- és Wagner-művekre is. Attól tartok, nem vagyok egyedül... —bégyé— Vizsgák, vizsgázók Megméretésük napjait élik már több mint egy hónapja a Kaposvári Tanítóképző Főiskola szekszárdi kihelyezett tagozatának hallgatói. A hallgató kifejezés használata most nem is szerencsés, hisz ezekben a napokban nem hallgatni, hanem beszélni ‘kell. No és még valamit: sokat tanulni, hogy megméretéskor ne találtassanak könnyűnek. A pedagógushivatást választott tanítójelölteket kerestük fel, hogy szóban és képben bemutassuk a vizsga- időszakot. Deli István tagozatvezető a vizsgázókról és a vizsgákról a következőket mondta: — December 16-án kezdtünk és terv szerint január 26-án lesz az utolsó vizsga- nap. Az első évfolyamon magyar nyelvből, logikából, pszichológiából és matematikából kollokválnak, de gyakorlati jegyet is kapnak a tanítójelöltek. A második évfolyamnak van a legtöbb vizsgája. Ez a legkritikusabb, ez a választóvíz. Nem véletlenül járja az a mondás a jelöltek körében, hogy „aki a félévi vizsgákon túl van, azt senki sem menti meg az oklevélszerzéstől”. A harmadik évfolyamon a matematikaszigorlat — amely csak a legutóbbi tantervbe került be — jelenti a nagy erőpróbát. — Hallhatnánk az eredményességről ? — Az első évfolyamon korábban a matematika volt a „mumus”, most közel száz hallgatóból öt ismétli meg a vizsgát. A logika jelent még sok gondot. A többi tárgyban „egészséges arányban” van bukás. A második évfolyamon nincsenek nagyarányú utóvizsgák, de nem olyanok az eredmények, amilyeneket szeretnénk. Sóik gondot okoz a kötelező irodaiam feldolgozása, a könyvtárban való önálló tanulás. Ez sok mindenre visszavezethető. Vigasztaló lehet, hogy a megismételt vizsga utáni átlag számít bele az ösztöndíjba. Deli István tagozatvezető még azt is elmondta, hogy a harmadik évfolyamosok tanítási gyakorlata január 23-tói február 17-ig tort, a második félév pedig január 23-án kezdődik. Vajon milyen osztályzat kerül a leckekönyvbe? Vizsga előtti percekben Akik kérdeznek Aki vizsgáztat: Kappelmayer Mátyás 1 Ha már szorít a nyakkendő is Egyedül a padban
