Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-19 / 15. szám
1984. január 19. NÉPÚJSÁG 3 Lakáskörülményeink Energiamegtakarító megvilágításmérő Nemzetközileg is újszerű, széles körűen fölhasználható megvilágításmérőt fejlesztett ki az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézet (MFKI) optikai, elektronikai főosztálya. A hordozható, kis méretű műszer digitális, folyadékkristályos kijelző segítségével számokkal mutatja a környezet megvilágításának erősségét. Hazánkban az elmúlt évtizedekben a megvilágítás mennyiségének mérését erősen elhanyagolták, ami részben abból is fakadt, hogy sem nálunk, sem a többi szocialista országban nerh gyártottak ehhez szükséges műszereket, a, tőkés import pedig drága volt. A közelmúltban szakemberek felmérést végeztek ipari, közlekedési és kommunális-közoktatási területeken; a vizsgált helyek alig 10—20 százalékán találtak csak megfelelő mértékű megvilágítást. Pedig a megkívántnál kevesebb fény teljesítménycsökkenést eredményez — emellett baleset- veszélyes is —, a fölösleges, túlzott viszont nem jár olyan teljesítménynövekedéssel, amely indokolttá tehetné a magasabb energiaráfordítást. A mezőgazdaság idei terve jelentős feladatokat támaszt a növénytermesztőkkel szemben; 15 millió tonna gabona megtermelését irányozták elő, ez pedig föltételezi a korábbinál magasabb fokú, mesterséges tápanyag-utánpótlás biztosítását. A MÉM szakemberei szerint az idén egy-egy hektárra átlagosan több mint két és fél mázsa talajerőpótló hatóanyag jut, mintegy 8 százalékkal több az elmúlt évinél. A különböző munkákhoz szükséges megvilágításra ma már — luxban kifejezett — szabványértékek állnak rendelkezésre, s az MFKI által kifejlesztet műszer most lehetőséget nyújt a megkívánt értékek pontos betartására, éspedig viszonylag olcsón, hiszen a tőkés importból származó megvilágításmérő ára 1600—1700 nyugatnémet márka, a hazai terméké pedig csak 20 ezer forint. Az új műszer nemcsak hiányt pótol. Előnyös tulajdonságai a határon túl is>, felkeltették az érdeklődést. Az MFKI szakemberei két intézeti találmány segítségévéi a korábbi műszerekhez képest pontosabb színképérzékenységet, és a különböző irányból érkező fény tökéletesebb érzékelését tették lehetővé. Ezekkel a tulajdonságokkal az MFKI terméke a nemzetközi piacon is versenyképes lehet: a külföldön kapható mérőműszerek többsége ugyanis vagy nem képes ilyen precizitásra, vagy csak laboratóriumi körülmények között alkalmazhtó, és az ára is sokszorosa a magyar műszerének. A műtr,ágyakínálat várhatóan jobb lesz a korábbinál. Hatóanyagban számolva 1650 ezer tonna áll a termelők rendelkezésére. A legnagyobb tételben a nitrogén műtrágyát árusítják, az előirányzat szerint 650 ezer tonnára számíthatnak az üzemek és a kistermelők. Ez a mennyiség 40 ezer tonnával haladja meg az elmúlt évit. Foszfor- és kálium-műtrágyákból szintén több jut a földekre. A Központi Statisztikai Hivatal „A lakás- és kommunális ellátás fontosabb adatai” című most megjelent kiadványban tette közzé az utóbbi évek jellemző adatait a lakáshelyzetről, a kommunális ellátottságról, a lakó- környezetről, illetve ezek változásairól. A statisztika szerint Magyarországon 3,7 millió lakás van, mintegy 350 ezerrel több, mint 8 évvel korábban. Így száz lakásban napjainkban 292-en élnek, szemben a 8 év előtti 317-tel. A fejlődés a községekben a legszembetűnőbb, ahol a 100 lakásra jutó népesség száma 327-ről az országos átlagra, 292-re csökkent. A legkevésbé a vidéki városokban javult a helyzet, ahol 8 évvel ezelőtt 309-en, ma 303-an élnek 100 lakásban. Az ország megyéiben élők közül a Bács-Kiskun megyeiek laknak a legtágasabban, itt 100 lakásban 264 a lakók száma, s a legnagyobb a zsúfoltság Szabolcs-Szat- márban, ahol a megfelelő adat: 315 lakó 100 lakásonként. A felmérés idején a köz- világítást több mint 864 ezer fényforrás szolgáltatta az országban. Ebből a fővárosban 98 855 lámpa világított, a megyeszékhelyek közül a legtöbb, több mint 15 ezer Pécsett és Miskolcon, a legkevesebb, 3133 pedig Szekszár- don. A vezetékes gázzal- ellátott lakások száma megközelíti az egymilliót, s több mint 50 százalékukban fűtésre is használják a gázt. Propán- bután gázpalackot 2,3 millió háztartásban használnak. A távfűtésbe, illetve a melegvíz-szolgáltatásba bekapcsolt lakások száma 8 év alatt 252 ezerről több mint félmillióra, illetve 208 ezerről 452 ezerre emelkedett. Több műtrágya jut a földekre Ipari műemlékeink (3.) Fácán kerten A hazai ipari műemlékek jegyzékében megyénk egyetlen sorral sem szerepel. Vizsgálódásaink nyomán úgy tűnik, hogy ez igazságtalan. Sorozatunkban meglévő és megőrzendő ipartörténeti emlékeinkre kívánjuk röviden, szinte jelzzésszerűen felhívni a figyelmet. Az ipari szeszgyártás se az országban, se a megyében nem tartozott a ritkaságok közé. Amolyan jól jövedelmező „melléküzemágként” létesülhetett valamikor — az épületek jéllegébőil és a gépekből ítélve a századfordulón — Fácánkerten is, a valamikori Kunffy hinták részeként. A volt szezfőzde most a Szabadegyházi Szeszgyár tulajdona, nem működik, szabadulni szeretne tőle. A magtárpadlásos épület és a kémény állapota kitűnő, sőt ugyanez mondható el a felszerelésre, mélynek egy része kétségkívül ipartörténeti érdekességű. így a „Krackhardt Nachfolger” cégnél Brünnben készült ka- zánház és a Sängerhauser Gépgyár és Vasöntöde, Budapest terméke, a mintegy 90—100 éves, de igen csekély javítás éráin ma is használatba állítható gőzgép. Több, mint célszerű lenne, ha a régi épület bármilyen célra történő felhasználása esetén ezek nem mennének veszendőbe... O. E Fotó: Cz. S. Majdnem üzemképes... Ha „ringben” akarunk maradni Előbbre kell lépnünk a műszaki fejlesztésben, szemléletben A szekszárdi SZtIV-közpon^ adatrögzítő-termében Untig lehetne ismételgetni, hogy az egész világon végigsöprő gazdasági válság a mi hazánk gazdasági életében is nehéz helyzetet teremtett. De a fölemlegatés- től a tények még tények maradnak, cselekvésre van szükség, a cselekvésképesség megszerzéséhez pedig — sok esetben — bizonyos szemlé- letváltoztatásra is. Elért eredményeink az, hogy mezőgazdaságunk a világ élvonalába emelkedett, az, hogy számos iparágunk is tisztes helyet foglal el a nemzetközi megmérettetésben, mindenekelőtt annak köszönhető, hogy adott időszakokban lépést itudtunk tartani a műszaki fejlesztés követelményeivel. Most is arra van szükség, hogy a kényelmes megoldások helyett vállalva az esetleges — de ésszerű — kockázatot is, technikában, technológiában, műszaki fejlesztésben és műszaki szemléletben lépjünk előre, ha „iringóén” akarunk maradni. Kétségtelen, ma nehezebbek a körülmények, mint mondjuk a hatvanas években voltak, de ne feledjük, hogy vannak tartalékaink, anyagiak is, szellemiek is. A műszaki-tudományos szemlélet elter j esz tűsének, erősítésének országosan is, a mi megyénkben is legjelentősebb társadalmi bázisa a MTESZ — Műszáki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. König Istvánnal, a megyei szervezet titkárával beszélgettünk arról, mit tett, mit tesz a megyei szervezet a műszaki ismeretek terjesztéséért, a fejlődésért, a szem- léletválrtoztatásént, egyáltalán azért, hogy versenyképesek maradjanak a' mi megyei üzemeink is. — A XII. pártkongresszus feladatként jelölte meg a műszaki-tudományos haladás meggyorsítását, a termelés hatékonyságának fokozását, szerkezetének átalakítását. Mit tett ennek érdekében a megyei szervezet? — A feladatok szükségessé 'tették a műszaki, az agrár-, a gazdasági és természettudományi szakemberek eddiginél hatékonyabb részvételét a gazdaság, a tudomány, a közművelődés, valamint az oktatáspolitika közép- és hosszú távú céljaiból adódó szakmai-társadalmi feladatok kimunkálásában, végrehajtásában. — Tegnapelőtt volt elnökségi ülésük, ahol értékelték az elmúlt időszakot és megszabták a további tennivalókat... — Igen. Az elmúltról néhány dolgot. Munkabizottságaink — a többi között — olyan témákat dolgoztak föl, mint a megye ügyvitelgépesítésének helyzete; a szekszárdi borvidék rekonstrukciós teendői; anyag- és energiatakarékos fejlesztések a megye iparában; javaslatok a technikusképzéssel kapcsolatban — hogy csak néhányat említsek, természetesen hosszan lehetne még sorolni a feldolgozott 'témaköröket. Elmondta König István azt is, hogy az állami, társadalmi szervek, de főleg a gazdálkodó egységek igénylik a MTESZ-.be tömörült szakemberek tanácsait és jól felfogott érdekükben hasznosítják is azokat. A „Tolna megyei műszaki hetek” minden évben kiemelkedő esemény nemcsák a szervezet életében, hanem egész gazdasági életünkben. Csupán néhány példát arra, milyen kérdésekkel foglalkoztak a tavalyi műszáki hetek keretében: gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztése; a közúti közlekedés energiagazdálkodási kérdései* gyártmányfejlesztés a selyemgyárban; kreativitás és újítási tevékenység —, hogy megint csak egy kis részét említsük a rendezvényeknek. Megyénkben felsőfokú ipari vagy mezőgazdasági oktatási intézmény nincs. Érthetően, az oktatás területén így a technikusképzés rendszerének korszerűsítése váltott ki nagy érdeklődést mind az ipari, mind a mezőgazdasági vezető szakemberek körében. Elképzelések vannak, megvalósulásukban lehet bízni, már csak azért is, mert megfelelő szakembergárda nélkül — ide értendők a középszintű szakemberek is —, elképzelhetetlen műszaki helyzetünk továbbjavítása. Arra egy ilyen, viszonylag rövid írás keretében nincs mód, hogy a megye gazdasági életének minden területét felölalően — akárcsak vázlatosan is —, foglalkozzunk témánkkal, így elégedjünk meg azzal, hogy a számítógép megjelenésének jelentőségét méltassuk néhány mondatban, s azt keressük, hogy a számítógép megjelenése mennyiben befolyásolhatja gazdálkodásunk színvonalának alakulását. Nádor Iván, a SZÜV (írjuk le a 'teljes .nevet: KSH Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat) szekszárdi számítóközpontjának igazgatója elmondta, hogy a mi megyénkben 1980-tól működik a vállalat, s ma már itt 200 dolgozója van. — A megye minden gazdálkodó egységével felvettük a kapcsolatot — mondja Nádor Iván. — Legnagyobb partnerünk a Szekszárdi Húsipari Vállalat, de a megye minden jelentős ipari üzemével, továbbá két állami gazdasággal és hét termelőszövetkezettel állunk partneri viszonyban. Az, ismertetésben a szakmai részletekbe nem merülünk ed, ment azokat a laikus — az újságíróval együtt, alki ugyancsak a laikusok 'táborába tartozik —, úgysem értené, a számítógép gazdasági jelentősége azonban igen nagy, így arról próbálunk néhány bemutató szót ejteni. Ha csak azt nézzük, ami most egyik legjelentősebb területe a számítógép-felhasználásnak, hogy az anyagkészlet-gazdálkodásban miit jelent, már az is nagy értékű. Ezen keresztül a vállalatvezetés olyan pontos adat1 halmaz birtokába jut, amelyek ismerete a helyes döntések meghozatalát teszi lehetővé. Ugyanez vonatkozik a gazdálkodás minden más területére is. Egyetlen igazgatónak sem kell bizonygatni, mekkora a naprakészség jelentősége. A húsipari vállalathoz, például egy középgépet telepített a SZÜV. Hogy ez menynyire segíti a vezetés munkáját, arra elég csak arra hivatkozni, hogy a számítógép az előző napi adatokat másnap reggelre produkálja. Valahogy így vázolhatnánk fel a sort (Nádor Iván tájékoztatása alapján így vázolódik fel): adathalmaz — informáltság — döntés- előkészítés — majd a megfelelő döntés meghozatala. Óhatatlanul szóba került a beszélgetés során, mennyiben igaz, hogy a számítógépek alkalmazása látszám- megtakarítást eredményez a termelőegységekben. Kielemeztük és megálllapítottuk, hogy voltaképpen nem erről van szó, merít ha így lenne ás, a legtöbb vállalat azt csinálná, hogy az itt felszabaduló létszámot átcsoportosítaná máshová. A lényeg az, hogy az adott dolgozólót- szám a számítógépek közbejöttével magasabb színvonalú munkát tud végezni. Ehhez persze az*kel'l, hogy a bizonylatok jól, pontosan, precízen Hegyenek kitöltve, ne kerülhessen hibás adat a számítógépbe. Nem akarok gonoszkodni, de nem állhatom meg a kérdésiföltevést: — Nem történhet meg, hogy éppen a vállalatvezetés próbálja, enyhén szólva nem egészen pontos adatok szolgáltatásával, .manipulálni a számítógépet? Nádor Iván megnyugtat: — Ez nem fordulhat elő. A számítógép — a legkisebbtől a legnagyobbig — mindinkább életünk szerves, sőt nélkülözhetetlen részévé válik. A SZÜV szakemberei éppen ezért elsősorban a fiatalokra gondolnak a jövőt illetően. — A gyerekekhez közel keli hozni a számítástechnikát — mondja Nádor Iván. — Az iskolai számítógépprogram keretében három bonyhádi és egy szekszárdi középiskolában már működik számítástechnikai fakultáció. Szervezünk kiállításokat és tanácsadással bárkinek rendelkezésére állunk. (Közben a gyerekek „megnyugtatására” azért megállapodunk abban, hogy az egyszeregyet, meg az alapműveleteket tudni kell, tehát meg kell tanulni.) Végül, mivel a 'számítás- technika elsősorban a fiatalok érdeklődéséhez, érzés- világához áll közelebb, fejezzük be a KISZ egy idevonatkozó javaslatából kiemelt idézettel: „Az alacsony színvonalú feldolgozásokat célszerű fokozatosan kiváltani a tervezésre, a .gazdálkodásra és az operatív irányításra alkalmas, a vállalati termelékenységet ■ ténylegesen segítő rendszerekkel.” Világszerte kegyetlen verseny folyik a műszaki színvonal emelésére, ebben a versenyben nekünk sem szabad lemaradnunk. LETENYEI GYÖRGY Fotó: Kapfinger András
